Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 45. szám - Igazságügyministeri enquéte a bagatell-ügyek tárgyában

— 357 élnék birtokon kívül, biztositék letétele mellett ennmaradna. Apróbb fenyítő ügyekben pedig a törvényszéki jegyzőket kellene bíráskodási hatalommal felruházni. A tanácskozás befejeztével az elnöklő miniszter a jelenlevőknek köszönetet mondott kijelentvén, hogy az indítványokat az e tárgyban hozandó határozatnál becses anyag gyanánt felhasználni fogja. Elvi határozatok az ügy rendtartás tárgyában. Az 1874. 34. t.cz- VIII. és IX. fejezetére vonatkozó legfőbb itélöszéki határozatok. 55. Fegyelmi eljárás elrendelendő akkor is' ha a kötelességszegésnek és mulasztásna': csak látszatjavagy gyanúja merül is fel a panaszlott ügyvéd ellen. (8750. sz. a. 1875. évi octóber 30 án.) 56. A fegyelmi eljárásnak helye van oly ügyvéd ellen, ki jelentkezésekor székhelyét bejelentvén, utóbb más helyen irodát nyit s ott az ügyvédi kamaránál az ügyvédjelöltek közé be sem jegyzett egyént alkalmazott, kinek ügyvédi ellenjegyzésével ellátott papiriveket szolgáltatott ki felhasználás végett. (8749 sz. a. 1875. évi octóber 30-án.) 57. Fegyelmi eljárás el nem rendelhető, ha az ügyvéd ellen emelt panasz alaptalan és valótlan állításokra fektettetik ; sőt ily esetben panaszló megfenyitése végett az illetékes törvényszék megkeresendő. (7069 szám alatt 1875. évi september 17-én.) Eddig a szóbeli tárgyalás keresztülvitele e!ött a legfőbb ítélőszék nem találta heh/ét a panaszló megbüntetésének. (L. a »M Themis« 41. számában közlött 6854. sz. határozatot.) 58. A magánfél által ügyvéd ellen emelt fegyelmi panasz visszautasítandó, ha ezen panasz külön e czélra kiállított meghatalmazással igazolt ügyvéd által ellenjegyezve nincsen. (8748. sz. a. 1875. évi octóber 30-án.) Hasonló határozat (10126 sz. a. 1875. évi octóber 30-án.) A budapesti ügyvédi kamara eddig az 187431. i. cz. 101'. §-át agy értelmezte, hogy a magánpanaszos csak akkor szorul ügyvédi képviseletre, ha ugy a kimarai mint a kir. ügyészség a magánpanaszos által folyamatba tett fegyelmi eljárást elejtik, s a magánpanaszos azt saját felpcressége alatt folytatni kivánja, vagy ha a szóbeli tárgyalásnál kivan indítványokat tenni; a legfőbb Ítélőszék fennebbi két határozatában ezen felfogás ellen nyilatkozott, midőn kimondotta, hocy magánpanaszos fegyelmi panasza csakis akkor vehető érdemleges elintézés alá, ha azt külön a panasz beadására és a fegyd mi eljárásbani közbenjárásra meghatalmazott ügyvéd ellenjegyzi. 59. A kamara ügyésze által beadott felebbezés felterjesztésével egyidejűleg igazolandó, hogy a felebbezett határozat a kamara székhelyén lévő kir. ügyésznek, vádlott ügyvédnek és magánpanaszló félnek kézbesittetett, s hogy azok részéről használtatott-e jogorvoslat vagy sem? (10125. sz. a. 1875. évi octóber 30-án.) Törvényjavaslat a kir. bíróságoknál és ügyészségeknél alkalmazandó fizetési fokozatokról. 1. §. A kir. táblai birák az e. f. kir. törvényszéki birák, járásbirák, aljárás-birák, kir. ügyészek és alügyészek fizetése két fokozat szerint állapittatik meg. Első íokozatképen az eddigi fizetések menynyisége változatlanul fenntartatik. A második fokozaton a fizetések összege következő 1-ször Budapesten: Kir. táblai biró 2600 forint Törvényszéki biró 1800 » Járásbiró 1800 » Aljárásbiró 1300 » Kir. ügyész 1800 » Alügyész 1300 » Il.-szor. Vidéken: M.