Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 9. szám - A budapesti biróságok köréből

- 71 — ítélet azon esetben, melyről a prts 253. §-a rendelkezik, midőn t. i. a marasztalt fél valamely munka teljesítésére köteleztetik, smidőn a munkát nem teljesítvén, ellene a végrehajtás a prts 385 §-a szerÍDt azon Ítélethozatala után külön sommás úton vagy jegyzőkönyvileg megállapítandó munkabér és kárösszegre nézve foganatosittatik, melyet a végrehajtó egy harmadik által vitetett véghez, s illetve melyet a munkanem teljesítése által a végrehajtató szenvedett. Pedig itt az Ítélet határozott, s még s<m végrehajtható, vagy ÍV végrehajtási eljárás mire leendő foganatosítása azitéletután a pláne a peren kivűl való eljárás által határoztatik meg, s az ilyen ítélet még sem semmis, de nem is lehet az. Mindezt ezúttal mellőzöm, s veszem a kérdés anyagi oldalát, mi ráuk nézve annyival fontosabb, mert magánjogunk e tekintetben csak elavult, bizonytalan, alig fenntartható intézkedéseket tartalmaz, s ezek után állítom, hogy ily szempontból az örökrész erejéig niapsztaló ítéleteket határozottan semmiseknek Kijelentő döntvény, épségben lévő, s az örökösnek a hagyatékhoz való jogviszonyát bizonyos — alább érintendő — esetben egyedül szabályozó törvényt helyez hatályon kivűl. E decisió szerint ugyanis az örökhagyót tehát a hagyatékot— terhelő val i mely ádósság az örökség beszavatolása előtt az örökös ellenében biztositható. s illetve végrehajtás alá vonható nem lehetne; e szerint az örökös hitelezői — az örökös marasztaltatását egyéb va gyon hiányában, az örökrész erejéig nem kérhetnék, s illetve nem nyerhetnék, s ekép magukat a még be nem szavatolt hagyatékból nem biztosithatnák, sőt e szerint beszavatolás előtt az örökrész el sem adható, vagy a mennyiben eladatott, a szerződés mint teljesithetlen, bekebelezés tárgyát nem képezheti és semmis. Jogászoknak irok s igy feleslegesnek tartom következményeikre vissza vinni a felhozott eshetőségeket: elég legyen tehát az 1-ső két különösen a 2-ik esetre vonatkozólag csak a telekkönyvi rendelet 73. §-ára hivatkozni. Pedig hát az osztr. ált. polg. törv. 822. §-a napnál világosabban mondja ki, hogy „az örökös hitelezői a rászálott örökjószágot a részére történt átadás előtt is tilalommal, zálogolással vagy előjegyzéssel illethetik ugyan, mindazáltal az ily biztosítás nem máskép, mint csak azon kijelentett fenntartással rendeltetik el, hogy ez a hagyaték tárgyalásánál előforduló igények kárára ne szolgáljon;''a telekkönyvi rendtartás 74. §-a pedig minden kétségét kizáróan aként intézkedik, hogy „mihelyt az örökös az örökösi nyilatkozatot beadta, hitelezőinek szabadságában áll követeléseiknek a hagyatéki javakra s követeléseikrei biztosítását az örökös részére átadás megtörténte előtt is bekebelezés vagy előjegyzés által eszközölni," s mind az osztr. ptkv-nek a telekkönyvi eljárást érintő fentidézett §-a, mind pedig a fölhívott telekkönyvi rendelet az ideigl. törv. szab. 21 § ával érvényben tartatván, világos, hogy mintán „az örökrész erejéig" való tulajdon- és zálogjogszerzés esete a törvény határozott intéz kedésével megengedve van, s miután ugy a tulajdon-, mint a zálogjog a törvényben kijelölt esetekre valamint szerződés, azonképen birói Ítélettel is szerezhető, világos, ismétlem, hogy a semmitőszék fentérintett döntvénye — ha ugyan annak maga is döntvényerőt akarna még tulajdonítani, — nemhogy a törvény hiányát pótolná, de megszünteti magát a törvényt, mert ellenkezik magának a semmitőszéknek idézett két korábbi, valóban a törvény hiányát pótló, hason tárgyú, elvi jelentőségű határozatával, s ellenkezik végre a nms Curia mint legfőbb itélőszéknek 1873. február 2-án 1572. sz. a. kelt azon döntvényével, mely szintén igen helyesen mondja ki, hogy „oly esetben, midőn valamely birtokbólaz