Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 32. szám

251

való megidézése csak a vizsgáló biró végzése alapján történhetik.

— §. Ezen végzés hozatala czéljából az államügyészség tartozik indítványt benyújtani a vizsgáló bíróhoz a főeljárás megnyitása iránt. Az indítvány tartozik a gyanúba vett egyént, a cselekményt, melylyel terheltetik, a törvényes ismérveket és az alkalmazandó büntető törvényt, valamint a bíróságot, mely előtt a főtárgyalás tartassák, megjelelni. Az indítvány csak azon esetben utasítható el, ha illetéktelenség vagy a bűnvádi eljárás meg nem engedhetősége forog fenn, vagy mivel az indítványban megjelelt cselekmény nem esik büntető törvény alá.

— §. A főeljárás megnyitása iránti határozat az elővizsgálat alapján hozatik. Ha az elővizsgálat eredményéhez képest a gyanúba vett egyén ellen valamely bűnös cselekmény gyanúja forog fenn, azon esetben a vizsgáló biró a főeljárás megnyitását határozza el és a gyanúba vett egyént azon bíróság elé utasítja, mely előtt a főtárgyalás tartandó lesz. Ellenkező esetben a gyanúba vett egyén üldözésen kívül helyezendő.

— §. Azon végzés, mely által az elővizsgálat megnyittatott, a gyanúba vett egyén által nem tá- madtathatik meg.

— §. Minden tárgyalásoknál, melyek az elővizsgálat folyama alatt tartatnak, az államügyész, valamint a gyanúba vett egyén is fel van jogosítva megjelenni. Ugyanők megidézendők a tárgyalásokhoz. A gyanúba vett'egyénnek első megidézésé- nél tudtára adandó, hogy jogosítva van védő kíséretében megjelenni, de hogy a tárgyalások az ő távollétében is meg fognak tartatni. Az idézésnél a gyanúba vett egyénnel az államügyésznek a főeljárás megnyitására czélzó indítványa is másolatban közlendő. Azon gyanúba vett egyén, ki le van tartóztatva, elővezetendő. Oly tárgyalásoknál, melyek nem azon helység bíróságánál tartatnak, hol a gyanúba vett egyén le van tartóztatva, el lehet tekinteni az elővezetéstől. Ha valamelyik jogosított személy meg van akadályozva a tárgyaláson megjelenni, nincs joga annak elhalasztást igényelni.

— §. Az államügyész, valamint a védő is bármikor, anélkül azonban, hogy az eljárás ez által feltartóztattatnék, betekintést szerezhetnek maguknak az elővizsgálati okmányokba és megtehetik a nekik szükségeseknek látszó indítványokat.

— §. A gyanúba vett egyén kihallgatására, a tanuk és a szakértők megidézésére és kihallgatására, valamint az államügyész és a védő előadásaira nézve a főtárgyalás számára megállapított szabályok alkalmaztatnak.

— §. Az elővizsgálati tárgyalások határnapjai a vizsgáló biró által tűzetnek ki és a törvényszék helyiségében tartatnak meg.

— §. A tárgyalásokat jegyző veszi fel. A jegyző által készített jegyzőkönyv a tárgyalás menetét és eredményét, különösen pedig a gyanúba vett egyén, valamint a kihallgatott tanuk és a szakértők nyilatkozatait lényegükben visszaadni tartozik. Ezen határozmányok évényesek azon elővizsgálati tárgyalások számára is, melyeket a vizsgáló bíróság székhelyén kívül lát szükségesnek tartani.

— §. A vizsgáló biró megkeresheti az egyes- birákat egyes elővizsgálati tárgyalások megtartására. Azon egyes-birákra, kik a vizsgáló bíróval ugyanazon székhelyen vannak, ezen rendelkezés nem alkalmazható.

— §. A közbiztonsági és rendőri szolgálat hatóságai és tisztviselői kötelesek a vizsgáló biró megkereséseinek, melyek egyes intézkedések és kutatások eszközlésére vonatkoznak, eleget tenni. Ha a vizsáló biró az elővizsgálat czélját elértnek látja, kihirdeti a főeljárás megnyitását elrendelő végzést.

— §. Ha a vizsgáló biró a főeljárás megnyitását és a gyanúba vett egyénnek az ítéletet hozó bíróság elé utasítását határozza el, azon esetben a gyanúba vett egyénnel közlendő a terhére rótt cselekmény, annak törvényes ismérvei és az alkalmazásba jövő büntető törvény.

— §. Ha a vizsgáló biró azt határozza, hogy a főeljárás ne indittassék meg, ki kell jelentenie, hogy a gyanúba vett egyén üldözésen kívül helyezendő. A végzésben ki kell emelni, hogy ezen határozat tényleges vagy pedig jogi indokokon ala- pul-e. A kihirdetésnél jelen nem levő gyanúba vett egyénnel a végzés írásban közlendő.