-Vásárhelyi kir. táblai biró 2000 forint Törvényszéki biró 1300 * Járásbiró 1300 » Kir. ügyész 1300 » 2. §. Mindaz, aki az 1. §-ban emiitett valamely állomásra ezen törvény hatálybalépte után neveztetik ki, a második fokozatra nézve megállapított fizetés élvezetébe lép. 3. §. Ha a 2-ik fokozatban levő bírói és ügyé- i szí személyzet száma az ugyanazon minőségben . levők összes számának felét meghaladja, a kinevezés i sorrendje szerint a legidősebb az első fokozatba ! lép, ugy hogy mind az első, mind a második foko- ) zat egyenlő számú tagból álljon. Ha egyenlő felosztás nem lehetséges; a kisebb szám az első, — a nagyobb a második fokozatra esik. 4. §. Az 1871. XXXI. t. cz. 11. §-ában foglalt kedvezmény, ugyanazon feltételek szerint a második fokoztra nézve is alkalmazandó. 5. §, Ezen törvény által sem a már kinevezettek szerzett jogai, sem az 1871. XXXII. t. cz. §-nak egyéb intézkedései nem érintetnek. 6. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Budapesten,1875. nov. 4. P e r c z e 1 Béla, s. k. igazságügy miniszter. JOG-ESETEE. Kezesség és készfizetői kötelezettség. (M. B.) A kassai takarékpénztár mint felperesnek, Deutsch született Grün Johanna elleni 26000 fit és járulékai iránti sommás perében a kassai királyi járásbíróság 1875. évi február 4-én 1881. szám alatt következő Ítéletet hozott: Alperes Deutsch Józsefné, Grünn Johanna köteles a kassai takarékpénztár javára 26000 írt tőkét és ennek 14400 forint után 1874. évi szeptember 28-tól, 11600 frt után 1874. évi október 28-tól járó 10% kamatát és 131 frt 10 kr. perköltséget 8 nap alatt és az adóhivatal által kiszabandó ítéleti százalékot, végrehajtás terhe mellett megfizetni, saját ügyvéde dijai 107 frt 15 krban állapittatnak meg. Indokok: Mert a keresetlevélhez csatolt A. alatti biztositási okiratban alperesnő, férje Deutsch Józsefnek a zálogkölcsön-intézetnél tartozásban levő váltóbeli 26000 frt tartozásáért egyetemleges készfizető kezességet vállalt, és ezen kötelezettséget feltétlenül, minden az adósság biztosítékául szolgáló más kötelezettségekre való tekintet nélkül ugyanazon okmányban a részletfizetések idejére is kiterjesztvén, kötelezettségét mind azon ideig vállaltnak tekintendő,mig Deutsch Józsefnek e tekintetbeni adóssága kielégítve nincs. Mert alperesnő az adósság fennállását Deutsch József részéről beismervén, a persorán kihallgatott tanúk vallomásával beigazoltatott az, hogy felperes által keresett összeg, egy és ugyanazon tartozással, melyéi t alperesnő fizetési kötelezettséget vállalt, illetve a beperesített váltók, az eredeti 26000 frtos váltó helyettesei. Mert: alperesnő kötelezettségét köztörvényi tekintet alá eső jogügylet útján vállalván, abbeli kifogásai, hogy az eredeti váltó társkötelezettei a kötelezettségből az újabbi váltókon kibocsátattak, ez érdemben semmi fenntartást magának ki nem kötvén, feltétlen kötelezettsége ellen, figyelembe vehetők nem lettek. Mert: alperesnő a követelt kamatokra nézve kifogással nem élt. Mindezek alapján a per érdemében és mint vesztest a költségekben marasztalni és saját ügyvéde dijait a prdtrts értelmében megállapítani kellett. Alperesnek felcbbezése folytán a budapesti királyi itélő tábla 1875. évi május 4-én 13608. sz. a. következő ítéletet hozott: Az eljáró bíróság neheztelt ítélete indokolásánál és még azért is helyben hagyatik, mert: alperes a becsatolt okmányra vezetett a tulajdoni jognak a felperesi intézetre lett átruházását tartalmazó záradék valódiságát tagadásba nem vévén, a kereshetőség ellen tett kifogás figyelembe vehető nem volt, mert a fenntemlitett okmányban nem egy meghatározott váltóról, hanem egy 26000 írtra terjedő váltó-tartozásról lévén szó. alperesnek ezzel ellenkező állításából vont de különben is a fennti okmány czélja és rendeltetésével ellenkező következések minden alapjukat annál inkább elvesztik mert bebizonyíttatván a per során hogy a 26000 frt erejéig kiállított váltók helyett azok lejáratakor ismét üj ugyan ily váltók lettek azadós általelfogadva, valamint egyrészt a 2-ik sz. a. becsatolt váltónak kielégítése is csak oly módon eszközöknek tekinthető készpénzbeli és tettleges fizetést alperes az ellenében