Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 20. szám - Észrevételek 11. [r.]

154 deli a javaslat inellékbüntetésképen a rendes büntetéshez alkalmazni. A gyilkosságnak azonban vannak kísérletei is, a melyek a legaljasabb indokokból származhatnak, és a legelvetemültebb romlottságot tüntetik fel. A gyilkossági kísérlet büntetése a 65-ik szakasz szerint legfeljebb 15 év lehet, és igy a tettes, daczára annak, miszerint büntette a legaljasabb indokokból származott, büntetése kiállása után korlátlanul fogja politikai jogait élvezni. A 267-ik szakaszban megállapított szándékos emberölés csak a paemeditatió nem-léte által különbözik a 266-ik szakaszban felvett gyilkosságtól, indokai és egyéb körülményei lehetnek ugyanazok, és mégis az ily szándékos emberölést elkövető, ki boszu, vagyoni előnyök elnyerése végett is elkövetheti azt, büntetése" 10— 15 évig terjedhető' fegyház lehet, vagyis kiszabadulása valószínű; — politikai jogainak gyakorlatában nem korlátoztatik. — Ide tartozik a 275-ik szakasznak esete is, a mely szintén elkövettethetik aljas indokokból, és mégis csak a becsületvesztés mellékbüntetése alkalmaztatott reá. A pénzhamisítás büntette, hamis pénz tudva kiadása. jó pénzek megcsonkítása minden esetre oly bűncselekményt képez, a melynél ritkán vagy egyátalában soha sem hiányzik az aljas indok, a vagyoni előny hajhászata; és ime a javaslat ezen bűntényeknél nem rendeli el a becsületbeli mellékbüntetések alkalmazását, még eskütételvesztést sem. A hamis tanuzás és hamis eskü, bármely alakban tűnjék is fel. csupán a hivatalvesztést vonja maga után a 21 2. §. szerint, politikai jogaiban pedig az illető nem korlátoltatik; már pedig ezen most emiitett bűncselekmények és azon hivatalnok cselekménye között, a ki valakinek a házába jogosan ugyan, de formalitások' meg nem tartása mellett behatol, roppant különbség létezik, a mely különbség egyátalában megfejthetetlenné teszi azt, miért alkalmaztatnak ennél a becsületérintő mellékbüntetések és miért nem amazoknál? Különös az is, hogy a sikkasztás, a mely vétség esetében fogházzal, bűntett esetében börtönnel rendeltetik büntettetni, csak akkor kapcsoltatik össze a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével, ha az büntettet képez, különben csakis hivatalvesztéssel: — a hűtlen kezelés azonban, a mely mindig büntettet képez, és bört ö n n e 1 majd fegyházzal is rendeltetik büntettetni, csakis hivatalvesztéssel van öszszekapcsolva, s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése soha nem alkalmazható reá. Az eddig tárgyalt büntetési nemek főleg a főbüntetéseket foglalták magukban s előadásunkban csak annyiban tértünk át egyszersmind a mellékbüntetésekre is. a mennyiben a becsületérintő mellékbüntetések azokkal szorosan összefüggenek. Hátra van még a pénzbüntetésről néhány szót szólanunk mint főbüntetésről. Ezen büntetés a legcsekélyebb vétségeknél alkalmazható csupán, vagyis ott, hol már a 24 óráig tartó fogság is sok volna s nem állana arányban a tett minőségével, a tettes cselekedetével. Ily csekély bűncselekmények szolgálhatván alapul annak megállapítására, nagyon természetes, hogy eme büntetésnek oly viszonyban kell állani a fogságbüntetéshez, — beleértve mindig az elzárást is — hogy abba mélyen bele ne nyúljon, hogy az összeg maximumának megfelelő szabadságbüntetést véve fel, ez utóbbi a fogház körét messze tul ne haladja. Ezen viszony meg nem tartása mellett ugyanis zavar és aránytalanság állana be a kiszabható büntetés és a tett között, vagyis a pénzbirsággal büntetni rendelt bűncselekmények igazságtalan szigorral lennének büntetve. De ezen felül egy túlmagas maximális összeg felvétele folytán a pénzbüntetés elveszteni' ama sajátságát, hogy legenyhébb büntetésnek tekintessék, s azt eredményezné, hogy csakis a gazdagabbak kivételes büntetésévé változnék, a szegényebbek pedig a fogságról átváltoztatás folytán meg nem érdemelt nagyságú fogságbüntetésnek elszenvedésére lennének kárhoztatva. A helytelen magasságú összeg megállapítása különben a bíróságok részéről azt idézné elő, hogy azok mindig a maximális összeget vennék fel, és így a törvény ezen intézkedése az életben nem érvényesülne : a mennyiben pedig alkalmaztatnék, a bírságok nem folynának be. A javaslat által felvett 4000 frtnyi maximális összeg nézetünk szerint elég nagy. Mint főb ü ntet é s a pénzbírság ezen összege nem is alkalmaztatik sehol, csupán 2000 frtig terjed az a talált kincsek jogtalan elsajátításánál; a másik két esetben pedig, hol a javaslat azt alkalmazza, 500, illetőleg 1000 frtig terjedhet a birság összege. A pénzbírság mint m e 11 é k b ü n t etés szintén elegendő magassággal bír a 4000 írtban. Itt különösen az is tekintetbe veendő, hogyazamár úgyis megbüntetettnek méginkábbi megbüntetését foglalja magában, minélfogva a túlmagas összeg által valóságos kettős, kétszeres büntetést volna kénytelen kiállani. A