Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 41. szám
Ötödik évfolyam. 41. szarq. Budapest, 1875. október 14. Megjelenik minden csütörtökén : a .magyar jogászgyülés“ tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. BérmenteÜen ' levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda : kalap-uicza 6. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentve szétküldéssel) a ..Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi törvényjavaslat tok és rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjteménye mellékletekkel egvüttesen: egész evre 10 frt félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bénnentesen és vidékről legczélszerűuben postautalvány utján s kéretnek beküldetui. Kiadó-hivatal: barátok tere 7. sz. A KOMÁROMI, SZABADKA ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. 'Külön mellékletek: Döntvények gyűjteménye,“ „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára." Felelős-szerkesztő : Dr. Siegrrrund. Vilmos. Kiadó-tulajdonos az Athenaeum. TARTALOM : Az első osztrák ügyvéd gyűlés. Dr. Fayer László egyetemi magántanár úrtól. Budapesten. — A bűnsegédekről szóló tan. Dr. Fayer László egyetemi magántanár úrtól Budapesten. V. — Az ügyvédek, mint képviselők ellen felvett leletekről. Dr. Misner Ignácz ügyvéd úrtól Budapesten. — Egy pár szó a perfeljegyzésről. Hatieg Titusz ügyvéd úrtól Lúgoson — Elvi határozatok az ügyvédrendtartás tárgyában. (42—54) — Törvényjavaslatok. (Indokolás az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról készített törvényjavaslathoz. (Folyt.) — Az ügyvédi kamarából. (Meghivás a budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlésére; ugyanezen kamara felterjesztése az ügyvédek részére berendezendő elkülönített váróhelyiségek tárgyában ; ugyanezen kamara ügyforgalma; ugyanezen valamint a nagyváradi szombathelyi, győri és debreczeni kamarák lajstromából eszközlött kitörlésekre vonatkozó közlemények). — Egyleti hírek. (Budapesti rabsegélyző egylet választmánya ülése.) — Különfélék. — Kivonat aJ»Budapesti Közlöny«-böl.— Kivonat a »\Viener-Zeitung«-ból — Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményének« egy ive. (F.) Az első osztrák ügyvédgyülés igen érdekes jelenséget képez nemcsak magára Ausztriára nézve, de a külföldre és különösen reánk nézve is. A németországi ügyvédgyülés, mely neliány év óta fennáll, a német törvényhozások külünféleségénél fogva nem tudta kellőleg egyesíteni magában Németország ügyvédeinek tekintélyesebb részét. Az osztrákoknak ez már az első kezdettől fogva nagy részben sikerült. Felmerült azon kérdés is, vájjon nem volna-e czélszeríí a magyar ügyvédekre is kiterjeszteni ezen egyletet ? E sorok Írója irányában — ki dr.Környei Edével együtt mint vendég volt jelen az ügyvédgyülés tárgyalásain — a gyűlés tagjai közül többen sajnálatukat fejezték ki a felett, hogy a magyar ügyvédi kar már kezdettől fogva nem vonatott be az egyletbe. Bármennyire hizelgők azonban ezen nyilatkozatok és óhajtások, nézetünk szerint alig van alapja annak, hogy a magyar és osztrák ügyvédi kar közös egyesületet képezzen. Ha ez megtörténnék, épen azon okból, mely Németországban is hátráltatja az ügyvédgyülés kifejlődését: a két törvényhozás kiilönféle- ségénél fogva, sem a kar állására, sem a törvények reformjára vonatkozó tárgyalások nem lehetnének oly concisek, a milyeneknek az első kezdet után ígérkeznek. Igen kívánatosnak tartjuk ugyan, hogy hazai kartársaink közül minél többen jelenjenek meg az ezentúl tartandó osztrák ügyvéd- gyüléseken is, de csak mint hallgatók vagy vendégek, nem pedig mint a magyar ügyvédi kar képviselői, — amit különben az alapszabályok megváltoztatása nélkül nem is tehetnének. Ami magának ezen első ügy védgy ülésnek jellemét illeti, az körülbelül olyannak mutatkozott, mint a mi első jogászgyülé- sünké. A hangulat igen jó volt; mindenki örvendett, hogy eddigi isolált helyzetéből a közös működésre egyesülhetett collegái- val: de a tárgyalandó kérdések nem készíttettek kellőleg elő, és a határozatokat megelőző tárgyalások itt-ott felületesek voltak, nem egy pontnál