Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - Makacssági határozat ellenében a csödperngyelö, még ha ezen határozat jogerőre emelkedett is, a követelés érdemét illető kifogásokkal élhet - Hasznavehetlen bérleményért - haszonbér nem követelhető

— 214 ­'végzést ennek kézbesiti, s az eljárás befejezésétől számított 24 óra alatt erről a végrehajtást szen­vedő felet, lakhelyére intézendő ajánlott levélben értesiti. — A feladási vevény az iratokhoz csa­tolandó. A kiküldött a foglaláskor kipuhatolni, és a jegyzőkönyvben kitüntetni tartozik, hogy a lefog­lalt tárgyak korábbi foglalások folytán vannak-e és kiknek részére zálogjoggal terhelve. A korábi foglaltatóknak vagy képviselőiknek lakása is ki­puhatolandó. 169. §. Az idézett t ö r v é n y 363. § h e ly e 11: A lefoglalt ingóságok értéke foglalással együtt becsű utján állapittatik meg a végett, hogy az árverésnél kikiáltási árul szolgáljon. A kikül­dött, ha a marasztalási összeg 500 forintott meg nem halad, egy becsüst, ellenesetben két becsüst a kiküldött hivatalból nevez ki. 170. §. Az idézett törvény 374. és 375. §§. he­lyett: A megrendelt végrehajtás foganatosítását a végrehajtás alá került félnek ellenniodása vagy kifogása nem gátolja. A kiküldött a végrehajtást felfüggesztheti •vagy kisebb terjedelemre szoríthatja, ha a végre­hajtás alá került fél a következő tények valame­lyikét közokirattal igazolja. a) Hogy a végrehajtási végzés hozatala után hitelezőt egészben vagy részben kielégítette vagy biztosítás esetében a hitelező követelését a jelen törvény 113-ik §. szerint egészben vagy részben fedezte. b) Hogy azon ítélet, melynek alapján a vég­rehajtás elrendeltetett, a felsőbb bírósági jogerőre emelkedett határozata által egészben vagy részben megváltoztatva lett. c) Hogy visszahelyezési kérelem folytán a "visszahelyezésnek jogerőre emelkedett határozat­tal hely adatott. d) Hogy perujjitás folytán hozott jogerejü ítélet által a végrehajtás alapjául szolgáló ítélet egészben vagy részben megváltoztattatott. e) Hogy a hitelező a végrehajtást megszün­tette vagy az adósnak fizetési halasztást engedett. /) Hogy a végrehajtó bíróság a végrehajtást felfüggesztette. A a) és e) pont esetében a kiküldött magán­okiratot is elfogadhat bizonyítékul, de csak akkor, ha annak valódiságát a végrehajtató fél beismeri. Mindezen esetekben a kiküldött a bíróságnak 24 óra alatt jelentést tenni, s azoD okmányt, melynek alapján a végrehajtást megszüntette vagy kisebb összegre szorította, eredetben bemutatni tartozik. A végrehajtás felfüggesztése vagy to­vább folytatása kérdésében a bíróság szükség ese­tében a felek meghallgatása után határoz. Az el­járásra, a jogorvoslatra és ennek hatályára nézve a jelen törvény 162. §-nak vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A már foganatosított végrehajtási cselek­mények csak akkor szüntetendők meg, ha a bíró­ság azok megszüntetését is elrendelte vagy a vég­rehajtató fél a megszüntetésbe beleegyezett. Az e) pont esetében a végrehajtató fél belegyezése nél­kül a már foganatosított végrehajtást megszün­tetni nem lehet. Ha a végrehajtás alá került fél ellen csőd nyittatott, az csak a foglalás folytatását gátolja. A b) c) és d) pontok esetéhen, ha a vonat­kozó bírói határozatok még jogerőre nem emel­kedtek, valamint akkor is ha a végrehajtás alap­jául szolgáló ítélet a felsőbb bíróság által felol­datott vagy megsemmisíttetett, a kielégítési vég­rehajtást megszüntetni ígyan nem lehet, hanem a kérdéses határozatok jogerőre emelkedéséig árve­rés elrendelésének, a lefoglalt követelés átru­házásának, készpénz kiutalványozásának s a ma­rasztalási tárgy átadásának helye nincsen. 