Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 27. szám - A belgiumi büntető jog módosítása a Duchesne-f'éle eset alkalmából - A nyitrai törvényszék börtönei

— 211 — \7 A belgiumi büntető jog módosítása a Duchesne-f'éle eset alkalmából. tényeket és szavakat, melyek minden határozott körülirás alól kivonják magukat, elitéi. Váljon tanácsos-e büntető törvényhozásunkba egy uj határozmányt foglalni, mely több tekintetben ellentmondásban van a törvénynek a kísérlet és részesség iránti átalános elveivel ? A criminalisták egyátalában nem egyeznek meg azon kérdés iránt, váljon a kísérlet büntetendő-e. Közülök igen sokan azon véleményben vannak, hogy már a kísérlet büntetése is igen nagy visszaélésekre vézethet a törvények alkalmazásában. A bizottság nem osztja ezen túlzott aggodalmakat. A mi először is az írásbeli ajánlatokat és indítványokat illeti, az ellenző állitások és ellenvetések hamis alapon nyugszanak. Ha valamely egyén Írásban azon világos ajánlatot teszi, hogy valakit megöl, hogy egy házat meggyújt stb., akkor már nem üres fecsegésröl, nem félreérthető és hamisan magyarázható szavakról van szó: hanem a cselekmény jellege a bünszerző gondolata, a terve, czélja, szóval a vétség minden elemei kellő világossággal constatálva vannak, s az igazságszolgáltatás nincs kitéve azon veszélynek, miszerint tévedés forogjon fenn az incriminált cselekmény jogi qualificatiója iránt. Ha olyasmi kívántatnék tőlünk, mint a mi az angol vagy az osztrák törvényhozásban foglaltatik, hogy t. i. már az unszolást vagy a csábítást is megbüntessük, mindenesetre nagyon meg kellene gondolni a dolgot. Az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban ily követelést nem foglal magában. A törvényjavaslat a vádemelés feltételéül tartja, hogy ajánlat vagy valóságos indítvány tétessék valamely határozott bűntett elkövetése iránt, A bizottság egyik tagja azon véleményt fejezte ki, hogy a törvényjavaslat hatálya valamely ember élete elleni merényletekre szorittassék. Ezen tag nézete szerint a büntetőtörvénykönyv ily fontos módosítását csak azon czélból szabad keresztülvinni, hogy a polgárok életét, a belgákét és a külföldiekét, oltalmazzuk. Ezen vélemény azonban a bizottság kebelében öt szavazattal kettő ellenében elvettetett. A büntetőtörvénykönyv 327. és 331. §§-ai megbüntetik azokat, kik a személy vagy a tulajdon megtámadásának való fenyegetésben válnak bűnösökké. De ha elfogadtatik ezen merényletek egyikének elkötal többet, mint eddig; a bérlő konyháján, mely szintén a földszinten van és kellőleg be van rendezve, 3 elitélt férfi-fegyencz teljesiti a szolgálatot. Ezek egyszersmind ellenőrei a tápozásnak. A fogháznak összesen 33 börtönhelyisége van. Ebből egy a földszinten politikai foglyoké, kellően és gonddal berendezve, melyben jelenleg B . . . . hírlapíró tölti idejét, ki porosz születésű s most a magyar nyelvet tanulja. Ugyanitt egy szoba a nyitrai járábiróság rendelkezésére van fennhagyva. Egy szoba a műveltebb fegyenczek számára van berendezve, hol jelenleg két községi jegyző van, kiknek egyike az ügyészi, másik a fogház irodájában foglalkoztatik. Két sötét szoba fegyelmi büntetéseknél zárkául szolgál, hova a fegyenczek legtöbbnyire egymásközti czivódás miatt kerülnek. A többi szobák 3—6 személyre közbörtönül szolgálnák. Ezeken kivül 2 kóroda van; egyik a nők, a másik a férfi fegyenczek számára. A betegek ápolására az elitélt fegyenczek használtatnak. A mi az egészségügyet illeti, az alig pár betegből álló koródákban 2 görvélyes férfi volt, kik azonban saját állításuk szerint a bajt a fogházban kapták. De hogy azt a légváltozás vagy rosz tápozás miatt kapták-e, indokolni nem tudván, a baj magvát magukkal kellett behozni, s tekintettel arrra, hogy a Vágón túli egyének voltak: a nyitrai éles hegyi levegő lehetett csak kifejlesztője a betegségnek. Ezekre az orvos adhatott volna felvilágosítást, kivel azonban nem találkoztunk. A kápolna éjszaknyugatra az első