Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 19. szám - A bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a főrendi házban

— 148 — Ezen tárgyalási jegyzőkönyv elintézéséül Dr. Stiller Mór ügyvédnek mint Spitzer Adolf volt csödperügyelöjénck s tömeg gondnokának dijai és költségei Bleyer Sándor és Ede és Rusz Károly ellenében 123 fit 23 krban megállapittatnak s utóbb nevezettek ezen összegnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti kifizetésére köteleztetnek. Indokok. Mert : 1) A felszámított dijak a költségjegyzékhez csatolt mellékletek, részint a csődperiratok által igazolva vannak. 2) A Spitzer Adolf elleni csőd Bleyer Sándor és Ede és Rusz Károly kérelme folytán lett megnyitva s ugyanők a tekintetes királyi itélő táblának a csődnyitási Ítéletet megváltoztató határozatáról értesíttetvén, abban megnyugodtak, illetőleg felebbezésüktől elállottak s így a csődeljárási költségekre ők szolgáltattak okot. 3) A jelen tárgyalás hivatalból rendeltetvén el, annak költségei kölcsönösen megszüntetendők voltak. A pesti királyi itélő tábla pedig csődöt kérők semmiségi panasza és felfolyamodására következőleg végzett: Az elsőbirósági végzés megváltoztatásával folyamodó perügyelö azon kérelmével, hogy felmerült dijai és költségei a csődöt kérő hitelezők ellenében megállapittassanak, elutasittatik. Indokok. Mert a csőd elrendelésének kérelmezésére jogosított hitelező a csődtörvény értelmében nem kötelezhető arra, hogy a csödfolyama alatt felmerült költségeket és dijakat megfizesse. Ezen másodbirósági végzés ellen a perügyelő által közbetett semmiségi panasz és felfolyamodás következtében a magy. kir. curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: A másodbirósági végzés feloldatik és a pesti királyi Ítélőtáblának meghagyatik, hogy a perügyelő által felszámított dijak és költségek menynyisége felett, a tárgyalási jegyzőkönyv alapján, hozzon ujabb határozatot. Indokok. Mert jelen esetben a csődöt kérők perveszteseknek lévén tekintendők, a költség viselése terhe alól feltétlenül fel nem mentethetnek. TÖRVÉNYJAVASLATOK:. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. tczikk módositása iránt. (Dr. Teleszky István az igazságügyi bizottság előadójának szövegezése szerint.) 1. §. Az 1868. évi LIV. törvényczikk jelen törvény által módosíttatván és pótoltatván, a hivatolt törvény azon szakaszai, melyek helyett jelen törvény ujabb intézkedéseket léptet életbe, hatályon kívül helyeztetnek. 2. §. Az 1868. LIV törvényczikk 1. és 2. §§. helyett: Minden polgári per azon elsőfokú egyes vagy társas bíróság előtt indítandó, a melynek hatósága alá, és egyenlő hatósággal felruházott bíróságok között, a melynek illetőségéhez azt a törvénykezési rendtartás és az 1871. XXXI. törvényczikk utasítja. Az 1870-ik évi II. törvényczikk hatálya jelen intézkedés által nem érintetik. 3. §. Az idézett tczikk 3. §. helyett; A másodbiróságot a kir. ítélőtábla gyakorolja : a) Budapesten, azon területre nézve, melyre a budapesti kii-. ítélőtábla hatásköre eddig is kiterjedt ; b) Marosvásárhelyen, azon területre nézve melyre a marosvásárhelyi kir. tábla és a szebeni fötörvényszék hatásköre eddig kiterjedt, az ottani viszonyoknak megfelelő szervezettel. 4- §• Az idézett tczikk 4. §. helyett: A legfőbb bírói hatóságot mind a két királyi ítélőtábla egész területérc nézve Budapesten a magyar királyi curia gyakorolja. 5. §. Az idézett tczikk 5. §. helyett: A szavazó bírák előadók is. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül a törvényszéknél 2, a másodbiróságnál sommás ügyekben 2, rendes ügyekben 4, a harmadbÍróságnál sommás ügyekben 4, rendes ügyekben 6 birói tag jelenléte kívántatik. 6. §. Az idézett tczikk 14. §. helyett: Ha akár az ügy minősége (8., 53. §§.) folytán hivatalból, akár a felek kifogásá folytán a per folyama alatt valamely biró illetéktelensége vagy érdekeltsége mondatik ki, úgyszintén akkor is, ha az érdekeltség csak a per folyamában állott be, az illetéktelen vagy érdekelt birónak addigi eljárása és cselekményei semmisekké válnak, a felek tényei ellenben a per további folyamában is megtartják érvényöket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel, Illetéktelenség esetében a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. Birói érdekeltség esetében a további eljárás ugyanazon bíróságnál az érdekelt birósági tag mellőzésével folytatandó, vagy a mennyiben szükséges, biróküldés végett az iratok a harmad bírósághoz hivatalból felterjesztendők. 