Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 39. szám - Telekkönyvi kivonat csatolása nélkül is elbírálható valamely ingatlan iránti tulajdonjog

307 — <les Tháters niindestens zum Versuch des Verbre­chens vorausgesetzt — bei vorhandener Helferab­sicht der gemischte Helfer (Thathelfer) die beab­sichtigte Ünterstützungshandlung bereits angefan­gen hatte, dieselbe aber vom Tháter nicht benutzt worden ist, die Vollendung der Hülfeleistung alsó aus nicbt im "Willen des Helfers liegenden XJrsachen (erfolglos,) unwirksam geblieben.« (Id. m. 280. 1.) Schütze a»gemischterHelfer< és that­helfer* alatt azon segédet érti, a ki ugy psychicai mint physicai segélyt nyújt. Sze­rinte tehát az, a kimegigérte a segély nyúj­tását, de a kivitelben megakadályoztatott, a segitésnek kisérletében bűnös, melyet, mint ő maga ugyanazon lapon beismeri, a törvénykönyvek nem büntetnek. Mi éret­nék el ez által ? Az, hogy a ki a segélyt meg­ígérte, de nem is kisérlette meg azt végre­hajtani, a segitésben bűnösnek mondat­nék, a ki pedig tovább ment és meg is kezdte a bűnös segítési cselekvény végre­hajtását, az nem büntettetnék. A követke­zetesség ezen ritka példája még jobban ki­tűnik azon jogesetből, melyet Schütze a fenébb idézett szabály illustrálására fel­hozni jónak lát. A. összebeszélt B.-vel, hogy A. megfogja lopni X.-et egy padlásablakon való bemászás utján, B. pedig a körülmé­nyek szerint nyújtson segélyt. (Itt tehát már megvan a psychikai segítés.) Mig te­hát A., ki az udvaron nem talál lajtorját, felmászni iparkodik a fal kiálló diszitmé­nyein, az alatt B. észreveszi, hogy a szom­széd udvarban egy lajtorja áll. Mig ő ezt elhozza, A.-t észreveszik és mindkettejüket elfogják. Erről Schütze szórói-szóra a kö­vetkezőket mondja: sZu dem Thatversuche des A. hatte bierB. körperliche Hülfe nochüberall nicht geleistet. A. hat die Stufe des Versuchs beschritten, indem er den Anfang der Ausführung (des Einsteige-Dieb­stahls) bereits geniacht hatte. Die thátige Hülfe des B. — durch Anlegung einer Leiter zur Be­autzung des A. — war, für sich betrachtet, eben­falls lediglich bis zur Stufe des Ver­suchs gediehen, indem er ja mit der herbei­geschleppten Leiter bereits im Ánlegen begriffen, dieselbe aber von dem A. noch nicht benutzt war.« (Id. m. 270. 1.) Dr. Fayer László. Szemle. Budapest, sept. 28. (A német birodalmi gyűlés jogi bizottságának tár­gyalásai. — A bagatell-eljárás kiterjesztése Ausz­triában. — A közigazgatási törvényszék Ausz­triában.) (F.) A német birodalmi gyűlés jogi bizottsága folytatja a bűnvádi eljárás javaslatának tárgyalását. A felebbezés kérdésében éles harcz fejlődött ki a javaslat védői és táma­dói közt. A javaslat a felebbezést eltörli és csak az u. n. »revisió« jogorvoslatát tartja fenn, az el­lenpárt azonban ezt nagyon radikális reformnak tekinti s fél attól, hogy a felebbezés garantiájá­nak elesése által az igazságszolgáltatás szenvedni fog. Különösen azért elleneztetett a felebbezés megszüntetése, mivel az elővizsgálat nyilvánossá­gában rejlő garantia a bizottság által mellőztetett. Látjuk tehát itt, hogy az elővizsgálat nyilvánossá­gának védői, minthogy eszméikkel nem tudtak keresztülhatni a bizottságban, legalább a felebbe­zés kérdésében megmentették az újólagos Íté­lethozatalban rejlő régi biztosítékot. A felebbezés megtartása iránti határozat azonban csak egy sza­vazatnyi többséggel hozatott, és így nagyon is ké­tes, vájjon nem fog-e ezen határozat a második ol­yasásnál vagy a plenumban ismét elejtetni, annál inkább megtörténhetik ez, mivel Lasker, ki a felebbezés ellenségé, nem vett részt a tárgyalásban és feltehető, hogy a második olvasásnál nagy be­folyású szavát