emeleti sarokterembeu van, hol az oltár a sarokba akként van helyezve, hogy onnét a balfelén elrácsozott női osztály, hova külön bejárás szolgál, a jobb felőli elkülönített férfiosztálylyal, a nélkül hogy egymást láthatnák, az isteni tiszteletet együttesen végezhetik. Megjegyzendő itt, hogy a vallási türelmesség annyira honosítva van, hogy ezen r. vetése iránti ajánlatnak megbüntetése, megkívánja a következetesség, hogy ugyanazon határozmány kiterjesztessék mindazon bűntettekre, melyek a személyre és a tulajdonra nézve súlyos veszélyt foglalnak magukban. Ezen hézagok betöltése annál inkább ajánlatos, mivel igen súlyos és veszélyes törvénysértések vannak, mint a pénz- és a pénzjegyhamisitás, melyeknél a fenyegetések, mint az indokolás helyesen kifejti, nem kézzel foghatók, mivel ezen büntettek nem bizonyos személyek ellen irányulnak. Daczára ennek a bizottság törölni határozta az első czikkben ezen szót » fegyház*. Jövőre tehát, ha a kamara a dolgot ugyanazon szempontból tekinti, mint a bizottság, az ajánlatnak vagy indítványnak oly bűntettre kell vonatkoznia, melyre halál vagy kényszermunka van szabva. Ezen esetben ugy az ajánlat mint annak elfogadása büntettetni fog, és nem fog különbség tétetni a szóbeli és az Írásbeli elfogadás közt. A bizottság továbbá behatóan foglalkozott azon kérdéssel, váljon megbüntessék-e a szóbeli ajánlat, ha az kisérve van ajándékkal és Ígérettel vagy pedig ezeknek alá van rendelve. A bizottság erre egyhangúlag igennel felelt.Ugyanis azon szempontból indult ki, hogy azon pillanattól kezdve, midőn az ajánlatot megbüntetik, elvileg nincs ok, a miért a szóbeli ajánlat büntetlen maradna, ha oly alakot vett magára, hogy hordereje és czélja iránt nem foroghat fenn kétség, a mit az ajándék és az igéret mindenesetre kizár. Ezen feltevés mellett bíróságainknak sohasem kell félniök, hogy egy meggondolatlanul kiejtett szót, egy többfélekép magyarázható beszédet, vagy a politikai gyűlölet áldozatát igazságtalanul meg fogják büntetni, hanem sújtani fogják egyedül a valóságos, egyenes ajánlatot. Ha a vád ezen egyenes és világosan megjelölt korlátok közé szorittatik, akkor a tanubizonyiték sem fog nehézséggel járni, mint más bűnvádi esetekben. Hiszen ugyanígy büntetjük meg az 1867. május 19-iki törvény szerint a fenyegetéseket és valamely előny igerését a választásoknál, hol a szenvedélyes pártigazalmak és a pártgyülölet miatt a tanúkihallgatás igen veszélyes dolog. Oly esetekben azonban, milyeneket a jelenkath. imahelyen minden más keresztény felekezetűek is végzik ájtatoskodásaikat. Mire hetenként kétszer, hitoktatás pedig a protestánsok részére 1\i évenként egyszer tartatik. Munkaterem nincs, a mi felette nagy hiány. Az elitéltek egy része azonban a második emeleten a férfikórházzal szemben a rabok lábbeliéinek foltozására, mások a fegyházhoz tartozó mintegy 3 holdnyi, a püspökség által adományozott földmüvelésére használtatnak, némelyek magánházakhoz 35 kr. napibér mellett, melyből a fegyenczre osztalékul 4 kr. esik, — adatnak ki. A rabmunka évenként átlagosan mintegy 500 frtot jövedelmez. Rendkívüli is volt az 1874-iki, melyben 1000 fi t jött be. Legszánandóbb helyzetük van a vizsgálat alattiaknak, kik munka nélkül várják a határidőt, melyről megnyugatatásul idéző végzés kézbesítésével előre értesítve szoktak lenni. Tanod a-helyiség nincs és igy a szellemi kiképzés a csekélyebb könyvkészletre szorítkozik. A sétára naponként egy óra engedtetik, hova a fegyenczek osztályonkint bocsáttatnak ki. A v i 1 á g i t á s r a az egész épületben petróleumot használnak. Egy lámpára évenként 621/, font vau engedélyezve, de ez, miután a folyosókon világítanak, kevésnek bizonyult, A fűtés orosz kémény és öntött vaskályhák használatával történik. Afegyházi ruházat áll fehérneműből, szőrzubbonyból, nadrágból és a miskolczi fogházban készített bakancsból, melyet minden rab tartozik viselni. Saját ruhája a behozatalkor elvétetik és a kiszabaduláskor