Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 39. szám - Telekkönyvi kivonat csatolása nélkül is elbírálható valamely ingatlan iránti tulajdonjog

307 — <les Tháters niindestens zum Versuch des Verbrechens vorausgesetzt — bei vorhandener Helferabsicht der gemischte Helfer (Thathelfer) die beabsichtigte Ünterstützungshandlung bereits angefangen hatte, dieselbe aber vom Tháter nicht benutzt worden ist, die Vollendung der Hülfeleistung alsó aus nicbt im "Willen des Helfers liegenden XJrsachen (erfolglos,) unwirksam geblieben.« (Id. m. 280. 1.) Schütze a»gemischterHelfer< és thathelfer* alatt azon segédet érti, a ki ugy psychicai mint physicai segélyt nyújt. Szerinte tehát az, a kimegigérte a segély nyújtását, de a kivitelben megakadályoztatott, a segitésnek kisérletében bűnös, melyet, mint ő maga ugyanazon lapon beismeri, a törvénykönyvek nem büntetnek. Mi éretnék el ez által ? Az, hogy a ki a segélyt megígérte, de nem is kisérlette meg azt végrehajtani, a segitésben bűnösnek mondatnék, a ki pedig tovább ment és meg is kezdte a bűnös segítési cselekvény végrehajtását, az nem büntettetnék. A következetesség ezen ritka példája még jobban kitűnik azon jogesetből, melyet Schütze a fenébb idézett szabály illustrálására felhozni jónak lát. A. összebeszélt B.-vel, hogy A. megfogja lopni X.-et egy padlásablakon való bemászás utján, B. pedig a körülmények szerint nyújtson segélyt. (Itt tehát már megvan a psychikai segítés.) Mig tehát A., ki az udvaron nem talál lajtorját, felmászni iparkodik a fal kiálló diszitményein, az alatt B. észreveszi, hogy a szomszéd udvarban egy lajtorja áll. Mig ő ezt elhozza, A.-t észreveszik és mindkettejüket elfogják. Erről Schütze szórói-szóra a következőket mondja: sZu dem Thatversuche des A. hatte bierB. körperliche Hülfe nochüberall nicht geleistet. A. hat die Stufe des Versuchs beschritten, indem er den Anfang der Ausführung (des Einsteige-Diebstahls) bereits geniacht hatte. Die thátige Hülfe des B. — durch Anlegung einer Leiter zur Beautzung des A. — war, für sich betrachtet, ebenfalls lediglich bis zur Stufe des Versuchs gediehen, indem er ja mit der herbeigeschleppten Leiter bereits im Ánlegen begriffen, dieselbe aber von dem A. noch nicht benutzt war.« (Id. m. 270. 1.) Dr. Fayer László. Szemle. Budapest, sept. 28. (A német birodalmi gyűlés jogi bizottságának tárgyalásai. — A bagatell-eljárás kiterjesztése Ausztriában. — A közigazgatási törvényszék Ausztriában.) (F.) A német birodalmi gyűlés jogi bizottsága folytatja a bűnvádi eljárás javaslatának tárgyalását. A felebbezés kérdésében éles harcz fejlődött ki a javaslat védői és támadói közt. A javaslat a felebbezést eltörli és csak az u. n. »revisió« jogorvoslatát tartja fenn, az ellenpárt azonban ezt nagyon radikális reformnak tekinti s fél attól, hogy a felebbezés garantiájának elesése által az igazságszolgáltatás szenvedni fog. Különösen azért elleneztetett a felebbezés megszüntetése, mivel az elővizsgálat nyilvánosságában rejlő garantia a bizottság által mellőztetett. Látjuk tehát itt, hogy az elővizsgálat nyilvánosságának védői, minthogy eszméikkel nem tudtak keresztülhatni a bizottságban, legalább a felebbezés kérdésében megmentették az újólagos Ítélethozatalban rejlő régi biztosítékot. A felebbezés megtartása iránti határozat azonban csak egy szavazatnyi többséggel hozatott, és így nagyon is kétes, vájjon nem fog-e ezen határozat a második olyasásnál vagy a plenumban ismét elejtetni, annál inkább megtörténhetik ez, mivel Lasker, ki a felebbezés ellenségé, nem vett részt a tárgyalásban és feltehető, hogy a második olvasásnál nagy befolyású szavát a