Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 20. szám - Lehet-e kir. közjegyző egyszersmind kereskedelmi vagy iparvállalat vagy hason pénzvállalat jog- vagy igazgatótanácsosa?

- 158 — 34. §. Az idézett törvény 88. és 89. §§. helyett: Az ügyvéd vagy megbízott tartozik nieghatalmazványát eredetben vagy hiteles másolatban az első beadványhoz mellékelni, s minden beadványt sajátkezű aláírásával ellenjegyezni. Sommás ügyekben a bíróság előtt személyesen megjelenő felek ügyvédök vagy megbizottjok részére szóval adhatnak meghatalmazást; mi a jegyzőkönyvbe bejegyeztetik. Ha a keresetlevélhez, vagy az eljárás alapjául szolgáló valamely más beadványhoz szabályszerű meghatalmazás nem mellékeltetett, a beadvány e hiány kipótlása végett záros határidő kitűzése mellett visszaadandó. Ha az alperesért megjelent ügyvéd vagy megbízott az első határnapon szabályszerű meghatalmazást mellékelni nem tud, az eljárás folytatandó ugyan, de az ügyvédnek vagy megbizottnak a pertárnok vagy biró által meghagyandó, miként a következő pertári, tárgyalási vagy bizonyítási határnapon törvényes kellékekkel ellátott meghatalmazását mutassa be. Ha a sommás perben ujabb tárgyalási vagy bizonyítás-felvételi határnap nem szükséges : akkor a biró az Ítélethozatalra és meghirdetésre legfölebb 15 napra terjedő ujabb határnapot tűz, és a meghatalmazásnak ekkorra leendő bemutatását hagyja meg. Ha az ügyvéd vagy megbízott a következő pertari, tárgyalási, bizonyítási vagy itélethirdetési határnapon szabályszerű meghatalmazását be nem mutatja, a fél ugy tekintendő, mintha meg nem jelent volna, s az 1868. LIY. tczikk 111. §-ának alkalmazása mellett.hozandó ítélet; a szabálytalan megjelenés által felmerült költségtöbbletben pedig az azt okozó ügyvéd vagy megbízott marasztalandó el. Sommás perben egyébiránt, ha a felek valamelyike helyett szabályszerű meghatalmazással nem igazolt ügyvéd vagy megbízott jelen meg, a bíróságnak a tárgyalás mellőzésével ujabb tárgyalási határnapot kitűzni jogában áll. 35. §. Az idézett törvény 93. §. helyett: Sommás eljárás alá tartoznak: 1. Olyan keresetek, melyek tárgya járulékok nélkül 500 frt összeget tul nem halad, vagy oly ingóságok iránt indíttatott, melyek helyett felperes 500 frtot meg nem haladó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, a mennyiben e keresetek külön ügybirósághoz, vagy a jelen törvény 207—209. §§-ban említett bíróságokhoz utasítva nincsenek. 2. Okiratokon alapuló olyan pénzkövetelések, melyek valamely részenként követelhető nagyobb összegnek 500 forintot tul nem haladó egyes részleteit tárgyazzák. 3. Az összegre való tekintet nélkül: a) Okiratokban bárminő jogczimen feltétlenül kötelezett határozott összeg iránt, vagy bizonyos fajú helyettesíthető ingó dolgoknak határozott mennyisége iránt indított kereset, ha ezekre nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett; b) gyermektartási keresetek az atya ellen, ha ez az atyaságot kétségbe nem vonta; ugy szintén a nő és gyermek részére ideiglenes illendő tartás és lakás kirendelése iránti keresetek, a váló házastársak között; c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti keresetek, ha a főkötelezettség a törvényes kellékekkel ellátott okiraton alapszik; d) két évnél nem régibb bér és haszonbér megfizetése iránti keresetek bérleteknél általában, haszonbérleteknél pedig csak akkor, ha a haszonbérleti viszony fönnállását írott szerződés igazolja; e) a bérlet tárgyának átadása, továbbá