— §. Ha az elővizsgálat több ugyanazon | személy terhére rótt bűnös cselekményre vonatko- í zott és a büntetés kiméréséi’e nézve az egyik vagy j a másik bűnös cselekmény megállapítása lényegtelennek mutatkozik, azon esetben a vizsgáló biró az államügyészség indítványára elhatározhatja, hogy ily bűnös cselekményre nézve egyelőre az elővizsgálat beállítandó. Az elővizsgálat újólagos felvétele az államügyész indítványára megtörténthetik minaddig, mig elévülés nem áll he.

— §. Azon végzés, mely által a főeljárás az államügyész indítványának megfelelőleg megnyittatott, a gyanúba vett egyén által nem támadható meg. Azon végzés ellen, mely által az államügyész indítványa ellenében a főeljárás megnyitása elutasittatott vagy pedig eltérőleg az államügyész indítványától a gyanúba vett egyén alsóbb rendű bíróság elé utasittatott, az államügyész azonnal felebbezést nyújthat be.

— §. Ha a főeljárás megnyitása valamely gyanúba vett egyén ellen oly végzés által mondatott ki, mely ellen többé felebbezést beadni nem lehet, az eljárás újólagos felvétele csak uj ténykörülmények vagy bizonyitékok alapján történhetik. —

Az indítványozók egyszersmind fenntartották magoknak, hogy a bírói szerkezetről szóló törvény- javaslat tárgyalásánál azon indítványt tegyék, miszerint az elővizsgálat az esküdtszéki bűnügyekben a vidéki törvényszék vizsgáló bírája, a vidéki törvényszékhez tartozó ügyekben pedig az egyes- biró által vezettessék.

A vitában részt vettek ezen módosítás mellett a bizottság következő tagjai: Marquardsen, Putkammer, Gneist és Volk, ellene pedig szóltak: Struckmann, Schwarze, Klotz, Tilo, Reichensper- ger és Baehv.

Az angol rendszer védői által a következő érvek hozattak fel.

A bizonyitékok felvételének szóbelisége és nyilvánossága a biró, a vádlott és a védő jelenlétében bűnügyeknél a főeljárás alapjául általában el van fogadva. De ha az elővizsgálatban az ellenkező elv, t. i. a bizonyitékok titkos felvétele emeltetik érvényre, ebben oly következetlenség van, mely kikerülendő mindaddig, mig ezt kényszerítő kö- I rülmények nem követelik. A főeljárás és az előkészítő eljárás közt pedig a különbség csakis abban van, hogy az utóbbiban az előleges határozat hozataláról van szó, t. i. annak eldöntéséről, vajon valaki a nyilvános ülésbe utasitandó-e, mig a főeljárás a bűnösség vagy büntelenség iránti végleges határozatot hozza magával. A nyilvános tárgyaláshoz való utasitás már nevezetes bajt okoz az illető gyanúba vett személynek, úgy hogy az államnak kötelessége kellő biztosítékokat nyújtani az ez iránt hozható alaptalan határozat ellen. Ily biztosíték rejlik az angol rendszerben, mivel az által a gyanúba vett egyénnek alkalom nyujta- tik, közvetlenül részt vennni a bizonyitékok felvételében, felhozni ellenvetéseit, előadni védelmét, ezek alapján pedig a végzést kimondó biró, nem úgy mint a franczia és a német eljárás szerint az okmányokból, melyek a bizonyitékok felvételének hiányos képét nyújtják, meríti a végzést, hanem 6aját tapasztalatai alapján ítél. Egyszersmind vádló jelenléte a bizonyitékok felvételénél lehetővé teendi a bűnvádi igazságszolgáltatás erélyes kezelését, mert az államügyész, ki a bizonyitékok felvételénél jelen van, ez által a legjobb alkalmat nyeri arra nézve, hogy a bizonyitékok kiegészítéséről gondoskodjék és a gyanúba vett egyén alaptalan kifogásait megerőtlenitse. A vizsgáló biró állása azonban ezen eljárás alatt nem egészen passiv és receptív. Ellenkezőleg, a vizsgáló bírónak kötelessége saját kezdeményezéséből a szükséges anyag kiegészítését eszközölni. Az államügyész, a rendőrség és a vizsgáló biró megosztják maguk közt a munkát olyképen, hogy az anyag gyűjtése legnagyobb részben az államügyészt és a rendőrséget, az anyag kezelése pedig a vizsgáló bírót illeti. A franczia rendszer szerint a vizsgáló biró az egész vizsgálat vivője, a ki maga érdekelve érzi magát abban, hogy a vizsgálatot a gyanúba vett egyénre nézve kedvezőtlen eredményre vezesse. A vizsgáló biró mindazon kisértésektől, melyek ezen állásával össze vannak kötve, felszabadul, ha az angol rendszer fogadtatik el, melyben a vizsgáló biró részrehajlatlan és tisztán bírói állást nyer. Az