felebbezés elejtése mellett fogja érvényesíteni. Ausztriában a bagatell-eljárás kiterjesztésén dolgoznak. A birodalmi tanács határozata folytán a bécsi kereskedelmi és iparkamara felszóliltatott, hogy nyilatkozzék az iránt, vájjon czélszerünek tartja-e, hogy ezen eljárás 25 frtról 50 frtra kitérjesztessék. A kamara már 1872-ben a mellett volt, hogy ne 25, hanem 50 frt állapittassék meg, akkor azonban még be kívánták várni a tapasztalatokat. Most már ezen eljárási nem az élet által is approbáltatott és a kamara a ktreskedelmi világnak e téren tett tapasztalatai alapján igen kedvezően nyilatkozik a bagatell-ügyi praxisról. Szükségesnek tartaná azonban, hogy a nagyobb kereskedelmi helyeken még szélesebb hatáskör adassék a bagatell-birónak. Tudvalevőleg ezen eljárásnál a felebbezés ki van zárva, s az e téren tett kedvező tapasztalatok a felebbezés jogorvoslatának megszüntetését nagyon elő fogják mozdítani. Ausztriában aközigazgatási törvén yszék iránti törvény a birodalmi tanács mindkét háza által elfogadtatván, jogi körökben élénk megbeszélés tárgyát képezi ezen törvényszék állomásainak betöltése. A birák közt ugyanis csak igen kevesen vannak, kik a közjogi és a közigazgatási téren kellő előképezettséggel bírnának. A jogászok Ausztriában is mint nálunk elhanyagolják ezen tudományokat; most ez nagyon uiegboszulja magát, és mint mondják, a kormány zavarban van, hogy mikép töltse be az illető állomásokat. El?i határozatok az ügyvédrendtartás tárgyában. /. Az 1874. 34. t. cz. 2. 3. és 10. §§-ra vonatkozó legfőbb itélöszéki határozatok. 25. Épitő biztos az ügyvédek lajstromába fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5487. sz. 1875. június 22.) 26. Városi közgyám az ügyvédi lajstromba fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5893. s?. 1875. július 8.) 27. Városi főjegyző és ügyész az ügyvédek lajstromába fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatalok az ügyvédi hivatással össze nem férnek. (5954. sz. 1875. július 8.) 28. Városi jegyző az ügyvédek lajstromába fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5956. sz. 1875. július 8.) 29. Árvaszéki ülnök az ügyvédi lajstromba fel nem vehető, mert az általa viselt közhivatal az ügyvédi hivatással össze nem fér. (5986. sz. 1875. július 13.) Mindezen határozatokban kimondatott egyúttal, hogy valamely ügyvéd felvételét tárgyazó határozat ellen a kamara ügyésze is (tehát nem csak a kir. ügyész) élhet felebbezési jogorvoslattal, holott erről a törvény épen nem rendelkezik. 30. A báni tábla által kiadott és a magyarországi hatóságok előtt is kihirdetett s általuk elfogadott ügyvédi oklevél alapján —ha egyéb akadály fenn nem forog, — az ügyvédi lajstromba való felvétel megengedendő. (5310. sz. 1875. június 22.) 31. Azon esetekben, midőn az ügyvédek lajstromába való felvétel az 1874. 34. t, cz. 3. §. ellenére megengedtetik, ugy a kamara ügyésze, | mint a kir. ügyész felebbezéssel élhet. (5867. sz. i 1875. július 8-án.) i 32. A sikkasztás büntette miatt — bár évek| kel az ügyvédrendtartás életbelépte előtt — elitéltnek, az ügyvédek lajstromába való felvétel megj tagadandó. (6167. sz. 1875. július 13.) j II. Az 1874. t. cz. ő. 11. §§-ira vonatkozó határozatok. 33. Ügyvédjelölt, ki nem igazolja, hogy a törvény hatálybalépte előtt az ügyvédi gyakornokok lajstromába föltétlenül bejegyeztetett, illetve, hogy a még hiányzott államtudományi vizsgát letette, az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (5435. sz. 1875. július 2.) 34. Törvényszéki börtönfelügyelő oly államszolgálatban lévén, melynek teendői a törvénykezésitől egészen különnemüek, úgy hogy azok miatt a joggyakorlatot kizárólag nem folytathatja, ő az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (5790. sz. 1875. július 14.) 