Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - Makacssági határozat ellenében a csödperngyelö, még ha ezen határozat jogerőre emelkedett is, a követelés érdemét illető kifogásokkal élhet - Hasznavehetlen bérleményért - haszonbér nem követelhető

— 215 — Ugyanily mérvben foglalhatók 1c a személyes működési, és kárpotdijak is. Ellenben a katonai tiszti szolga egyenértékek, s a szolgálat teljesítésére szükséges átalányok, valamint a szolgálati pótdij egyáltalában nem, a lakpénzek pedig csak a lakbér fejében foglalhatók le. A fentebb elősorolt személyek és özvegyeik nyugdijának szintén csak egy harmadát lehet lefoglalni, de csak azon esetben, ha a nyugdíj évi 350 frtot meghalad, s az illetőnek a foglalás után is évi 350 frtja megmarad. A nyugdíjazottak személyes pótdijai ugyanazon mérvben foglalhatók le, mint a nyugdijak. Ha a fentebb elősorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést kapnak, a végkielégítésül nyert összeg azon tekintet alá esik, mint a nyugdíj. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültok pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, a halálozási évnegyedre járó fizetésre, s az elhunyt személy családja számára járó végkielégítési öszszegre végrehajtást vezetni nem lehet. A katonai házassági biztosíték évi jövedelmének egy harmadát a fentebbi szabályok szerint a házassági közösség tartama alatt csak oly kötelezettségek miatt lehet lefoglalni, melyeket mindkét házastárs közösen vállalt magára. A képviselőház tagjainak lakpénze csupán lakbértartozásuk fejében, napdij-illetőségüknek pedig csak egyharmada vehető végrehajtás alá. 179. §. A fentebbi §. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét vagy gyermekeit illető tartás miatt intéztetik. Ezen esetben az adósnak 300 frtot meghaladó fizetése vagy nyugdija korlátlanul lefoglalható. 180. §. Az idézett törvény 401. §-a helyett; A végrehajtónak jagában áll azon ingóságokat, melyek zár és pecsét alá vehetők, a foglalás alkalmával lezáratni és lepecsételtetni: sőt ha a végrehajtást szenvedett félben nem bizik, vagy a helyiséget nem látja elég biztosnak: a lefoglalt tárgyak őrzésére zárgondnokot hozhat javaslatba, vagy azokat más helyre szállíttathatja, mi iránt a végrehajtó a körülményekhez képest haladéktalanul intézkedik. Ha a foglalás tárgyát képező ingóságok korábbi végrehajtató részére is lefoglalva vannak, az elszállítás és a zárgondnoki őrizet csak a korábbi végrehajtató meghallgatása után rendelhető el. A korábbi végrehajtatónak zárgondnokot javaslatba hozni jogában áll s ha ez iránt a foglaltatok között egyetértő megállapodás nem jő létre, a kiküldött nevez zárgondnokot. 181. §. Az idézett törvény 402. §-a helyett: Mihelyt az igények bejelentésére kitűzött határidő lejárt, a nélkül, hogy valaki támasztott vagy jelentett volna be vagy mihelyt a bejelentett igények jcgérvényesen elintéztettek: a kiküldött, ha hivatalból teljesiti az árverést, azonnal, máskülönben a végrehajtató vagy megbízottja megkeresése folytán a lefoglalt ingók árverésére határnapot tüz, az árverés helyét és idejét megszabja, és tekintettel az elsőbbségi bejelentvényekre, átalában mindazon intézkedéseket megteszi, melyek a végrehajtató megítélt jogainak teljes érvényesítésére vezetnek, s ez iránti végzését mindkét félnek kézbesitteti. A végzés a tudvalevő előbb foglalhatóknak s az elsőbbségi igényt bejelentőknek is kézbesítendő. Az árverést a végrehajtást szenvedő megkeresésére is el kell rendelni. Ha a lefoglalt tárgyak az igényper eldöntéséig értékcsökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók, bármelyik fél annak az igényper, sőt