pedig minden megelőző tárgyalás nélkül mondattak ki messzemenő reformnyilatkozatok. Oka volt ennek részben az idő beosztásának hiányossága is. A tanácskozások mindössze 3 napra tűzettek ki, és a második napon, mely leginkább lett volna alkalmas a munkálkodásra, délben közös kirándulás volt határozva a Kaiílenbergre, minek folytán már fél 12-kor véglegesen be kellett fejezni a szakosztályi tanácskozásokat. Némi egyoldalúság is mutatkozott a napirenden. Egyetlenegy kérdés sem volt kitűzve, mely a büntető jog körébe vágott volna. Meglehet, hogy ezen körülménynek tulajdonítható az, miszerint a bécsi nevezetesebb védők egyike sem vett részt a gyűlésen. Visszavezethető ezen jelenség azon idegenkedésre, mely a civilis és a eriminális praxissal biró ügyvédek közt mindenütt, és Becsben tán még jobban mint másutt, fennáll. Ki kell azonban emelnünk a rendezők azon tapintatos eljárását, miszerint a vidéki ügyvédeket mindenkép előtérbe iparkodtak helyezni, a bécsiek pedig inkább a coulissák mögött működtek. Ezen taktika ajánlatos azért, mivel a vidéki tagokat mindig nehezebb az ily gyűlésekbe belevonni; ha még a központiak a vezérszerepeket is maguknak tartják fenn, akkor a vidékiek egészen elmaradoznak. E tekintetben a mi jogász- gyiilésünk vezetői sokat tanulhatnának a bécsi ügyvédektől. Ami az ügyvédgyülés szervezetét illeti, az csaknem egészen olyan, mint a német és a magyar jogászgyülésé. Előbb tartatik a teljes ülés, melyen a tárgyak a szakosztályokhoz utasíthatnak, azután tanácskoznak a szakosztályok és ezek határozatai a teljes üléssel közöltéinek, részint határozat- hozatal , részint tudomásvétel végett. Az érdemleges tárgyalások két szakosztályban folynak. Az egyik a kar állására vonatkozó kérdéseket (Standesfragen), a másik a törvényhozási kérdéseket tárgyalja. Feltűnt, hogy az előbbi szakosztályban folytonosan sokkal nagyobb volt a részvétel, mint az utóbbiban. A kar érdekei tehát itt is nagyobb vonzerővel bírnak, mint a tudományos kérdések. Ha nálunk a jogászgyülés tagjainak száma folytonosan apad, ez is annak tulajdonítható, hogy az nem egy osztály érdekkérdéseivel,hanem csupán abstract törvényhozási kérdésekkel foglalkozik. A tárgyalt kérdések közül megemlítjük ezúttal a törvényszéki szünidők behozatalát, a csődtörvény reformját, a nemzetközi váltó-, a nemzetközi kereskedelmi jog codifikálását, a szóbeliség behozatalát, a szegény védelmet, az ügyvédek visszatartási jogát és az ügyvédi vizsgát tárgy azó kérdéseket. Legközelebb a tárgyalásokból fogunk némely általános érdekű részleteket közölni. A bűnsegédről széló tan, különös tekintettel a külföldi törvényhozásokra és a magyar büntető törvénykönyv javaslatára. Y. Lássuk már most közelebbről, mikép rendelkezik az általunk eddig tárgyalt kérdésekben a mi törvényjavaslatunk. A. mi a segítés kísérletét illeti, a cselekmények azon neme, a hol valaki segítő cselekményt akart elkövetni, de a tettes nem tett semmit, a mi javaslatunk szerint igen helyesen nem mint segitő, hanem mint önálló cselekmény fog biráskodás alá vétetni, mert a javaslat megkivauja, bogy a segéd »valamely bűntett vagy vétség elkövetését« mozditsa elő; minthogy pedig az említett esetben bűntett vagy vétség elkövetése nem forog fenn, tehát nem is lehet szólni segédről, hanem legfölebb valamely specialis bűnös cselekmény elkövetéséről. A segítés kísérletének második neménél, a hol a segéd a tettesnek már megkezdett cselekményét segiteni akarta, de nem képes az általa szándékba vett segédbeli cselekményt, illetőleg cselekményeket végrehajtani*), a mi javaslatunk szintén a helyes álláspontot foglalja eh a mennyiben nem bünteti a szándékot, mely a külvilág számára nem tárgyilagosodott, hanem bünteti egyedül a segéd tettét. A 70. §. ugyanis egy szóval sem említi, hogy nagyolb büntetés volna kiszabandó arra, a ki kevesebbet tett, mint a mennyit tenni akart, hanem egyenesen kimondja, hogy a segéd büntetése a szerint szabandó ki súlyosabban *) A 39. számban a 306. oldalon a bűnös segítés ezen nemének körülírása két sajtóhiba által érthetlenné vált, mit is ezennel helyreigazitunk.