ily vizsgáló bíróra teljes bizalommal rá lehet bízni a főeljárás megnyitása iránti végzés hozatalát, mert nem lesz azon helyzetben, hogy mint az inquisito- ricus rendszer vizsgáló bírája, a gyanúba vett egyén ellenében a vádló felet vegye pártfogása alá. Ez által elkerülhető az elővizsgálat keresztül vitele a bíróság egyik tanácsán, mely az Írásbeli elővizsgálat alapján hoz határozatot és már ezért sincs azon helyzetben, hogy a főtárgyalásra utalás kérdését kellőleg megvizsgálja. A tapasztalás azt tanítja, hogy az ilyen vádemelési tanácsok határozatai a legritkább esetekben térnek el az államügyész indítványától, a mi nem is lehet máskép, mivel szükség esetében a roszul informált biró a főtárgyalás elrendelését kénytelen elhatározni, hogy a dolog ott jobban felvilágosittassék. De az angol rendszer szerint az elővizsgálat megrövidítése is eléretnék, mivel az kevés tárgyalási határidőre szorul össze és ezen kívül a nagy terjedelmű vizsgálati iratok szintén mellőztethetnének, mivel a vizsgáló biró, ki maga veszi fel a bizonyítékokat és saját tapasztalata alapján dönt a bíróság elé utasitás felett, csak röviden jelezheti a bizonyitékok felvételéről szóló tárgyalásokat. Végül a gyanúba vett egyén csakis ezen utón nyerhet a dolog természetének megfelelő védelmet, mert minden védelem, mely csak az elővizsgálat befejezése után kezdődik, épugy elégtelen garantiát nyújt a gyanúba vett egyén számára,a mint elégtelen volna, hogy az államügyész szintén csak a vizsgálat befejezése után kezdené meg működését.

A javaslatot ellenzők részéről különösen a következő érvek hozattak fel. A mennyire kívánatos is az előkészítő és a főeljárás közötti összhangzás, az előkészítő eljárásban a szóbeliség elve nem vihető keresztül, mivel az lényeges pontjaiban különbözik a főeljárástól. Az elővizsgálat mindig egyes cselekmények lánczolatából alakul, a melyek közötti összeköttetés csakis az írásbeliség által állittatik helyre. Felhozatott továbbá, hogy a tett javaslatok szerint az ügyészi befolyás rendkívüli módon emeltetik, mivel az államügyész csak akkor fogja az elővizsgálatot indítványozni, ha be lesz fejezve az anyag gyűjtése. Az elővizsgálat csak egy pár tárgyalási határidőre lesz szorítva, mely e szerint nem lesz egyéb, mind tiszta formalitás. Ha több ily határidő fog tartatni, a mi sok esetben nem lesz elkerülhető, akkor hiányzik azoknál az egymás közötti összeköttetés, továbbá pedig ez által a végzés hozatalának közvetlensége is elvész. A bíróság elé utasitás kérdése nem engedhető át a vizsgáló bírónak, mivel ő csak egy ember és rendszerint a vizsgálat által el van fogúivá. Ha bírói tanács hozza ezen határozatot, akkor ez nemcsak a colle- gialis határozat garantiáját foglalja magában, hanem egyszersmind azt is, hogy a vizsgálat anyagát egy oly testület bírálja meg, mely eddig az eljárásban nincs érdekelve. Nem ritkán nehéz jogi kérdések döntendők el a vádemelés határozata által; ha el is lehetne ismerni, hogy a vizsgáló biró dönthet oly kérdésekben, melyek a ténykérdés megítélésére vonatkoznak, mert a bizonyítékokat maga vette fel: de a legnagyobb mértékben veszélyes, egyedül az ő kezébe tenni le a jogkérdés feletti döntő határozatot. Ha pedig megengedtetik, hogy az ő határozata ellen felebbezés nyujtathassék be egy bírói collegiumhoz, a mi alig kerülhető el: akkor ismét az érdemleges eldöntés oly bíróságra van bízva, mely az iratokból informálja magát. Az állítólagos magasabb garantiák, melyek a gyanúba vett egyénre nézve az ily eljárás mellett fennállnak, illusoriusok, ellenkezőleg a gyanúba vett egyén állása kedvezőbb a jelenleg fennálló rendszer alatt. Az angol rendszer ugyanis megvásárol egy kis rövid nyilvánosságot és szóbeliséget a vizsgálati eljárás végén az által, hogy az előkészítő cselekvények túlnyomó nagyobb részét kiveszi a vizsgáló biró kezéből és átadja az államügyésznek és a rendőrségnek. A biró kivezettetik és az államűgyész a rendőrséggel együtt a birtokba helyeztetik. Kétségkívül jobban biztosítva van a gyanúba vett egyén sorsa, ha az nem az államügyész és a rendőrség, hanem a biró kezébe van letéve. Továbbá felhozatott, hogy a mennyiben a gyanúba vett egyénnek megadatik a jog, hogy a bizonyitékok felvételénél jelen legyen, azon kényszerű következtetésre kellett jutni, hogy az államügyész szintén jelen legyen ezen tárgyalásoknál. Ez által azonban min*