Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 26. szám - Vélemény és indítvány Dr. Ziskay Antal pannonhalmi főapátsági főügyész úrtól a VI. magyar jogászgyülés állandó bizottsága által feltett következő kérdésre: »Javasolható-e, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodás szakbiróságokra ruháztassék; ha igen: minő alakban és minő berendezéssel.« (Folytatás és vége.)
203 főbb bírósága által, valamint 1873. évi február hóban az angol parlamentben kiemelt előnyöket, melyek a közérdek és az igazságszolgáltatás szempontjából a civil jurynek sajátjai, jelesül hogy a jury mellett a bírák száma csekély lehetvén, kitűnő és nagy tekintélyű bírói kar és egyszerű bírósági szervezet állhat fenn, a mint erről Ejszak- amerika és Angolország tanúskodik, továbbá hogy a jury mellett a jog és az igazságszolgáltatás a jogászi furfangból és mesterkéltségből, a szobatudá- koskodás elzárt és fojtó légköréből a nyilvános élet szabad frissítő lehelletére kiragadtatván, szükségkép népszerű, élénk és érthetőségre törekvő, a mi nemcsak a bírói, hanem az ügyvédi kar qualificatiójára, gondolkozás módjára és éberségére is nagy befolyást gyakorol, valamint hogy a bitó különös verdict alapján — ce sera comme une revelation de la verité — a jogot a ténykérdés miatti igen gyakori scrupulusoktól menten és biztosan alkalmazhatja, mégis azon czélszerü munka- felosztást, melynek alapján »de jure respondent judices, de facto respondent juratores« irányelv szerint a biró az állandó jogot kezeli, a nagyobb számú esküdtek pedig minden fennforgó jogesetet egyénesitő és felette különböző módon alakuló tényleges viszonyokat bő és egyesített tapasztalataiknál fogva helyesen ítélik meg, ha azon esetekben, midőn a jogkérdés a ténykérdéssel a polgári ügyekben oly gyakran összevegyül, mint pl. a jogczim megítélése, a jogügyleteknél az akaratnyilvánítás törvényszerűsége, rendelkezési képesség, a házasságnál a házassági akadályok, a végrendeleteknél a bel- és külkellékek meg- birálása, a törvényes örökösödésnél a rokonság kérdése stb., a jury vagy csak különös verdictet jelent ki vagy az általános verdictnél a biró az esküdtek eugedelmességére bizton számíthat és a jogkérdés iránti utasításait az esküdtek követni tartoznak; ezenkívül hogy a jury mellett a jog állandóságáért a legnagyobb nyilvánosság ellenőrző hatása alatt a rendes biró, a ténykérdés helyes elbírálásáért pedig a rendszerint egyénenkint és nyilvánosan megnevezett jurytagok felelnek, folyományakép a bírónak kötelessége a jury tévedése esetében verdictjét mellőzni és uj tárgyalást elrendelni, viszont a ténykérdés megállapításától a jury mellőzésével a felek beleegyezése nélkül tartózkodni, a mi különösen a tanuk általi bizonyításnál kivált a szabad bizonyítási rendszer mellett nagy jelentőségű, másrészt ha a biró a jogi kérdés iránt a jurvt tévesen utasítja vagy pedig specialis verdict esetében a törvényt a megállapított tényekre helytelenül alkalmazza, ehbeli határozata felebbezéssel megtámadható; végre figyelembe vevőn, hogy az 1849-ik évi april 21. és későbbi newyorki, sőt a legújabb angol törvények tanúsága szerint a jury czélszerüen reformálható és szükségkép az angol értetlenségekkel, nevezésen az u. n. writ-ekkel nem függ össze, sőt hogy az okiratok általi bizonyításnál egészen mellőzhető ; különösen méltányolni tudnám, azon felette jótékony befolyást, melyet a civil jury a népnek férfias jellemére és ítélő tehetségére honpolgári, alkotmányi és méltányossági érzetére, valamint az igazságszolgáltatás iránti bizalom és tisztelet fejlesztésére és erősítésére, a jogismeret terjesztésére és a népnek nevelésére gyakorol, úgy bogy Toc- queville szavaival bátran mondhatni, miszerint »je le regarde comme Tun des moyens les plus effica- ces dönt puisse se servir la société pour 1’ education du peuple.