Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 9. szám - Az ötödik magyar jogászgyüles inditványa

— 69 -sóbb hivatalnok által kedvfzőnek vagy nemkedvezőnek felösmert eredményétől tétessék függővé; ily jogosultság illetve kötelezettség minden kormányzatot lehetetlenné tenne, min- j den igazgatási szervezetet megbénítana. Valamint tehát ebből folyólag az alsóbb hivatalnok | mindenkor köteles felsőbbjének kellő alakban és kétségtelen hatáskörén belől kibocsátott, ál- j tálában véve törvényellenesnek és jogtalannak nem látszó, meghagyását foganatba venni: úgy más részről kétségtelen, hegy ily foganatosítás miatt felelősség az alsóbbra nem, és j csak arra nehezedhetik, kinek viszonyaiból \ folyólag épen a meghagyás nem kötelességszerűnek mutatkozik. 4) Önmagától értetik azonban, hogy a mit í az alsóbb hivatalnoknak felsőbbjéhezi köteles | viszonyából folyólag kifejtettem, nem alkalmaz- j ható a bíróságok tulajdonképeui hivatására j vagyis, jogsérelmek feletti határozati k hozatalára ; ezen hivatalos működésnél a bíróságot nem vezeti egyéb, mint a fennálló törvény alapján alkotott jogi meggyőződés ; és valamint a bíróság jogosítva van min den egyéb befolyást, legyen i z magának az uralkodónak parancsszavát és figyelmen kivül hagyni, úgy arra hivatalánál fogva kötelezve is van. „Der Richter hat lediglich auszusprechen \ was nach den Gesetzen Reeht ist, or kann ! mithin gar nicht gehorchen. da wo er rich- I ten solí." 5) Ott lehet tehát csak szó valamely köz- ] (állami törvényhatosági vagy községi) hivatal- j nokot hivatalos eljárása miatt terhelő vagyonjogi felelősségről, hol e hivatalos eljárás k ötelesség ellenes volt! ott azonban ezen felelősség az okozott kárra nézve mindig be is áll. Volt idő, melyben a hivataloskodást a hivatalnok jogának tekintették, mely mellett miután a hivataloskodásra nézve a hivatalnok és a hivataloskodás alá jutott egyén közt magánjogi tekintet alá eső jogviszonyt fel nem esmérhettek, a mint ilyen valóban nem is létezik, a hivataloskodás alá jutott egyén irá- j nyában a vagyonjogi felelősség eszméjét csak j ott fogadták el, hol tételes törvény azt vilá- ] gosan rendelte. Minél általánosobbá vált azonban a közhivataloskodás jogi alapjának helyes I felösmerése, és minél elterjedtebbé vált külö- | nősen azon meggyőződés, hogy a közhivata- j loskodás nem valamely jog gyakorlata, hanem 1 épen ellenkezőleg a hivatalnok részéről valamely kötelezettség teljesítése: annál inkább fel lett ösmerve, hogy ezen habár tisztán államjogi alapra visszavezethető kötelezettség teljesítésének elmulasztása ép ugy kell, hogy maga után vonja azon magánjogi kötelezettséget, mely szerint az ez által netalán megháborított jogkörét valakinek helyreállítani köteles, mint ezt az általános jogi meggyőződés eltérés nél-4) 1870 42. t. cz. § 74. 1871. 18, t. cz. §. 88. 1872. 36. t cz §. 116 „ha a tisztviselő illetékes meghagyásból s a meghagyás szerint (az előljáró felsőbb meghagyásból és annak értelmében járt el, a kártalanítási kereset mindig azok ellen intézendő, a kik a tör vénytelen cselekvést elrendelték." Landrecht I 6. ,.§.45. Wer den Befehl elessen dem er zu gehorchem schuldig ist vollzieht, kann in der Regei zu keinem Schadensersatz angehalten werden, § 46. Er.muss aber dafur haften, wenn die befohlene Handlung in den Gezetzen ausdrüklich verboten ist. §, 47. Wer vermöge seines Standes oder Amtes die Befehle seiner Vorgesetzten ohneEinschránkung zu befolgen verpflichtet ist, von dem kann nicht gefordert werden, dass er einen | in Dienstgeschaften ihm gegebenen Auftrag seiner Oberen prüfe" Az 1835 márcz. 