Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 19. szám - A bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a főrendi házban

— 149 nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e irányozva, — azon törvényszék itél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el: az Örökösödési perek azon belföldi bíróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott: azon biróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Az egyes birák hatásköre az előleges intézkedések és biztositás tekintetében az örökösödési eljárásban van meghatározva. 22. §. Az idézett törvény 39. §. után: Kártételből és tilos cselekményből származó keresetekre nézve az alperes személyi birósága vagy a cselekmény helyének birósága, a bérletvagy haszonbérleti viszonyból eredő keresetekre nézve pedig az alperes személyi birósága, vagy azon biróság, melynek területén a bérlemény fekszik, egyaránt illetékes. 23. §. Az idézett törvény 41. §. helyett: Elveszett magánokiratok megsemmisitését azon törvényszéknél lehet kérni, melynek területén a folyamodó fél vagy azon félnek lakhelye fekszik, ki ellen az okirat bizonyítékul szolgálhat. Belföldi részvénytársulatok által kibocsátott névre szóló részvények, előbbségi kötvények s egyébb értékpapírok megsemmisitését, ha az egyes társulatok alapszabályaiban más biróság kikötve nincs, vagy (e törvény külön biróság illetőségét nem állapítja meg, mindig azon törvényszéknél kell kérni, melynek területén a társulat hitelkönyveit vezeti. A váltókra és a bemutatóra szóló értékpapírokra nézve az eddigi törvények föntartatnak. 24. §. Az idézett törvény 42. §. helyett: A birtokbiróságot azon törvényszék gyakorolja, melynek területén a keresetbe vett ingatlan vagyon fekszik. 25. §. Az idézett törvény 45. §. helyett: Csödügyekben a bíráskodás: a) kereskedőkre, gyárosokra s közkereseti társaságokra nézve az ingatlanok fekvésére való tekintet nélkül azon törvényszéket illeti, melynek körében a csőd alá kerültnek kereskedési telepje van; ha több ilyen telep létezik, melyek nem ugyanazon törvényszék területén feküsznek: azon törvényszék fog a csődben bíráskodni, mely annak megrendelése végett legelébb kerestetett meg ; b) nem kereskedőkre vagy gyárosokra nézve — hasonlóan az ingatlanok fekvésére való tekintet nélkül — azon törvényszéket, melynek területén rendesen laknak; ha rendes lakásuk változtatva, hol egyik, hol másik megyében vagy városban volna, vagy épen az országon kívül tartózkodnának : ama törvényszéket, melynek területén legutóbb laktak; végre ha utolsó rendes lakásukat kipuhatolni nem lehetne, vagy az országban soha sem laktak volna : azon törvényszéket, melynek területében ingatlan javaik feküsznek, — és ha ilyenek nem volnának: hol ingó vagyonuk létezik ; ha pedig a javak több törvényszék területén vannak: azon törvényszéket illeti, mely a csőd elrendelése végett legelőbb kerestetett meg. Csődügyekben az eljárás az e részben fenálló törvények által szabályoztatik. 26. §. Az idézett tőr vény 50. §. helyett: Hazai bíróságok, továbbá bíróságok és nem bírói hatóságok között felmerült illetőségi összeütközéseket az illető bíróságok és hatóságok nyilatkozatainak bevétele után a kir. curia dönti el. 27. §. Az idézett törvény 53. §. helyett: Eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye: a) telekkönyvi ügyekben; b) hitbizományi ügyekben; c) házassági s átalában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik; d) olyan perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek s a gyám vagy gondnok közötti jogviszony képezi a per tárgyát. 28. §. Az idézett törvény 57. §. helyett: Ha az 56. §-ban foglalt okok alapján valamely törvényszéknek elnöke, vagy annyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiekből a határozat hozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biróküldés más fontos oknál fogva czélszerünek mutatkozik: biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát a királyi curia gyakorolja. (Folytatása következik.) Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokba vételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról. I. KÉSZ. Anyagi jogszabályok. Második czlm. Az örökség birtokbavételével kapcsolatos jogviszonyokról. I. FEJEZET. Az örökös jogai és kötelezettségeiről. (Folytatás.) 45. §. c) ha a követelések a hagyaték értékét fölülmúlj ák. Ha a jelentkező hitelezők követelései a hagyatéki értéket valószínűen fölülmúlják, bármely érdekelt fél kérheti a csődbíróságnál a csőd elrendelését. Az örökösödésre hivatott személyek a 16., 17., 46. §§. eseteiben a hagyatéki gondnokok és a hitelezők kielégítésével megbízott végrendeleti végrehajtók a hitelezők összehívását megelőzőleg is (41. §.) jogositvák a csőd elrendelését kérni. Ha több örököstárs közül a csődöt csak egy vagy némelyek kérik, a csődbíróság szükség esetében a többi érdekeltek meghallgatása után belátása szerint határoz. II. FEJEZET. A hagyatéki hitelezők és hagyományosok jogairól. 