Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 19. szám - A bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a főrendi házban

— 152 — tárgyú tanulmányából, melyben a curiai döntvé­nyek — ezen sokáig tekintélyivel birt szükséges rosz — régi s mai jelentőségéről értekezik. A tör­téneti részben előadja, hogy a Verb. Trip. II: 6 alapján nyertek e legfőbb hatósági nyilatkozatok jogalkotó befolyást a gyakorlati jogéletre; ezen rendszer, mely valóban csak faut de mieux nevez­tethetett annak, legalább jogi önállóságunkat job­ban biztositá,mint a kormányrendeletek által netán megállapittathatott cabinet igazságszolgáltatás. Ilykép a Mária Therésia állal Gf. Dőry Ferencz elnöklete alatt kiküldött bizottság végleg gf. Nicz­ky Kristóf, Vörös Antal és Kelcz József protono­táriusokkal szerkesztett »Planum tabulare« cimü döntvénygyüjtemény a nemzet jogi öntudatának gyakorlati kifejezésekép jelentkezik a XVIII. szá­zadjelleméhez képest. 1650—17 00-ig nem tartatván nyolczados törvényszékek, a 18. században nem volt ki tapasztalatból ismerte volna a joggyakorlatot. A magyar jog méltatását az egri jogiskola kezde­ményezte, melynek Huszty István tanára 1745-ben Juris-prudentia practica czim alatt Verbőczitől tel­jes független módon szerkesztett munkájában a ma­gyar magánjog anyagát megírta, persze nem oly rendszerben, minőt a mai fejlődésponton álló jogtu­domány állapított meg az anyagi jogra vonatko­zólag. E munka feltűnő voltát mutatja, hogy 1778-ig 5 kiadást ért. Mária Therézia, ki már az 1755. és 1764-iki országgyűléseken gyökeres re­formokat tervezett a jogrendezés iránt, 1768-ban nov. 11-iki rendeletével uj tért nyitotta főt örvény­székek addig oly zárt jellegű működésére. A ne­vezett bizottmány II. József, alatt is folytatott tevékenysége folytán az 1723. — 1768-ig hozott curiai ítéleteket kivonatilag összeállította; 1790-ig a további ítéletek felvétele szükségtelennek talál­tatott. Ezen döntvényekben csak a magánjog tar­talmaztatik; s az akkori jog- és személy viszonyok­hoz képest az igazságot nem minden honpolgár­nak osztották ki egyformán, (ilyen pl. a személyes felperesség megtagadása több osztálytól.) De ez koránsem szükkeblüségnek mint inkább az akkori hazai közvélemény követelményének tekinthető. Áttért azután az értekező néhány 18. századbeli per illustratiojára, kiemelte a Skerlecz Sándor fé­lét, melyben egy szolgabíró tapintatlansága foly­tán a curia oly itéletethozott, mely szerint a birtok­ban levő alperest birtokczimének illetve ne­mességének, s ennek folytán birtokképességének kimutatására utasította, (holott a birtokos soha sem tartozik birtokczimét kimutatni,) *(Elvi megállapodások választá­ügyekben.) A curia mint legfőbb Ítélőszék a május 8-ki ülésben következő elvi jelentőségű ha­tározatokat hozta; 13 »Ügyvédek a választási törvény 9. §. alap­ján, tekintettel a 12. §. 5. pontjára is, választói jogosultsággal birnak; a 29. s 36. §-szokhoz képest az, kit a törvény választói jogosultsággal ruház fel, hivatalból levén a választók névjegyzékébe felveendő ; ennélfogva a felvétel ellen netalán fen­forgó akadályok is hivatalból levén kinyomozan­dók, az ügyvédi állásánál fogva a felvételre kü­lönben kellően minősített egyén törvény szerint nem kötelezhető arra, hogy ezen felül még hon­polgári minőségét és életkorát is igazolja.