Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 19. szám - A bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a főrendi házban

— 151 — már tetemes költséget vesz igénybe, a kézbesítés is sokkal több készkiadással jár most, sem hogy méltányos nem lenne, hogy azok, kik a költséget legnagyobb részben okozzák, annak fedezetéhez legalább részben járuljanak. Végül nem hagyható figyelmen kivül azon körülmény sem, hogy majd mindannyi ügyvédjelölt már e dijt tényleg lefizette és most ezen dijaknak visszaadása nemcsak sok viszásságot szülne, hanem érzékeny csorbát ütne törvényes hatóságunk tekintélyén is; miért is kérjük Nagyméltóságodat, miszerint az 1 frtnyi beiratásidij szedésében megnyugodni méltóztassék. A 6-ik pontban az 50-ik §. elhagyása kívántatván, erre meg kell jegyeznünk, hogy bár rendszerint a tisztelt leiratban felemiitett módon történik a pártfogó ügyvédek kirendelése, mindamellett nem állitható, mintha a kamarának sohasem lehetne abba beleszólása, hogy miként jár el a bíróság, mert az ellenkező következik egy részről az ügyvédek jogai megvédésének a törvény 19. §. emiitett kötelességéből, másrészt pedig erre mutat az 1874. XXXIV. t. cz. 27. §. 5-ik pontjának azon kifejezése is »pártfogó ügyvédek kirendelése és ily ügyekben véleményadás.« A 7-ik pontban a 60-ik §. elhagyása kívántatván, mi a törvény azon intentiojának, melynek a kamarai tagok közti egyenetlenségekre nézve kifejezést adott, ily alkalmakkal leendő valósítását nem szeretnők elejteni és pedig annál kevésbé, mert ennek a törv. 30. §-a nem áll útjában. Az idézett 30. §. ugyan is az elnöki jogok tüzetesebb szabályozására nézve egyenesen az ügyrendre utal. midőn igy szól: »a kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett hatásköréhez tartozik. stb.« A 8-dik pontban az ügyrend 63. §-ra vonatkozó módosítás két pontra nézve tér el, ügyrendünk szövegétől. Egyik eltérés az, hogy a kisebb kötelességszegések iránti határozatra külön ülést igényel, a másik, mely a panaszt a kir. ügyészszel másolatban közöltetni kívánja. Mind a kettőre nézve azonban kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a szöveg változatlan meghagyását kell óhajtanunk. Az első helyen emiitett eltérés ugyanis azt vonná maga után, hogy midőn a választmány nem találna a panaszban a törv. 73. §-a szerinti kötelességszegést, de sőt egészen és magából a feljelentésből is világosan kitünőleg alaptalannak találná a panaszt, azt nem mondhatná ki ugyanazon ülésben; hanem hogy azt kimondhassa, még nem csak a kamara ügyészét, hanem a panaszlottat, sőt a kir. ügyészt is meg kellene hallgatnia s azután uj ülést tartania. A mi pedig a másik eltérést illeti, ennek megállapítása oly teendőket róna a kamarára, melyekre a törvény egyáltalán nem kötelezi s a melyek ezen kivül a munkát és költséget tetemesen szaporítanák s az egész eljárást nagy mértékben késleltetnék. A törvény 79. §. világosan akkép rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében a vádlott s a kamara ügyésze hallgatandók meg s egyetlen szóval sem tesz említést arról, hogy hasonló eljárást kívánna a királyi ügyész irányában. De hiszen ez nem is volt szükséges, mert ugyancsak a 79. §. 2-dik bekezdése azt rendeli, hogy a királyi ügyész a hozandó határozatról értesítendő. Minthogy pedig ezen határozat ellen; legyen az akár fegyelmi eljárást rendelő akár a panaszt elutasító, a kir. ügyész felebbezéssel élhet, azon befolyás, melyet a módosítás számára megóvni kíván, r teljes mértékben biztosítva van. És midőn a törvény 79. §.-val szemben, a 100-ik §.-ban az mondatik, hogy a vizsgálat megindítása iránt a kir. ügyész indítványt tehet, ennek nem adható oly értelmezés, mely összeütközésbe hozná a törvény idézett két §-át, hanem csak oly magyarázat, mely mellett a törvény e §§-ai öszhangzásban állanak. Ez pedig csak ugy érhető el, ha a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében a törvény 79. §-nak megfelelőleg hozatik a határozat. Mert azért a kir. ügyész egyáltalán nincs elzárva vizsgálat inditványozási jogától, ha nem közöltetnek is vele másolatban az iratok a 79-ik §. értelmé•beni határozat meghozatala előtt. A kir. ügyész ugyanis értesittetvén a 79. §. szerint hozott határozatról, ha esetleg az nem foglal magában vizsgálat elrendelést, az ellen szabadságában áll felebbezéssel élni s a felsőbb fórumnál a vizsgálat elrendelését kérelmezni. Bármiféle jogok is illetnék azonban e tekintetben a kir. ügyészt, az semmi esetre sem áll a kamara kötelességében, hogy az iratokat másolatban közölje vele. t A törvény e tekintetben is világosan rendelkezik és csak egyedül arra ád jogot a 100. §. szerint a kamara székhelyén levő kir. ügyésznek vagy helyettesének, hogy a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat »megtekintheti.« Ezen megtekintést köteles a kamara megengedni, de nincs kötelezve arra, hogy az iratokat akár eredetiben, akár másolatban a kir. ügyésznek kiadja s igy beavatkozástól úgysem ment eljárását, még inkább nehezítse s költségessé tegye. A 9-dik pontban a 82-dik §. uj szövegezése ajánltatván, nem akarjuk egyáltalán kétségbe vonni, hogy azt szabatosabban szövegezni ne lehetne, a lényeget illetőleg azonban bátorkodunk megjegyezni, hogy könyvvezetésünk azon szakasz határozatainak tényleg megfelel. Külön igtató- és kiadó-könyv vezettetik ugyanis a fegyelmi ügyekről, de alakjokra nézve egyesitetten, ugy hogy két ily egyesitett könyv van, egyik a fegyelmi ügyekre, a másik egyéb ügyekre s igy a kérdéses szakasz a gyakorlatban semmi nehézséget vagy félreértést nem okoz. A 10-dik pont szintén az 1 forint beiratási dijra vonatkozván, erre nézve már bátrak voltunk előterjesztésünket megtenni. Ezek folytán tehát, tekintettel arra, hogy csekély azon szakaszok száma, melyek nézetünk szerint módosítást igényelhetnének, tekintve továbbá, hogy e végre tetemes költséggel s időhaladékkal járó közgyűlés tartása válnék szükségessé; tekintve végül, hogy ügyrendünkben semmi oly megállapítás nem foglaltatik, mely a felügyeleti jogból folyólag további rendelkezést igényelne : teljes tisztelettel és bizalommal azon kérelmet intézzük Nagyméltóságodhoz : Méltóztassék jelen felterjesztésünket szives méltánylásban részesíteni és f. évi márczius 31-ki közgyűlésünkben megállapított ügyrendünkben megnyugodni. Budapest, 1875. april 30-kán. A budapesti ügyvédi kamara. Ghyczy Gyula, elnök. Dr. S i e g m u n d, titkár. * (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) az ügyvédi könyvek mikénti vezetése tárgyában — a kellő minták csatolása mellett — az igazságügyi miniszter úrhoz következő felterjesztést intézte : Nagyméltóságú kir. igazságügyi Miniszter Ur! Az 1874. XXXIV. t, cz. 59. §-a értelmében az ügyvédi könyvek vezetésére a szabályzat Nagyméltóságod által állapítandó meg az ügyvédi kamarák véleményei alapján. A fenntidézett törvény ezen rendelkezésére tekintettel és Nagyméltóságod 5401./1875. sz. a. kelt körrendelete folytán következendőkben van szerencsénk Nagyméltóságodhoz felterjeszteni az ügyvédi könyvek vezetésére vonatkozó véleményünket : Az ügyvédek által két könyv volna vezetendő. a) Napló, és b) főkönyv. A főkönyv kiegészítő részét képezné egy betűsoros mutató. A napló rovatai volnának : 1) év, hó, nap ; 2) tárgy 3) bevétel, munkadíj, kiadás. A főkönyv rovatai volnának : 1) év, hó, nap ; 2) napló lapszáma; 3) tárgy; 4) bevétel, munkadíj, kiadás. A mutatónak két rovata volna: 1) ügyfelek neve; 2) főkönyv lapszáma. A naplóba be volna igtatandó időrend szerint minden az ügyvéd által ügyfelei ügyeiben tett intézkedés és kiadás, minden ügyfeleitől nyert előleg és minden az ellenfél által nála teljesített fizetés. A főkönyvben minden egyes ügynek külön lap volna nyitandó és minden ezen külön ügyben tett lépés, nyert előleg vagy felvett fizetés és teljesített kiadás a naplóból annak lapszámával együtt átvezetendő. A mutató betűsoros jegyzéke lenne a főkönyvben előforduló felek neveinek, a főkönyv lapszámainak kitételével. A munkadij rovat nem volna szükségkép kitöltendő, miután az 1874. XXXIV. t. cz. 54. §-a értelmében az ügyvéd jutalomdija egyezkedés utján előlegesen is megállapítható, számos felek ügyvédjeiknek ügyeik viteléért évi dijat fizetnek, mindkét esetben pedig a felek ellenében csak a kész kiadások felszámítása nyerhet helyt, de ott is a hol az emiitett esetek egyike sem forog fenn, az ügyvédnek munkadíja felszámításánál az ügy sikeres vagy sikertelen kimenetelére tekintettel kell lennie és ő az okból egyes esetekben nevezetesen kétes kimenetelű perekben ügyvédi dijait az egyes ügyvédi lépések megtételekor véglegesen meghatározni még nem képes. A naplót tekintve még az is meg volna engedendő, hogy az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, úgyszintén a felétől nyert előlegek vagy ellenfelétől felvett fizetések még utólag is bevezettethessenek, miután az ügyvédi teendők természete hozza magával, hogy azok péld. utazások, útiköltségek, felvett fizetések ugyanazon napon, melyen történtek, a könyvekbe be nem igtathatók. Az ügyvédi könyvek ki által történendő vezetését illetőleg ki volna mondandó a szabályzatban, hogy azok vezetését az ügyvéd segédjeire is bizhatja és azok egy és ugyanazon időben különféle kezek által vezethetők, miután az ügyvéd az ügyek vezetésével lévén elfoglalva, a könyveket önmaga nem vezetheti, segédjei sokszor változnak, sokszor utaznak és különösen a naplóban az egyes ügyvédi intézkedések bevezetése legczélszerűbben azon személy által történik, a ki azokat megtette. Miután az által, hogy a fentebb tervezett könyvvezetés mellett minden a főkönyvbe beigtatott tételnek a naplóban is elő kell fordulnia, azon igényeknek meg volna felelve, melyek az ügyvédi könyvekhez az 1874. 34. t. cz. 59. §-ban nekik tulajdonított félbizonyitó erőre tekintettel hitelesség szempontjából támaszthatók, miután továbbá a fentebb tervezett főkönyv vezetése által az idézett t. cz. 49-ik §-a rendeletének is elég tétetnék, a mennyiben a főkönyvből az egyes ügyek állása mindenkor kivehető volna: oda terjed kérelmünk, hogy az általunk tervezett könyveket az 1874. XXXIV. t. cz. 59. §- alapján hitelességgel és félbizonyitó erővel felruházni és egyúttal kimondani méltóztassék miszerint azok vezetése által az ügyvéd egyúttal az idézett törvény 49. §-ának meg fog fog feleint. Budapest, 1875. april 30-án. A budapesti ügyvédi kamara. Ghyczy Gyula s. k., elnök. Dr. Siegmund Vilmos s. k., titkár. * (A budapesti ügyvédi kamara:) választmánya mult heti üléseiben 16 ügyvéd igazoltatott, ugy hogy ma» már 677 tagot számit a kamara; függőbben maradt 2 ügyvédnek felvétele, elbocsátvány kiszolgáltatott 1 jelöltnek; — ügyvédjelölt 38 vétetett fel, e szerint máig 343 jelölt vétetett fel; pótlásra utasíttatott 2, viszszautasittatott 2, függőben maradt 1 ügyvédjelöltnek felvétele; vizsga iránti kérvény 1 terjesztetett fel az ügyvédvizsgáló bizottsághoz. A választmány mint fegyelmi bíróság 3 panaszt adott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozatra, 3 panasz visszautasittatott. Különfélék. *(Az akadémiából) A magyar tudós társaság folyó május 3-án tartott ülésében Dr. Wenzel Gusztáv tanár, érdemes tudósunk, tartott felolvasást s általános ismertetést egy érdekes