Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 40. szám
315 legi ügyrendtartás javításával várható-e eredmény, mely javítás adminisztratió utón különben elérhető. Mire a miniszter kijelenti, hogy e tekintetben máris történtek lépések. Következik a rendes szükséglet tárgyalása. A központi igazgatásnál 8000 írt megtakarítás történt, két miniszteri tanácsos és egy titkári állomás megszüntetése által. Előadó azt hiszi, hogy a személyzetet illetőleg leszállt a miniszter a minimumra. Csak a számtisztség nagyszámú s óhajtandó, hogy ez leszállittassék. Sennyey b. azt hiszi, hogy a kilátásba helyezett pausalis rendszer daczára, itt a részleteknél kell a lehető levonásokat tenni. 0 csak is adminisztratív utón hisz itt megtakarításokat eszközölni, melyben a miniszter nincs is korlátozva. Most minden csekély kiadás a központban in- téztetik el; a számviteli decentralisatió máris eszközölhető lett volna. Mintegy nyomást gyakor- landó: egy oszt. tanácsost, 2 titkárt, 1 számtanácsost s legalább 5 számtiszti állomást töröltetni óhajt. A miniszter arra figyelmezteti a bizottságot. hogy az egykor megalkotott központ azóta folytonosan több és több munkával árasztatott el. Nem ismeri el, hogy a decentralisatió finánciális eredményeket szülne.S mégis helyesnek tartja a de- centralisatiót, de más szempontból, pl. két kir. tábla egész Magyarország részére igen kevés. Helyesli a decentralisatiót, de az épen most áldozatokba fog kerülni. Sennyey Pál b. azt hiszi, hogy szellemi centralisatiót kell eszközölni, nem érti ezalatt a osztr. bureaukratiát. E tekintetben nem az alsó bíróságokat és politikai közeget kell megkérdezni, de a legfelsőbb bíróságokat. A miniszter megjegyzi, hogy azok által is informáltatta magát. S i m o n y i Ernő ismét felszólal s a hivatali személyzetnek mintegy harmadára való leszállítását indítványozza. Előadó abban lát eredményt, ha a középtörvényszékeknek nagyobb hatáskör adatik. A minisztérium a megszüntetett törvényszékek által annyi munkát kapott, hogy jó lesz, ha 76-ra keresztül viszi az uj rendezést. Simonyinak elbánását igen könnyűnek tartja s nem fogadhatja el. Ezen minisztériumnál történt a legnagyobb leszállítás. Felolvassa a miniszteri osztályok teendőit, melyből kimutatja, hogy a törlések lehetetlenek. Hozzájárul Sennyey indítványához a számvitel decentralisati- ója s a közép bíróságok hatáskörének kiterjesztését illetőleg. Kerkapoly, Simonyi és a jelenlévő Csemeghy államtitkár felszólásai után a többség az előirányzatot elfogadja. A házbérnél kijelenti a miniszter, hogy az illető szállások igen drágák, s vannak bérletek, melyek csak később járnak le. Ezen baj elhárítása végett építkezésről gondoskodott, s ez ügyben a fővárost felszóllitotta, mely különben igazságügyi épitkezésekre már 150,000 frtot igért, hogy még 150,000 írttal és két telekkel járuljon a czélba vett építkezéshez, de még eddig választ nem kapott. A bizottság úgy ezen, valamint az egész központi költségeket megszavazza. A semmit őszéknél Wahrmann Mór kérdi: hogy a fogalmazói állások beszüntetése milyen hatást gyakorolt igazságszolgáltatási szempontból. A miniszter azt válaszolja, hogy bár az elnökök roszflak mondják az intézkedést, azt el nem ismeri; miután még Zsedényinek a fokozatos fizetési rendszer behozatala iránt tett kérdésére a miniszter azzal válaszol, hogy a tvjavaslat kész, az előirányzat elfogadtatik. A legfőbb it élőszéknél előadó egy segédhivatali igazgatót számfelettivé tenni indítványoz, mit a bizottság elfogad. Hivataliszükségletre a bizottság 11000 ft helyett 9000 frtot szavaz meg. A királyi táblánál előadó 24000 frtot tart törlendőnek, mert több pótbirói állomás üres (14—15), — a törlés elfogadtatik. A marosvásárhelyi kir. táblánál előadó egy iroda segéd-igazgatót számfelettivé kíván tétetni, — elfogadtatik, úgyszintén elfogadtatik az irodai szükségletből 500 ftnyi törlés. Előadó