« Mindezeknek valamint a szakbi- róságok mellett felhozott érvek megfontolásával, jóllehet az oly hirósági szervezetet, mely szerint a jog- és ténykérdés el-döntése osztatlanul ugyanazon közegre, azaz állandó jogtudó és folyton váltakozó, u. n. szakértő egyénekből összeállított biróságra bizatik, a fenn kifejtett okokból elvileg nem helyeselhetem, mégis ellenmondásba való keveredés félelme nélkül, ha nem is Compte lelkes szavait ismétlem, hogy a jury »est le plus beau Systeme judiciaire, que 1’ esprit humain ait jamais cun<ju<?: mindamellett a civil jury behozatalát főkép a kereskedelmi ügyekben kívánatosnak vélném, ha hazánkban a civiljury alap- feltételei feltalálhatok volnának. A civil jurynek nélkülözhetien alapfeltételei: 1) népszerű anyagi jog, 2) alkalmas törvénykezési eljárás, 3) képes személyzet lévén, e három alapfeltételt és hazai viszonyainkat tekintve, nem habozom Couthon-nal kijelenteni, miszerint a civil jury behozatala még a kereskedelmi ügyekben is hazánkra nézve hosszú ideig »un beau réve« marad. Ugyanis az első alapfeltételre visszatérve, azon nézetben vagyok, hogy az uj kereskedelmi törvénykönyv tekintetében még a jog érthetőségétől és népszerűségétől messze állunk. Annál távolabb állunk polgári jogunkra nézve, melyben eltekintve, hogy latin nyelvű forrásai is vannak, annyi controversiával, elavult, úgy politikai mint nemzetgazdasági viszonyainkkal ellenkezésben álló, érthetetlen jogelvvel, azaz helyesebben casuistikus szabályok, kivált az ingó vagyon tekintetében tömérdek hézaggal találkozunk, melyeket csak mindennemű törvénymagyarázat és joghasonlatosság, sőt idegen jogok nyomán eldönteni, illetőleg kitölteni lehet és kell. Kinos lenne a bírónak helyzete az ily jogot az esküdtek előtt érthetővé tenni, midőn azt csak nagy nehezen képes maga is megérteni, lehetetlen ily jogállapolban az esküdtek részéről a biró utasításai iránti engedelmességre számítani, mely erény népünknél különben sem áll szilárd alapon. Mind ennek előrelátható következése lenne, hogy egyrészt a bírák kénytelenek lennének az esküdtek verdictjét igen sokszor mellőzni és uj tárgyalást elrendelni, másrészt hogy a bírói utasítások és határozatok folytonos megtámadtatásnak lennének kitéve. Nem módosíthatom nézetemet még az uj leendő codexre való tekintettel sem, mert bajos juryt javaslatba hozni oly törvénykönyv mellett, melynek egyes rendelkezései a gyakorlat által szentesítést még nem nyertek, sőt még talán az asztalfiókban sincsenek megállapítva. Ugyanez áll első részben az uj kereskedelmi törvénykönyvre nézve. Más helyzetnek örvend az angol biró ; mert Angolországban a jog ép úgy mint a rómaiaknál gyakorlatilag fejlődvén, a praecedens jogeseteket és az ezekben alkalmazott jogelveket vonatkozással az előforduló vitás ügyre sikerrel fejtegetvén, a jogot ekkép szolgáltatja ki (judge-made-law) és nagy tekintélyénél fogva az esküdteknek majdnem vak engedelmességére számíthat. A másik alapfeltételt tekintve, kétkedni sem lehet, hogy polgári eljárásunk a jury-intézményre nem alkalmas; ha nem is dönthetlen, hogy a jury- intézmény a formularis rendszert feltételezi, valamint hogy az eskü mint önálló bizonyíték mellette nem létezhetik, az azonban kétségbe vonhatlannak látszik, hogy az eljárásnak a newyorki törvény útmutatása szerint három főrészre kell oszolnia, melynek sarkpontját a főtárgyalás — trial — képezze. Ily gyökeres átalakításnak előjelei a polgári törvénykezést illetőleg hazánkban nem észlelhetők, sőt javasolt reformjaink, nevezetesen eddigi jogászgyülési kijelentéseink határozottan ellenkező irányban indulnak. Ugyanis határozottan áll, hogy a jury mellett újítások — nova — egészen a tárgyalás befejezéséig fel nem hozathatnak, ez pedig ellenkezik az eddig enunciált szóbeliség értelmével. A civil jurynek honosítása és az eljárás oly gyökeres átalakítása egyedül a kereskedelmi ügyekben azon okból sem javasolható, mert az által az eljárás szükséges egyformasága megzavartatnék; különben nagyon kérdéses, váljon a jury- rendszer épen a kereskedelmi ügyekben kivána- tos-e, kétségbe nem vonathatván, hogy a kereskedők sokszor a hosszodalmas iury-tárgyalásokra szükséges idővel nem rendelkeznek, másrészt ta- gadhatlan lévén, hogy a jury-eljárás afelekre nézve költséges, — Westerkamp számítása szerint bizonyosan kétszeresen költségesebb, mint az eddigi, minthogy a tanuk és szakértők járandóságai, valamint az ügyvédek honoráriumai a jury-rend- szer mellett a dolog természeténél fogva tetemesen nagyobbak; e költség még többre rúg, ha az esküdtek a tanuk és szakértők módjára kárpótlást nyernek, mint Eszakamerika egyes államaiban; ha ellenben officium nobile az esküdtszéki kötelezettség, ez esetben a kereskedők rendes élethivatásuktól sokszor el vonatván, vagyonúkban nagy hátrányt szenvednek; mig