e la dó r a s z á 1 landó örökrész képezi az adásvételtárgyát, a vevőt mindazonjogok m e g i 11 etik,melyckazeladótmegillettékvolna, minélfogvajogábaná 11 ah agyatéki eljárás befejezte, 8 jogelődjének örökösödési, s ebből kifolyólag tulajdoni jogának megállapítása előtt is, az általa megvett illetőség kiadatása irá,nt a telekkönyvi tulajdonos ötökösei^llen pert indítani." így határozott a legfőbb Ítélőszék a semmitőszéknek fenntbirált döntvénye ut á n is egy hónappal, valószínűleg azt a két előbbi decisiót tartván szem előtt; — s milyen sajátságos ellentét származhatik ebből, hogy midőn e döntvény alapján valaki a megvett „örökrész erejéig" indit a telekkönyvi tulajdonos örökösei ellen keresetet, s midőn a biró a prts 248. §-a értelmében, mely szerint „az ítélet a felek kérelmén túl nem terjedhet" alpereseket felperes örökrésze erejéig marasztalja; a nms Curia mint semmitőszék ez Ítéletet mint végrehaj thatlant megsemmisíti? Pedig ugy a semmitőszék 1869. és 1870-ben hozott, valamint a legfőbb ítélőszék fenntidézett döntvényeivel igen helyesen határozott a mi speciális jogviszonyaink, rendszerünk és állapotunk mellett. Egyéni nézeteimben én is ezt a hazai specialitást tartom, és fogom tartani szem előtt, s fogok majdan olyan döntvényekről szólani, melyek a^európai jogfejlődés szempontjából véve kifogástalan — —theoriák kifolymányai, de a mi hazai praxisunk mellett — még most — tarthatatlanok. Hozhatnám én föl e most birált döntvény ellen azt is, hogy p. o. Hannoverában mindig a végrehajtási eljárásra van a marasztalási öszszeg kitudása fenntartva, s ez eljárás helyes vagy helytelen voltának fejtegetése talán hálás tárgy lett volna döntvényünk „tudományos" bírálatára, de azt hiszem, hogy nekünk még most csak a mi viszonyainkat kell figyelemmel tartani, s decisióink birálatánál erre szabad első sorban figyelemmel lenni. Miért? nevetségesnek látszik jurista előtt indokolni. S most még egyet. A curjai határozatoknak némelyikét már nemcsak az ügyvéd és biróság ismeri el elvi jelentőségüeknek, de a nagy közönség, s politikai és más lapjaink is kezdik olvasóikat egy és más decisió elvi fontosságára figyelmessé tenni, azért hát annak tüzetes tanulmányozása kétségtelen fontossággál bir s ez mentse ki ismételten s egyszer s mindenkorra ugy jelen, mint esetleg jövőbeli hosszadalmasságomat. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. *(A folyó évi magyar jogászgyülésre szétküldött tagjegyeket a következő' urak utasitották ujabban vissza :) Zomborban : Athanaczko vics J. ügyvéd, Mihelics János megyei főügyész, R e i t e r Nándor ügyvéd, P o c s k a y Sándor aljegyző, Zsulyevics Döme törvényszéki biró; Szegeden : Dávid Antal pénzügyi tanácsos, Hódy Imre ügyvéd, Kolb Antal törvényszéki biró, Korpássy Menyhért törvényszéki biró; Újvidéken : Ivanovics Sándor ügyvéd, Papik József ügyvéd, Alexics György törvényszéki biró, Vukicsevics György ügyvéd; Kolozsvárott: *)Dr. Csiky Victor egyetemi tanár, Dr. Berde Áron egyetemi tanár, Dr. Haller Károly egyetemi tanár; Horváth Sándor pénzügyi igazgató, Zareszky Jenő pünzügyész, Petrán János ügyész, Székely Márton ügyvéd, Z ü 11 i c h István államvizsgáló bizottsági elnök; M o 1 n ár Sándor ügyvéd, Dr. V e i s z József ügyvéd; Szegszárdon: Gruber Iván törvényszéki biró ; Szt.