a bérlet- vagy haszonbérlettől való elmozdítás iránti keresetek a szerződés lejárta, a bérfizetés elmulasztása vagy oly föltételek nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyek teljesítése a bérlet vagy haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt írott szerződésben kiköttetett; /) a bérleményen levő épületek föntartása, valamint minden más kötelezettség teljesítése iránti keresetek a bérlet tartama és a bérlet lejárta után hat hónap alatt — ha a kereső félnek joga irott bérleti vagy haszonbérleti szerződésen alap- j szik; g) a bérlet tartama alatt oly keresetek, me- j lyeket a bérlő a bérbeadó ellen a bérlemény nemhasználhatása, vagy a bérbeadó a bérlő ellen a bérleménynek nem az irott szerződésben megállapított föltételek szerinti használata miatt indit; első esetben csak akkor, ha a bér elengedését irott szerződésen alapuló jogánál fogva követeli; h) mindennemű határvillongási és birtokháboritási keresetek, melyekkel azonban a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik ; 0 munkabéri vagy szolgálattétel iránti szerződésből kifolyó munka- vagy szolgálati bér megfizetését, a munka vagy szolgálat teljesítését, a szerződési viszony megszüntetését tárgyazó azon keresetek, melyek az iparhatóságok és a jelen 207., 208. és 209. §§. szerint illetékes hatóságok hatásköre alá nem tartoznak, ugy szintén a fuvaros és a fuvart fogadó közt fuvarbér megfizetése iránt fölmerült keresetek; k) fogadósok és utasok között az ellátási viszonyból támadt kereset az utasnak helyben tartózkodása ideje alatt; 1) a joggal kérkedők elleni felhívási keresetek, ha a felhívás folytán indítandó perek a jelen §. 1-ső pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak ; m) azon egyes esetek, melyekben az 1868. LIV. törvényczikk és jelen törvény sommás eljárást rendel. 36. §. Az idézett törvény 95., 96. §§. helyett: A törvény által a sommás eljárásra utasított ügyeket a rendes perutra áttenni nem lehet. 37. §. Az idézett törvény 99. §. helyett: Sommás eljárásban, ha a biró a kifogásnak helyt adott, az ellen felperes panaszszal élhet, alperes ellenben, ha kifogása elvettetnék, panaszát csakis az ítélet elleni felebbezésben terjesztheti elő. Rendes eljárásban az illetékességi kifogás tárgyában hozott végzés ellen, akár adatott helye kifogásnak akár nem, bármelyik fél élhet panaszszal. 38. §. Az idézett törvény 110. §. után következő uj szakasz. Az első folyamodásu bíróságok ítélethozatala előtt szintén jogosítva vannak a tárgyalás kiegészítését és további bizonyítási eljárást rendelni. Az eljárás ez esetbon is az 1868. LIV. tczikk 110. §-ában megállapított módon történik. 39. §. Az idézett törvény 111. §. helyett: Ha alperes törvényszerű megidéztetése folytán a sommás eljárásban kitűzött tárgyaláson vagy rendes eljárásban a perfelvételre ki jelölt határnapon a kiszabott órán tul még két óra alatt meg nem jelenne: a keresetben felhozott tények és állitások, a mennyiben magának a felperesnek bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók, és ezen alapon döntendő el a peres ügy. Ha ellenben a felperes nem jelent meg, és az alperes az eljárás szabályai szerint védelmét előterjeszti: a védelemre felhozott ténykörülmények, a mennyiben a keresetlevélhez mellékelt bizonyítékok által meg nem czáfoltatnak, szintén valóknak tartandók, s ha ezek általa kereseti jog megerőtlenittetik, felperes keresetével elutasítandó. A költségeket mindkét esetben a vesztes fél viseli. 