Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 47. szám - Két vagy több biztosító társulat egyesülése esetében feljogosítandók-e a megszünő társulatnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 373 11. §. A jelen törvény végrehajtásával a kereskedelmi s az igazságügyminister bízatnak meg. Budapest, 1875. november 4-én. P e r c z el Béla, s. k. igazságügyminiszter. Br. S i m o n y i Lajos, s. k. kereskedelmi miniszter. Az ügyvédi kamarákból. * A budapesti ügyvédi karaara a fenyítő törvényszéknek a várba áthelyezése és a budai járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal lett felruházása tárgyában a következő felterjesztést intézte az igazságügyi minister úrhoz: Nagyméltósága Minister ur! Az 1872. XXXIV. t. cz. intézkedéseit az igazságszolgáltatás terére is átvivén, Nagyméltóságod a budai e. f. kir. törvényszéket az 1875. XXXIV. t. cz. által nyert meghatalmazás folytán feloszlatta és annak területét a volt pesti, most már budapesti e. f. kir. törvényszék területéhez csatolta. Ezen bölcs intézkedés, mint rég táplált óhaj, teljesítése általános megelégedéssel, sőt mondhatni, örömmel fogadtatott. Annál meglepőbben hatott azonban a szakkőzönségre azon hír, miszerint Nagyméltóságod az egyesitett budapesti e. f. kir. törvényszék fenyítő osztályát a várba szándékozik áthelyeztetni és azon rendelkezése, melynek következtében a budapesti I. és Il-ik ker. járásbíróság szintén a várban helyeztetvén el, egyszersmind telekkönyvi hatósággal lett felruházva, illetve a főváros I., II. és III. kerületének telekjegyzőkönyvei külön telekhivatalban a várban lettek elhelyezve. Ezen részben még csak szándékolt intézkedések elleni érveinket a következőkben bátorkodunk Nagyméltóságod elé terjeszteni: I. A volt >budai« kir. járásbíróságnak a várban való elhelyezését azért nem tartjuk czélszerünek, mert köztudomású dolog, hogy a várban levő épületek legnagyobb része középületekből áll, melyekbenhivatalok vannak elhelyezve, s igy a várban tényleg alig lakik a budai járásbírósághoz tartozó perlekedő felek egy ötöd része. Nem méltányos tehát, hogy a várban lakó kevés számú fél kényelme végett négyszer annyi -ember fáradságos utat kényttelenitessék tenni, midőn igazát keresi. Nem hagyható figyelmen kivül ezen körülmény különösen azért, mert a járásbirósági ügyek épen a szegényebb osztályúakat érdeklik. Ezek pedig nem igen vannak oly helyzetben, hogy akár kocsit, akár gőzsiklót vehessenek igénybe. Ezen járásbíróságnak telekkönyvi hatáskörrel való felruházása ellen pedig első sorban azt kell kiemelnünk, hogy ezen intézkedés által az egyesült fővárosi lakosok egy része, ügyei minőségéhez képest, három különböző helyen lesz kényszerítve jogát keresni, mig más része a lakosságnak egy bíróságnál nyerend minden ügyében igazságot. De eltekintve ezen, a főváros több ezer lakosára háromló hátránytól, magára az igazságszolgáltatásra is lassító, zavaró hatással lesz ezen rendszabály, minthogy igen gyakran fordulhat elő oly eset, melyben két vagy több fővárosi kerületbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdon vagy zálogjog forog kérdésben és akkor ez ügy végleges elintézése, a feljegyzés és bekeblezésnek két helyen való megtörténte által, csakugyan nem csekély halasztást szenvedne. Tagadhatlan, hogy a telekkönyvi hatóság és birtokbiróság elkülönítve egy és ugyanazon területre az igazságszolgáltatás előnyére nem szolgálhat, jogbiztonságot pedig épen nem nyújt, •— ha a főváros egyik területében telekkönyvi ügyekben egy tekintélyes collegium (a törvényszék mint társas biróság) teljes tanácsülésekben határoz az elvi kérdések felett, miglen ugyanazon főváros más kerületében a telekkönny vi ügyek egyesszemély (a járásbiró) által intéztetnek el. Alig lesz kikerülhető e mellett az is, h o g y a t ö r v é n y némely rendelkezését másképen ne értelmezzék a jobbparti városrészben, mint a balpartiban. Különösen aggasztó, hogy az ingatlanokra