a felebbezés elejtése mellett fogja érvényesíteni. Ausztriában a bagatell-eljárás ki­terjesztésén dolgoznak. A birodalmi tanács hatá­rozata folytán a bécsi kereskedelmi és iparka­mara felszóliltatott, hogy nyilatkozzék az iránt, váj­jon czélszerünek tartja-e, hogy ezen eljárás 25 frtról 50 frtra kitérjesztessék. A kamara már 1872-ben a mellett volt, hogy ne 25, hanem 50 frt állapittassék meg, akkor azonban még be kí­vánták várni a tapasztalatokat. Most már ezen eljárási nem az élet által is approbáltatott és a kamara a ktreskedelmi világnak e téren tett ta­pasztalatai alapján igen kedvezően nyilatkozik a bagatell-ügyi praxisról. Szükségesnek tartaná azonban, hogy a nagyobb kereskedelmi helyeken még szélesebb hatáskör adassék a bagatell-bi­rónak. Tudvalevőleg ezen eljárásnál a felebbezés ki van zárva, s az e téren tett kedvező tapasztala­tok a felebbezés jogorvoslatának megszüntetését nagyon elő fogják mozdítani. Ausztriában aközigazgatási tör­vén yszék iránti törvény a birodalmi tanács mindkét háza által elfogadtatván, jogi körökben élénk megbeszélés tárgyát képezi ezen törvényszék állomásainak betöltése. A birák közt ugyanis csak igen kevesen vannak, kik a közjogi és a közigaz­gatási téren kellő előképezettséggel bírnának. A jogászok Ausztriában is mint nálunk elhanyagol­ják ezen tudományokat; most ez nagyon uiegbo­szulja magát, és mint mondják, a kormány zavar­ban van, hogy mikép töltse be az illető állomásokat. El?i határozatok az ügyvédrendtartás tárgyában. /. Az 1874. 34. t. cz. 2. 3. és 10. §§-ra vonatkozó legfőbb itélöszéki határozatok. 25. Épitő biztos az ügyvédek lajstromába fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5487. sz. 1875. június 22.) 26. Városi közgyám az ügyvédi lajstromba fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5893. s?. 1875. július 8.) 27. Városi főjegyző és ügyész az ügyvédek lajstromába fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatalok az ügyvédi hivatással össze nem fér­nek. (5954. sz. 1875. július 8.) 28. Városi jegyző az ügyvédek lajstromá­ba fel nem vehető, mert az általa viselt közhi­vatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5956. sz. 1875. július 8.) 29. Árvaszéki ülnök az ügyvédi lajstromba fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5986. sz. 1875. július 13.) Mindezen határozatokban kimondatott egyút­tal, hogy valamely ügyvéd felvételét tárgyazó ha­tározat ellen a kamara ügyésze is (tehát nem csak a kir. ügyész) élhet felebbezési jogorvoslattal, ho­lott erről a törvény épen nem rendelkezik. 30. A báni tábla által kiadott és a magyar­országi hatóságok előtt is kihirdetett s általuk el­fogadott ügyvédi oklevél alapján —ha egyéb aka­dály fenn nem forog, — az ügyvédi lajstromba való felvétel megengedendő. (5310. sz. 1875. jú­nius 22.) 31. Azon esetekben, midőn az ügyvédek lajstromába való felvétel az 1874. 34. t, cz. 3. §. ellenére megengedtetik, ugy a kamara ügyésze, | mint a kir. ügyész felebbezéssel élhet. (5867. sz. i 1875. július 8-án.) i 32. A sikkasztás büntette miatt — bár évek­| kel az ügyvédrendtartás életbelépte előtt — elitélt­nek, az ügyvédek lajstromába való felvétel meg­j tagadandó. (6167. sz. 1875. július 13.) j II. Az 1874. t. cz. ő. 11. §§-ira vonatkozó határozatok. 33. Ügyvédjelölt, ki nem igazolja, hogy a törvény hatálybalépte előtt az ügyvédi gyakorno­kok lajstromába föltétlenül bejegyeztetett, illetve, hogy a még hiányzott államtudományi vizsgát le­tette, az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (5435. sz. 1875. július 2.) 