40. §. Az idézett törvény 113. §. helyett: Ha a tárgyalásra, illetőleg a perfelvételre, vagy a további pertári határnapokra egyik fél sem jelent meg, az iratok sommás eljárásban azonnal, rendes eljárásban pedig a pertárnoknak 3 nap alatt beadandó jelentése folytán irattárba tétetnek. Az elmulasztott tárgyalási vagy pertári határnaptól számított egy év alatt a pernek folyamba tételét bármelyik fél kérheti, s ha ezen idő alatt ilyen kérelem a felek egyike részéről sem adatott be, a per megszűntnek tekintendő. 41. §. Az idézett törvény 116. §. helyett: A tárgyalási határnap akként tűzendő ki, hogy a keresetlevél vagy idézvény valószínű, vétele után a feleknek a megjelenésre elegendő idejök maradjon. A rendszerinti tárgyalási határnapokon a felek idézés nélkül is megjelenhetnek, s ügyöknek felvételét, vagy a félbeszakított tárgyalás újra felvételét kérhetik; tartoznak azonban, ha a biró által személyesen nem ismertetnek, személyazonosságukat igazolni. Ezen körülmény, valamint az, hogy a felek önkényt jelentkeztek, a jegyzőkönyvben megemlitendő. (Folytatása következik.) Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokba vételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról. I. RÉSZ. Anyagi jogszabályok. Második czlm. Az örökség birtokbavételével kapcsolatos jogtUzonyokróL IV. FEJEZET. A hagyományos kötelezetnégeiröl. (Folytatás.) 63. §. Ha több örökös vagy hagyományos ugyanazon osztatlan teherrel van megróva, s közülök egy vagy némelyek az örökséget vagy hagyományt birtokba nem vehetik vagy elfogadni vonakodnak, a többi örökösök vagy hagyományosok az egész osztatlan terhet tartoznak viselni; de attól, a ki a birtokba nem vett hagyomány teljesítésétől szabadul, aránylagos megtérítést követelhetnek. V. FEJEZET. Az örököt vagg hagyományos személyes hitelezőinek jogairól. 64. Í Zálogjog szerzése. Az örökös vagy hagyományos hitelezői az örökség megnyílta után és az örökösödési czim beigazolása mellett a hagyatéki vagyonokra zálogjogot szerezhetnek, ha a zálogjogszerzésnek a törvényben előirt feltételei fönforognak. Az ilykép szerzett zálogjog azonban csak akker lesz hatályos, ha a hitelező a hagyatéki bíróság által az örökségnek vagy hagyománynak az adósra történt átszállásáról kiállított bizonyítványt bemutatja. 65. §. Annak hatálya az örökhagyó hitelezői irányába n. Azon jogok, melyeket az örökös vagy hagyományos hitelezője a fölebbi §. szerint a hagyaték felosztása előtt, vagy a felosztás utáni három hónap alatt szerez azon igények irányában, melyek az örökös, mint ilyen ellen támaszthatók, csak föltételesen az örökhagyó hitelezőinek, a hagyományosoknak jogsérelme nélkül szerezhetők, s azért azon tekintet alá esnek, mintha a hagyaték felosztása utáni három hónap lejárta után szereztettek volna. 66. §. Jog az örökhagyó bekebelezett jogainak az örökösre vagy hagyományos r a való átíratásához. Az örökös vagy hagyományos hitelezői azt is jogositvák kérni, hogy az örökhagyó bejegyzett jogai az örökösre vagy hagyományosra átírassanak, de csak azon esetben, ha az örökös vagy hagyományos az átíratást azon időtől számítva, midőn annak megengedését már törvény szerint kérhette volna, három hónap alatt maga nem eszközölte. 67. §. Jog alemondó örökös vagy hagyományos utóda irányában. Az örökségről vagy hagyományról lemondó örökös vagy hagyományos hitelezője jogosítva van az ellen, kire az el nem fogadott örökrész vagy hagyomány átszállt, a lemondás idejében fennál-