35. Ügyvédjelölt, ki ugyan csak a jogtörténclmi és bírósági államvizsgálatokat tette, de a törvény életbelépte előtt több mint 3 évet szabályszerű joggyakorlaton töltött volt, az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyzendő. (6166. sz. 1875. július 14.) 36. Bírósági irnok, mivel a kezelésnél, tőhát oly szakmában van alkalmazva, mely a törvény értelmében megkívántató joggyakorlatnak nem tekinthető, — az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. (6168. sz. 1875. július 21.) 37. A feloszlatott határőrvidék területén az ügyvédjelöltségre nézve az ügyvédrendt. életbe lépte előtti időt illetőleg, a korábban hatályos, illetve ott divott szabályok alkalmazandók. ((6169. sz. 1875. július 28.) 38. Árvaszéki ülnök az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető, mert hivatalbeli teendői nem engednék, hogy a joggyakorlatot kizárólag folytathassa. (6450. sz. 1875. július 28.) 30. A bejegyzés előtt kitöltött joggyakorlat beszámítása felett az ügyvédi kamara nincs hivatva határozni. (6780 sz. 1875. július 28.) 40. Ügyvédjelölt, ki a szabályszerű államvizsgálatok letételét nem igazolja, bár évek óta a törvényszéknél mint ügyvédsegéd be volt is jegyezve, az ügyvédjelöltek lajstromába nem vehető. (7232. sz. 1874. augusztus 11.) 111. Az 1874. 34. t. cz. 27. 75. 77. 10Ö és 111. §§-ra vonatkozó határozatok. 41. Az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés helyt nem foghat, ha az illető ügyvéd ellen a bűnvádi vizsgálat folyamatban van ugyan, de még vád alá helyezési határozat nem hozatott. (6779. sz. 1875. július 28.) JOG-ESETEZ:. Vfelekkönyvi kivonat csatolása nélkül is elbírálható valamely ingatlan iránti tulajdonjog. (M. B.) Janisch Mátyás és Katalin felpereseknek, Anscheringer Jakab elleni, a széleskuti 625. számú telekjegyzőkönyvben felvett 1474 • ölnyi szántóföld egy részének tulajdonjoga iránti perében a sopronyi királyi törvényszék következő Ítéletet hozott: Felperes abbeli kérelmének, hogy a széleskuti 625-ik számú telekjegyzőkönyvben felvett 1474 • ölnyi »Breiten Aecker« tulajdonjogilag egész terjedelmében őket illetőknek mondassék ki, hely adatik és alperes végrehajtás terhe alatt köteles nevezett földnek felperesek nevére leendő telekkönyvi átíratását megengedni, és köteles felperesi ügyvéd munkadijával együtt 40 frt 86 krra mérsékelt perköltséget, jelen itélet kézbesítését közvetlen követő naptól számítandó 15 nap alatt, nemkülönben az ezen itélet után megszabott kincstári illetéket annak idején és helyén, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni; alperesi ügyvéd munkadíja fele irányában 41 frt 43 krban állapittatik meg. Indokok. Miután alperes, mint a kérdésben levő birtok volt birtokosának fia tudta, hogy a nevezett birtokot felperesek már évtized óta folyton háboritlanul bírták, s ezt alperes ellenbeszérlébenbeis ismeri, s tudta azt, hogy felperesek ennak árát ki is fizették, tehát mint roszhiszemü szerző kötötte anyjával az 1871-ben létrejött szerződést, melynek alapján nevezett birtokot magára is irattá: már pedig roszhiszeniüleg tulajdonjogot szerezni, az országbírói értekezlet által is elfogadott és hatályban lévő osztr. polg. tknyv 373-ik §-a ér« telmében nem lehet: ennélfogva alperes felperesek kérelméhez képest elmarasztalandó volt. Alperes mint pervesztes fél felperesi költségekben el volt marasztalandó, valamint az ezen itélet után megszabandó királyi kincstári illeték megfizetésében és egyúttal saját ügyvédje munkadija is megállapítandó volt.