Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 2. szám - A magyar büntetőtörvény-könyvi javaslat indokolása

10 s a cselekvők egyéni viszonyainak, a motívumoknak, s egyéb körülményeknek, szükségessé teszi, hogy a biró az enyhébb büntetési nemet is alkalmazhassa a nélkül, hogy e végett kénytelen legyen kettős enyhítést, vagy is I enyhítést a büatetés nemében és egyúttal tartalmában is megállapítani; sőt szükséges, hogy bizonyos esetekben a tartam által pótolhassa a biró azt, a mit a kü'önös körülménynek folytán a büntetés nemének intensiv súlyából elengedni szükségesnek lát, s ez okból tétetett a 25. §. értelmében a börtönbüntetés legboszszabb tartama 10 év, legrövidebb tartama pedig 1 év, mely leghosszabb tartam azonban a 91. és 98. §§. kivételes eceteiben még 5 évvel felemelhető. A börtönbüntetés minimuma igazolva van az által, hogy ez, az államfogházon kivül a legenyhébb neme a bűntett büntetésének, s hogy ez okból keretének olyannak kell lennie, melyben a büntettek legkevésbé súlyos fajai számára is fel lehessen található az igazságos büntetés, nehogy a biró kénytelen legyen sok esetben vétséggé minősíteni a cselekményt, melyet a törvény annak objectiv ismérvei szerint bűntettnek nyilvánított. A 26. §. értelmében a „fogházbüntetés 5 évnél hosszabb és 3 hónál rövidebb tartamra nem szabható ki. A leghosszabb elzárás 1 évig, a legrövidebb 24 óráig tart, mely intézkedések külön indokolás tárgyát nem képezhetik. A törvényjavaslat nem ismer confiscatiót. A büntetés ezen nemével végkép szakított a civilisatio. Ettől lényegesen különbözik a 61. és 62. §§-ban megjelölt tárgyak lefoglalása, valamint a pénzbüntetés is. Ez utóbbi igen czélszerti büntetési eszköz, csakhogy ámbár közbüntetést képez ne az állam gazdagodjék általa. Ezt czélozza a törvényjavaslat 27. § a mely szerint „pénzbüntetés vagy mint önálló büntetés, vagy mint mellékbüntetés 1 frtot 1000 frtig szabható meg. Az összeg tekintetében összhangzásban áll a törvényjavaslat Magyarország oeconomicalis viszonyaival. E tekintetben az egyének vagyoni viszonyai szerint kell változnia a büntetési tételeknek, hogy lehetőleg egyaránt éreztessék a büntetés a szegény mint a gazdag bűntettes által. Erre vonatkozólag a különbség, az egyes büntetendő cselekményekre indítványozott büntetési tételeknél állapíttatott meg. Némely helyen nem tétetett ki a minimum, ennek oka az imént kiemelt körülményben rejlik, más esetekben a minimm is megállapított, mert ezen esetekben a büntetésnek érzékennyé tétele azt látszott javasolni, hogy a lejebb szállítás korlátoztassék. Ezen §-ban kimondottak kiegészítését a 28 §. képezi mely szerint a pénzbüntetés azon bíróság területén létező közkorház, vagy szegények alapjára fordítandó, mely az azzal büntetett cselekmény fölött első fokban ítélt. A következő szakaszok a fegyházbüntetés béltartalmát s végrehaj ásának főbb módozatait irják körül. 29. §. A fegyházbüntetés kivétel nélkül országos fegyintézetben hajtatik végre. 30. §. A fegyházra itélt (fegyencz) az arra nézve megállapított, s az igazgatóság által kijelelt munka teljesítésére szorítandó s a 31-ik §-ban meghatározott idő alatt éjjel és nappal, azontúl pedig éjjel magán-elzárásban tartandó. Mindenik fegyencz, fegyencz-ruhát tartozik viselni, a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik, s ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve. Fegyintézeten kivül közmunkára, csak akkor alkalmazhatók fegyenczek • ha elkülönítésük a többi munkásoktól lehetséges. 