171. §. A bírósági végrehajtó vagy kiküldött ismét köteles folytatni a végrehajtást: 1) ha a fizetési halasztás ideje lejárt vagy ha ezen idő nem volt bizonyos naphoz kötve, mi­. Jielyt a végrehajtó fél a végrehajtás folytatását kéri; 2) ha a végrehajtó birótág a végrehajtás folytatását elrendeli. 172. §. A végrehajtás alá került fél a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti, ha az utolsó tárgyalás vagy utolsó periat beadása után avagy az egyesség kelte után felmerült tények következtében felperesnek végrehajtási joga egész­ben vagy részben elenyészett. A végrehajtási jog megszüntetése vagy kor­látozása iránti keresetet mindig a végrehajtó bíróságnál kell beadni, mely azt azon esetben, ha nem maga volna egyszersmind a per birája, tár­gyalás és eldöntés végett a per bírájához küldi át. Ha a végrehajtást oly bíróság rendelte el, mely­nek területén a jelen törvény hatálylyal nem bir, vagy ha a végrehajtást oly bíróság, melynek te­rületén a jelen törvény hatályban van, a 161. §. cj d) ej fj gj pontjai alapján rendelte el; a ke­resetre nézve a végrehajtó bíróság illetékes. A kereset iránti eljárás az általános szabá­lyok szerint megy véghez, s a bíróság a felek meghallgatása utána kereset fölött ítéletet hoz. A végrehajtás folytatását azonban az ily kereset nem függeszti fel; e végett a végrehaj­tás alá került lel a végrehajtó bírósághoz külön kérvényben tartozik folyamodni. Ezen kérvény elintézésére minden esetben a végrehajtó bíróság illetékes. A kérvény folytán a végrehajtó bíróság az ellenfél meghallgatása előtt a végrehajtást esak azon esetben függeszheti föl, ha a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kereset tel­jesen bizonyító okiraton alapul. Minden más eset­ben a végrehajtó bíróság a végrehajtató felet a felfüggesztési kérelem iránt meghallgatni tartozik s ha a végrehajtó fél a felfüggesztésbe bele nem egyez, a végrehajtás folytatását csak akkor füg­gesztheti fel, ha a végrehajtás alá került fél a végrehajtás utján behajtandó összeget vagy vég­rehajtás tárgyának értéket készpénzben leteszi, vagy a jelen törvény 112-ik §-nak megfelelően biztosítja. Ha pedig a végrehajtató fél nyújt a jelen törvény 112. §-nak megfelelő biztosítékotok­kor a végrehajtás folytattatik, illetőleg a letett összeg kiadatik. 17.3 §. Az i d. törvény c zikk 378. §. helyett: A végrehajtási végzés két év alatt hatályát veszti, s annak erejénél fogva a végrehajtó az el­járást többé meg nem kezdheti, ha két éven belül meg nem kezdette, hanem a végrehajtási végzést tartozik kieszközölni. 174. §. Az idézett törvény 384. §-a helyett. Midőn a marasztalt fél határozott nemű tárgyakat köteles a nyertes félnek kiszolgáltatni, azokat a kiküldött az Ítéletben kitett mennyiség­ben a végrehajtást szenvedettől átveszi, s a nyer­tes félnek elismervény mellett kiszolgáltatja. De ha nincsenek e nemű tárgyak a ma­rasztalt fél birtokában, azok készpénzbeli értéke becslés által megállapítandó, s ezen összeg erejéig a végrehajtást szenvedő ellen foglalás és becslés eszközlendő; jogában állván a végrehajtató felnek ugyanezen összeg erejéig a marasztalt fél ingatla­naira is végrehajtást kérni. A per birája a jegyzőköny beérkezte után a feleket megidézi s az ügy minőségéhez képest sommás uton vagy külön jegyzőkönyvben tartandó tárgyalás alapján a készpénzbeli egyenértéket meg­állapítja, s ezen összeg erejéig a lefoglalt és meg­becsült tárgyakra árverést rendel. Ha a lefoglalt tárgyak a végrehajtás alkal­mával nem azon helyen vétetnek és adatnak át, a hol azt az ítélet szerint a marasztalt fél átadni köteles, az átszállítási költségek megállapítására és behajtására nézve szintén a fentebbi szabályok alkalmazandók. 