intézendő végrehajtási eljárás még lassúbb és bonyolódottabb fog lenni, mint most, s bonyolódottabb a jobb- mint a balparton. Ha ugyanis a budai járásbíróság végrehajtást fog elrendelni valamely kerületébe tartozó ingatlanra, annak foganatosítása végett a balparton székelő dologi bíróságot lesz kénytelen megkeresni. Ha ez foganatosította a foglalást és becslést, ismét átteendi a végrehajtási becslés feljegyzése végett az iratokat a várban székelő járásbírósághoz Innét ismét vissza fognak menni az iratok a dologi bírósághoz az árverései rendelése végett; ennek foganatosítása végett pedig ujra a járásbírósághoz. Ha közben igények és elsőbbségi perekmerülendnek fel,megintnegyedszer fognak az iratok a dologi bírósághoz visszakerülni stb. Ezen a közhitelt veszélyeztető okokkal szemben mi sem hozható fel, mi az e g y város fölötti telekkönyvi hatóságnak szétszakítását igazolhatná, mert a volt Buda városnak állítólag egyesítése ótai elhanyagolása vagy a főváros lakossága kis részének egyszerű kényelme nem képezhet oly indokot, mely az igazságszolgáltatás érdekeinek háttérbe szorítását ellensúlyozhatná; sőt miután a közönség jobbára nagyobb bizalommal viseltetik a collegialis bíróságok intézkedései iránt, a budai telekkönyvi ügyeknek ilyetén kevesebb bizalomnak örvendő módon való ellátása csak ujabbi elégületlenségre fog okot szolgáltatni. Mindezeknél fogva a Nagyméltóságod bölcs vezetésére bizott igazságszolgáltatás érdekében kérjük a fővárosi telekkönyv egyesítését s összpontosítását. II. Áttérvén most azon második intézkedésre, mely eddig még csak szándékoltatik, t. i. a fenyítő o s z t ál y na k a v á r b a va ló áttételére, legyen szabad mindenekelőtt azon érveket vizsgálnunk, melyek eddig ezen intézkedés szükségessége mellett fel lettek hozva. Különösen két ok az, melylyel ezen intézkedéstjogosultnak és helyesnek akarják némelyek fel tüntetni a magas kormány előtt és pedig: 1. Az, hogy a fővárosok egyesítése óta mindig csak a Duna balpartján fekvők területek érdekei lettek tekintetbe véve, mig a jobb partiak háttérbe szoritattak; 2. hogy ezen intézkedés nem csekély megtakarításhoz vezetne, a mennyiben, minthogy állami épületekben lenne elhelyezve ezen törvényszéki osztály, a most fizetett 22000 frtnyi bér elesnék. A mi a főváros egyik részének a másikkal szemben való előnybeni részesítését illeti, ez, még ha tényleg történnék is, nem szolgálhatna okul a szándékolthoz hasonló irtézkedésre; mert ha a város vagy a kormány ezt tenné is, csak a város fejlődésének természetes útját követné, a mennyiben ép ugy most, mint az 1872. XXXVI. t. cz. életbelépte előtt is, az ipar, kereskedelem és minden ezzel összefüggő foglalkozások a könnyen hozzá férhető, jobb és olcsóbb közlekedési eszközökkel biró, balparti kerületek felé gravitált. Szükségtelennek tartjuk hosszas fejtegetését annak, miszerint épen a büntető biróság az, mely az eljárás szóbeli és közvetlen váltónál-fogva, legtöbb izbcn érintkezik közvetlenül a közönséggel; — miután az ez által eldöntendő ügyek oly természetűek, hogy azokban a felek s egyéb szereplő egyének személyes jelenléte okvetlenül szükséges. És vétessék most akár a lakosok száma, akár pedig társadalmi viszonya tekintetbe , mindenesetre a balparti kerületek azok, melyeknek lakosai többször kényszeritvék tanuk, szakértőkként vagy más minőségben a fenyítő bírósággal érintkezni, s igy a fővárosi lakosság nagy többségének személyes érdekei is szólanak a szóban forgó szándék valósítása ellen. Távol legyen azonban tőlünk pusztán ezen indokok alapján a lakosság más, habár még oly csekély részének is hátrányát kívánni, mert igen jól tudjuk, hogy mind a város mind pedig a kormány feladatát nem pusztán valamely többség, hanem az egész lakosság érdekeinek megóvásaképezi. Jelen esetben azonban még más oly fontos körülmények is forognak fenn, melyek a -, egyesek kényelmét és másokra netán háramló kellemetlenségeket a megfontolandók