mivel sem igazolván, úgy másrészt a 2-ik szám alattinak ily módon lett megszüntetése által alperes a fenntebb emiitett mellékletben elvállalt készfizetői kezességi kötelezettsége alól ielmentetnek főleg a becsatolt mellékletekkel szemben, még korántsem tekinthető, mert alperes a váltók fenuállása bebizonyítása tekintetéből a neki odakínált föesküt sem el nem fogadván, sem vissza nem kínálván, ezen körülmény bebizonyitottnak tekintendő, és végre mert a törlési kereset mi módoni eldöntése jelen ügy elintézésére befolyással nincsen és igy a prdtrts 12-ik §-ának alkalmazása elesik. Alperesnek újabbi felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1875. évi október hó 14-én 7,064. szám alatt következő ítéletet hozott: Mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával, felperes keresetével elutasittatik, a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: A mellékelt biztosító irat tartalmából, melynek alapján kéri felperes a váltó összegek és járulékainak megfizetésében alperest elmarasztalni, kitetszik, hogy azon 26000 frt váltótartozás biztosítására, melylyel alperes férje a felső-magyarországi első zálog kölcsönintézetnek 1873 évi január 7-én tartozott, alperes jótállást és férjével fizetési kötelezettségét vállalván, mindketten beleegyeztek, hogy ez összeg az újhelyi 326. és 1627. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanaikra bekebeleztessék; kitetszik továbbá hogy az esetre, ha az elfogadott való lejáratkor nem az intézet kivánata szerint rendeztetnék, joga leend az azonnal kötelezvénnyé válandott biztositási okmány alapján, nemcsak térjén, de rajta ís az égész tartozást járulékaival együtt megvenni. Hogy az érintett okmány szerint alperes jótállása és készfizetési kötelezettsége azon 26000 frtos váltóra vonatkozott, mely akkoriban az intézet birtokában volt, igazolja azon körülmény, hogy kötelezettsége attól volt feltételezve, ha az' elfogadott váltó lejáratkor nem az intézet kivánata szerint rendeztetnék; minél fogva felperes azon állítása, hogy alperes külön kötelezettsége az akkor fennállott 26000 frtos váltón kívül, Deutsch József által a nevezett intézet vagy jogutódja részére később kiállítandó, minden, különösen a keresethez csatolt két váltóra is kiterjedt, figyelembe vehető nem volt, mert alperes által eredetben becsatolt váltóra vezetett »pour aquit « nyugtatványozással igazoltatik, hogy az rendeztetett, illetőleg hogy ennek visszaadása mellett, felperes alperes férjétől más váltókat fegadott el, miből önként folyik, hogy a mennyiben általa felperes és Deutsch József között oly újítás jött létre, melyhez alperes nem járult, őt a becsatolt okmány alapján azon későbbi váltók fizetésére, melyekért jótállást és fizetési kötelezettségét nem vállalt, mint személyes adóst annál kevésbé lehet szorítani, mert az emiitett okmány szerint az intézetnek csak akkor nyílt joga alperes ellen, ha az, elfogadott 26000 frtos váltó lejáratkor nem az intézet kivánata szerint rendeztetnék, mi pedig felperes által nemcsak nem igazoltatik, sőt azon tény által, miszerint alperes férje, később is váltó-adósnak elfogadtatott, azt kell bebizonyitottnak venni, hogy a 26000 frtos váltó rendezése az intézet kivánata szerint történt. Felperes azon állitásáta, hogy, a mennyiben alperes azon újhelyi ingatlanságokat, melyekre az érintett okmány bekebelezve van, férjétől egészben megszerezvén, magát minden jelzálogilag biztosított, tehát a kereseti összeg fizetésére is. melvet férje magára nézve még 1874. évben is fennállónak ismert — kötelezte, fisyelembe venni nem lehetett, mert eltekintve attól, hogy felperes nem e jogalapon indította alperes ellen jelen keresetét, azon kérdés eldöntése, hogy alperes, mint a zálogjoggal terhelt javak tulajdonosa, tartozik- e éi,'