7-én alkotott szászországi törvény az államhivatalnokok viszonyai tárgyában §. 7. „durch die Vepflichtung der Staatsdiener auf Beobachtung der Landesverfassung wird keiner berechtigt, die Anordnungen seines Vorgesetzten, derén Übereinstimmung mit der Verfassung ibm zweifelhaft dünkt, bei Seite zu setzen, vielmehr hat er denselben ohne Verzug nachzugehen und kann daher solchenfalls wegen Befolgung der Anordnung nicht zur Verantwortung gezogen werden." Az 1829. Augustus 23 iki M e i n i n g e n i alaptörvény §. 104 „die Verantwortlichkeit für jede gesetzwidrige Verfügung haftet zunáchst auf demjenigen, von welchem sie ausgegangen ist Befehle einer höheren Behörde decken solche nur weDn sie in gehöriger Form von dem competenten Oberen ausgegangen sind.'-6) Praktische Ausfiihrungen aus allén Theilen der Rechtswissenschaft von dr. B W. Pt'eirl'cr III. kötet 227. lap. kül bármely magánjogi kötelezettség páran csolta teljesítésének elmulasztására nézve már régen megállapította. Bármily eltérés is legyen a részletekre és általábau az alkalmazásra nézve: mai napság a magánjogi kártérítési kötelezettség elvét „toutfait quelconque de l'homme cause á autrui un dommage, obiige celui par la faute duqnel il est arrivó á réparer" in thesi már mindenütt a hivatalnokok hivataloskodására is találjuk kiterjesztve. A mi e részben a hazai6) jogállapotot illeti: korábbi törvényeinkben alig találhatni ide vonatkozó intézkedésekre, habár Frank Ignácz „a közigazság törvénye" cziniü munkájában bizonyságot nyújt arra nézve, miképen előbbi főbb bíróságaink a vagyonjogi felelősség eszméjét ismételten ítéleteik alapjául fektették ; az ujabbi törvényekben már imitt-amott akadunk elszórt rendelkezésekre, melyek ezen felelősséget közelebbről és részletesebben szabályozzák : mignem végre törvényhozásunk legujabbi időben e részben általános rendelkezéseket létesített, melyek a törvényhatósági és községi kormányzatot minden ágazataiban, az államit pedig egy jelentékeny ágára nézve áthatják. Azon egyes elszórt rendelkezések a következők : 1832/0 4. t. cz. §. 14 „ha a telkes jobbágy vagy úrbéri zsellér törvényes elmoz ditása esetében a megrendelt árverés foganat nélkül maradna, vagy bármely oknál fogva más jobbágy befogadásának szüksége támadna, a földes ur azonban ezt mindjárt nem teljesíthetné, az illetén telek elhagyása esetét az illető szolgabíró különösen, a kár megtérítésének egyedül önön személyére szorított terhe alatt tartozik a megyének bejelenteni.'' 1832/69 t. cz. § 6. „minthogy az árvákra éfi vagyonaikra szükséges gondviselés a jobbágyi kapcsolattal viszonyos legfőbb uri kötelességek közé tartozik, oly földesurak, kik ezen tisztöket nem teljesitik s kiknek elmulasztása által az árva vagyona főképen a szükséges felügyelés hiánya miatt akár az eredeti összeírás, akár a gondviselés ideje alatt kárt szenvedett, kötelesek lesznek az illető örökösöknek minden vesztességet arra az esetre kipótolni, ha a kár a vagyon iránti rendelkezésbe és gondviselésbe befolyt helybeli elöljárók, uraság tisztjei és gyámatyák által (a mennyiben t. i. a kár ezek vétségének lenne tulajdonitható) meg nem téritettetnék : a hol pedig a kár egyedül az úr vétsége által történt: csak ő maga tartozzék kárpótlással, az e részbeni kérdés elővétele és elitélése a tiszti ügyész felperessége mellett a megyék törvényszékére tartozván." ") Ausztriában a közigazgatás terén a vagyonjogi felelősség törvény által elösmerve nem volt, mignem az 1867. december 21 én a végrehajtó hatalomra alkotott alaptörvény 12. czikk kilátásba helyezte, hogy „Die civilrechtliche Haftung der Staatsdiener für die durch plichtwidrige Verfügungen verursachten Rechtsverletzungen wird durch ein Ge setz normirt," mely kilátás azonban eddig még nem j valósult. Ellenben az igazságszolgáltatás terén már egy 1859. mártius 12. rendelet kimondotta §.1. „Wenn eine richterliche Person bei der Justizverwnltungjschuldbarer Weise durch Verletzung oder Vernachliissigung ihrer Amtspflicht einer Partei Schaden zufügt, so ist sie der letzteren zur vollen Schadloshaltung verpflichtet. §. 2. Diese Verbindlichkeit erstrekt sich auf alle Civil-und Militiirgerichtsbehörden und Amter, dieselben mögen die Gerichtsbarkeit in bürgenichen Rechtsangelegeuheiteu, oder die Strafgerichtsbarkeit dem vollen Umfange nach ausüben, der nur einen Theil der dahin gehörigen Geschafte besorgen. Sie erstreckt sich auch auf alle Personen, welche bei diesen Behörden und Aemtern im Dienste stehon, oder zur Voruahme gerichtlicher Amtshandlungen bestellt sind, sofern dinen hinsichtlich der Erfiillung ihrer Amtspflichten ein Verschulden zur Last falit.'1 Preussisehes Landrecht II. 10 .,§. 8!). Jedes Versehen, welches bei gehöriger Aufmerksamkeit, und nach den Kcnntnissen, die bei der Verwaltung des Amtes gefordert werden, hiitte vermieden werden können, muss der Beamte vertreten! §. 90. „Vorgesetzte, welche durch vorschriftrnasige Aufmerksamkeit die Amtsvergehungen ihrer Untergebenen hiitten hindern können, sind für den aus Vernachlassigung dessen entstehenden Schaden verhaftet" Azon felül ezen törvénykönyv a felelősséget egyes esetre alkalmazva ismételten kifejezi: p. o. I. 6 § 133, 11. §. 355. 358, 12. §. 97. 140.141. 158; 14. §. 227 s. a. t A bíróságokra nézve pedig az ottani perrendtartás különösen rendeli „wenn sich ott'enbaret. dass ein Justiz- . 1840. 4. t. cz. §. 32. „A mely csősz az urának vagy tisztjének, ennek nem léte esetében pedig a helységbeli elöljárónak, ez pedig a kárositottnak s illetőleg az illető szolgabírónak vagy kapitánynak az előtte tudva lévő mezei, kerti, szőlőbeli, vagy erdei kárt harmad nap alatt be nem jelenti, a költségeknek egyszeres ugy a kárnak, annak minemüségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres megtérítésén felül stb. 1840. 15. t. cz. I. R. §. 136. 1844. 6. t. | cz. §. 5. ,,ha az óvásokra nézve adott rendej letek bármely pontjának teljesítését az illető j törvényes személyek elmulasztanák, a váltó-I törvényszék által megítélendő kárpótlással tartoznak." 1840. 15. t. cz. II. R. 960 „A letételekről az egész váltótörvényszék vagy tanács felel." 1840. 15. t. cz. II. R. §. 140; ideigl. törv. szab. I. R. §. 110 „Valónak találj ván a váltófeltörvényszék a semmiségi panaszt ily esetben a váltótörvényszék a fe-I leknek a feltörvényszék által meghatározandó j kárpótlással tartozik." 1840. 15. t. cz II. R. §. 153; 1844. 6. t. cz. §. 17; 1869. april 8-i rendelet §. 20. „a birói zár alá vett tárgyak egy harmadiknál (tehát a kiküldöttnél is, ki azokat letétel végjtt magához vette) olyan letétnek tekintetnek, melyek rontása és elidegenítéséből származott kárnak megtérítése a váltótörvény-I szék által meghatároztatván, a váltójogi szokott eljárás utján fog az illetőn végrehajtatni " 1840. 