Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 9. szám - Az ötödik magyar jogászgyüles inditványa

— 68 — a mely elfogadtatván, Matoiai E saját és Lázár Ádám biz. tag nevében bejelenté különvéleményét az 5. §-koz a gyakorlati időnek 2 évről 4-re czélba vett felemeltetése ellen, és Hatnmersberg Jenő az ügyvédi kamarai intézmény ellen. Elnök ezután felhozván, miszerint a képviselőház az igazságttgyiminiszter által ujabban bemutatott három törvényjavaslatot is ezen bizottsághoz utasította, nevezetesen : 1 a vasutakon történhető balesetek által okozott károk és sérelmek iránti felelősségről: — 2. a hamis bukásokról, és 3. a váltóhamisításokról; felszólitá a bizottságot, hogy az előbbi eljárási módhoz képest ezek is, előleges tanulmányozás, és előadás végett egyes tagoknak adatnának ki. Minek folytán az emiitett javaslatok közül az l-nek Hodosy Imre, — a 2-iknak Hammersberg Jenő, — a 3-iknak előadásával pedig Matoiai Elek bizattak meg. Visszatérve most már az ülés fennt körülírt tárgyára, a javaslat Steiger Gyula előadó röviden összefoglalt ajánlata és Hodosy J. rövid ellenvetése után, a bizottság által a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következett a részletes tárgyalás. A czimben s ennek folytán illető helye ken a §-okban is előadó indítványára a „főváros pesti részei" helyett „pesti részeié íetett. Az 1. §-nál az általános vitában is fejtegetett azon kérdés tárgyában, „váljon lehet-e - mint a javaslat tervezi — a tulajdonos nevét a mostani telekkönyvekből átvenni, vagy y>cdig szükséges az uj helyszínelés ?" Hanimersberg J. azon közvetítő indítványt teszi, hogy azon telekkönyveknél, melyekben 1856, évi jan. hó l-e óta valamely birtokváltozás történt: a tulajdonos egyszerűen átvétessék; ellenkező esetben pedig uj helyszínelés utján a tényleges birtokos nyomoztassék ki. Szavazás utján a bizottság ezen indítványt mellőzte, s az 1. §-t két rendbeli irályi módosítással elfogadta. A 2. §. némi megvitatás után az előadó által ajánlott következő uj szerkezetben fogadtatott el: „Az uj telekkönyveket az e végre kiküldendő bizottságok készítik el, melyek mindenike egy biróból és két segédszemélybő! áll. A bizottságok biró tagjait a pesti kir. törvszék kebeléből az elnök küldi ki. Segédszemélyzetül pedig, a mennyiben az ügymenet megengedi, a törvényszék telekkönyvi segéd-és kezelő hivatalnokait, egyébként pedig külön felreendő egyéneket alkalmaz." „Ily bizottságok ..." stb. A 3. §. vegéhez ismét az előadó egy pótlékot hozván javaslatba, ez is hosszas vitára adott alkalmat, de végre a bizottság által elfogadtatott. Ennélfogva az átalakított telekkönyvekben a szám és térmértéken kívül még „az utcza vagy ut, tér vagy dülő neve vagy megjelelése, melyben az ingatlan fekszik kiteendők, és az azon levő épületek kitüntetendők." Előadó a szolgalmi jogokra vonatkozólag az 5. §-hoz harmadik pont gyanánt a következőleg szövegezett intézkedést javalá felvétetni. „Azon szolgalmi jogok, melyek az 1840. év előtt vezetett és akkor bezárt szolgalmi külön könyvbe voltak bejegyezve, és melyek iránt azóta újabb telekkönyvi bejegyzés nem eszközöltetett : nem vezetendők ugyan át hivatalból; de a jogosítottaknak szabadságában ál a 8. §. szerint kitűzendő határidőben az átvezetésért folyamodni, mely iránt a törvényszék ugyancsak a 8. §. szerinti eljárás után határoz." Egyhangúlag elfogadtatott. Hasonlag 6. §-hoz is hozott az előadó egy új szerkezetet javaslatba, a mely azonban már hosszas vitát keltett. Az előadó indítványa oda volt irányozva, hogy a határozatlan vagy érthetetlen bejegyzések felett ne a bizottság, de a törvényszék nöntsön az iratokból (tehát a felek megidóztetése élkül). Hodosy J. a felek meghallgattatása dáni határozathozatalt indítványozván — ezt uz előadó is elfogadta. — Hammersberg J. az ilyen esetekre a törvényszék kebeléből egy külön bárom tagu tanácsot