Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 20. szám - Lehet-e kir. közjegyző egyszersmind kereskedelmi vagy iparvállalat vagy hason pénzvállalat jog- vagy igazgatótanácsosa?

— 159 — lott követelését az örökrész vagy hagyomány tiszta értéke erejéig érvényesíteni, a mennyiben követelése az egyenes adóstól be nem hajtható. Ezen jog azonban a lemondástól számított két év alatt, és ha a követelés a lemondástól számított egy év után járt le, a lejárattól számított egy év alatt elévül. Harmadik czim. A végrendeleti végrehajlókról. 68. §. A végrendeleti végrehajtó rendelésének m 6 d i a. Az örökhagyó végrendeletében vagy örökszerződésében egy vagy több végrendeleti végrehajtót nevezhet, annak hatáskörét meghatározhatja, sőt a hagyatéknak vagy egy részének kezelésével megbízhatja. Az örökhagyó végrendelete végrehajtóját ezzel kötött és közokmányban, vagy a végrendeletre nézve előirt alakszerűségekkel készített magán-okiratba foglalt- szerződésben is kinevezheti. Végrendeleti végrehajtóiad csak teljes cselekvési képességgel bíró személyeket lehet nevezni. A ki magát az örökhagyónak az elfogadásra nézve le nem kötelezte, a végrendelet végrehajtását elvállalni nem tartozik. Ha a hagyatéki bíróság által kitűzött határidőben a kinevezett végrendeleti végrehajtó az elfogadás iránt nem nyilatkozik, a megbízást el nem fogadottnak kell tekinteni. 69. §. A végrendeleti végrehajtó hatásköre és elmozdithatlansága. Ha a végrendeleti végrehajtó a megbízást elfogadta vagy szerződésileg elvállalta, a végrendeleti intézkedések föntartását és teljesítését eszközölni köteles. A végrendeleti végrehajtó jogai és kötelezettségei tekintetében első sorban az örökhagyó intézkedései irányadók, e mellett ő a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel bir. A meghatalmazást az örökös rendszerint vissza nem vonhatja s az csak akkor szűnik meg, ha a végrendelet vagy a végrendeleti végrehajtó vagy az örökös teljesítette, vagy legalább a teljesítést az örökös biztosította. A hagyatéki bíróság a végrendeleti végrehajtót hivatalától elmozdítani az érdekeltek kérelmére csak akkor van jogosítva, ha a végrendeleti végrehajtó tisztét kellően betölteni nem tudja vagy nem akarja, avagy a törvény vagy az örökhagyó által meghatározott hatáskörét túllépi s az ebből támadt súrlódást békés uton kiegyenlíteni nem lehet. Saját kérelmére a végrendeleti végrehajtó e tisztétől fontos okokból fölmenthető. 70. §. A hagyatéki vagyonokat kezelni, továbbá hagyatéki követeléseket behajtani és a hagyatéki adósságot kifizetni a végrendeleti végrehajtó csak akkor van jogosítva, ha ezzel őt az örökhagyó különösen megbízta. Ezen esetben a hagyatéki követelésekért pört indíthat; ellene azonban az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok pör uton csak akkor léphetnek föl, ha a hagyatéki biróság hagyatéki gondnokul őt nevezte ki. (46. §.) 71. §. Az örökösök, vagy azok, a kik az örökhagyó intézkedése szerint valamely hagyományt kiszolgáltatni vagy meghagyást teljesíteni tartoznak, kötelesek az e végett szükséges dolgokat és készpénzt, és ha a végrendeleti végrehajtó az adósságok kifizetésével is megbízatott, az erre fordítandó készpénzt is a végrendeleti végrehajtónak, vagy közvetlenül azoknak kiszolgáltatni, a kik a végintézkedés szerint, avagy mint hitelezők, követelési joggal birnak. A késedelmesek ellen a végrendeleti végrehajtó pör uton léphet föl. Azon hagyatéki terheket és hagyományokat, melyek ellen az örökös kifogást emel, a végrendefeti végrehajtó a kifogás jogérvényes eldöntése előtt nincs jogosítva kifizetni. 