15. t. cz. II. R. §. 173; 1869. april 8-i rendelet §. 42 „mind a megkeresett városi törvényszékek és alispánok, mind a kiküldött törvényszéki tagok, szolgabirák és esküdtek kötelesek a legsúlyosabb felelet terhe alatt a kitett rövid határidőket szorosan megtartani s a megbízásban pontosan eljárni, ellenkező esetben minden mulasztás vagy ha-bediensteter wirklich seine Pflicht vernachlássiget, oder aus den Augen gezetzt eine Ungerechtigket verübt, den Vorschrifen der Gezetze und den Obliegenheiten seines Amtes zuwider gehandelt hat, soll derselbe allén der Partei dadurch verursachten Schaden ersetzen." F r a nc z i a o r sz á g ba n a Code civil 13S2. czikk általános rendeleténél fogva találják már a felelősséget megállapítva : a birákra nézve pedig a Code de procédure civile 505 czikk különösen rendeli „Les juges peuvent érte pris a partié dans les cas suivans : S'ily a dol, fraude ou concussion, qu'on prétendrait avoir été comtnis, sóit dans le cours de 1' instruction, sóit lors des jugements; si la prise á partié e3t expressément prononcée par la loi; si la loi declare les juges responsables, a peine de dommages et interéts; s'il y a déni de justice." Entwurf eines Gezetzes über Schuldverhaltnisse 1096. czikk ,,wer durch Absicht oder grobe Fahrlassigkeit, derén sich ein richterlicher Beamte bei Verhandlung oder Entscheidung eines Rechtstreites oder in Geschaften der freiwiligen Gerichtsbarkeit oder ein vom Staate oder einer Gemeinde angestellter Verwaltungsbeamter bei Behandluag der ihm obliegenden Geschafte schuldig gemacht hat. einen Schaden erlitten hat, kann dessen Ersatz von dem schuldigen Beamten verlangen.'' Szász polgári törvénykönyv .,§ 1506, .Wer durch absichtliche Verschuldung oder grobe Fahrlassigkait eines richterlichen Beamten bei Verhandlung der Entscheidung eines Rechtstreites oder in Geschaften der freiwilligen Gerichtsbarkeit Schaden erleidet, kann dessen Ersatz voz den schuldigen Beamten fordern." § 1507 „Von dem Staate oder von Gemeinden angestellte.Verwaltungsbeamte haften^für den Schaden, welchen sie bei Behandlung der ihnen obligenden Geschafte absichtlich oder durch grobe Fahriiissigkeit verursachen." Zürichi polgári törvénykönyv, melylyel e részben a Schathauseni szórni szóra megegyezik, §. 1832. „Wenn jemand durch absichtliche Fehler oder durch grobe Fahrlassigkeit eines Richters oder einer anderen Gerichtsperson in einem Prozesse oder bei Verwaltung der freiwilligen Gerichtsbarkeiten zu Schaden gekommen ist, so hat er gegen den Schuldigen eine Forderung auf Erzatz des vollen Interesses." §. 1854. „Diejenigen Personen, welche mit der Führung öffentlicher Bücher im Interessé des Privatverkehrs betraut sind, haften für vollen Ersatz auch des ..Schadens, welcher aus leichter Fahrlassigkeit bei Fbung ihres Berufes jemandem widerfahren ist." §. 1854. „Die Mitglieder und Angestellten der Verwaltungsbehörden haften für den Schaden, welchen sie bei Behandlung von Geschaften. die diese betreffen, mit Absicht oder aus grober Fahrlassigkeit denselben verursachen " §. 1857. „Die Verantwortlichkeit der im öffentlichen Dienste der Gemeinde handelnden Personen für die dabei verursachte Sckádigung von Privatpersonen ist m analoger Weise zu bestimmen.'1