« (1875. évi 75. ügyben.) 14. »ítendezett tanácsú városokban három vagy több lakrészes házak birtokosai, ha a lakré­szek némelyikétől 1874. évben házosztályadó, - ­a többitől pedig házbéradó, habár 105 forintnál kevesebb jövedelem után fiaettetett, választói jog­gal birnak; mert a választási törvény 3. §. a. pont­ja a választói jognak e czimen megállapítására néz­ve azt kívánja, hogy az illető háznak, házadó alá eső három lakrésze legyen; már pedig a házadó átalános kifejezése alatt, valamint a házosztály adó, ugy a házbéradó is, mint a házadó két külön faja értendő.« (1875. évi 87. és 122. sz. ügyben.) 15. »Iparüzlet társtulajdonosa, a mennyiben igazolni képes, hogy az üzlet első osztályú olyan jövedelem után volt mult évben megadóztatva, hogy ő reá, tekintettel a társasági szerződésen alapuló arányra, a megadóztatott mult évi tiszta üzlet-jövedelemből több mint 105 forint esik: a választási törvény 7. §. alapján s a 14. §. hasonla­tosságánál fogva, választói joggal bir.« (1875. évi 79. sz. ügyben.) -j- (Halálozás.) Bonyhádi P e r c z e 1 La­jos, a budapesti kir. itélő tábla elnöki titkára Per­czel Béla igazságügyminiszternek unokaöcscse és Ráth Károly főpolgármesternek veje, élte 31-ik évében hosszabb szenvedés után meghalt. * (M egjelent:) Kolozsvári Tractátus : az Successióról. »Jogtörténeti adály V a j k a y Károlytól. Eggenberger bizománya. Ezen dolgo­zat eredetileg a »Jogtudományi Közlönyben* jelent meg és az érdemes szerzőnek az idén már máspdik munkája. Ajánljuk mindazoknak figyelmébe, kik jogtörténeti tanulmányokkal foglalkoznak. — To­vábbá beküldetett hozzánk ; » Törvénytervezet az adósok által hitelezőik megkárosítására véghez­vitt jogcselekmények megtámadhatásáról« A bu­dapesti kereskedelmi és iparkamara megbízásá­ból szerkesztette és tanácskozás alapjául ezen ka­mara elé terjesztette Dr. Szvetenay Miklós. A 15 §-ból álló törvényjavaslat beható indokolással kisértetik. * (Z a c h a r i a e.) kinek a bűnvádi eljárás irt nagy munkája hazánkban is el van terjedve, és ki 1830-óta a göttingai egyetem egyik leghíresebb tanára volt, a napokban meghalt. A nevezett tu­dós számos munkát irt az Mlam-, nemzet-közjog és a büntetőjogról. * (K ö z j e g y z ő i T a n f o 1 y a m.) Dr. G r u­b i c z y László, királyi közjegyzővé kinevezett igazságügyminiszteri titkár (Budapesten, Deák­utcza 14. sz.) a sok oldalról vett felszólítás foly­tán tartandó 3-ik (két heti) közjegyzői gyakorlati tanfolyamot e hó lá-án nyitja meg, * (B e k ü 1 d e 11.) Egy vidékre kinevezett közjegyző a magyar és német nyelvben teljesen jártás fiatal ügyvédet kiván irodájában alkalmazni, írásbeli ajánlatokat e lap szerkesztője szívességből elfogad. Kivonat a „Balanestl Közir-Ml. Kinevezések. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére bírákká : a nagy-kanizsai törvényszékhez : gróf H u g o­n a y Kálmán legfőbb itélőszéki fogalmazót, és a kassai törvényszékhez G i c z e y Gyula budapesti kir. táblai fo­galmazót ; továbbá albirákká : a szatmár-németi járásbí­rósághoz : Kamaráth Lajos legfőbb itélőszéki fogal­mazót, a makói járásbírósághoz : Kolozsvári Jó­zsef legfőbb itélőszéki fogalmazót, a pécsi járásbírósághoz; Gál Jenő legfőbb itélőszéki fogalmazót, a zsombolyai já­rásbírósághoz : L á n