72. §. Ha a végrendeleti végrehajtó a vagyon kezelésével is megbízatott, akkor a fölebbi 71. §-ban foglalt czélokra szükséges összeg beszerzése végett a végrendeleti végrehajtó a kötelezettek beleegyezésével, vagy a hagyatéki biróság engedelmével a 28. §. rendeletének megtartása mellett a hagyatéki ingó és ingatlan vagyonokat is eladhatja. A kötelezettek ezen eladást megelőzhetik az által, ha a szükséges összeget a végrendeleti végrehajtónak kiszolgáltatják. 73. §. Az örökösök a vagyon kezelésével megbízott végrendeleti végrehajtótól a hagyatéki vagyonok kiadását azonnal követelhetik, mihelyt ők a hagyományokat és az örkhagyó meghagyásait teljesítették, vagy a végrendeleti végrehajtónak a teljesítésre szükséges dolgokat és készpénzt kezeihez szolgáltatták. Ha a végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozások kifizetésével is megbízatott, akkor a vagyonok kiadása előtt az örökösök az adósságokat is kifizetni, vagy az ezek fedezésére szükséges készpénzzel a végrendeleti végrehajtót ellátni tartoznak. 74. §. Számadási kötelezettsége. A végrendeleti végrehajtó az e minőségben kezeihez jutott vagyonokról és a készpénzről végrehajtói tisztének bevégzésekor az örökösnek számot adni tartozik, s e kötelezettség alól őt az örökhagyó fel nem mentheti. Ha a végrendeleti végrehajtó vagyonkezeléssel is megbízatott és e megbízatás egy évnél tovább tart, akkor, a mennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, a végrendeleti végrehajtó évenként köteles számot adni. 75. §. Költségeinek megtérítése és jutalom d i j a. A végrendeleti végrehajtó e minőségben tett kiadásai megtérítését a tömegből követelheti. Az örökhagyó különös intézkedésének vagy határozott kikötés eseteit kivéve, a végrendeleti végrehajtót mérsékelt jutalomdíj csak akkor illeti, ha vagyon-kezeléss el is megbízva volt. 76. §. Több végrehajtó-társ jogosítványa. Ha több végrehajtó neveztetett, mennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, ezek együtt kötelesek a végrendeletet végrehajtani, azonban a teendőket egymás között megoszthatják. Véleményeltérés esetében a végrendeleti végrehajtók szótöbbséggel határoznak. Ha a végrendeleti végrehajtók páros zámnial vannak, az utolsó helyen nevezett nem működhetik mindaddig, míg valamely működő végrehajtónak ebbeli tiszte meg nem szűnik. Ha a kinevezettek közül csak egy él vagy csak egy fogadja el a megbízást, akkor ő egymagában is föl van jogosítva a végrendeleti végrehajtói teendőket teljesíteni. 77. §. A mennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, a végrendeleti végrehajtótársak, ha a vagyonkezelés is reájuk bizatott, egyetemlegesen felelősek; azonban a teendők megosztása esetében saját cselekményeiért mindegyik társ első sorban maga felelős, és az, a ki valamely határozat hozatalához nem járult, e határozat következményeiért felelősségre nem vonható. Negyedik ozim. Az örököstársai: közöl'i osztályról. 