31. §. Mindenik fegyencz, rendszerint büntetésének megkezdésekor magán-zárkába helyeztetik, s ha 4 évig, vagy ennél hosszabb ideig tartó fegyházra Ítéltetett: 1 évig. 3 évnél rövidebb időre itélt pedig, büntetése tartamának egy harmadrésze alatt — a fegyházi szabályokban meghatározott látogatások, és az ?steni tisztelet kivételével — mindenkitől elkülönítve, éjjel és nappal magánelzárásban t&rt&tik. • A* magán-elzárásban levő fegyencz kiszabott munkáját zárkájában tartozik teljesítem 32 § A? egészséges fegyenczek különbség nélkül, a magán-elzárás alatt levők azonban a többiektől elkülönítve, a fegyház területén belől, a szabályokban meghatározott módon és őrizet alatt, naponkint egy órát a szabad levegőn töltenek. Ezen idő egészségi tekintetből az orvos rendeletére egy órával meghoszszabitható. 33. §. A magán elzárás nem alkalmazható, ha általa a fegyencz testi vagy szellemi épsége közvetlenül veszélyeztetnék, s félbeszakítandó, mihelyt ily veszély jelenségei az orvos által észleltetnek s bejelentetnek. 34. §. Ha a magán-elzárás fentebbi szakaszban meghatározott okból, a büntetés kezdetén nem foganatosíttatott, vegy félbeszakiítatott; az a büntetés tartamának első felében utólag alkalmazandó. A büntetési idő első felén tul, fegyelmi büntetés esetét kivéve magán-elzárásnak nincs he'ye. 35. §. Éléttogytig tartó fegyházra ítéltekre a magán-elzárás csak a büntetés megkezdésétől számítandó 10 év alatt, azontúl pedig csak mint fegyelmi büntetés alkalmazható. Á fegyház és a börtön között a leglényegesebb különbség az : hogy a fegyházi fegyelmi szabályok emezeknél szigorúbbak, hogy a fegyencz kényszermunkának van alávetve, (30) elentétbeu a börtön büntetésre a 38 §. ide vonatkozó határozványával; továbbá a fegyenczek a fegyházon kivül, holott a börtönre Ítéltek, csak a beleegye^ésőkkel alkalmazhatók közmunkára. E különbségek indokolják azt, hogy a fegyházban csak 16 éven fölüli bűntettesek tartóztatnak le; az ezen kort el nem ért, de 12 evet túlhaladott bűntettesek, a 84 § határozmányai szerint a börtöaben töltik szabadság büntetésöket. A magán elzárás tartalmát a 31 § határozza meg, az ezt felülmulló rész az elitélt akarata folytán sem tölthető magán fogságban. A 33 §. kivételt tartalmaz; a t;;rvény nem feledheti el, hogy a súlyos bűntettes is e nber. A börtönrendszer főczélja lévén, hogy a bűnhődött többé büntettet el ne kövessen, az időt, mely alatt a bűnös fogsága tart, aként kell felhasználni, hogy ezen czél lehetőleg eléressék. E czél más eljárást kiván annak irányában, aki büntetését megkezdi, mint annak irányában, a ki azt nemsokára bevégezi. A 34 §. ezen eszmének felel meg. A 35 §. habár csak indírecie — az életfogytig tartó fegyházra elitéltek megkegyelmeztetésére utal, s összefüggésben a 34 §-szal, a büntetés tartamának mikénti értékesítése szempontjáb'l, 10 évet tekint az egész tartam felének. Ebből természetesen a megkegyelmezte és bekövetkezése még nem származik, a mint ez által az sincs kimondva, hogy az élethosszig tartó fegyházra elítéltnek 20 év előtt eltelte előtt nem volna megkegyelmeztő. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. (Gy. K.) Agyőri ügyvéd-egylet folyó évi rendkivüli közgyűlésének főtárgyát az ügyvédi rendtartás mikénti életbeléptetése képezte. Krisztinkovich Ede elnök felemlítvén, miszerint a törvényhozás legújabb intézkedése folytán az ügyvédi kamarák felállitandók lesznek, melyhez minden gyakorló ügyvédnek tartoznia kell, s egy ilyen kamara székhelye épen Győr leend, miáltal az ügyvédegylet további fenmaradása feleslegessé vált kéii tehát a tagokat, hogy az egylet miként leendő feloszlatása iránt véleményüket nyilvánítsák. Némi eszmecsere ntán az egylet feloszlása határozatilag kimondatván, a