kivánt alakíttatni. Az igazságügyminisztert helyettesítő m. tanácsos j végre az eredeti szerkezetet védelmezte. — Hosszas vita után az előadó által javaslatba hozott, de a Hodosy J. észrevétele szellemében i módosított szerkezet fogadtatott el. A 16. §. a következő szavakkal toldatott | meg: ,,s mely napon telik le." (hogy t. i. ez a felszólalási határidő alatt kiadott uj telekk j kivonatokon megjegyzendő.) A 17. §. előadó indítványára egyszerűen kihagyatik. A 18. §. második pontja következőleg módosíttatott. „Ez eljárásnál felmerülő kézbesítések I hites szolgák által díjmentesen eszközlendők." A 19. §. ismét előadó javaslatára következő szerkezetet nyert: ,,A főváros köteles a Pest városi hiteles felmérés és leírás egyik példányát a törvényszéknek átadni, valamint a törvényszék által ezen adatokra nézve netán kívánt felvilágosítások végett egyik mérnökét kirendelni. Köteles továbbá a telekkönyvek átalakításának a 2. §. alkalmazásából felmerülő összes külön költségeit viselni. A kiegészítés folytán felmerülő összes költségekhez pedig oly arányban járulni, a minőben a fennálló általános telekkönyvi szabályok szerint az ország más községei a helyszínelés költségeihez járulni tartoznak." „A most említett külön költségek mennyiségét és kifizetési módját — ha az iránt a főváros és a törvényszék elnöke közt nézetkülönbség merülne fel — véglegesen az igazságttgyruinister állapítja meg." Ezzel a törvényjavaslat tárgyalása befejeztetett; Hodosy Imre kijelenté, hogy az egész javaslat ellen átalánosságban különvéleményt nyújt be. A német sz ö v e t s ég i ta n á c s jogügyi bizottsága a napokban azon indítványt tevé, hogy állittassék össze egy 5 tagú bizottság, melynek feladata leend azon rendszert és eljárást megállapítani, mely egy általános német polgári törvénykönyv javaslatának készítésénél követendő. Látható tehát ebből, hogy a birodalom komolyan fog hozzá egy egységes pol gári törvénykönyv készitéséhez. — A büntetőtörvénykönyv azonban, melyet alig 3 évvel ez előtt léptettek életbe, már is revisio alá fog vétetni. A szövetségi tanács elnöksége ugyanis következőleg nyilatkozott a büntető-törvénykönyvről : Közvetlenül a német büntető-törvénykönyv életbeléptetése után a porosz kormány adatokat kezdett gyűjteni az iránt, hogy rueny' iben fog ezen törvénykönyv a praxisban életrevalónak bizonyulni. Az eddig gyűjtött adatok j azon eredményt szolgáltatják, hogy a büntető: törvénykönyvnek különösen azon határozmányai, melyek a birodalmi gyűlés által igtattattak be, nem bizonyultak helyeseknek, sőt nagy nehézségeket idéznek elő, olyannyira, hogy a porosz kormáuyr eljöttnek véli azon időt, midőn í ezen nehézségek, eloszlatására a törvény mó; dositandó. Ide tartoznak a büntető-törvényj könyv azon §§-ai, melyek az érdekelt magán j személyek indítványát a bűnvádi üldözés előfeltételévé teszik. Nagy bajokat idézett elő különösen a 64. §. azon határozmánya, mely szerint a magán érdekelt fél által tett büntetési indítvány a vád emelése után, sőt egész az ítélet kihirdetéséig bármikor visszavehető. Mert ez azt eredményezte, hogy a bűntettes és a sértett fél közt a büntetés megvásárlása alku tárgyává tétetett s ez oly eljárás, mely a jogot egyenesen kijátsza, és ennélfogva a nép jogérzetét méltán sérti. Továbbá helyteleneknek bizonyultak a büntetés kiszabása iránti szabványok a testi sértéseknél, amennyiben az mondatik, hogy különösen a verekedésekre nézve nélkülözik a kellő erélyt. Felhoz a jelentés még egy pár kevésbé lényeges pontot és mindezek alapján a porosz kormány nevében azon indítvány tétetik; hogy a büntető- törvénykönyv revisio alá vétessék és pedig necsak a jelentésben foglalt pontjaira nézve, hanem szólittassanak fel a szövetség többi államai is, hogy ez iránti javaslataikat megtegyék. Szükségesnek tartatik azonban, hogy a revideálandó törvénykönyv úgy rendszerére és