Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 46. szám - A kézbesítésekről - Hol a garantia? - Az angol bírósági reform

— 364 hivacaluknál fogva birlik, és legfölebb három állandó felebbezési bíróból. Az előbbiek ezek: a lord kanczellár, a Master of the Rolls, Anglia lord főbírója, a Common Pleas lord főbírája, és a kincstári kamarai törvényszék első bírája. Ezenkívül a lord kanczellár meghívhat még egy birót a főtörvényszék tagjai közül, hogy részt vegyen a felebbezési törvényszék ülésein, kivéve azon bírákat, kik a kanczellári osztályban ülnek. A végitélet felett három, az interloack felett két bíró határoz, minden más esetben egy biró dönt. Egyik biró sem ítélhet oly Ítélet fölebbezésénél, melynél maga is közreműködött. A jogszolgáltatásnak a magasabb bíróságoknál bizonyos időre való eddigi korlátolása meg van szüntetve. Az ülések évenként négy időpontban kezdődnek: Michaelis, Szt.-Hibár, húsvét és szt.-háromság vasárnapjain, és tartanak addig, mig a tárgyalásra anyag van. Mig a törvényszékek nincsenek együtt, rendesen két biró, kik egy-egy évre neveztetnek ki, gondoskodnak a sürgős ügyek elintézéséről. A főtörvényszék hatásköre kiterjed azon tárgyakra, melyek az eddigi főtörvényszékekhcz tartoztak, de ugy, hogy minden osztály azon előbbi törvényszék bíráskodását végzi, melynek nevét viseli. A felebbezési törvényszék végzi a kanczellári felebbviteli biróság, az Exchequer Chanber és a titkos tanács bírósági osztályának eddigi ügyeit. Hatásköre tehát kiterjed a főtörvényszék minden ítélete elleni fölebbezésre, valamint ennek más intézkedéseire is, kivéve azokat, melyeket a felek közmegegyezése folytán tesz. Az ítélethozatalnál főelv az, hogy ha a közönséges jog perrendtartási szabályai és a méltányosság egymást kizárják, mindig a méltányosság szabályai szerint kell eljárni. A határozványok, melyek az eljárási reformtörvényre vonatkoznak, részleteikben csak az eddigi angol törvényszéki eljárás ismerői előtt érthetők ; ezek tendentiája általánosságban oda megy ki, hogy minden szükségtelen technika és formaság mellőztessék. A panasz benyújtása meg van könynyitve; be lehet ezeket nyújtani nem csak a törvényszékeknél, hanem a registraturáknál is, melyek bizonyos mértékben a törvényszékek fiókjai s 74 nagyobb kereskedelmi helyen vannak felállítva; s itt a szóbeli tárgyalásig is eljuthatnak, fentartva természetesen a felső törvényszék azon jogát, hogy azokat már előbb magához vonhatja, s bizonyos esetekben az ellenfél azon jogát is, hogy a panaszt a felső törvényszékhez követelheti benyújtani. A panasz benyújtásánál előfordulható hibákat, annak érthetetlenségét, vagy bármi formai vagy dologi hiányokat, melyek az eljárás folyamában fölmerülnek, a biró sommás uton hivatalból elin tézhet. A bírónak különben kiterjedt rendelkezés tulajdonittatik, tudakozódhat az egyes pontok felől előre, a felek ajánlata nélkül is, ha ezt az illető kérdés érdekében állónak látja. A beidézések s egyéb jogi eszközöknél szintén könnyittetett az eljárás s a haszontalan formaságoktól megszabadult, szintén ez történt a végrehajtási s a bizonyítékok beszerzésénél követendő eljárással. A plaidayer-knak lehetőleg rövidnek kell lenni, számos határozvány czéloz oda, hogy minden szükségtelen késleltetés és költség mellőztessék. Végre van az uj törvényben egy határozvány, melyszevint az eljárás formai szabályainak megsértése nem semmisiti meg az egész eljárást elölről, ha csak a biró ezt a dologra szükségesnek nem tartja. Ez a legteljesebb és legtisztább következménye azon tételnek, hogy a méltányosság szabályainak előnynyel kell bírni a közjog merev formái fölött, s egyszersmind biztosíték arra, hogy a formai szabályok valódi czéljának és valódi szándékának megfelel. A veszély, hogy e szabályok által a törvénykezési eljárás szabálytalanná fajul, a biró személyisége s e törvénykezésnek megfelelő volta által ki van zárva. A reform tulajdonképi jelentősége s mélyebb értéke nem az eljárás könnyítésére és egyszeiüsitésérc vonatkozó határozványokban áll, bár a gyakorlati életben ezek is a reform legfontosabb és legérezhetőbb részeiként fognak megjelenni. — hanem azon szakitásban, mely az angol törvénykezés alapjával t. i. a rendszertelenséggel végrehajtott. Azon angol szokás, hogy a törvényeket nem eszmék es rendszerekre épitik, hanem | minden egyes esetben a gyakorlati szükség által vezettetik magukat,véghetetlen előnynyel bír mindenek fölött s nagyrészt ennek köszöni Anglia politikai fejlődésének összhangját, mely egy stádiumában sem hagyta el a tényleges viszonyok alapját, hogy a rendszerek és theoriák ködös regióiban tévelyegjen. De mint minden dolognak, ugy az angol »gyakorlati« törvénykezésnek is megvoltak a maga árnyoldalai. A törvényszékek