fölhozza, hogy a főügyészi teendő két fölöslegesnek tartja, de miután ezen ügy az igazságügyi reformnál úgy is változik, indítványt nem tesz; a létszámot sokallja. A miniszter nem osztja előadó nézetét; főleg most nem nélkülözhetők az ügyészségek. Czélja, hogy a ház még ez országgyűlés alatt minden^ büntető reformra vonatkozó javaslatokat elintézzen s éppen az ügyészség lesz azon közeg, mely a büntető törvények egyöntetű életbeléptetését biztosítja. A bizottság ezen kérdés vitatásába nem bocsátkozik. Előadó ismételve sok alja a létszámot és pénzügyi szempontból egy helyettes főügyészt kíván számfelettivé tenni. Sennyey legalább a megszűnteiét törvényszékeknél akarja eltörölni az ügyészi állomásokat. A miniszter és az államtitkár ragaszkodnak a tényleges állapothoz, a bizottság az utóbbi indítványát elfogadja és a tételt megszavazza. A királyi ügyészségnél a bizottság 800 frt törlést eszközöl: az utazási költségeknél 1000 frt törlést indítványoz az előadó, mert a fölösleges utazásokat nem helyesli. A miniszter a törlésbe bele nyugszik. A nyomtatványok költségeit megszava- zandóknak ajánlja, bár a sok haszontalan kimutatást roszszalja az előadó. A fegyelmi eljárási költségekre 6000 frt van előirányozva, ezen összeg helyett eladó 2600 frtot indítványoz megszavazni. A miniszter, valamint a bizottság elfogadja ezen törléseket, s ennek megfelelően a fedezetből 1500 frt vonatik le. Akirtörvényszékekésjárásbiró- ságoknál 76-ia 485,332 írttal kevesebbet kér a miniszter átalános törlésképen. Az előadó indítványára a bizottság elfogadja. Továbbá viremen- tot kér'a miniszter a törvényszékek és királyi ügyészségek költségeire nézve. É lő a d ó e kérdés későbbre halasztását indítványozza. Sennyey Pál b., miután a kérdés részleteihez hozzá nem szólhat, szeretné tudni, a kormány mikor szünteti meg a többi törvényszéket, mit a miniszter a jövő év május havára helyez kilátásba; különben azért is sietteti a megszüntetéseket, hogy annál több idő legyen tapasztalatokat és adatokat gyűjteni, a törvényben megszabott 3 évi határidő után az országgyűlésnek beterjesztendő jelentéstétel végett. A ház b é r né 1 előadó 76-ra 240.478 frt j helyett 226,000 frt megszavazását ajánlja, miután 74-ben sem adatott 225,000, írtnál több ki. Kerkápoly Károly még ennél is többet kíván töröltetni, mert tetemes számú törvényszék szüntettetik meg. A miniszter a pausalis törlésnél kívánja ezt tekintetbe vétetni, addig pedig maradjon függőben a kérdés. H e 1 fy Ignácz a pausalis törlésnél bizalmi kérdést lát, mit W ahrmann kétségbe von, miután itt egyszerűen számításról lehet szó, az pedig kötelessége a bizottságnak. Elnök későbbre halasztja a kérdést. Az épület fenntartási költségeknél előadó 5000 frtot kíván töröltetni. Kerkápoly Károly a dijnokok költségénél megszorítást nem akar,^felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a törvényszékeknél aránylag több erő van, mint a járásbíróságoknál, s e miatt fordul elő a sok késedelem. A miniszter közbeszól, hogy erre gondja van a minisztériumnak. Kerkápoly folytatólag azt mondja,hogy a miniszter csak az elnökökkel érintkezik és ezek a járásbíróságok szükségét nem híven adják elő; mire a miniszter megjegyzi, hogy többször épen e czélból meghagyta az elnököknek, hogy a járásbíróságokra figyeljenek. Előadó roszalja, hogy a rabtartási költségek elszámolása az ügyészekre bízatott; kívánja hogy a feleknek a végzések lemásolása megengedtessék, figyelmezteti a pénzügyi bizottság régi határozatára a kormányt. E tekintetben nem történt semmi s elvárja, hogy ez ügyben még ez év folytán intézkedni fog a kormány. E határozat felöleli az ügyrendtartás egyszerűsítését; Pauler volt miniszternek ez iránt kibocsátott rendelete csaknem haszonvehetetlen az egyes bíróságoknál. A kormány figyelmébe ajánlja a bizottságnak a tavaly kifejezett óhaját. Aminiszter válaszában előadja, hogy