Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 26. szám - Vélemény és indítvány Dr. Ziskay Antal pannonhalmi főapátsági főügyész úrtól a VI. magyar jogászgyülés állandó bizottsága által feltett következő kérdésre: »Javasolható-e, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodás szakbiróságokra ruháztassék; ha igen: minő alakban és minő berendezéssel.« (Folytatás és vége.)

205

bejegyzésén alapuló »okszerű következtetés vagy jogvélelem is« ; és mióta létezik törvénykezési eljárásunkban azon negatív bizonyítási módszer, a mely szerint igénylő alperes az okszerű következtetés ellenében beigazolhatta volna azt, bogy a lefoglalt ingóságok nem igénylő felperes tulajdonát képezik; végre, hogy melyek azon esetek, a melyben igénylő alperesek a váltóvégrehajtások tárgyában kibocsátott min. rendelet 75. §. értelmében perköltségek fizetésében nem marasztal- tatnak, ha a foglalás végrehajtást szenvedő lakásán történik ?

TÖRVÉNYJAVASLATOK.

Törvényjavaslat

a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. tczikk módosítása iránt.

(Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadójának szövegezése szerint.)

(Folytatás.)

152. §.

Az idézett törvény 314. §. után:

A jelen törvény 147. §-nak eseteiben az igazolási kérelem beadására kitűzött határidő után, valamint azon esetben is midőn, elhárithatlan akadály nem forog fenn, hanem a fél megbízottjának vagy ügyvédének egyszerű mulasztása miatt nem tartattak meg a jelen törvény 147. §-ban elősorolt határidők vagy határnapok, visszahelyezésnek van helye.

A visszahelyezési kérelem a mulasztás tudomásra jutásától vagy az akadály megszűntétől számított 15 nap alatt adandó be; de az elmulasztott határidő vagy határnaptól számított fél év után ily kérelem beadásának helye nincsen. E kérelem az igazolási kérelemre előirt szabályok szerint tárgyaltatik és döntetik el.

A visszahelyezési kérelem beadásának sem az ítélet hozatalra, sem a végrehajtásra nézve felfüggesztő hatálya nincsen; de a nyertes fél kielé- gittetést csak a jelen törvény 112. §-ban előszabott biztosíték nyújtása mellett követel; ilyen biztosíték nem nyújtása esetében pedig a visszahelyezést kérő fél a marasztalási összeget bírói kézhez leteheti

Midőn a visszahelyezés a megbízott vagy ügyvéd mulasztása alapján kéretik, a tárgyalásra a megbízott vagy ügyvéd is megidézendő, s ha a visszahelyezésnek hely adatik, e mulasztó megbízott vagy ügyvéd mindkét félnek okozott kölltsé- gek megfizetésében elmarasztalandó. A visszahelyezést kérő az ellenfélnek okozott költségekért a mulasztóval egyetemlegesen felelős.

A visszahelyezés tárgyában hozott elsőbiró- sági végzés ellen akár adatott hely a visszahelyezésnek akár nem, panasznak, s ha a másodbiróság megváltoztató határozatot hozott, a harmadbiró- sághoz további panasznak van helye. E panaszok halasztó hatálylyal bírnak.

153. §.

Az idézett törvényczikk 315, 316. §§. helyett:

Perújításnak az 1868. LIY. törvényczikk 70. §-ban elősorolt eseten kívül csak ítélet után van helye, és pedig:

1- ször: az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítva fél év alatt, ha a fél a rendes perben a miatt lett ügyvesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen fölhozni, vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyítékot előadni elmulasztotta;

2- szor: azon idő alatt, mig a per tárgyát képező Jjog a polgári törvények szerint el nem évül, ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bizonyítékot hoz föl;

3- szor: szintén a jog elévülésére kiszabott határidő lejárta előtt az 1868. LIY. törvényczikk 321. §. esetében.

Az első pont alatti esetben azon ügyvéd, ki vétsége által a perújításra okot szolgáltatott, mindig perbe idézendő, s ha magát igazolni nem tudja, a mindkét félnek okozott perköltségek megtérítésében elmarasztalandó.