78. §. Az osztályhoz való jog korlátolása. Az örököstársak bármelyike jogosítva van az örökség fölosztását követelni. A 47. §-ban a vagyon-elkülönzési kérelem előterjesztésére kiszabott félévi határidő lejárta előtt és vagyonelkülönzés esetében az azzal kapcsolatos zárlat föloldása előtt csak valamennyi örököstárs beleegyezésével foganatosítható az osztály ; ez azonban az örökhagyó hitelezőinek s * hagyományosoknak sem azon jogát, mely szerint a vagyon-elkülönzést kérhetik, sem a megrendelt vagyon-elkülönzésből folyó jogait nem érinti. A fölebb emiitett határidő lejárta előtt valamelyik örököstárs ellenzése esetében az osztály csak akkor foganatosítható, ha az örökhagyó adósságai kifizettetnek vagy biztosittatnak. 79. §. A méhmagzat képviselete. Ha már fogamzott méhmagzat is van örökösödésre hivatva, az örökséget vagy i z örökség azon részét, melyből a méhmagzat, ha élve születik, örökösödési joggal birna, mindaddig nem lehet fölosztani, míg a méhmagzat meg nem születik •— vagy a szülés elmaradása kétségtelenné nem válik. Az örökösödésre hivatott méhmagzat képviseletére, ha atyja életben nincs, a hagyatéki biróság külön gondnokot rendel. 80. §. Az örökhagyónak az örökség fölosztása iránti tilalma. Az örökhagyónak valamely örökség fölosztását tiltó intézkedése csak a haláltól számított tíz évre bir hatálylyal. Ezen határidő lejárta után a tilalom csak azon vagyonok átlagára nézve hatályos, melyeket az örököstársak az örökhagyó intézkedése szerint egy vagv több várományosnak osztatlanul tartoznak kif .olgálni. 81. §. Osztályos egyesség. Az örökhagyónak az örökségi osztályra vonatkozó intézkedése, a mennyiben a szükség-örökösök köteles részeit nem sérti, az örökösöket kötelezi. Az osztály tekintetében az örököstársak szabadon egyezkedhetnek; a gyámok, gondnokok és a jogi személyek törvényes képviselői azonban osztályos egyességet csak a gyám és gondnoki hatóság, illetőleg a jogi személy jóváhagyásával köthetnek. Ha csak egyetlen örökös kívánja is, az osztálynak biróság közbejöttével kell megtörténni. 82. §. Ingatlanok és telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok megosztása harmadik személyek irányában csak azon időponttól bir joghatálylyal, a melyben az osztályos egyezség vagy az osztály tárgyában hozott birói határozat bejegyzés végett a telekkönyvi hatósághoz bemutattatik. (Folytatása következik.) Egyleti hirek. * (A »B u d a p e s t i R a b s e g é 1 y z ő-e g y1 e t«) Zádor Gyula miniszteri tanácsos elnöklete alatt mult héten ülést tartott, melyben több rendbeli folyó ügy elintézése és segély megszavazása után Oblat titkár jelentést tesz az egyletnek f. évi január-aprilisi működéséről. Ez évharmadban a jelentés szerint a folyó év kezdetétől április hó végéig 20 egyén részesült pénzbeli segélyben, 4 elláttatott munkával, kettő visszanyerte előbbi állását, kettő uti költséggel láttatott el, és végül kettő hivatalban alkalmaztatott. Mindezen segélyben s támogatásban részesültek még folyton az illető pártfogók felügyelete alatt állnak. Az egylet tagjainak száma f. é. april végéig 62-vel lett több; az egyletnek van ez idő szerint 474 tagja. A mult évi hátralékból 206 frt gyűlt be. F. évi január kezdetétől április végéig összesen 919 frt 54 kr. bevétel s 903 frt 18 kr. kiadás volt, a 16 frt 36 kr. pénztári maradványnyal együtt az egyletnek április hó végével 1406 frt 36 kr. tiszta vagyona maradt, mely összeg az első hazai takarékpénztárba helyeztetett el. Az egylet támogatása mellett f. év kezdetétől április végéig a fővárosi börtöniskolákban öszszesen 201 egyén részesült oktatásban, és pedig a budai börtöniskolában 76 egyén. Ezek közül semmi előismerettel nem birt 25, kik az első csoport ba, 20-an, kik némi előismerettel bírtak, a 2-ik,