c z k y Sándor budapesti kir. táblai segédfogalmazót, a perbetei járásbírósághoz : N a i s s Gyula budapesti kir. táblai segédfogalmazót, a csíkszere­dai járásbírósághoz : Éltes Jakab gyulafehérvári tör­vényszéki jegyzőt és végre a bajai járásbírósághoz : E r­d ő d y Lajos ugyanottani aljegyzőt nevezem ki. Kelt Eagusában, 1875. évi apr. hó 30-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. A kir. igazságügyniiniszter a békésgyulai kir. tör­vényszékhez telekkönyvi Írnokká B a r t h a Miklós te­lekkönyvi helyszínelő bizottmányvezetőt nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter Martini Adolf se­gesvári törvényszéki dijnokot ugyanazon törvényszékhez Írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter H o f f e r Ferencz szt­gotthárdi törvényszéki telekkönyvi dijnokot ugyanazon törvényszékhez Írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a nagyváradi kir. tör­vényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé Bara­bási Sándor telekkönyvi biztost nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter kir. közjegyzőkké ; Ka­ránsebesre : B o r d á s Tivadar Szörénymegye t. főügyé­szét és Trencsénbe : Plachy Lajos h. ügyvédet ne­vezte ki. A kir. igazságügyniiniszter a török-becsei kir. já­rásbírósághoz írnokká Nagy Mihály nagy-becskereki kir. törvényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter M ó g a Ödön, maros­vásárhelyi kir. táblai joggyakornokot a szilágy-somlyói járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki.' A kir. igazságügyniiniszter a módosi kir. járásbíró­sághoz írnokká Sztojkovits Mílos ottani járásbiró­sági dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a nagy-kikindai kir. tör­vényszékhez írnokká Prekajszky Péter ottani tör­vényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a szécsényi kir. járásbí­rósághoz Írnokká Dezső Sándor ottani jbirósági dijno­kot nevezte ki. Áthelyezés. A kir. igazságügyminiszter L o ó g Mór somorjai kir. jbirósági telekkönyvvezetőt és O 1 g y a y Artúr otta­ni írnokot, hason minőségben a dunaszerdahelyi kir. járás­bírósághoz helyezte át. Névváltoztatás. Szlávik Gyula pesti kir. törvényszéki irnok veze­téknevének »S z i á v i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 22,633. számú belügyminisztériumi rendelettel megenged­tetett. Radovanovits Emil szombathelyi lakos vezetékne­vének »R a d á n y i»-ra kért átváltoztatása f. évi 22,822. számú belüymini8zteriumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Hahn testvérek hej. keresk. czég ellen, a székesfehérvári kir. tvszék által. bej. hat. aug. 2., 3., 4., perü. Szűcs Sándor, id. tmgk Herczeg Ignácz. (104) Bachmann János gépész ellen, a pesti kir. tvszék által, bej. hat. május 25., 26., 28., id. tmgk és perü. Weber Sándor. (104) Schőn Hermann ellen, a kaposvári kir. tv ­szék által, bej. hat. június 7., 8., 9., id. tmgk Mayerhoffer Sándor, perü. if. Csorba Ede. (102) Hoffmann Zsigmond kereskedő ellen, a szombathelyi kir. tvszék által, bej. hat. július 14., 15., 16., tmgk Tulok Kázmér, perü. Dr. Weghofer Titusz. (102) Krauszmann H. bej. ruhakereskedő ellen, a bpesti ker. és váltótvszék által, bej. hat. július 5., 6., 7., id. tmgk és perü. Dr. Kováts Gyula. (102) Csődmegszüntetések. Scháffer A. ellen, a kassai kir. tvszék ál­tal