oeonomiájára, valamint a §§-ok számára nézve megegyezzen a jelenleg fenálióval. ;Az ötödik magyar jogászgyülés indítványa. Vélemény és indítvány a magyar jogászgyülés állandó bizottsága által kitűzött következő kérdés felett : A hivatalnokok és az azokat alkalmazók vagyonjogi felelőssege amazok hivatalos eljárása által okozott károkért miképen szalályoztassék Dr. Weimann Fülöp kir. táblai pótbiró úrtól Budapesten. I. A hivatalnokok vagyonjogi felelőssége. Valamely köz (állami, törvényhatósági .vagy községi) hivatalnokot hivatalos eljárása miatt terhelő vagyonjogi felelősség iránti kérdés megvilágításánál egészben el kell nézni azon esetektől, melyekben a hivatalos eljárás kötelességszerű volt ; bármennyire is hasson az ily eljárás bántólag valakinek jogkörébe, a hivatalnok ellen e miatt igény jogosan nem érvényesíttethetik. ') Ily eljárás mellett is az, kinek jogkörébe bántó behatolás történt, bizonyos körülmények közt jogosítva van ugyan megháborított jogkörének helyreállítását követelni; például ha a tulajdonostól valamely ingatlan a közjó tekintetéből egészben vagy részben kisajátittatik, ha valamely gyár, üzlet vagy vállalat közrendőrségi szempontból megszüntettetik; ha közegézségi tekintetből beteg vagy gyanús állat lebunkóztatik stb. 2) itt azonban azon jogosultság a hivatalnok, mint olyan ellen soha sem irányul. Megtörténhetik az is, hogy az eljárás a hivataloskodóra nézve kötelességszerűnek mutatkozik ugyan, mindazonáltal ez arra nézve, kinek jogkörébe behatol, a joggal ellentétben levőnek tűnik fel. Ertem azon esetben, melyben valamely alábbrendelt hivatalnok felsőbbjének meghagyását kötelességéhez képest teljesiti, a meghagyás azonban magában véve nem jogos. A mint a kormányzat és igazgatás helyes elmélete a fokozatos hatósági rendszer életbe léptetését követelte, úgy ezen rendszer szükségképi folyamányának mutatkozik, hogy a hivatalos teendőkre nézve a hatóságok I hierarchiájában az alsóbbat a felsőbb irányában j az alárendeltség és engedelmesség bizonyos foka kösse le.Ezenjalárendeltség és engedelmesség nem terjedhet ugyan annyira, hogya z alsóbb akaratés meggyőződés nélküli vak eszköze legyen a felsőbb, nek : Sittliehkeit Ond Recht ziehen überallauch den Gehorsam des Beamten seine Grenzen : man ' n uss stets vor Augen habén, dass der Beamte I auch Mensch und Bürger bleibe und sein Ge' wisseu nicht vor der Selmelle des öffentliehen 5 Dienstes zurücklasse. s) Ha a felsőbbnek meghagyása kétségtelenül magán hordja a törvényellenesség és jogtalanság bélyegét, az alsóbb nemcsak jogo! sitva, de sőt kötelezve van az engedelmességet ! megtagadni; :.z ily meghagyás foganatositásáj ból folyó következmények ellenében az alsóbb állítólagos köteles engedelmességére valóhivatj kozással magát nem védhetné. Más részről azonban az alsóbb hivatalnokot sem nem jogosíthatjuk, sem nem kötelezhetjük arra, hogy minden egyes esetben vegye vizsgálat alá, ha váljon az általában véve törvényellenesnek | és jogtalannak nem látszó felsőbbségi megha| gyás, az eset körülményeink figyelembe vételével is illetékesnek és jogosnak mutatkozik-e? meg nem eugedhetjük, hogy mindenkor vala| mely felsőbbségi meghagyás foganatosítása vagy j nem foganatosítása ezen vizsgálatnak az al-') 1870, 42. t. cz. §. 81. 1872 36. t. cz. §. 123 j „tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény tett | kötelességévé, feleletreJnemVouható '1 Landrecht für die ! preussischen Staaten II. 10. § 87. Was ein Beamte r | vermöge seines Amtes und nach den Vorrschiftn des[ selbeu übernimmt, kann gegen ihn als eine Privatbeleidi-i gung nicht gerügt werden." 2) 1868. 55. t. cz. 1. §. 1868. 56. t. cz. §§. 1. 2. 1872. 8. t. cz. § 19. földmivelés Ipar, és kereskedelmi | minisztériumnak 1867. jnius 3 án kelt hirdetménye. 3) Deutsches Staats- und Bundesrecht von Dr. Heinrich Albert Zachariá II. kötet 40. lap.