javaslat maga is csak pár esetben megy túl a 2000 frtnyi összegen, s csupán egy alkalommal használja a 4000 frtig terjedhető bírságot mint mellékbüntetést, t. i. a 159. §. esetében és 3000 frtig terjedhető bírságot a 209. §. esetében. A német birodalmi büntető t. k. szerint a pénzbírság maximális összege nem terjedhet tovább 2000 tallérnál, a Glaserféle osztrák b. t. k. javaslat pedig csakis egy esetben emelkedik tél 5000 frtig, t. i. a hamis bukás esetében. A többi mellékbüntetések u. m. valamely szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltás, — a bűntényből származott, vagy annak létesítésére beszerzett tárgyak elkobzása, — az idegen bűntetteseknek az országbóli kiutasítása, mint a dolog természetéből kifolyók, és szükségesek a javaslatból ki nem maradhattak, és igy helyes intézkedések, eléggé világosak. Dr. C s u k á s s y Károly, kir. alügyész. Szemle. A bíróságok reductiójáről szóló törvényjavaslat. — A budapesti kereskedelmi kamara enquéte-je. — Az orosz jogászgyülés alapszabályai. — Osztrák ügyvédggülée. — Német jogászgyülés. — Szigora fegyelmi eljárás Ausztriában. Budapest, május 18. (F.) Az elsöiölyamodásu bíróságok reductiójáről szóló törvényjavaslatot a képviselőház visszaküldvén a főrendekhez, az a másodszori tárgyalás alkalmával változás nélkül elfogadtatott. Ha a főrendek az első tárgyalásnál tanusitotthoz hasonló buzgalmat fejtették volna ki abban, hogy a törvényjavaslat egyes nagyon is messze menő határozmányait enyhítsék, akkor legalább valami tényleges eredménye lett volna fellépésüknek. A budapesti kereskedelmi és iparkamara enquéte-et rendez az adósok által a hitelezők megkárosítására véghezvitt cselekmények megtámadhatáaáról szóló törvényjavaslat tárgyalása végett. Emiitettük utóbbi számunkban, hogy ezen törvényjavaslatot a kamara megbízásából annak titkára, Dr. Szvetenay Miklós, készítette. Az enquéte-ben a kamara felkérése folytán több jogi szakember fog résztvenni azok közül, kik a kereskedelmi törvénykönyvről folytatott enquétetanácskozásokban vezérszerepet vittek. Az orosz jogászok első cougressusának alapszabályai megerősittettek. és azok fő pontjai a következők; 1) az orosz jogászok első moszkvai congressusának czélja az, hogy a közoktatási és igazságügyminszterek előleges jóváhagyása mellett megállapított programm szerint a magán- és a kereskedelmi jog kérdéseit a hazai törvényhozás szempontjából tárgyalja: 2) a congressus a közoktatási miniszter védnöksége alatt áll, ki a congressus intézményei iránti intézkedéseket az illető tankekerület felügyelőjének engedheti át ; 3) tagok lehetnek minden jogtudók, különösen birák. ügj-rédek. közjegyzők, esküdtek és jogtanárok: 4) a tagságért a moszkvai egyetemen fennálló jogászegylethez kell folyamodni; 5) a eongressus két osztályból áll, melyek egyike a magánjog-, másika a kereskedelmi jognak van szánva: 6) mindenik osztály maga választja elnökét és jegyzőjét: 7) a teljes ülés elnöke felelős a programm megtartásáért ; 8) a teljes ülés tárgyalásai nyilvánosak; 9) a szakosztályok tárgyalásai nyomtatásban jelennek meg. Az osztrák első ü g y v é d g y ü 1 é s okt. 4., 5. és fi.-ik napján fog Bécsben megtartatni. Az előké?>zitö bizottságok már megalakittattak és meg is kezdték niüködésöket. A n é ni e t jogászgyülés állandó bizottsága f. h. 17-eii tartott ülést Nürnbergben. A legnagyobb valószínűség szerint az idei jogászgyülés ugyanazon városban fog megtartatni, ha jó] vagyunk értesülve, augusztus vége felé. Hogy Ausztriában a z ü g y v é d e k f e 1 e tt a fegyelmi hatóság mily szigorúan kezelte'tik, mutatja a következő eset. Dr. T. ügyvéd jogerejü meghagyás alapján 100 frtra menő végrehajtást nyert az általa képviselt részvénytársaság számára K. Adolf ellen, daczára annak, hogy a részvénytársaság előbbi képviselője által értesíttetett, hogy ezen összegből már 95 Irt 11 kr. törlesztetett. Ezen okból Dr. T. ellen fegyelmi eljárás indíttatott, melynek keresztülvitele után ő az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által a fegyelmi vétség alól felmentetett, mivel íeltételeztetett, hogy Dr. T. a törvény iránt tévedésben volt. Az ügyvédi kamara ügyészének felebbezése folytán, melyben kiemeltetett, hogy egy ügyvéd akkor, midőn felét képviseli, sohasem járhat el törvény ellen, az ítélet a legfőbb törvényszék által megváltoztattatott, és Dr. T. vétkesnek mondatott abban, hogy állásának kötelességeit megszegte, és e miatt irásbelileg megdorgálandó, l.ndokoltatik ezen Ítélet a következőleg: Dr. T. a részvénytársaság követelését végrehajtás utján behajtotta, daczára annak, hogy ezen követelés legnagyobb részben már fedeztetett és ez által megszegte állásának kötelességeit, melyek neki nem engedik meg, hogy oly valamit cselekedjék, ami a törvénynyel ellenkezik. Dr. T.-nek azon igazolása, hogy ő egyedül a liquidáló bizottság kiváusága folytán járt el, és hogy a részvény-