154. §.

Az idézett törvény 323. §. helyett:

A perújítás az alapperben hozott Ítélet végrehajtását nem akadályozza.

A perujitási kereset beadása, vagy az 1868. LIV. t. ez. 321. és 322. §§-ban előirt eljárás megindítása után, ha a marasztalt fél bizonyítani képes, hogy esetleges viszkövetelési igényének ér- vényesitketése tárgyában veszélyeztetve van, kérelmezheti, hogy a kielégítési végrehajtás a jelen törvény 113. §-nak megfelelő biztosíték nyújtásától tétessék függővé, illetőleg ilyen biztosíték nem nyújtása esetében a marasztalási összegnek bírói kézhez letétele engedtessék meg.

Az e tárgyban eljárásra nézve a jelen törvény 128. §-nak intézkedései alkalmaztatnak.

155. §.

Az idézett törvényczikk 324. §. helyett:

Zárlatnak mind a per megindítása előtt, mind a per folyama alatt lehet helye:

a) az egyik vagy másik fél kérelmére, ha valamely jognak vagy tárgynak birtoka vitássá vált és nem lehet azonnal elhatározni, hogy ki van a valódi birtokban, vagy kinek legyen joga bírói oltalomra;

b) felperes kérelmére, ha az oly tárgyat vagy jogot vesz igénybe, melynek az alperes van birtokában s felperes hitelt érdemlőleg kimutatja valószínűségét annak, hogy a panaszlott a tárgyat a per folyama alatt eladhatja, elrejtheti, megrongálhatja s a kérelmező jogait egészben vagy részben meghiúsíthatja.

Ezen esetekben a biró zárlatot vagy feltétlenül vagy a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve adandó biztosíték föltétele alatt elrendlheti:

c) az árverési vevő kérelmére, ha az árverés semmiségi panaszszal megtámadtatok.

Ezen esetben a vevő kérelmére a panasz végleges eldöntéséig a megvett birtok zár alá vételét és zárgondnoki kezelését mindig el kell rendelni.

156. §.

Az idézett törvény 332. §. helyett:

A kellő időben beadott kifogások az eljáró bíróság minőségéhez képest sommás utón, vagy külön jegzzőkönyvben 3 nap alatt tárgyaltatnak. A tárgyalás a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve adandó biztosíték kérdésére, valamint annak mennyiségére és minőségére is kiterjed. Mindezek iránt a bíró végzésileg határoz, a mi ellen panasznak van helye. A zárlat foganatosítását se a kifogások se a panasz nem hátráltatják.

157. §.

Az idézett törvény 338. §. helyett:

A per meg nditása után a hitelező, a mennyiben követelése eléggé fedezve nem volna, jogosítva van annak biztosítását külön beadványban kérni, ha követelése lejárt, teljes hitelt érdemlő okiraton alapszik s veszélyeztetésének valószínűsége forog főn.

Felperes részére ily esetben a biztosítást az ellenfél meghallgatása nélkül külön végzés által el kell rendelni.

Ha az alperes az első fokú vagy felebbviteli bíróságnak őt fizetésben föltétlenül elmarasztaló ítélete ellen felebbvitellel él, biztosítást a veszély valószínűségének igazolása nélkül szintén el kell rendelni.

158. §.

Az idézett törvény 339. §. hjelyett:

Bérleti és haszonbérleti lejárt követelésekre nézve a biztosítást a bérbeadó kérelmére a kibérelt helyiségbe bevitt bútorokra és ingóságokra, s a haszonbéri jószágon létező vagy ahoz tartozó marhákra, gazdasági szerelvényekre és terményekre mindig el kell rendelni. A bérbe adó a veszély valószínűségét kimutatni s kérelmét okirattal támogatni nem köteles.

