Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 39. szám - Holttá nyilványitás - két tanu vallomása alapján

— 308 — Alperes felebbezése folytán a budapesti ki­rályi Ítélőtábla következőleg ítélt: Az első biróság fennti keletű és számú íté­lete niegváltoztatik és felperesek keresetükkel ezút­tal elutasittatnak, a perköltségek pedig kölcsönö­sen megszüntetnek. Indokok. Miután felperesek a keresetbe vett ingatlanságra vonatkozó biteles telekkönyvi kivonatot sem a keresetlevelükben, sem a per során fel nem mutatták, sem pedig a csatolt szerződés­átruházók, illetve eladók gyanánt befolyt feleket, esetleg ezek jogutódait a perbe nem idézték, már pedig a fenebbi adat felmutatása, az utóbbiaknak pedig megidézése nélkül a követelésbe vett kizáró­lagos tulajdonjog felett határozni nem lehet: fel­pereseket helytelenül indított keresetükkel ezút­tal elutasítani, a perköltségeket azonban a per körülményeire tekintettel megszüntetni kellett. Felpereseknek ezen ítélet elleni felebbezése folytán a magy. királyi Curia mint legfőbb ítélő­szék következő végzést hozott: Tekintve, hogy a peres felek a per során maguk beismerték, hogy a kereseti földre a tulaj­donjog alperes nevére kebeleztetett be, és ennél­fogva a tulajdoni kereset ö ellene helyesen intéz­tetvén, jogelődeinek perbe idézése nélkül is, jelen per elbírálható; tekintve továbbá, hogy a telekkönyvi kivo­natnak be nem melléklése miatt a per érdemleges elbírálását megtagadni nem lehet: a budapesti királyi ítélőtáblának fenntebbi keletű és számú ítélete feloldatik és utasittatik nevezett másodbiróság, miszerint az ügy érdeme felett hozzon határozatot. alapján foglalhat helyet, — minden törvényes alapja hányzik, mihez képest felhívó Hubert Gás­pár, indokolatlan kérelmével helyesen utasítta­tott el. Hubert Gáspárnak ujabbi felebbezése folytán a magy kir. Curia mint legfőbb ítélőszék követ­kező ítéletet hozott: Mindkét bírósági itélet megváltoztatik, Hu­bert Ádám kokasdi származású 1849. évi volt honvéd biróilag holttá nyilvánittatik és gondnoká­nak részére, hagyatékából fizetendő 10 forint munkadíj megállapíttatik; az örökösi minőség elismerése és az örökség kiadása iránti keresettel felhívó fél az örökösödési eljárásra utasittatik. I n d o k o k. Zimmermann János és Wilhelm János aggálytalan tanuk egybehangzó határozott és esküvel megerősitett vallomásaikkal nemcsak az bizonyittatik, hogy a hiányolt személy halál­veszélyben forgott, hanem törvényszerűen bebizo­nyíttatott, hogy Hubert Ádám kokasdi szárma­zású honvéd társuk az 1849-iki hadjárat alatt ve­szélye* betegségbe esvén meghalt, és hullája a halottak átvételével foglalkozó polgári bizottmány­nak átadatott; ezen tanuk vallomásaihoz képest Hubert Ádámot a törvénykezési rendtrts 523-ik §. c) pontja értelmében holttá nyilvánítani és gond­unkénak diját a hagyaték terhére megállapítani kellett. Az örökség kiadatása iránti keresettel felhívó fél a törv. rendtrts 559. és következő §§-ban megállapított örökösödési eljárásra volt utasítandó, mert az örökség megítélése, felhívási kereset útjára nem tartozik. Igazságiigyminiszteri rendeletek. törvénynek megfelelő rendeletek szerint bivenr lelkiismeretesen és buzgalommal fogok eljárni.c 8. §. Eskületétel alkalmával tartozik a bir. végre­hajtó névaláírását, melyet hivatalos működésében használni fog. hivatalos pecsétjével ellátva, az illető törvényszék elnökének annyi példányban átadni, hogy mind a törvényszéknek, mind az en­nek kerületében levő járásbíróságoknak egy-egy­példány jusson. Az aláírás hitelesítését s az illető példányok szétküldését a törvényszék elnöke eszközli. 