Győrött létesítendő kamarába való belépés ünnepeltetik. Az egyleti helyiség három évre lévén felfogadva, Wotticz K. és dr. Beliczay Elek megbízattak, miszerint a bérbeadó házi ur beleegyezése mellett az egyleti helyiséget a még bátralévő időre albérbe adják ki. Egy teljhatalmú bizottság választatott meg Kriszt i n k o v i c h Ede, Wotticz Károly, dr. B eliczay Elek és Kövessy Gyula urakból, kiknek feladata leend az egyleti vagyon leltározása, a küntlevő követelések behajtása, a kötelezettségek kiegyenlítése s egyéb felmerülendő ügyek elintézése. Az egylet fennmaradó vagyonára nézve határoztatok : a készpénzbeli vagyon a létesítendő ügyvédi kamarának ala pitványi okirat mellett lészen átadandó, hogy abból első sorban a győri ügy védegylet tagok, ezek nemlétében pedig győri ügyvédek, illetőleg családaik segélyeztessenek. A könyvtár és bútorokra nézve határoztatott, miszerint az egylet minden tulajdonával nelép a kamarába, az esetre pedig, ha a kamara székhelye Győrből elvitetnék, mindezek a győri ügyvédek tulajdonába visszabocsátassanak, — 8 ha időközben Győrö.t Jogász-kör" alakulna, — ennek használatul átenged esnék. A fentebb nevezett bizottság továbbá m gbizatott, hogy a törvényszerinli ügykezelés és irodai könyvek vitelére nézve a kamarának véleméryes javaslatot terjesszen elő. Különfélék. * (Meghívása budapesti ügyvédi kamara megalakítására.) Az 1874 évi XXXIV. törvényezikk 110 §-ában foglalt felhatalmazásnál fogva, és a m. kir. igazságügyniiniszter úr ő nagyméltósága által ezen törvény végrehajtása tekintetéből 37,960. sz. a. kibocsátott utasításhoz képest a budapesti ügyvédi kamara alakulási gyűlésének határnapjául 1875. évi február hó 20-ik napját tűzöm ki. — Ez említett napon d. e. 9 órakor a Pest-Pilis és Solt t. e. megyék megyeházának nagy termében Budapest belváros IV. kerület gránátos utcza 5 sz.) megnyitandó alakulási gyűlésre a budai, esztergami, kalocsai, pesti és pestvidéki kir. törvényszék területén állandóan lakó mindazon ügyvéd urakat, kik az idézett törvény 110. § a második bekezdése értelmében az alakulási gyűlésen leendő részvételre jogosultsággal bírnak, oly hozzáadással hívom meg, hogy eredeti ügyvédi okleveleiket, 8 az iránti hatósági igazolványukat, hogy a fent elősorolt törvényszékek egyikének területén, s igy a budapesti ügyvédi kamara kerületében állandó lakással birnak, előzetesen, még pedig 1875. évi február 15-ig bezárólag, elnöki irodámban : Budapest, Fererczváros XI. kerület soroksári-uteza 13. sz. I. em.) a hivatalos órák alatt nyújtsák be, miután ennek elmulasztása a hivatkozott törvény 110. §-a értelmében őket az alakulási gyűlésen való részvétel jogától fosztaná meg. — Keit Budapesten, 1875január 8án Sárkány József m. k. a pesti kir. törvényszék elnöke. *(A budapesti ügyvédi kamara) megalakítása tárgyában mult héten két rendbeli értekezlet tartatott és pedig f. hó 8-án és 9-én. Az első napon Horváth Károly ur megnyitván az ülést, elnök és jegyzők választására egyúttal egy emelkedett szellemű beszédben a nyugodt és higgadt tanácskozásra kérte fel az egybeyűlteket, kik is Horváth Károly urat elnökké, Darányi Ignácz és Siegmund Vilmos urakat jegyzőkké választották. Elnök ur az értekezlet tárgyául a 9-kére kitűzött értekezlet napirendére kitűzött bizottság-választás elkészítését kérvén tekintetn', Rudnyánszky Ferencz ur egy kisebb (három tagujcandidláló bizottság választását elégségesnek nyilvánította és következő inditványnyal lépett fel: „mivel 25 tagu bizottság oly bizalmasan, mint kisebb számú, el nem járhat, a kijelölés iránt elég három tagból álló, ezek érintkezésbe téve mago-