ha csak ritkán hivatnának be, akkor ismét a jury-eljáráshoz szükséges tulajdonságokban magukat nem gyakorolhatván, a jury-intézmény életrevalónak nem bizonyulhatna. Mindezekhez járul, hogy a kereskedelmi ügyekben külön jury behozatala gyakorlatilag alig vihető keresztül egyrészt ismét a kereskedő és kereskedelmi ügy biztosan meg nem határozható fogalma miatt, másrészt mert a kereskedelmi ügyekben gyakran közönséges polgárjogi természetű, és viszont ezekben kereskedelmi incidens kérdések merülnek fel; mindez a gyors igazságszolgáltatás nagy hátrányára bonyodalmakat idéz elő, valamint Dr. Bar-nak azok elhárítására czélzó esetleg vegyes elemből alkotandó jury-javas- lata is. Végre a mi a személyzetet illeti, ha nem tévedek, hazánkra még inkább mint más európai államokra nézve állítható, hogy sem biráink sem ügyvédeink a jury-rendszerhez megkivántató képesség- és készültséggel rendszerint nem bírnak. A jury- eljárásnál a legfokozattabb mérvben föltétlenül kívántatik kitűnő képesség: a releváns és irreleváns tényeket gyorsan megkülönböztetni, azokat élesen és biztosan felfogni, czélra- vezetőleg csoportosítani és azokra a jogot gyors elhatározással alkalmazni, nemkülönben népszerű szónoki tehetséggel bírni; továbbá a birák részéről az ellentétes és az esküdtek emlékező tehetségét megterhelő érveket tapintatosan össze ■ foglalva kifejteni, az esküdteket az eljárás eltérő utjain az igazság felé elvezetni, a jogkérdést előttük érthetően felvilágosítani, kezökbe vezérfonalat nyújtani stb.,— oly minősitvényi kellékek, melyek kétség kívül csak ernyedetlen szorgalom és foytonos hosszú gyakorlat által szerezhetők meg. Oly bírák és ügyvédek, kik a jury-eljárásban csak néba-néha vesznek részt, a fennérintett képességet nemcsak hogy meg nem szerzik, hanem azon szokásokat és tulajdonságokat, melyekben rendszerint gyakorolják magukat, a jury-tárgyalásra is átszármaztatván, ezen intézményt végre népszerűtlenné teszik. A szükséges ítélő képesség, melynek elsajátítása csak állandó,a népnek úgyszólván vérébeáímentgyakorlatáltal volna megszerezhető, végre népünknél sem található, s jóllehetezen állítás a hazai kereskedői osztályra, a kereskedelmi ügyek tényleges alkatelemeire nézve, talán ki nem terjeszthető, mind a mellett a kifejtett más alapfeltételek hiánya miatt valamint azon okból is, mert az igazságszolgáltatás terén merész kisér- lettételeknek hive nem vagyok, — a juryt csak egyes, névszeri nt kereskedelmi ügyekben meghonosítani, maga a jury-intézmény megóvandó érdekében czélszerünek nem találom. vili. Az eddig kifejtettek rövid összefoglalásával, jelesül: tekintve, hogy a politikai, társadalmi és törvénykezési viszonyok lényeges változásával az egykor okszerűen fennálott kereskedelmi szakbi- róságok behozatalának, illetőleg létezésének okai a mai korban elestek, és a hol részben mint hazánkban ideiglenesen még fennállanak, addig ott a szakbiróságokat czélszerüen szabályzott ónké n y t e s választott bíróság által pótolhatni, továbbá hogy a szakbiróságok belső természetének hasonlókép lényeges módosítása folytán következetes szervezésök gyakorlatilag czélszerüen keresztül nem vihető, ezenkívül hogy azoknak fennállása a modern egységes bírósági szervezet alapelveivel, valamint az egyenlőség magasztos elvével össze nem egyeztethető; tekintve hogy a kereskedő és a kereskedelmi ügy mai értelme mellett a bírói hatáskör és illetőség — valamely bírósági szervezetnek ezen legszólóbb eriteriuma és a jó igazságszolgáltatásnak első alapköve — biztosan meg nem állapítható, minek folytán a kereskedelmi ügyekre nézve annyira hangsúlyozott gyors eljárás rovására a legnagyobb bonyodalmak és a no- maliák fejlődnek ki; tekintve hogy a kereskedelmi jog és kereskedelmi jogviszonyok jelenkori kifejlődése, kivált a kereskedelmi jog codificálása és a kereskedői szokásoknak a törvény alá lett rendelése után akár a kinevezett akár választott kereskedők az alapos ítélethozatalra szükséges kellékeket rendes élethivatásuk és bírói alkalmaztatásuk módjainál fogva a mai kor követelményeihez képest meg nem szerezhetik; tekintve, hogy a keres kedők, habár ismereteiknél fogva a bírói állásra képesített egyének is volnának, másrésztnyereségre czélzó foglalkozásukból természetszerűleg származó elfogultságuk és tapasztalt visszatorlási hajlamuk miatt