9. §. Az eskü letétele utáa a törvényszék elnöke a bir. végrehajtó kinevezési rendelvényére, sajátkezű aláírása s a törvényszék pecsétje mellett, rájegyzi, hogy a kinevezett hivatalának gyakorlására a tör­vényszerű feltételeket teljesítvén, jogot szerzett. A bir. végrehajtó e rendelvényt saját igazolása végett hivatalos eljárásában magánál tartani és a fél kivánságára mindenkor előmutatni tartozik A bir. végrehajtó hivatalba lépésekor nevét és székhelyét az illető törvényszék területéhez tarto­zó valamennyi község elöljáróságával közölni köteles. » • »>$ A bir. végrehajtónak nem szabad : a részére ki­jelölt székhelyen kívül lakni; lakhelyén kivül iro­dát tartani; azon biróság területén kívül, melyhez kineveztetett; hivatalos cselekményt végezni. 12. §. Nem szabad a bir. végrehajtónak a feleket biróság vagy hatóság előtt képviselni; azoknak pe­res vagy perenkivüli bírói eljárás tárgyát képező ügyeiben az ellenfélnél, vagy azoknál akik az ügy által érdekelvék közbenjárni, sem a felek érdeké­ben periratokat vagy kérvényeket szerkeszteni. Ezen szokott rendelkezés alól kivétetik azoa eset, ha a bírósági végrehajtó a megjelölt cselek­ményeket saját, vagy vele harmadizig rokonságban vagy másodizig sogorságban levő személyek ügyé­ben teljesiti, a mennyiben ez által más törvény rendelete nem sértetik meg. 13. §. Nem szabad a bir. végrehajtónak azon tárgyat, melyre hivatalos működése vonatkozik, egészben vagy részben, — habár határozott árért — ma­gához váltani. 14. §. A bir. végrehajtó nem tagadhatja meg szolgá­latát a hivatala körébe eső azon ügyekre és megha­gyásokra nézve, a melyeket hozzá az illetékes biró­ság utasit, azon esetek kivételével, melyekben az 1871. LL t. cz. 17 §-a szerint fenforgó érdekelt­ségénél fogva el nem járhat. .15-§­A bírósági végrehajtó a felek irányában hig­gadt s előzékeny bánásmódra köteleztetik. 16§­A bir. végrehajtói teendőket, az egyes végrehaj­tók között, képességeik szerint s lehetőleg egyen­lő arányban, a biróság osztja fel. 17. §. A biróság más bir. területen levő végrehajtó­nak csak illetékes birósága utján adhat megbí­zást; ez által a törvényszéknek az 1375. IX. tcz. 1. §-ában foglalt rendelkezési joga nem érin­tetik. 18. §. Közvetlen a felperestől az 1868. LIV. t. cz. 260. §-ában meghatározott esetben s csak az 1875. IX. tcz. 3. §-ában megszabott feltétel mel­let fogadhat el megbízást. 19. §. A bir. végrehajtó tartozik eljárásában min­denekelőtt meggyőződést szerezni azon személy azonosságáról, a kinél a jogcselekmény teljesí­tendő. 20. §. A bir. végrehajtó a batásköréh3z tartozó teen­dőket személyesen köteles végezni; egyedül az irodai munkák teljesítésére tarthat magának ír­nokot, a ki egyszersmind az érkező iratokat is, mindazonáltal a bir. véghajtó felelőssége mellett átveheti. 21. §. Az 1871. LL t. cz. 8. §-a, a bir. végrehajtó által felvett okiratokra nézve is alkalmazandó. Holttá nyilványitás — két tami val­lomása alapján. (M. B.) Hubert Gáspárnak, Hubert Ádám bolttá nyilvánítása és örökösi minőségének elis­merése iránti ügyében a szegszárdi királyi törvény­szék következőleg ítélt: Felperes abbeli keresetétől, hogy távollevő testvére Hubert Ádám biróilag holtnak nyilvánit­tassék, elmozdittatik, tartozván ezen itélet után járó kincstári illetéket, ugy alperesi gondnok ál­tal beadott periratoknál használt bélyegmentesség utólagos kiegyenlítése fejében 2 fit bélyegilleté­ket az állam javára megfizetni, alperesi gondnok munkadija szinte felperes irányában 10 írtban ál­lapíttatván