46. §. a) Ügygondnokok kinevezése az ismeretlen örökös részére. A kinek az örökös, mint ilyen ellen követelése van, nevezetesen az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok, jogositvák mindaddig, mig a hagyatéki biróság örökösödési bizonyítványt nem adott ki, az örökös részére gondnok kinevezését kérni a végett, hogy követeléseiket ez ellen érvényesíthessék. Valamely érdekelt fél kérelmére kinevezett gondnok ellen a többi követelők is fölléphetnek. Ha a 16. és 17. §§. értelmében a hagyatéki vagyonok zár alá vétettek, a jelen §. szerint gondnok-kinevezésnek helye nincs, hanem az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok követeléseiket a hagyatéki gondnok ellen érvényesíthetik. 47. §. b) A hagyatéknak elkülönítése az örökös vagyonától. Az örökhagyó hitelezőjének, ha követelése még le nem járt volna is, ugy szintén a hagyományosoknak jogában áll az örökhagyó halálától számított fél év alatt a hagyatéki biróságnál a hagyatéki vagyonoknak az örökös vagyonától való elkülönítését s a hagyatéki adósságok és hagyományok kielégítésére való fordítását kérni. Elkülönözést kérhet azon hitelező, kinek követelését teljes bizonyerejü magán vagy közokirat igazolja; és azon hagyományos, kinek hagyománya külkellékek tekintetében a törvény rendeleteinek megfelelő végrendeleten vagy örökszerződésen alapul. Azon hitelező és hagyományos, ki az örököst személyes adósául elfogadta, az elkülönzést kérni nincs jogosítva. 48. §. Az elkülönzés igazolása. Ha az örökös vagy hagyatéki gondnok az elkülönzést kért hitelező vagy hagyományos követelésének a hagyatéki biróságnál ellenmond, az ellenmondás kézbesítésétől számított 15 nap alatt, a hitelező vagy hagyományos az örökös ellen az elkülönzés igazolása végett a perrendtartás szabályai szerint illetékes biróság előtt pört indítani köteles, ellenkező esetben az elkülönzés föloldandó. Az, a ki tudva alaptalan követelésért kérte az elkülönzést, az ebből fölmerült összes kárt és megszűnt hasznot megtéríteni köteles. 49. §. Joghatálya. Az elkülönzés által az azt kérő hitelezők és hagyományosok a zár alá vett hagyatéki vagyonokra zálogjogot nem nyernek és az elkülönzést nyert hitelezőt vagy hagyományost az örökhagyó többi hitelezőivel vagy a többi hagyományosokkal szemben semmi előjog nem illeti. 50. §. Az elkülönzés az örökösödési bizonyítványkiadását és az örökhagyó telekkönyvileg bejegyzett jogainak átíratását nem gátolja, de az elkülönzés az azt kieszközlő hitelező vagy hagyományos kérelmére a telekkönyvben följegyezhető. 51. §. Az elkülönzés föloldása. Ha az, a ki a elkülönzést kérte, követelésére nézve kielégítést vagy biztosítást nyert, vagy ha a 48. §. szerinti ellenmondás folytán a keresetet meg nem indította, avagy ha az elkülönzést nem igazoltnak kimondó határozat jogerőre emelkedett : az elkülönzés föloldatik s a telekkönyvi följegyzés az örökös kérelmére töröltetik. 52. §. c) A zálogjog szerzése. Az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok követeléseiknek biztosítására a hagyatékhoz tartozó vagyonokra zálogjogot szerezhetnek, ha a zálogszerzésnek a törvényben előirt föltételei fönnforognak. Az örökhagyó hitelezője azonban az örökhagyónak telekkönyvileg bejegyzett javaira és jogaira zálogjogot csak addig szerezhet, mig azok a telekkönyvben az örökhagyó nevén állanak. 53. §. Az utó- és szükség-örökösök jogai. Azon utó-örökösök, kiknek a közvetlen örökös az örökhagyónak végrendelete szerint a végrendeletben meghatározott esetekben az örökséget átengedni tartozik, — továbbá a szükség-örökösök ha ez utóbbiak nem egyszersmind örököstársak, szintén jogositvák az örökhagyó halálától számított fél év alatt a vagyonelkülönzést kérni, ha attól tarthatnak, hogy különben igényeikre nézve kielégítést nem nyernek. Ugyan ezen személyek közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál igényeik telekkönyvi följegyzését is kérhetik, mit, ha a haláleset bizonyítva van, el kell rendelni. III. FEJEZET. Az örököstársak jogviszonyáról. 54. §. Az örököstársak jogviszonya. a) Osztály előtt. Az örökség fölosztásáig az örököstársak a hagyatéki követelésekhez együttlegesen jogositvák. Az örökhagyó adósságai tekintetében az örököstársak tekintet nélkül arra, hogy föltétlenül vagy a leltár jogkedvezménye mellett fogadták-e el az Örökséget, mindnyájan egyetemlegesen kötelezvék. Az örököstársak egyetemleges kötelezettsége azonban, a hitelezőt csak arra jogosítja fel, hogy követelésének egy vagy több örököstárstól be nem hajtható hányadát a többiektől követelheti. Azon örököstársnak, a ki az örökséget a leltár jogkedvézménye mellett fogadta el, egyetemleges kötelezettsége csak örökrészének értéke erejéig terjed.