a hirdetményi határidő lejárta előtt teendő elárvereztetését kérelmezheti. E kérelem felett a bíróság szükség esetében a tudvalevő igénylők meghallgatása után határoz. Ha az igénylő vagy végrehajtást szenvedő a becsértéket a jelen törvény 113. §-ának megfelelő módon biztosítja s a lefoglalt ingóságok időközi eltartásának költségeit fedezi, az árverést elrendelni nem lehet. Az árverés elrendelése esetében a vételár az igényper eldöntéséig birói kézhez teendő. A biráság e tárgybeli végzése ellen jogorvoslatnak helye nincsen. (Folytatása következik) A Budapesti királyi itélö-tábla tanácsainak összeállítása. (Életbe lépett 1875. július 5-én.) Polgári tanácsok. I. Tanácselenök: Szeli Kristóf. Bírák: Tölgyesi Károly, Burián Imre. Horváth Illés, Lendvay József, Jankovich Gyula, Kiss Gusztáv, Tóth Károly, Kovács János, Szászy László. Jegyzők: Schindler Jenő, Rósa János. II. Tanácselnök : Mendelényi István. B ir á k: Ferenczy János, Szentmihály István, Bernolák Károly, Rudnay István, Okolicsányi Zsigm., Orosz Antal, Paczolay László, Papanek Sándor, Weber Ottó. Jegyzők: Szentiványi Gyula, Szentimrey Jenő. III. Tanácselnök: Horváth Döme. Bírák: Barta Béla, Ruby Antal, Csanády György, Farkas Géza, Szabó Albert, Bartal Pál, Kozma Zsombor, Oberschall Adolf, Zlinszky Imre, Németh János. Jegyzők: Tóth Ernő, Malatinszky Vilmos. IV. Tanácselnök: Daruváry Alajos. Bírák: Aszt Nándor, Mattyasovszky L., Csernák Béla, Szabó Ágoston, Regner Tivadar, Lehoczky Kálmán, Sütő Rudolf, Szloboda János, Oeffner Ferencz Jegyzők: Vajdaffy Emil, Ivánfy Lajos. V. Tanácselnök: Vajkay Károly. Birák: Kudlik István, Ozorda Bódog, Pósch Ágoston, Csörghe László, Rudnyánszky Béla, Kautz József, Cimponeriu Athan, Németh Lajos, Dr. Despinits Péter J e g y z ő k: Retel Jenő, Lázár László, Polgár Pál. VI. Tanácselnök: Karap Ferencz. Birák: Hajdú Lajos, Barthodeiszky Gy. Dáni Nándor, Kaszay Zsigmond, Körtvélyessy Miki., Knorr Alajos. Dr. Kiss Józsa, Csoók Bálint, Blaskovich István. Jegyzők: Simor János, Reviczky Ambró. VII. Tanácselnök: Nyeviczkey József. B ir á k: Veszprémy János, Hettyey István, Pásztélyi János, Pósfay Károly, Lipthay Kornél, Guda György, Erdélyi Sándor, Wenzel Tivadar, Szerdahelvi Károly. Jegyzők: Bannekovits János, Türk Szilárd. Büntető tanácsok. I. Alelnök: Fabiny Teofil. Birák: Buócz Kálmán, Andrássovics Béla, Paiss Andor, Kubinyí Zsigmond, Deréki István, Sümegh István. Pálffy Zsigmond, Hadzics Lázár, Theofanovics Sándor, Nóvák Imre, Tóthfalusy Miklós, Kálmánházy Béla, Mutsó Mihály. Jegyzők: Horváth Bódog, Gregorovich Lajos. II. Tanácselnök: Szalay Ágoston. Birák: Plainer Antal, Dobos József, Lázár Mihály, Bellaágh István, Vecsey Sándor, Závody Albin, Rimely Antal, Dessewffy László, Bornemisza Antal, Hettyey Gyula, Jakabfalvay Gyula, Bolváry Gellért. Jegyzők: Homolya Kálmán, Lattinovits János. Úrbéri és vegyes tanu. Tanácselnök. Birák: Horváth László, Csillag Benő, Kállay Adolf, Csik András, Wlád Alajos, Ostffy Pál, Balázsovics Zsigm. Rozsemberszky Ant. Kún Sándor, Battagliarini Pál, Keőmley Pál, Braidschwer József. Jegyzők: Kern Aurél, Beksics Gusztáv, Posstóczky Károly. Váltó csőd, kereskedelmi- és hány a ü g y i tanácsi. Tanácselnök: Hengelmüller Mih. Bírák: Agorasztó Miklós, Bay Sándor, Pataky Ignácz, Polgár Ignácz, Külley Ede, Máy Árpád, Dócsey Zsigmond. Jegyzők: Saárosy Károly, Janecsko István. Az ügyvédi kamarákból. * (A budapestti ügyvédi kamara választmányának) mult heti ülésében 2 ügyvéd igazoltatott, egy a legfőbb ítélőszék határozata folytán, a kamarának e szerint jelenleg 708 tagja van; ügyvédjelölt 6 vétetett fel, 2 visszautasittatott, e szerint a kamaránál jelenleg 406 jelölt van bejegyezve. * (A kecskeméti ügyvédi kamara ma 118 tagot számit, kik közül van: a kecskeméti kir. tszék területén 81, a szolnoki kir. tszék területén 37 tag. Lakhely szerinti kimutatása az ügyvédek számának következő, u. m.: Abonyban 2, Czegléden 10, Félegyházán 10, Kecskeméten 40, N-Kőrösön 9, Kun-Szent-Miklósón 3, Szabadszálláson 3, Tápió-Szelén 2, Törtelen 1, Szolnokon 20, Kun-SzentMártonban 5, Mező-Túron 7, Tisza-Földváron 1, Tisza-Püspökiben 1, Tisza-Szalokon 1, TörökSz.