adatik vissza. Az őrségnek egyenruházatja van, melyet az államtól kap. A zubbonyt egy évig, a téli nadrágot egy, és a nyárit 1évig tartozik viselni,*a viselt ruházat csak az ügyészség engedélyével válik tulajdonukká. Az épület átalában erős falazattal bir. Az előcsarnok és a folyosók elég tagásak, tisztára A pár hónap óta oly sokat megbeszélt Duchesne-féle eset alkalmából a belga büntetőjogon módosítás tétetett. Az e czélból a kormány által benyújtott törvényjavaslat a kamara által bizottsághoz utasíttatván, annak előadója Thonissen a következő nagy érdekű jelentést nyújtotta be: Két európai törvényhozás tartalmaz határozmányokat, melyek a bemutatott törvényjavaslatban kifejezettekkel anolog természetűek. Az angol parlamentnek 1861. aug. 6-ikáról kelt actája következőleg hangzik: »A ki valakit felizgat, bátorít, rábeszél vagy rábeszélni megkíséri, vagy valakinek ajánlatokat tesz azon czélból, hogy (az ajánlattevő) más embert megöljön, legyen ez angol honpolgár vagy nem, és történjék ez bár az angol területen belül vagy nem, vétségben bűnös és háromtól tiz évig terjedhető fogságra Ítéltethetik, kényszermunkával vagy a nélkül.* Hasonló és még messzebb menő határozmány található az osztrák büntetőtörvénykönyben. Ennek 9. §.-a ugyanis igy szól: »A ki valakit felszólít, unszol (antreibt) vagy elcsábít valamely vétség elkövetésére, még akkor is, ha tette eredmény nélkül marad, bűnös a vétség kísérletében, és azon vétség kísérletének büntetésével illettetik.* A hozzánk beterjesztett törvényjavaslat, mely azt czélozza, hogy a bűntett elkövetelésére tett ajánlat vagy indítvány büntetés alá helyeztessék, eltér ezen két külföldi törvényhozástól. Az angol törvényben használt szavak helyett a mi törvényjavaslatunk az »ajánlat« és »indítvány* szavakat használja, és mindkét fogalom világosan alá rendeltetik az ajándéknak és az ígéretnek. De másrészről, míg az angol törvényhozás az ajánlatot mellőzi és határozmányait a gyilkosságra szorítja, a belga kormány azt kívánja, hogy a halálbüntetéssel, kényszermunkával vagy száműzéssel sújtott bűntett elkövetésére tett ajánlat vagy indítvány is vád alá helyeztessék. A javaslat még inkább eltér az osztrák büntető törvénykönyv szövegétől, melynek szavai átalánosan és határozatlanul az egész büntető törvényhozásra kiterjedvén, számos liBOZi >J A nyitrai törvényszék börtönei. ' Nyitra városában a megyeház udvarának hátulsó részében van a törvényszéknek két emeletből álló fogháza, mely szárnyépülettel is bir. Az épület állami s még az ötvenes években e czélra emeltetett. A bejárás a megyeház kapujával az udvaron belül szemben van és hátúi a vár alatt külön udvarral bir, mely a fegyenczek sétahelyéül szolgál. Az udvar igen meglepő; mert czélra a várdomb oldala egy részének lehordására volt szükség — 400 kubik kő és 5000 szekér föld hordatott el — mely a költségvetés szerint 10 ezer frtra vétetett fel, ellenben a rabmunka felhasználásával, bele értve a támfalazatot, mely terméskövekből áll, csak 6 ezer írtba került, igy ezen rabmunka itt az állammak 4 ezer frtot takarirott meg. Ennyit előzményül. Az épület alsó földszinti részében a bejárattól balra vannak az őrszobák, melyekben egyszersmind az előkönyvezések vezettetnek. Az őrség áll 12 emberből és e mellett van kezelő személyzetül 2 kulcsár a fogházfelügyelő Kamocsay Károly vezetése alatt. Ezután a balszárnyon a folyosóra a mosókonyha nyilik, hol hetenként egyszer Ítéletet nyert rabnők a fegyenczek ruháinak mosását végzik. Ennek szomszédságában van a fürdő szoba 2 czinkáddal. A helyiség tiszta és jól padozott, ugy hogy ha kályhával és lábszőnyeggel el lenne látva, még télen is lehetne használni. Ezután jön a kenyérszoba, mely bérlő kezén van, a ki a tápanyagot naponta: egy fegyenczre számítva 19 *j2 krért bérli s ezért egy font jól kisütött kenyeret, ebédre 1 meszely levest, 1 messzely főzeléket és hetenként kétszer 6 lat húst főtt állapotban tartozik kiszolgáltatni; igy 2 lat-