A kincstárnak, közalapítványoknak, továbbá a gyámság vagy gondnokság alatti személyeknek, a törvényhatóságoknak és községeknek, a gyámgondnok, vagy pénzkezeléssel megbízott tisztviselők ellen a vagyonkezelésből eredő követeléseik biztosítása végett a biztosítást a pénzügyi hatóságok, árvaszékek, törvényhatóságok és községek megkeresésére, a mennyiben a biztosítandó összeg számszerűleg van előadva, szintén mindig el kell rendelni.

159. §.

Az idézett törvényczikk 340. §. után

Ha felperes az alperes által neki ajánlott biztosítást elegendőnek elfogadni vonakodik, vagy ha alperes a már foganatosított biztosítás feloldását más elegendő biztosíték ajánlása mellett kéri; a per bírája a felek meghallgatása után végzés által dönti el, váljon az alperes által ajánlott biztosítékkal felperes megelégedni tartozik-e; azonban a biztosítás módja iránt a felek között támadt vita első esetben az elrendelt biztosítás foganatosítását nem gátolja, második esetben a már foganatosított biztosítás feloldását a vita jogérvényes eldöntéséig maga után nem vonja.

160. §.

Az idézett törvény 344. §. után:

Ha a másodbiróság azon Ítéletet, melynek alapján a biztosítási végrehajtás elrendeltetett, megváltoztatta, feloldotta vagy megsemmisítette is, a biztosítást rendelő végzés és a biztosítás foganatosítása hatályban marad mindaddig, mig jogerejü bírói határozattal a felperesi kereset meg nem ítélése ki nem mondatik.

161. §.

Az idézett törvényczikk 345. §. helyett:

Végrehajtás rendelendő

a) jogerejü bírói határozatokra;

b) oly bírói határozatokra, melyeknek végrehajtását a felebbvitel nem gátolja ;

c) előleges kereset folytán bíróság előtt, vagy előleges kereset nélkül is, az egyességi tárgyalások tartására jogosított álladalmi közegek előtt kötött oly egyességekre, melyeknél fogva az adós valamely már egészen vagy részben lejárt követelést valónak ismer, s az adósság lefizetése vagy a kötelezettség teljesítése végett határidőt szab s e határidő lejárta után;

d) választott bírósági határozatokra, avagy választott bíróság előtt kötött egyességekre;

e) a büntető bíróságok által hozott s jogerőre emelkedés záradékával ellátott ítéletekre az azokban foglalt vagyonjogi marasztalás tekintetében ;

f) közigazgatási s pénzügyi hatóságok oly határozataira, melyek törvény vagy törvényes rendelet által bírói végrehajtásra utasitvák ;

g) oly közjegyzői okiratra, melynek alapján a végrehajtás a kir. közjegyzőkről alkotott törvény szerint elrendelhető, és

h) az állam számvevőségeinek az állami tisztviselők ellen a kincstár irányában tett számadásaik felett hozott s jogerőre emelkedett határozatai alapján.

162. §.

Az idézett törvény 345. §. után:

Ha a marasztalt fél a végrehajtás elrendelése és foganatosítása előtt elhal, az örökösök ellen a végrehajtás elrendelendő és foganatosítandó ugyan, de csak azon vagyonokra, melyek az örökösre a marasztalt fél hagyatékából szállanak. A végrehajtás folyamában hozott végzések a marasztalt örököseinek, vagy ha az örökösök a bíróság előtt ismeretlenek lennének, az ismeretlen örökösök részére kinevezendő ügygondnoknak kéz- besittetnek. Ilyen ügygondnokot szükség esetében a kiküldött is nevezhet ki.

Ha azonban a nyertes fél közvetlenül az örökösök ellen, s nem a marasztalt félről átszállóit vagyonokra kívánja a végrehajtást intézni, e tárgybeli kérelme felett — addig is, mig az örökösödési eljárás külön törvény által szabályoztatik — sommás perben, szóbeli rendes perben 3 nap alatt befejezendő külön jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik, s ennek alapján végzés által döntetik el, hogy a kérelmezett végrehajtásnak van-e helye vagy nincsen.

Ha a végrehajtásnak hely adatik, az ezen végzés ellen emelt panasznak annyiban van ha-