-Miklóson 1,Déva-Ványán 1. Összesen: 118. A lakását más kamara területére áthelyezte egy tag, egynek felvétele függőben maradt, 2 elutasittatott. Ügyvédjelölt felvéve van ez ideig összesen 30 ; függőben van a felvétele három jelöltnek. A választmánynál beadatott ez ideig 360 ügydarab, elintéztetett mind. A választmány, mint fegyelmi bíróság 7 panaszt adott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozat végett; 3 ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett; 4 panasz iránt vizsgálat van folyamatba téve. Különfélék. *(Am. kir. igazságügy miniszter) 2133. szám a. következő rendeletet intézte az összes e. f. kir. törvényszékekhez (a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék és a fiumei kir. tvszék kivételével); A közjegyzői biztosíték az 1874. XXXV. t. czíkk 9. §-a szerint egyebek közt magyar államkötvényekben, vagy a kormány által országosan óvadékul alkalmasnak nyilványitott értékpapírokban is kimutatható lévén : kellő tájékozás, s a biztosíték elfogadásánál követendő elvek egyformasága czéljából, a magyar kir. pénzügyministeriumnak f. é. jun. 20-án 24,422. sz. a. kelt átirata alapján kijelentem : I. Hogy a törvényben használt sáliamkötvény« elnevezés egész átalánosságban veendő s. alatta nemcsak azon állampapírok értendők, melyek természetüknél fogva az államkötvény nevét viselik, hanem mindazon állami értékpapírok is, melyek által az állam magát bizonyos tőke, kamat vagy nyeremény fizetésére kötelezte: ide foglalandók tehát ép ugy a tulajdonképi államkötvények, mint az állami vasúti záloglevelek, kincstári utalványok, sorsjegyek és pénztári jegyek is. Az ily értelemben vett állami értékpapírok pedig a következők: 1. A magyar és erdélyi, továbbá a korváthszlavou mindennemű földtehermentesitési kötvények, ugy a záradékosok mint a záradéknélküliek. 2. Az 1868. évi magyar vasúti kölcsönkötvények. 3. A magyar szőlőváltsági államkötvények. 4. Az 1870. évi magyar nyereménysorsjegyek. 5. Az 1871. évi gömöri vasúti zálóglevélkölcsön záloglevelei. 6. Az 1871. évi 30 milliós kölcsönkötvények. 7. Az 1873. évi 54 milliós államkölcsön kötvényei. 8. Az 1873. évi 60(o kincstári utalványok. 9. Az 1874. évi másod kibocsátású 6°/0 kincstári utalványok. 10. Azírtvány- éü maradványföldek megváltásának közvetítésére kibocsátott jelzálogos úrbéri kötvények. 11. A kincstári kamatozó pénztárjegyei. A keleti vasúti másodkibocsátásu elsőbbségi kötvények, melyeknek kamatozása és beváltása az állam által biztosíttatott, ennek folytán már most szintén állampapírok jellegével birnak s ugyané sorozatba foglalandók. Mindezen államkötvényeken kívül teljes biztosítékot nyújtó óvadékképes papírok: az állami kamatbiztositást élvező vasutak elsőbbségi kötvényei. II. A mi az országosan óvadékképesekül nyilvánított és elfogadható értékpapírok megjelölését illeti, egyelőre csak a magyar földhitelintézet zálogleveleit tekintem közjegyzői biztosítékul elfogadhatóknak, — míg t. i. más hasonnemü pénzintézetek jogviszonyai törvény utján fognak szabályoztatni. Budapest, 1875. június 28. P e r c z e 1 B é 1 a, s. k.