a segédszemélyzet apasztása a bírói hivatalok szaporodását vonná maga után. Ez többe is kerüln A lemásolást feleknek megengedni könnyen visz- szaélésre adna okot; legalább is igen meggondolandó ezen intézkedés életbeléptetése. Az ügyrendtartást különben már is revideáltatja, de eddig a bírósági szervezet foglalta el a minisztériumot. A bizottság óhaját mindenesetre tekintetbe fogja venni, de hogy azt miképen foganatositha- tandja, előre ígéretet nem tehet. Molnár Györgynek is aggodalmai vannak a lemásolás engedélyezése iránt. Kerkápoly Károly csak azt akarja,hogy ha milliókat költünk bírákra, legyen gond, hogy a leiratás, — hogy csak egyes járásbíróságokat említsen fel — ezer számra ne legyen hátralékban. Előadó az átalános kiadásokból 25488 forintot vél egyelőre törölni, mi a pausalénál tekintetbe veendő. A czim tárgyalása belevén fejezve, itt van a helye, hogy a törvényszékeknél a fokozatos fizetések behozatalára a miniszter köteleztessék, mely határozat a miniszter ígérete folytán a bizottság jegyzőkönyvébe vétetett fel. Ezután következett a királyi ügyészségek-' irodai költségeire vonatkozó czim tái- gyalása, melyet a közbeesett terjedelmes vita félbeszakított. Előirányozva van 50.000 frt, 74-ben 40.000 frt adatott ki, az e 1 ő a d ó 10.000 frt törléssel ugyanennyit kíván megszavaztatni. Sennyey Pál b. kérdi, hogy mi történt azon fogházakkal, a hol a törvényszék megszűnt, mire a miniszter azt válaszolja, hogy azok többnyire az illető törvényhatóságnak adattak át, államépületeknél és hosszabb bérleteknél egyelőre megtartattak. Előadó kérdésére végül a miniszter azt válaszolja, hogy a bünfenyitő osztálynak a budai részre való áthelyezése elhatározott tény. A bűnvádi eljárási költségeknél 45.000 frt törlés mellett 155,000 frt megszavazását ajánlja az előadó. A miniszter ellenzi a törlést, miután a bíróságok apadása folytán a bűnvádi költségek még inkább szaporodnak A bizottság különben a kérdést elhalasztja. A hivatalos utazások költségei áthelyezések folytán 6000 írttal emelkedtek. A fedezetnél előadó a ház határozatára figyelmezteti a minisztert, hogy a rabtartás s annak költségeiről törvényjavaslat terjesztessék elő. A mini szte r kijelenti, hogy a tvjavaslat munkálat alatt van. A fedezetet illetőleg annak emelkedését egész biztonsággal hiszi,miután a fegyintézetekben a munka lehetőleg foly. Következett a virement kérdése. Eload ó : ha a miniszter ragaszkodik ahhoz, megadan- dónak véli azt, de a törvényszékeknél 45, és az ügyészségeknél 25 ezer frtot törölne, mert 74-ben a zárszámadások szerint 601 ezer frt takaritta- tott meg, pedig virement nélkül; tehát a proponált megtakarításhoz hozzáadva 82,095 frtnyi törlést lehetne eszközölni. A törvényszékeknél és ügyészségeknél az egész kiadás 7.120,000 írtból lenne az egész törlés 151,039 frt. H e 1 f y ellenzi a virementet, mert ez két különböző czim. Aminiszter a 74-diki megtakarítást nem fogadja el argumentumul. Belátja, hogy rendkívüli dolgot kér, de a feladat is rendkívüli; a virement- tel sem sokat nyer, ha a bizottság a költséget meg nem adja. Előadó törlését nem fogadhatja el. S e n n y e y b. ily rendkívüli körülményeket nem lát s a mellett van, hogy minél több töröltessék. A miniszter megjegyzi, hogy ma még a költséget megállapítani nem lehet, mert a reduc- tio eredménye a megszüntetendő törvényszékek minőségétől függ. Csengery az összeget szeretné tudni, mire ? A miniszter előadja, hogy a törvényszékeknél 485 ezer helyett 500 ezerre; az ügyészségeknél 138 ezer törlést 150 ezerre kívánja emelni. W ahrmann azt hiszi, hogy a bizottságnak oly szigorúnak nem kell lenni, mert jövőben a mi-, niszterek nem fognak megtakarítást eszközölni- Kevesli a miniszter javaslatát s közvetitőleg ajánlja, hogy a törvényszékeknél 5.668,000 helyett 5.620.00 frt mellett 48,944 forint törlés, az ügyészségeknél 2 millió 150 ezer frt mellett *