175. §. Az idézett törvény 385. §-a helyett: Ha a marasztalt fél valamely munka telje­sítésére köteleztetett, a végrehajtató kérheti, hogy az arra aránylagos pénzbüntetés terhe alatt szo­rittassék. A bírság összegét a bíró a végrehajtási végzésben állapítja meg s azt a munka nem telje­sítése esetében a kiküldött, végrehajtás utján hajtja be. Ezen eljárás eredménytelensége esetében vagy saját választása szerint ennek előrebocsátása nélkül is jogában áll a végrehajtási félnek az előző szakasz intézkedése szerint a munka készpénzbeli egyenértékének megállapittatását és behajtását kérni. Ugyanezen szabályok alkalmazásának van helye akkor is, ha a marasztalt fél az itélet által valaminek tűrésére vagy abbanhagysára kö­teleztetett. 176. §. Az idézett törvény 395. §. helyett: Bírói foglalás alá nem vétethetnek: aj az ereklyék, de foglalványaik lefoglal­hatok ; b) valamely köz- vagy magánhivatalhoz tar­tozó tárgyak, pecsétnyomók és irományok, jegyzö­könyvek stb; rja, legszükségesebb öltözék és ágynemű; d) tudósok és művészek olyan szükséges könyvei, mintái és szerei, a melyek szakmáikhoz nélkülözhetlenek; ej iparosok és napszámosok legszükségesebb munkaeszközei; fj családi arczképek, de kereteik lefoglal­hatok ; g) a keresetmód folytatásához, a polgári rendeltetés betöltéséhez s a személyes biztonsághoz elkerülhetlenül szükséges fegyverek; AJ ha a szülők ellen foganatositatik a végre­hajtás : a gyermekek számára készült vagy ne­vük kezdőbetűivel jelölt ágybéli, ruha- és fehér­nemű ; ij hasonnemü ingóságai az egyik házastárs­nak, ha a másik házastárs ellen foganatosittatik a végrehajtás; kJ & legszükségesebb élelmi szerek legköze­lebbi 15 napra; IJ az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a mennyiben nem magántu­lajdont képeznék; mJ oly pénzösszeg, mely valamely köztiszt­viselőnek hivatalos megbízás teljesítése czéljából adatott; nj a hadsereg, haditengerészet, honvédség személyeinek rendjelei, érdempénzei s egyéb disz­jele; egyenruházata, katonai fegyverzete s a föl­szereléshez és szolgálattételhez szükséges eszkö­zei, szerszámai, műszerei, lovai; oj a katonai házassági biztosíték tökéje, ki­vévén ha a végrehajtás azon világosan kifejezett korlátozással kéretik, hogy maga a tőke az adósság törlesztésére vagy valamely másnemű kötelezettség teljesítésére csak a biztosítéki kötelezettség föl­oldása után fordittatik. 177. §. Az idézett törvény 396. §-a helyett: A postajog a postamestereknek szállítási és irodaátalányi járandóságai, a postaüzletre szüksé­ges tárgyak és szállítási eszközök, az államkincs­tár számára postai uton beszedett pénzek, a posta­intézetnek szállítás vagy közvetítés végett átadott küldemények, végre a postai utalványok és után­vételek nem tárgyai a végrehajtásnak. Postánál alkalmazott tisztviselők és posta­mesterek fizetésének lefoglalására nézve a jelen törvény 178. §-a alkalmazandó. 178. §. Az id. törvényezikk 399. §-a helyett: Állami, törvényhatósági, községi tisztviselők, lelkészek, tanárok, tanítók, a hadsereg, haditenge­részet és honvédségnél tényleges szolgálatban levő tisztek, katonai és honvéd tisztviselők s havi pénzilletékben résszesülő katonai és honvédségi személyek, hivatalszolgák, börtönőrök, közhaszná­latra szolgáló gőzmozdonyu állami és engedélyezett vasutak hivatalnokai és szolgái rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékeinek, továbbá a lelké­szek egyházi jövedelmeinek csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a fizetés évi 600 frtot meghalad, és csak ugy, hogy az ille­tőnek a foglalás után is maradjon évi 600 frtja.

Next

/
Thumbnails
Contents