Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 2. szám - A magyar büntetőtörvény-könyvi javaslat indokolása

— likat az Emcy ur által összehívott kartársakkal s e*ek által is kijelölendő három taggal esetleg a pesti kir. törvényszék elnökével a kijelölést tegyék meg, elvül felállítva azt, hogy a választmányba szakemberek jelöltessenek ki, mivel a törvény 19., 20. §a ezt kívánja." Katona Péter ur e következő indítványt nyujtotta be: „Tekintve, hogy kamaránk tagjainak száma, nem mint valamely vidéki kis kamaránál, hol a tagok száma alig haladja a törvény által szabott 30-as minimumot, tehát egymást jellem, képesség tekintetében is teljesen ismerhetik, ellenkezőleg itt e szám oly nagy, hogy a legszélesebb ismeretségi körnek is, még helybeli társainknak is csak egy töredékéve!, a hozzánk tartozó, s nemcsak számukra nézve, de különben is föltétlenül méltánylandó vidéki társaknak még alig egynéhányával ismerősek, tekintve, hogy ennélfogva 1-ször: mi az ily ephemer gyűléseken való játékszerü candidationális kísérletekkel oda sülyesztjük magunkat, hogy mi tehát a kamaránkhoz tartozó pestvidéki, esztergami, kalocsai s a többi kir. tvszékek területein lakó vidéki kartársainkat e választásoknál tényezőül sem tekintjük, — de 2-szor itt helybeli Önmagunknak kebelében is a nagy szám miatt egymással való ismeretlenségünk lehetetlenné teszi azt, hogy ily gyűlések csekély ideje alatt akár egy candidationális bizottság névsorát, akár magát egy candidationális névsort méltó bírálat alá véve fogadjunk, — avagy utasítsunk el; — s az ellenében álló óvadék használása, hegy egy második névsor, azzal még egy harmadik s ugy tovább állittassék szembe: még lehetetlenebb a tárgyhoz képest csak nagyon rövid időre szabható ily gyűléseken s csak annak adja teljesebb demonstrátióját, 1-ször: hogy e módozat mellett a vászaltasoknak méltó meggondolása, — valódi 8olid és általános közvéleményre aiapitását elérni képtelenség, vidéki száz meg száz kartársainkra nézve, pedig egyenes sértés, mely meg minekünk nem csak kartársi meleg indulataink — de önérzésünk ellen való; 2-szor hogy itt elveszített drága időnk semmibe vész; 3 szor: hogy választásaiknak előkészítésére igaz értékű intézkedést nem tettünk semmit: győzni fog a választásra jogosult helybenlakó résznek is csak valamely csekély a győzelemre a többi fraktiókkol együtt illetéktelen, valólag jogosulatlan része, mit annál bizonyosabbnak kell tartanunk, mert nem egyes állomásra fog történni egyszerre a szavazás, mert a törvény plurál választást rendel, melyet nem specialisált annyiban sem, a mennyiben tehette volna, ugy hogy e mód mellett, a legkönnyebben lehet választmányi tagunk: karunk nagyhatalmú birája, tisztviselője az, akit a 7 — 800 szavazó közül 40—50 szavazat emel oda ; ennélíogva indítványozom : hogy ezen értekezlet, elvetvén a candidátionális bizottságok választását, küldjön ki egy öttagú bizottságot, szabja elébe annak, bogy I-ső teendőjéül: járuljon a pesti kir. törvényszék elnöke elé, ki az űgyv. reudt. 100. § a szerint az alakulási gyűlésre a kamara kerületében létező összes ügyvédeket meghívja, s egyúttal igazolási okmányaik beadására határnapot íüz ki, — s kérje ott egyetemünk nevében 1-ször: hogy tűzze ki az igazolási okmányok beadásának idejét mielőbbre s az alakuló gyűlés idejét minél későbbre; hogy mielőbb tudhassuk, kik vagyunk választók, s minél több időnk legyen szervezkedésünknek azon alapon való előkészítéséhez; 2-szor; kérje ott, az igazolási okmányok beadási határnapjának letelte után legalább : a jelentkezők névsorának nyilvántartását, vagy legalább e bizottsággal való közlését. Il-ik teendőjéül: Az igazolási okmányok beadásának és az alakulási gyűlésnek határnapja közötti egész időre vegyen bérbe egy alkalmas helyiséget, p. o. a „Hungária" valamelyik termét. E czélra indoieon aláírási ivet. (Átlag vettem: 71 írt személyenként, az alakulás előkészítésének minden költségét bőven fedezi.) Azután hívjon egybe a kir. törv. elnöktől