sorából egészen kizárják, mert az egyetemesség: az ál 1 a m érdeke forog kérdésben. Az állam nem egyesek megboszulá^a, hanem az összes polgárság megóvása végett gyakorolja a büntető hatalmat, és ezen czéljának könnyebb elérése végett ezen hatalom gyakorlása oly módon történik, hogy az által az egyes esetekben nem érdekelt közönség is megtanulja a tör vényt ismerni és tisztelni. A statistikai adatok tanúsága szerint ott, hol büntető ügyekben a szóbeliség és nyilvánosság életbeléptetve lett, a büntettek száma mindenütt nem kis mértékben apadott. Ezen czél a fenyítő bíróságnak a várba való áttétele által teljesen veszélyeztetve van és kérdésessé tétetik, a mennyiben fel sem tehető, hogy a várban nem lakó közönség végtárgyalások meghallgatása végett az annyi időt rabló fáradságos utat megtenni fogja. Közönségünkben sajnos, nem oly nagy a tudvágy, vagy a közügyek iránti érdeklődés, hogy a törvényismerétek megszerzése végett még különös fáradalmaknak ÍJ, kitegyék magukat az emberek, és igy a fenyítő törvényszéknek egy oly nehezen megközelíthető helyre való áttétele csak oda vezetend, hogy az annyi vajúdás után törvénykezésünkbe felvett nyilvánosság haszonnélkülivé, az általa eléretni szándékolt czél pedig elérhetlenné fog válni. Nem kevésbbé veszélyeztetnék továbbá a szándékolt intézkedés által az állam érdeke már azon okból is, mert ez által maga a büntető hatalom gyakorlása egyrészt igen lassittatnék, másrészt pedig az azzal járó költségek nagy mérvben szaporitattnának. Már fentebb volt szerencsénk kiemelni, hogy a büntető biróoágnak minden egyes esetben közvetlenül kell mindsn érdekelt személyijei érintkeznie s emiitettük, hogy leggyakrabban a kereskedelmi és ipart üző osztályok körében követtetnek el e büntetendő tettek. Emiitettük végül már azt is, hogy a kereskedelem és ipar túlnyomó nagyobb részben a balparti kérületekben ütötte fel székhelyét, és mindezekből önkényt folyik, hogy a büntető bíróságnak túlnyomók, több esetben balparti lakosokkal kell érintkeznie. Igy tehát legtöbb esetben balparti lakosok levén érdekelve és ilyenek járulván hozzá; mint tanuk, szakértők stb. a tényállás kiderítéséhez azoknak mindeu ügyben legalább 2—3-szor, de néha 5 — 6-szor is kellene az időt rabló és fárasztó utat a hidon át fel a várba megtenniök, hogy a tanuzási polgári kötelességnek megfeleljenek. Félni lehet, hogy következménye az lesz, miszerint a tanuk közül igen sokan csak megszabadulni akarván a gyakori időmulasztástól és terheltetéstől — az általuk ismert s az anyagi igazság felderítésére szolgálható körülményeket elfogják hallgatni. Megtörténhetik továbbá igen könnyen, hogy a végtárgyalásra beidézett számos, a főváros balparti kerületében lakó tanú vagy közvetlenül érdekelt felek közül egy-kettő, az ut terhes volta miatt s tekintettel netaláni egészségi állapotára, melynek a nagy hőség, vagy éles hideg, eső vagy hó nem épen lehetnek hasznára, oly utat, mely az időjárás zordonságának leginkább van kitéve, nem mindég lesz hajlandó megtenni s azért az idézésnek a legkülönfélébb ürügyek alatt meg nem felelend, és hogy igy ujabb tárgyalás kitűzése, a megjelent felek és tanuk sikernélküli elbocsátása és ujabbi beidézése váland szükségessé. Mindennek pedigkét roszkövetkezménye lehet melyek ugy az egyesekre, valamint az államra egyenlően hátrányosok és veszedelmesek ; vagy nem lesz képes u. i. az állam valamely bűntett kiderítésére elegendő bizonyítékokat beszerezni s azután szaporodni fognak a bűnösök irányában az alaptalan v i z s g á 1 atbeszüntetések. vagypedig kényszerítve lesz a biróság talán ártatlant is, ha vizsgálati fogságban van, a gyakori halasztások és a vizsgálat lassú folyama miatt kelleténél tovább a vele született szabadságától megfosztani. De okoztatnának az államnak ezeken kivül még anyagi károk is és ezek kiemelésével czáfoljuk egyszersmind azon fentemiitett második okot mely eddig a szándékolt áthelyezés mellett fel lect