-Endrén: Czvetkovics József városi tanácsnok; Szamosujvárott: Voith Miklós ügyvéd; Déván: Lehmann Róbert ügyvéd, Kende r e s s y Mihály törvényszéki biró, E p e rjesy Domonkos törvényszéki biró, Gyárfás Ferencz törvényszéki biró; Marosvásárhelytt: Báró Apor Károly királyi táblai elnök, é3 következő kir. táblai birák : Csergedy János, Petry Ádám, Tribusz Antal, Sándor Já nos, Szolga Miklós. Antalffy Gábor, Pipos Péter, Bárdossy György, Nagy Sámuel, Illyés Károly, Varga György kir. táblai ségedfogalmazó, Gyárfás József törvényszéki biró, Vájna Károly járásbiró, D a j b u*) Dr Fischar Lajos ügyvéd úr ujabban beváltotta tagjegyét. kát János ügyvéd; Galánthán: Pitroő Rezső járásbiró; Gyulafehérvárott: Cosiercu János ügyvéd, P o g a t s n i k Miklós törvényszéki biró, Csávássy József ügyvéd, B a r b u Miklós ügyvéd, Roth Kersztély ügyvéd, Ray n ay Ignácz ügyvéd; Székelyudvarhelytt: Szabó Károly ügyvédjelölt; Hátszegen Borha Sabbas ügyvéd; Vajdahunyadon: Nesztor László aljárásbiró ; Sepsi-Szt -Györgyön: Gödr y Ferencz aljárásbiró; Zalatnán: Lukács László; Pécsett: Dr. Werner Rudolf jogtanár, E r d ő s y Ignácz alapitv. alü?yész; Szakolczán: S e b e s y József ügyvéd, B u z i n k a y Béla ügyvéd ; Nagyváradon : Szűcs Lajos törvényszéki biró, Ke 1 e d y József ügyvéd, C s aná dy Kálmán ügyvéd, Miskolc z y Barnabás ügyvéd, Mocsáry Nándor ügyvéd, Lukács György polgármester, C s a t h ó Ferencz törvényszéki biró, Mezey Mihály törvényszéki jegyző; Nyitrán. Szadeczky László ügyvéd, K o st y á 1 Sándor ügyvéd, K u b i n y i Győző ügyvéd; Egerben: *) Kanizsay József ügyvéd, P o 1 o n k a y Endre ügyvéd; Győrött: P a m p e r Imre ügyvédjelölt; Hajdúböszörményben: Major Gyula ügyvéd ; Zágrábott: V i d r i c s Lőrincz ügyvéd; Aradon : Dr. B a c k Samu ügyvéd ; Nagy-Kikindán: Hertelendy József törvényszéki elnök; Kalocsán: Lakner Lajos aljárásbiró, Ho ff m a n n Lajos ügyvéd; Szt.Gotthardon : Ivankovics János törvényszéki elnök; Kún-Szt, Miklóson: Kovács Zsigmond ügyvéd ; Veszprémben : G á 1 Lajos ügyvéd; Eperjesen Dr. Popper Adolf ügyvéd; Csongrádon : Széli Farkas aljárásbiró; Bonyhádon : Pózner József ügyvéd; Tokajban: Székely Károly ügyvéd; Nagybecskereken: D e m k ó Pál ügyvéd; Pápán: Vélsz Emil ügyvéd, Gombás Antal ügyvéd; Selmeczen: Heyder Antal járásbiró ; Erzsébetvároson : G i 11 é n Lajos járásbiró. Ezen uraknak visszküldeményét ezennel nyugtatván, van szerencsém őket értesíteni, hogy az évkönyv (jegy -és utánvét nélkül) részükre, mint mult évi járandóság ujabban expediáltatott. Dr. Siegmund Vilmos, az állandó bizottság titkára. *(A budapesti ügyvédi egylet teljes ülésében) a ,,M. Themis" mult számában közlött tárgysorozat mellett, a tanácskozás alapját képezendi még a negyedik szakosztály által utólag bejelentett véleményes jelentés Dietrich Ignácz urnák perrendtartási törvényjavaslat-vázlata felett. Előadó: Dr. Spitzer Adolf Kelt Budapesten 1874 évi február 21. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. *) A budapesti ügyvédj elöltek egyletének 2-dik vitaversenye) vasárnap tartatott meg; kitűzött tétel volt,, adassék elő védbeszéd és ügyészi indítvány, esetleg védbeszéd egy gazdag férjes asszony ellen, ki gyermekét a szülés utánni napon meggyilkolta ; jelentkezett négy vitázó, két vádló és két védő; a vita nagyon érdekes volt, azonban a tétel tág kerete miatt egyesek igen eltértek a tárgytól. A kitűzött 1 drb aranyat Tri bol szkyTheophiljoggyakornoknak itélteoda a bizottság, melynek elnöke, Dr. Környei Ede ügyvéd ur egy ujabbi vitára 1 drb aranyat ajánlott föl és további működésre buzdította az ifjúságot; erre az egylet elnöke mondott köszönetet a bizottságnak, a tanúsított szívességért s a fölajánlott 1 dbr aranyért Dr Környei Ede ügyvédurnák. Hallgatóság ismét igen szép számmal azt jelen. Különfélék. *(ö felsége) uralkodása 25. évfordulójának emiékezesére megkegyelmezett: az illavai fegyintézetből két fegyeneznek, a lipótvári fegyintézetből tizennégynek, a mária-nosztrai fegyintézetből négynek, a munkácsi fegyintézetből tizenhatnak, a szamosujvári fegyintézetből tizenhatnak és váczi fegyintézetből tizenhatnak, összesen 68 fegyeneznek, továbbá a kir. tvszéki börtönökben letartóztatva levő fegyenczekből összesen 257-nek, mindössze tehát 325 fegyeneznek. *) Horváth József ügyvéd ur tagjegyét legújabban beváltotta.