jelenkezési névpor alapján e cfxpoitoskodó gj ülések helyett ezeknek összeolvssztáfául teljes közgyűlést, melyen aztán « gy vagy több cand. bizottságot választván, aanak, valamint bárki másnak s egynek avagy többeknek javaslatai ott legyenek állandó közszemle alatt azon helyiségben, s attól kezdve egy permanenssé változtatott jövő-menő gyliléskezésűnk bírálja azt, ott ismerkedve, véleményt cserélve egymással, — ott, a hol megjelenhetik, bármely választásra jogosult Jegyen az vidéki vagy helybeli — bármikor. A teljes együttlétet igénylő sérdemlő ügyek eldöntésére pedig hívjon össze közgyűlést időnként és választási érdekeinket egyaránt tisztelő szempontok szerint Ill-ik teendőjéül: Jelenjen meg e bizottság az Etney János ur által holnapra hirdetett s bármely más szervezetünket érdeklő értékezleten, és kérje ki a maga számára annak bizalmát a törvényszéki elnök ur előtt való eljárására, az igazolási okmányok beadása után egyb ehívandó gyűlés idejéig legalább. Ez a mód az egyesülés módja. A többi, annak forgácsolása. És forgácsolása vele időnknek, tekintélyünknek, figyelmünknek, jövendőbeli nagy érdekeinknek. Remete Géza úr, következő kettős indítványt ajánlotta elfogadásra: „Küldjön ki a tisztelt értekezlet kebeléből egy hét tagból álló bizottságon azoa megbízással, hogy legjobb meggyőződése szerint jelöljön ki 25 tagot a budapesti ügyvédek közül — a holnap megválaszt?ndó caudidáló bizottságba. Ezen általa kijelölendők névjegyzékét oly időben nyomassa ki, Logy a névjegyzék az ügyvédek között holnap kiosztható legyen." „Mondja ki a tisztelt értekezlet elvül, hogy a candidáló bizottság ugy a tisztviselők, mint a választmányi tagságra kijelölendők közé saját tagjait felveheti, — mégis oly utasítás s megszorítással, hogy a tisztviselői állások mindegyikére három egyént ajánljon s ezek közé két helyre saját kebeléből t:het ajánlatot, mig a választmányi állások mindegyikére négy egyént hozzon javaslatba, kiknek egyikét saját kebeléből választhatja." Virava József úr egy hatos bizottság kiküldését javasolta, mig Szilágyi Virgil, Dobos József és P e s k o Medárd urak az alakuló kamarai gyűlés előtt egyáltalán bármily intézkedés szükségét el nem ismerték. A tett indítványok körül kifejlett vita berekesztése után, melyben Polon y i Géza, ifj. M u r a k ö z y László, S i s: r a y Pál, Gorove Antal, W e itz en í el d Illés, Bárra c b Benedek, Végh János és Pagonyi Dénes urak vettek részt, — határozattá vált, hegy az előértekezlet egy hét tagból álló candidáló bizottság kiküldését fogja jelen értekezlet elnöke által a 9-ki értekezleten javaslatba hozni, ezen bizottság tagjaira azonban előleges kijelölést tenni szükségesnek nem tartja. — A január 9-ki értekezleten E m e y János úr elnökké, jegyzőkké P o 1 o n y i Géza, S i e g m u n d Vilmos és Szemenyei János urak választatván, HorváthKároly úr előterjesztette a 8-ki előértekezlet fennebbi megállapodását és ajánlotta annak elfogadását; Környei Ede úr szinte ajánlván egyhetes bizottság választását, ennek tagjaira a mai ülés folyamán megkezdve, három nap alatt kivánta a szavazást megejtetni és a szavazatok beszedésére egy hét tagú bizottságot ajánlott kiküldetni, mely a szavazás eredményét egy ujabban egybehívandó értekezletnek bejelentené. A szavazatszedő bizottság ülési helyiségéül az tigyvédegylet helyiségeit ajánlotta. R é s ő Ensel Sándor úr 25 03, Gazdig Béla 12-es bizottság kiküldését javasolván, végre szavazás utján a hetes candidáló bizottság kiküldése határoztatott el, egyúttal Környei úr indítványa azon hozzáadással emeltetvén határozattá, hogy a bizottság a szavazatokat hétfőig bezárólag, nsponta délutáni 4—6 óra között ülésezvén, fogadja el, s hogy mindazon szavazati lapok, melyek hét névnél többet tartalmaznak, érvényteleneknek tekintessenek. Egyes vidéki jövendőbeli kamarai tagoktól érkezett bepecsételt szavazati ivek a szavazatszedő bizottsághoz utasíttattak, melynek tagjaivá Környei Ede úr elnöklete alatt Baintner Imre, B e r c z e 1 y György, B u r s z k y Dániel, G y ő r y Elek, Mannheimer Ignácz és Oswald Sándor urak választattak — Ezen S7avazatszedő bizottság f. hó 11-én n űködését befejezte. Beadatott 177 szavazati jegy. A pestvidéki, kalocsai és esztergami ügyvédek részéről beérkezett 10 db. levél; ezekből hét által hétnél többre adatván be szavazat, ez az értekezleti határozat értelmében figyelembe vehető nem volt. Egyik vidéki ügyvéd — a többség határozatában nyugszik meg ; csak két levélberi szavazás találtatott érvényesnek. 