7- §• Az 1868. LIV. tczikk 16- §-a hatályon kivül helyeztetik. 8. §. Az idézett tczikk 17. §. helyett: A járásbíróságok hatásköre a jelen törvény 35. §-ában elősorolt ügyekre terjed ki. Minden más ügy, mely kivételes bírósághoz utasítva nincs, a törvényszékek hatósága alá tartozik. 9. §. ' Az idézett törvény 18. §. helyett: Ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás a törvényszék mint birtokbiróság hatásköréhez tartozik. 10. §. Azidézett törvény 19. és 20.§§.helyett: Azon ügyek ellátása és kezelése, melyek a fenálló telekkönyvi rendszabályok szerint intézendők el, az illető törvényszék, s illetőleg telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság jogköréhez tartozik. 11. §. Az idézett törvény 21. §. helyett: A hitbizományi ügyek, ugy az anyagi jogok megbirálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon kir. törvényszékhez utasitvák, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ezen uton megállapítható nem volna, az eljáró bíróságot a királyi curia jelöli ki. 12. §. Az idézett törvény 22. §. helyett: A római latin és görög szertartású katholikusok, ugy szintén a keleti egyházi, valamint a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok jelenleg fennálló egyházi törvényszékeik illetősége alá egyedül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és akár az ideiglenes elválást, akár a végképi felbontást tárgyazzák. Minden egyéb a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek Ítéltek — jesül a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követélések iránti keresetek — az illető kir. törvényszékekhez utasíttatnak. A végrendeletek külkellékeit illető perekre s a hamis eskü tényálladékának megállapítására a bíráskodást szinte a kir. törvényszékek gyakorolják. Az igazságügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az izraeliták házassági pereiben követendő eljárást, a törvényhozás további intézkedéséig, rendelet utján szabályozhassa. 13. §. Az idézett törvény 23. §. helyett: Gyám és gondnoksági ügyekből felmerülő peres kérdésekben azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a gyám és gondnoksági hatóság székhelye van. 14. §. Az idézett törvény 25. §. helyett: Az úrbéri tagositási és arányositási ügyekben az illető kir. törvényszékek járnak el. 15. §. Az idézett törvény 16. §. helyett: Váltó és kereskedelmi ügyek a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékek hatósága alá tartoznak. 16. §. Azidézett törvény 30., 31.. 32. §§. helyett: Az általános vagy személyi illetőséget az alperes állandó lakása állapítja meg. Ha az alperes vagy pertársaság esetében az alperesek különböző birósági területen laknak, azon helyek bíróságai egyaránt illetékesek. Pertársaság esetében felperes az alperesek illetékes bírósága közül bármelyiket választhatja; de a főkötelezettet saját bírája melőzésével a mellékkötelezett bírósága alá vonni nem lehet. 17. §. Oly személyekre nézve, a kik vagy nem bírnak állandó lakással, vagy legalább két hónapon át attól különböző helyen tartózkodnak, az illetőséget a tartózkodási hely állapítja meg. Állandó lakás vagy tartózkodás nélküli alperes azon hely bírósága előtt perelhető meg, a melynek területén a kereset indításakor találtatik. 18. §. Ha a tartózkodási hely külföldön van vagy ismeretlen, azon belföldi biróság illetékes, melynek területén alperes legutóbb lakott, vagy ha ez ki nem tudható, azon belföldi biróság, melynek területén alperesnek ingatlan, ilyenek nem létében ingó vagyona van. Ha ez sem tudható ki, akkor alperes felperesnek személyes bírósága elébe idézhető. 19. §. Az idézett tczikk 34. §. helyett: Külföldiek általános birói illetőségét rendes szállásuk vagy birtokuk szabályozza. A belföldiekre nézve érvényes kivételes illetőségi szabályok a külföldiekre nézve is érvényesek. 20. §. Az idézett törvény 35. §. helyett: A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti perek azon biróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés, a kikötés vagy a dolog természete avagy a törvény szerint teljesítendő. Okmányban kötelezett készpénzbeli követelés iránti per, a kikötött fizetési hely bírósága előtt is megindítható. Könyvkivonati és számlakövetelések egy és fél év alatt és ha a könyv- vagy számviteli kivonat törvényesen meghitelesittetett, három óv alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vitetnek. 21- §• Az idézett törvény 37. §-a helyett: Az örökösödési perekben arra való tekintet nélkül: vájjon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végrendelet jogczimén