barátságos egyesség folytán. (103) Plank József ellen, a nagyszombati kir. tv­szék által, a hitelezőkkeli kiegyezés folytán. (103) Priegl György ellen, az aradi kir. tvszék által, a hitelezőkkeli kiegyezés folytán. (103) Lengyel Antal ellen, a dévai kir. tvszék által, hitelezökkeli barátságos kiegyezés folytán. (102) Veisz Gábor ellen, a rimaszombati kir. tszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (102) Voit Mátyás ellen, a pozsonyi kir. tvszék által, a tömegnek a hitelezők közti felosztása folytán. (102) Mihálik György hagyatéka ellen, a sz.-fe­hérvári kir tszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (104) Hoffmann Mór kereskedő ellen, a b.-gyulai kir. tvszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (104) Stern Dávid kereskedő ellen, a s zombathelyi kir. tvszék által, hitelezőkkeli barátságos kiegyezés foly­tán. (104) Gans és Wiener bej. czég elleD, a budapesti kir. keresk. és váltótvszék által, a hitelezőkkel történt ki­egyezés folytán. (105) Pályázatok. A szolnoki kir. tvszéknél egy írnoki állo­másra, folym. június 8-ig, benyújt, a szolnoki kir. tszéki elnökhöz. (105) A miskolczi kir. tvszéknél egy joggyakor­noki állomásra, folym. június 6-ig benyújt, a mis­kolczi tvszéki elnökhöz. (105) A nagy-kanizsai kir. ügyészségnél egy írnoki állomásra, folym. június 9-ig benyújt, a bpesti kir. főügyészséghez. (105) A mohácsi kir. jbiróságnál egy aljegyzői állomásra, folym. június 6-ig benyújt, a pécsi kir. tvszéki elnökhöz. (102) A kaposvári kir. tvszéknél, e g y II. o s z t. t e­lekkönyvvezetöi állomásra, folym. jun. 6-ig benyújt, a kaposvári kir. tvszéki elnökhöz. (102) Az iglói kir. jbiróságnál, egy írnoki állo­másra, folym. június 4-ig, benyújt, a lőcsei kir. tvszéki elnökhöz. (103) Kivoaat a „Wiener Moilól. Csődök. Auer Heinrich ellen, a bécsi cs. kir. orsz. tvszék által, bej. hat. jun. 10, csódbizt. Alic István, tmgk Dr. Pogazhnik, igaz. tárgy. jun. 24. Bellak Lipót és társa b ej. keresk. t czég ellen, a bécsi keresk. tvszék. által, bej. hat. június 30, csődbizt. Nentwich Adolf, tmgk. Dr. Landau Joachim, igaz. tárgy. jul. 14. (100) Prechtl Nándor ellen, a wiener-neustadti ker. tvszék által bej. hat. jun. 11, csódbizt. Preis Adolf, tmgk Dr. Bausek, igaz. tárgy. jun. 25. (102) Adler János ellen, a piseki-ker. tvszék által, bej. hat. jun. 30, csódbizt. Mark Ferencz, tmgk Fuhrmann Antal, igaz. tárgy. jul. 28. (100) Bezdekovská Emília ellen, a kuttenberg-i kir. tvszék által bej. hat. jun. 9, csődbizt. Hasant Jakab, tmgk Dr. Lauschmann Albin, igaz. tárgy. jul. 12. (98) Böhm J. kereskedő ellen, a kuttenbergi kir. tvszék, által, bej. hat. jun. 20, csődbizt. Petzka József, tmgk. Bauer Márkus, igaz. tárgy. jul. 12. (98) Houcik József kereskedő ellen, a kuttenber­gi kir. tvszék. bej. hat. jun. 30, csődbizt. Truhlár József, tmgk Cehak Károly, igaz. tárgy. jul. 21. (101) Kraus Jakab bej. keresk. ellen, a jicin-i ker. tvszék által bej. hat. jun. 2, csődbizt, Kübick Wenczel, tmgk. Dr. Kubelka, igaz. tárgy. jul. 16. (94) Heide Adalberta bej. posztógyárosnő ellen, a troppauies. kir. orsz. tvszék által bej. hat. jun. 30, csőd­bizt. Janatschek Gyula, tmgk. Dr. Goldemund Ferencz, igaz. tárgy. jul. 21. (98) Nyomatott az »Athenaeum« irod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents