Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 29. szám

228

meg azt, hogy a bíróságok határoznak a kárpótlási kérdések, a szerzett jogok megsértése és mindennemű perek iránt.

Az eljárás szóbeli és nyilvános. Oly polgári ügyekben, melyek két ezer piasztert nem érnek el, a bíróságból kiküldött egy idegen tag hoz itéletetet; ugyanazon bíróhoz vannak minden egyéb sommás ügyek is utasítva. Mint felebbezési birság 8 ezer piaszter állapíttatott meg.

A bűnvádi eljárás, bármennyire meg is van szorítva hatásköre, minden biztosítékokkal el van látva. Mint vizsgáló és rendőri bírák a törvényszék külföldi tagjai működnek közre, a rendőri bíróságtól a felebbezés egy 3 bíróból és 4 külföldi polgárból (Schöffe) álló bírósághoz megy, ugyanezen bíróság ítél a vétségek felett is, mig a büntettek a felebbezési bíróságnál fennálló eküdtszéki bíróság által döntetettnek el. Az esküdtszék áll két külföldi és egy belföldi biróból és 12 külföldi esküdtből; a mennyire lehetséges az esküdtek és az alsóbb bíróságnál részt vevő polgárok is fele részben vádlott gyarmatából veendők. A jogi szabvány, valamint az eljárási szabályok nagyobb megsértése esetében az első fokú bíróság Ítéletei a másodfokú bíróság előtt megtámadhatók. A házmotozások és a vizsgálati fogság csakis a törvényesen körülirt alakban és a meghatározott esetekben foglalhatnak helyet. A vizsgálati fogság helyettesíthető a kezesség és biztosíték által. A védelem szabad, és már az elővizsgálatban meg van engedve. A vád alá helyezés contradictoricus eljárás alapján történik és ha a vádlott kívánja, nyilvánosan tárgyaltatik. A halálbüntetés kevés esetre van szorítva; ha a khedive 8 nap alatt nem határoz a halálitélet megerősítése iránt, azon esetben a halálitélet élethosszig tartó kényszermunkára átváltoztatottnak tekintetik. A consul kellő időben értesítendő minden oly üldözés felől, valamint a polgári és bűnvádi végrehajtásokról, melyek az ő nemzetiségének valamely tagja ellen intézteinek. A szabadságbüntetések a consularis fogházban hajthatók végre, és a halálra ítélteket a consul reclamálhatja.

Mint törvényszéki nyelvek az ország nyelvén kívül az olasz és a franczia nyelv vannak megállapítva. A szükséges kezelő személyzet Európából vitetik be. Mint ügyvédek csak oly egyének fogadtatnak el, kik az illető qualificatiót saját hazájokban elnyerték.

A bíróságok önállóan és saját tisztviselőik által hajtják végre határozataikat és e czélra igénybe vehetik a közigazgatási és katonai közegeket, melyek nem tagadhatok meg.

A bíróságok az aegyptomi kormány által bemutatott és a hatalmak által elfogadott törvénykönyvek szerint járnak el. Ezen törvénykönyvek — polgári törvénykönyv, kereskedelmi, tenger jogi, büntető törvénykönyv, polgári és bűnvádi eljárás — főbb határozmányaikban a franczia törvénykönyveket követik és nagy részben megfelelnek Olaszország újabb törvényhozási müveinek.

Ha a törvény nem rendelkezik, vagy ha a rendelkezés nemjvilágos vagy hiányos, a természet- jog és a méltányosság szabályai tartoznak irányadók lenni. A törvények változtatása, valamint pótlása csakis a bíróságok megegyező javaslatára eszközölhető. Az életbeléptetést követő 5 év alatt a rendszer minden megváltoztatása elvileg ki van zárva. Ezen kísérleti időszak elteltével jogában áll a hatalmaknak visszatérni a régi rendszerhez, vagy pedig közmegegyezés utján újabb rendelkezéseket hozni.

JOGESETEK.

Bűnügyekben a sértett félnek kárkö- yetelés tárgyában a felebbézési jog a legfőbb itélöszékig áll nyitva.

(M. B.) Hamis esküvéssel vádolt Szeibert Antal elleni bűnügyében a temesvári királyi törvényszék a további eljárást beszüntette és Fritz András panaszos félnek ezen határozat elleni fe- lebbezését pedig visszautasította; a pesti királyi ítélő tábla Fritz András panaszosnak további fe- lebbezése folytán az eljárt törvényszék visszautasító végzését helybenhagyta és az iratokat felülvizsgálat nélkül visszaküldötte; ezen másodbirósági végzés ellen panaszos Fritz András által kellő időben beadott felebbezését pedig a temesvári királyi törvényszék hátiratilag, és ez ellen beadott ujabbi felfolyamodványát ismét hátiratával visszautasította ; többször nevezett Fritz András részéről ezen szabálytalan eljárás ellen közvetlen a legfőbb itélőszékhez benyújtott felülfolyamod- vány következtében a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszék következő végzést hozott:

Tekintve, hogy az elsőfolyamodványu bíróságok általuk vagy felsőbb bíróságok által hozott határozatok ellen törvényes időben beadott feleb- bezések egyszerű visszautasítására sem jogosítva, sem hivatva nincsenek;

tekintve, hogy bűnvádi eljárásbani gyakorlatunk szerint a sértett félnek kárkövetelés tárgyában a felebbezési jog a legfőbb törvényszékig mindig nyitva állott, és hogy az illető ezen jogorvoslat használatától egyszerűen másodbiróságilag sem mozdittathatik el;

tekintve, hogy az 1871. Vili. t. ez. 59-ik §-a értelmében a fegyelmi eljárásoknál a magán- fél a közbe nem vetett felebbezés eseteiben a királyi ügyész jogaiba lép, és hogy az igazság lelki- ismeretes kiszolgáltatása a hasonnemü eljárást a természetüknél fogva sokkal fontosabb szoros értelemben vett bűnügyeknél leginkább azon esetben kívánja, midőn, mint a kérdésben forgó esetben, a bűnvádi eljárás közvádló királyi ügyésznek hozzájárulása nélkül az akkoriban illetékes püspöki szent szék előtt indíttatott meg: ugyanazért az eljáró királyi törvényszék határozatainak megsemmisítése mellett a pesti királyi Ítélő tábla visz- szautasitó végzése feloldatik és ezen másodbiró- ság káros Fritz András részéről az elsőbirósági határozat ellen kellő időben beadott felebbezés elfogadására és az abban neheztelt elsőbirósági végzés érdemleges felülvizsgálatára utasittatik.

Örökösödési eset.

(M. B.) Péntek Imre és társainak Gábos János elleni örökösödési perében a pápai királyi törvényszék 1874. évi junius hó 6-án 2342. szám alatt következő ítéletet hozott:

Felperesek keresetükkel a tornai 5-ik számú telekjegyzőkönyvben 4., 5., 6. sorszám alatt felvett ingatlanokra vonatkozólag ezúttal, a tornai 5. sz. tjknyben 1., 2., 3. sorszám alatt a karakó ször- csöki 256. sz. tjknyben és tornapinkóczi 100. számú tjknyben felvett ingatlanokra, valamint a leltárban elősorolt ingókra vonatkozólag pedig feltétlenül elutasittatnak, és köteleztetnek ezen ítéletért kiszabandó illetéket a m. kir. kincstárnak 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni.

A perköltség kölcsönesen megszüntetik, és felperesi ügyvéd költségei és munkadija, képviseltjei ellen 25 frt 72 krban, alperesi ügyvédé pedig védencze ellen 24 frt 89 krban állapíttatnak meg.

Indokok. Felperesek keresetükkel eluta- sittattak, mert: 1.) Az 1868. 54. t. ez. 64-ik §-ának kívánalma ellenére, keresetlevelükben, keresetük tárgyait határozottan meg nem nevezték, egyenként elő nem sorolták s a követelt részeket mennyiség és minőségileg szabatosan ki nem jelelték. Mert továbbá 2-or alperes tanúival bebizonyította, hogy a tornai 5. sz. tjknyvben 1., 2., 3. sorszám alatt felvett ingatlanok s a leltári ingók részint öröklött tulajdonai, részint mint közszerzeményeik hitves társi öröklés utján őt illetik; mert továbbá 3-or felperesek válasziratukban elismerték, hogy karakó — szörcsöki 256. sz. tjknyben felvett malom jövedelmei közszerzeményiek s igy szinte hitves társi öröklés czimén alperest illetik, mig azon kifogásnak, hogy a hagyatéki terhet ők átvállalták, alperes öröklési jogát nem érintheti, mivel a hagyatékot terhelő adósság bármi czimen nyert örökségét átvevő örökös ellenében egyformán érvényesíthető; mert továbbá 4-szer a perben kifejtettek szerint néhai Péntek Terézia hozományát a tornai 5. sz. tjknyben 4., 5., 6. sorszám alatt felvett ingatlanok egészben képeznék, felperes pedig keresetlevele kérelmi részének hiányosságát és szabálytalanságát, még válasziratában sem hozta helyre, ezen felül Pozsgai Antal tanú vallomása szerint alperes neje testvéreinek a hozományt birtokukba is bocsátá s igy a per egyes részei és kérdései kellőleg tisztára nem hozatván, a bíróság nem volt oly helyzetben, hogy az igazság követelményeinek teljesen megfelelő ítéletet hozhasson ; mert végre 5-ször a haszonvételek iránti kérelem is szabálytalan alakban terjesztetett elő, mivel a haszonvételeknek akár évenkénti akár összes mennyisége pénzértékben és számszerűleg ki nem tétetett, a perben meg nem vitattatott és igy biróilag, még az örökség kiadásának elrendelése esetén sem állapíttathatott volna meg.

A perköltség a pernek örökösödési természeténél s a per körülményeinél fogva az 1868. 54. t. ez. 251. §-a alapján szüntettek meg, mig felperesek a kincstári illeték megfizetésére mint pervesztesek köteleztettek.

Peres felek ügyvédeinek költségei és munkadija képviseltjeik ellen az 1868. 54. t. ez. 252-ik §-a értelmében állapíttattak meg.

Felpereseknek felebbezése folytán a pesti királyi ítélő tábla következőleg Ítélt:

Az elsőbiróságnak ítélete, a mennyiben felperesek a tornai 5. sz. tjknyvben 4., 5., 6. sorszám alatt foglalt ingatlanok és a tornapinkóczi 100. számú tjknyvben foglalt összes malomrészek iránti keresetükkel elutasittattak, megváltoztatok és felpereseknek törvényes örökösödési joguk a tornai

5. számú tjknyvben foglalt 4., 5., 6. sorszám alatti ingatlanokra, továbbá a tornapinkóczi 100. számú telekjegyzőkönyvben foglalt malom fele részére megállapittatván, alperes köteles, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt, ezen ingatlanokat felpereseknek birtokába bocsátani, egyúttal tulajdonjoguknak végrehajtás utján leendő bekebelez- tethetését eltűrni; egyebekben az elsőbiróságnak ítélete lielybenliagyatik.

Indokok. Az elsőbiróságnak ítéletét, a mennyiben felperesek a tornai 5. sz. tjknyvben 4.,

5., 6. sorszám alatt és a tornapinkóczi 100. számú tjknyvben foglalt ingatlanok, illetőleg malomjog fele része iránti keresetükkel elutasittattak, megváltoztatni és felpereseknek e tekintetbeni törvényes örökösödési jogát megállapitani kellett, mert felperesek kereseti zárkérelmükben elég határozottan kifejezték követelésüket akkor, midőn a keresetlevélhez csatolt leltárakra és telekjegyzőkönyvekre hivatkozva, örökhagyó tulajdonául, illetőleg hagyatékául felvett vagyon iránt oldalági törvényes örökösödési joguk megállapítását kérelmezték, továbbá mert a fentebb felsorolt és megítélt vagyonnak felperesek szülőitől lett számazá- sát alperes a per során nyíltan beösmerte, sőt annak fePperesek részére leendő átadására maga is késznek nyilatkozottellenben a mennyiben felperesek a részükre ezúttal megítélt vagyont meghaladó keresetükkel elutasittattak s a perköltség kölcsönösen megszüntetett, az elsőbiróságnak Ítéletét helybenhagyni kellett, mert felperesek azt, hogy a tornai 5. számú telekjegyzőkönyvben 1., 2.,

3. sorszám alatt, továbbá a karakó-szörcsöki 256. sz. tjknyben foglalt ingatlanok és a torna-pinkóczi 100. sz. tjknyben foglalt malomjognak fele része, végre a leltározott ingóságok örökhagyó és felpereseknek szülőitől származott volna, alperes tagadása ellenében nem csak hogy mivel sem bizonyították, sőt erre vonatkozó állításuk az alperes által felhívott s hit alatt kihallgatott tanuknak lényegileg egybehangzó vallomásai által megczáfoltatott, végre a perköltségre vonatkozólag az elsőbiróságnak Ítélete helybenhagyandó volt, mert mindkét peres fél részben nyertessé, részben vesztessé vált.

Ezen ítélet ellen alperes vetvén felebbezést közbe, a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszék következő ítéletet hozott:

Az alsóbirósági ítéletek a tornai 5-ik számú telekjegyzőkönyvben 4., 5., 6. sorszámok alatt foglalt ingatlanokra nézve megváltoztatnak, és felpereseknek ugyanazon ingatlanoknak fel részére örökségi joguk megállapittatik, és köteleztetik alperes azoknak birtokába felpereseket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett bebocsátani a leltározási 9 frt 50 kinyi költségnek fel részét pedig alperes tartozván viselni.

Nem felebbezett részében a másodbirósági ítélet érintetlen marad.

Indokolás. A becsatolt telekkönyvi kivonat szerint a fentebb jelzett ingatlanságok, nem csak örökhagyó Péntek Teréz, hanem alperes nevére is telekkönyveztettek és a mellékelt leltár-