szervezése a törvénykezési eljárás mezején, az elvi rendszertelenség végre olyan állapotokat hozott létre, melyek régidők óta komoly gondok forrását képezték az államférfiak előtt, s a guny kimeríthetetlen bányáját nyújtották a satyrikuonak, s melyek oly országban, mint Anglia, hol a bírói kar, nem annyira törvényileg, mint tényleg oly nagyrabecsült, mondhatni fényes állást foglal el, s hol a népnek nincs meg az aclassicus tisztelete minden iránt, a mit a régiség szentesitett, — az egész államot már rég a legkomolyabban fenyegették. Egyes javitásokban a századok folyamában nem volt hiány ; ezek azonban mind csak alárendelt jelentőségűek voltak, mindaddig, mig a jogeljárás élén a számos birodalmi törvényszékek álltak, egymástól teljesen függetlenül, teljesen különböző eljárással, — minden egyesnek megvoltak még a szakértők által is alig átkutatható csomagjai, minden századból származó rendezetlen, gyakran ellenmondó határozatai, — a mellett határozottan körül nem írt önállósággal, gyakran egyik a másiknak hatáskörébe lépve, az eléjük terjesztett ügyeket néha csak félig.vagy egy oldalró oldották meg. Mindenekelőtt nagy szakadás volt a közjog és méltányosság közt, mely az angol jogászvilágot két részre osztotta, melyek egymást alig értették jobban, mint két különböző ország jogászai, mig ugyanazon dolog gyakran mindakét jogrendszer alá esett. Mind e zavar most egyszere mellőzve van s a régi törvényszé' ek helyébe, melyek egész Angliára kiterjedtek, egyetlen tön ényszék lépett, egynek csakhogy tetemesen megjavított eljárási módjával, egynek illetékességével, egynek rendelkezési hatalmával. A közjog és méltányosság közti fal, mely 100Ü év óta fenállt, összeomlott, s a közjog holt és joggátló formaságait romjai alá temette. Az angol jogélet mély hibái természetesen nem csak a törvényszékek és a törvénykezési eljárás rendszertelenségében feküsznek, hanem azon rendszertelenség és bonyolódottságban, melyben az anyagi polgári jog létezik, s ennyiben e hiányok még fenállanak. Legnagyobb baj volt azonban az eljárás bonyolódottsága, mely e reform életbeléptetésével el lesz hárítva. A megkezdett reform második részének feladata lesz ez irány, ban is segélyt teremteni. A politikai napirendre felkerült már ez is, és az angol törvényhozás, mely eddig, reformot sem gátolt meg, melynek szükségességét elismerte, annak idejébenbizonyára keresztül fogja vinni ezt is. Az ügyvédi és közjegyzői kamarák új székhelyei. A m. kir. i<jazsá<jügyriúninternek 31632. sz. a. kelt körrendelete valamennyi kir. bíróság és ügyészség vezetőéhez és valamennyi ügyvédi kamarához : Az ügyvédi kamarák száma, székhelyei és kerületeiknek megállapítása tárgyában, az 1874. XXXIV. t. cz. 7. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, az 1874. évi 35365. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendeletet, az e. f. törvényszékek ujabb szervezésére nézve, a f. évi 2722./I.M.E. sz a. kelt kormányrendelet alapján, a következőleg módosítom : Folyó szám Az ügyvédi kamara székhelyének neve Azon k. törvényszékek nevei, a melyeknek kerületeire az ügyvédi kamara kiterjed i. Arad Arad, Békés-Gyula, Borosjenő és Körösbánya 2. Balassa-Gyarmat Balassa Gyarmat és Ipolyság 3. Beszterczebánya Beszteiczebánya, Selmeczbánya és Zsolna 4. Brassó Brassó és Kézdivásárhely 5. Budapest Budapest, Kalocsa és Pestvidék 6. Debreczen Debreczen. Karczag és Nyíregyháza 7. Eger Eger, Gyöngyös és Jászberény 8. Eperjes Alsó Kubin, Eperjes, Liptó-Szt.Miklós és Lőcse 9. Győr Győr, Komárom és Magyar-Ovár 10. Gyulafehérvár Déva, Gyulafehérvár és Nagyenyed 11. Kassa Homouna, Kassa és Sátor-A.-TJjhely 12. Kecskemét Kecskemét 13. Kolozsvár Deés, Kolozsvár és Torda 14. Mármaros-Sziget Beregszász és M.-Sziget 15. Maros-Vásárhely Besztercze, Csíkszereda, M.-Vásárhely és Sz.-TJdvarhely 16. Miskolcz Miskolcz és Rimaszombat 17. Nagyvárad Nagyvárad, Szilágy-Somlyó és Züan "ífT N.-Szeben Medgyes. Nagyszeben és Segesvár 19. Pécs Pécs és Szegszárd 20. Pozsony Aranyos Maróth, Nagy-Szombat, Nyitra, Pozsony és Trencsén 21. Sopron Sopron 22. Szabadka Baja, Szabadka, Újvidék és Zombor 23. Szatmárnémeti Nagybánya, Nagykároly és Szatmárnémeti 24. Szeged H -M.-Vásárhely, Makó, Nagykikinda és Szeged 25. Székesfehérvár Székesfehérvár és Veszprém _26~r Temesvár Fehértemplom, Karánsebes, Lúgos, Nagybecskerek, Oraviczabánya, Pancsova, Temesvár és Versecz ~2T7 Zalaegerszeg Kaposvár, Nagykanizsa és Zalaegerszeg 28. Szombathely Szombathely és Szt.-Gotthárd Ezen rendeletem a kir. bíróságoknál és ügyészségeknél oly helyiségben függesztessék ki: a hol a gyakorló ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a közönség annak tartalmáról ez uton is tudomást szerezhetnek. Kelt Budapesten, 1875. ectóber 25 én.