34. Törvényszéki börtönfelügyelő oly állam­szolgálatban lévén, melynek teendői a törvényke­zésitől egészen különnemüek, úgy hogy azok miatt a joggyakorlatot kizárólag nem folytathatja, ő az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (5790. sz. 1875. július 14.) 35. Ügyvédjelölt, ki ugyan csak a jogtörté­nclmi és bírósági államvizsgálatokat tette, de a törvény életbelépte előtt több mint 3 évet sza­bályszerű joggyakorlaton töltött volt, az ügyvéd­jelöltek lajstromába bejegyzendő. (6166. sz. 1875. július 14.) 36. Bírósági irnok, mivel a kezelésnél, tő­hát oly szakmában van alkalmazva, mely a tör­vény értelmében megkívántató joggyakorlatnak nem tekinthető, — az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (6168. sz. 1875. július 21.) 37. A feloszlatott határőrvidék területén az ügyvédjelöltségre nézve az ügyvédrendt. életbe lépte előtti időt illetőleg, a korábban hatályos, illetve ott divott szabályok alkalmazandók. ((6169. sz. 1875. július 28.) 38. Árvaszéki ülnök az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető, mert hivatalbeli teen­dői nem engednék, hogy a joggyakorlatot kizáró­lag folytathassa. (6450. sz. 1875. július 28.) 30. A bejegyzés előtt kitöltött joggyakorlat beszámítása felett az ügyvédi kamara nincs hi­vatva határozni. (6780 sz. 1875. július 28.) 40. Ügyvédjelölt, ki a szabályszerű állam­vizsgálatok letételét nem igazolja, bár évek óta a törvényszéknél mint ügyvédsegéd be volt is je­gyezve, az ügyvédjelöltek lajstromába nem vehető. (7232. sz. 1874. augusztus 11.) 111. Az 1874. 34. t. cz. 27. 75. 77. 10Ö és 111. §§-ra vonatkozó határozatok. 41. Az ügyvédség gyakorlatától való fel­függesztés helyt nem foghat, ha az illető ügyvéd ellen a bűnvádi vizsgálat folyamatban van ugyan, de még vád alá helyezési határozat nem hozatott. (6779. sz. 1875. július 28.) JOG-ESETEZ:. Vfelekkönyvi kivonat csatolása nél­kül is elbírálható valamely ingatlan iránti tulajdonjog. (M. B.) Janisch Mátyás és Katalin felperesek­nek, Anscheringer Jakab elleni, a széleskuti 625. számú telekjegyzőkönyvben felvett 1474 • ölnyi szántóföld egy részének tulajdonjoga iránti peré­ben a sopronyi királyi törvényszék következő Íté­letet hozott: Felperes abbeli kérelmének, hogy a széles­kuti 625-ik számú telekjegyzőkönyvben felvett 1474 • ölnyi »Breiten Aecker« tulajdonjogilag egész terjedelmében őket illetőknek mondassék ki, hely adatik és alperes végrehajtás terhe alatt kö­teles nevezett földnek felperesek nevére leendő telekkönyvi átíratását megengedni, és köteles fel­peresi ügyvéd munkadijával együtt 40 frt 86 krra mérsékelt perköltséget, jelen itélet kézbesíté­sét közvetlen követő naptól számítandó 15 nap alatt, nemkülönben az ezen itélet után megszabott kincstári illetéket annak idején és helyén, külön­beni végrehajtás terhe mellett megfizetni; alpe­resi ügyvéd munkadíja fele irányában 41 frt 43 krban állapittatik meg. Indokok. Miután alperes, mint a kérdés­ben levő birtok volt birtokosának fia tudta, hogy a nevezett birtokot felperesek már évtized óta foly­ton háboritlanul bírták, s ezt alperes ellenbeszérlé­benbeis ismeri, s tudta azt, hogy felperesek ennak árát ki is fizették, tehát mint roszhiszemü szerző kö­tötte anyjával az 1871-ben létrejött szerződést, melynek alapján nevezett birtokot magára is irat­tá: már pedig roszhiszeniüleg tulajdonjogot sze­rezni, az országbírói értekezlet által is elfogadott és hatályban lévő osztr. polg. tknyv 373-ik §-a ér« telmében nem lehet: ennélfogva alperes felperesek kérelméhez képest elmarasztalandó volt. Alperes mint pervesztes fél felperesi költsé­gekben el volt marasztalandó, valamint az ezen itélet után megszabandó királyi kincstári illeték megfizetésében és egyúttal saját ügyvédje munka­dija is megállapítandó volt.

Next

/
Thumbnails
Contents