179 érvényesen szavazó ügyvéd 103 ügyvédre szavazott. Legtöbb szavazatot nyertek s igy m e g v á 1 a s z t v á k : Horváth Károly 117, Funták Sándor 105, EmeiJáno8 99, Burián János b8, Gorove Antal 83, Nyiri Lajos 74, Baintner Imre 63 szavazattal. Ezután legtöbb szavazatot kaptak: S t i 11 e r Mór 59, K ör nyei Ede 52, Francisci Kázmér 29, Andorffy Károly 27, Morlin Imre 24, Rudnyánszky Ferencz 21, S c h m i d t Titusz 21 szavazatot * (A m.-vás ár h el y i ügyvédi kar) jan. hó 3 án értekezletet tartott az uj ügyvédi rendtartást érdeklő átmeneti intézkedések tárgyában és először is a választmányi tagok számára nézve abban történt megállapodás, hogy a törvény által kivánt 8 rendes és 4 póttagból, tekintettel a különböző törvénys/.éki területeken levő ügyvédek váltakozó számára, s tekintettel főleg azon igen fontos körülményre, hogy a választmányi gyűlések a kamara székhelyén kell hogy tartassanak, s hogy érvényes határozat hozatalára több esetben az elnökön kivül legalább négy tagnak jelenléte szükséges — abban történt megállapodás, hogy a törvényben előirt számból 5 rendes és 3 pótag a központi ügyvédek közül választassék, az igy fennmaradóit 3 rendes és 1 póttag pedig a vidéki ügyvédek közt aránylag osztassék föl, minek következtében Sz.-Udvaroely, Gy.-Szentmiklós és a Beszterczével egyesitett Naszód egy-egy ren. des, Cs.-Szereda pedig egy póttagot nyernénekA választmányi tagok fennebi aránybani felosztása után egyhangúlag megállapodott az értekezlet az egyleti tisztviselők és kebli választmányi tagok azonnali kijelölésében is, mi titkos szavazás által eszközöltetvén, elnöknek általános szavazattöbbséggel: Z. Bodolla János, alelnöknek: Gridi Pap Máté, titkárnak; Szabó József, ügyésznek: Kúti Albert és pénztárnoknak : dr. Sc h ei c z Antal jeleitettek ki; választmányi tagságra pedig Nagy Zsigmond, Biás István, Gegő Károly, Dicső János ésDájbukát János; a póttagságra Szaíhm ári J. Mihály, Dobai Albert és Dr Wermescher Emil nyertek legtöbb szavaj zatot. * (Legközelebb esedékes csőd bejelentési határidők) Budapesten Dietz Sándor kőbányai? korcsmáros ellen a pesti kir. törvényszéknél jan. 13 — 15. — Deutsch Sámuel kereskedő ellen, a pesti tszéknél, január 13—15. S t e i ndl Rudolf asztalosmester ellen a pesti kir. törvényszéknél jan. 20—22. — W i s s n y i Sámuel magánzó ellen, a pesti törvényszéknél január 20—21. — K a tzer Józsefné és néh. Katzer József hagyatéka ellen a pesti tszéknél jan. 20—22. — Schacherl Emánuel bej. ker. ellen a bu-. dapesti vltszeknél jan. 27—29. — Fogl Sellen a bpesti vltszeknél jan. 27—29. — Uhrn a n n János kávés ellen a pesti tszéknél jan. 27—29. Singer testvérek ellen, a budapesti kir. ketesk. és váltótszéknél jan. 27—29 Vidéken: Neuer Miksa ellen, a pesti törj vényszéknél január 27—29. — Löwy Jakab I b.-csabai kereskedő ellen a gyulai ts zéknéljan I 13—15. — FeldheimA és Moskovit ellen, a brassói tszéknél jan. 1G. Len gye ' Péter ellen, a sz.-udvar helyi tsíéknél jan. 20 — Mos'i ovics Mór kereskedő ellen, akas ssi tszéknél jan. 20—22. — Novaszel Pá félegyházi lakos ellen, a kecskeméti tszéknél jan. 18—20. — Gr. Zichy Zdenko ellen, a pozsonyi tszéknél jan. 21—23. — Rasztokai testvérek ellen a miskolczi tszéknél jan. 25— 27. — Graff Márton és neje ellen a pápai tszéknél jan. 25—27. — H erez Adolf ellen a lugosi törvényszéknél jan. 25—27. — Grei" r inger Adolf ellen, a kecskeméti tszéknél jan. 26—29. — D ietmann Ede ellen, a sz.-udvarhelyi törvényszéknél, jan. 27—29. — Ne-