meg. 1 n d o k o k. Zimmermann János és Wilhelm János hit alatt kihallgatott tanuk azt állítják ugyan, hogy 1849-ik évben a honvédségnél velük egy zászlóaljban szolgálatban volt Hubert Ádám kokasdi származású katona táborozás közben cho­lera betegségbe esvén, azt ők ápolták s körülötte voltak midőn meghalt és a polgári bizottságnak átadatott légyen, — fenntebbi tanuk vallomása azonban, magában véve, azon ténykörülmény be­győzésére, hogy említett Hubert Ádám valóság­gal meghalálozott, törvényszerű bizonyítékot nem szolgáltat, mert említett tanuk Hubert Ádám el­takarításánál jelen nem voltak, a kétségessé vált haláleset megállapítására nézve pedig szakképzett­séggel nem bírnak, mindezeknél fogva a felpere­sileg kérelmezett holttá nyilvánítás a pts 523-ik §. l>) pontjában kiszabott 30 évi határidő leforgása előtt kimondható nem volt. A perbeli költségek és alperesi gondnok munkadijának megállapítása iránti határozat a prt. 251. és 252-ik §§ ain alapszik. Felperesi képviselő ügyvédi munkadíja nem lévén felszámítva, ez okból figyelmen kivül ha­gyatott. A felhívó részéről benyújtott felebbezés folytán a budapesti királyi Ítélőtábla következő ítéletet hozott: Az első biróság fennti számú és keletű ítélete helyben hagyatik. Indokok. Tekintve, hogy a felhívott és kihallgatott Zimmermann János és Wilhelm Já­nos tanuknak határozott egybehangzó és esküvel is megerősitett vallomása által törvényszerűen bebizonyitottnak veendő, hogy a felhívott Hubert Ádám még 1849. évben meghalt, holttá nyilvání­tása iránti bírói eljárásnak tehát, mely csak is a perdtrts 523-ik §-ban meghatározott vélelemnek Á m. kir. igazságitr/yminiszternek 26020. sz. a. kelt rendelete, az 1875. IX. t. cz. végrehajtása tár­gyában. Az 1875. IX. t. cz. 9. §-a, s az 1871. LL t. cz­29. §-ban nyert felhatalmazás alapján rendelem = >§-' A bírósági végrehajtókról szóló 1871. LI. t. cz. módosítása tárgyában alkotott 1875. IX. t. cz 1875. évi october hó 1 én lép hatályba. 2. §. _ , W \ A bir. végrehajtók számát minden egyes kir. törvényszék illetőleg járásbíróság területére néz­ve az igazságügyminister állapítja meg. 3. §. Az 1871. LL t. cz. 3. §-ában érintett vizsga nyilvános. Ha a törvényszék a jelentkezőt képesítettnek találta: erről neki a képességi fokozat meghatáro­zása nélkül bizonyítványt ad ki; ellenkező eset­ben a vizsga ismétlésére utasítja őt, s egyszersmind határidőt tűz ki. melynek leteltével a vizsga is­mételhető. A vizsga ismétlésének elrendelése esetében: erről valamennyi első folyamodásu törvényszék értesítendő. Az értesitvényben kiteendő az ismétlésre utasi­tottnak neve, kora, születési és illetőségi, illetőleg utolsó tartózkodási helye. 4. §. I A vizsga csak egyszer ismételhető, s három hónapnál kevesebb idő az ismétlésre nem adat­hátik. Ha a jelölt a másodízben tartott vizsgálatnál sem találtatik képesítettnek: ezen körülmény a 2-ik §-ban meghatározott körülményekkel együtt hasonlóul valamennyi királyi törvényszékkel köz­lendő. 6.§. Az üresedésben levő bir. végrehajtó állomások betöltése a bírósági ügyviteli szabályok 1 — 11. §§. szerint eszközöltetik ; a 11. §. b) pontja azon­ban a bir. végrehajtókra nem alkalmaztatik. 7- §• A hivatalos eskü (1871. LL tcz. 4. §.) az ille tő törvényszék elnöke előtt tétetik le, a követke­ző minta szerint: »En N. N. esküszöm, hogy O cs. és Apóst. kir. Felségéhez I. Ferencz József urunkhoz és ki­rályunkhoz, O Felsége uralkodó házához, s a magyar állam alkotmányához mindig hű leszek, s kir. végrehajtói hivatalomban a törvény és a

Next

/
Thumbnails
Contents