Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 8. szám - A részvény társaságokról szóló törvényjavaslat Ausztriában. 1. [r.]

- 62 — Sajnos, hogy a tapasztalat törvényünket annyiszor arczul csapta, és bebizonyította és bebizonyítja még jelenleg is, hogy ebbeli törvényes intézkedéseink mily hiányosak, monynyi kijátszásra szolgáltatnak alkalmat, és az igazságszolgáltatás érdekében mily égető a szükség egy uj megfelelő csődtörvény iránt. A következő czikkben a javaslat anyagi részének még hátralevő §§-ait fogom birálat alá venni. A részvény társaságokról szóló törvényjavaslat Ausztriában. I. Az osztrák kormány legközelebb terjesztette be a birodalmi tanács alsóházához arészvünytársaságokról és a comandit- részvénytársaságokról szóló törvényjavaslatot. Ezen javaslat egészen uj korszakot jelez Ausztrának e tárgybani törvényhozásában. Az engedélyezés általi állami gyámkodás elve e törvényjavaslatban mellőztetik és annak helyébe a szabad társulás és a társulatok autonomicus működése lép. Angolország, Francziaország és Németország törvényhozásai ezen lépéseket már megtették. Természetes, hogy az állami gyámkodás helyébe a közönségnek lehetőséget kell keresnie arra nézve, hogy önmaga őrködjék saját jogai felett. Külsőleg e törvényjavaslat a kereskedelmi törvénykönyvet kiegészítő novella alakját viseli. A törvényjavaslathoz mellékelt indokolás igen ügyesen és világosan van szerkesztve, és utal különösen arra, hogy az utóbbi év tapaszlatai megmutatták, hogy az állami engedélyezés nem képes megakadályozni a r észvénytársaságok szédelgéseit és nem teszi feleslegessé az elővigyázatot azok részéről, kik ily/vállalatban részt vesznek. A javaslat azon határozmányai, melyek különösen az eddigi állapothoz képest újításoknak nevezhetők, következő pontokba vonhatók Össze: A részvényeknek vagy rész vényrészleteknek, ha a birtokosra szólnak, legalább 200, ha pedig névre szólnak, legalább 100 frt értékkel kell birniok. Ha a. részvénytársaság alaptőkéje nem több 5oo,ooo írtnál, akkor a birtokosra szóló részvények legalább 100 frt, a névre szólók pedig legalább 5o frt értékre mehetnek. Minden részvénytársaságnak kell felügyelő bizottsággal birnia. Az alaptőke aláírása után az aláírók gyűlése megválasztja az elnökséget és a felügyelő bizottságot. A részvénytársaság bejegyzéséhez szükséges annak bebizonyítása, hogy az egész töke aláíratott és annak 5o°/0-a befizettetett. A részvénytársaság nem vásárolhatja meg saját részvényeit és ezeket zálogba sem veheti. Kivételek erre nézve: 1) ha és a mennyiben ily szerzés a társasági szerződés szerint az alaptőke részleges vagy teljes törlesztése végett történik; 2) ha és amennyiben ez végrehajtási uton a társaság saját követeléseinek behajtása végett történik. Ezen esetben a szerzett részvények a lehető gyorsasággal eladandók és az év folyamában történt ily szerzemény az évi jelentésben feltüntetendő. (Mint kivétel volt az előbbi javaslatban felemlítve az is, hogy saját részvényeit a társaságakkor is megvásárolhatja, ha a társaság váltó-üzlete ezt megkívánja. Ezen határozmány azonban a mostani javaslatban elejtetett.) Ha a közgyűlés valamely határozata a törvénynek vagy az alapszabályoknak sértésével hozatik, 3 hónap alatt joga van bármelyik részvényesnek a kereskedelmi törvényszék előtt perbe fogni a társaságot. A kereset iránt a peres felek megidézendök és valamennyi részvényes nyilvános uton értesitettik, hogy jogukban áll akár mint felperesek, akár mint közbenjárók a társaság mellett fellépni és e czélből a keresetbe, valamint annak mellékleteibe is a törvényszéknél betekinthetnek. Azon ítélet, hogy a közgyűlés határozata semmisnek nyilvánittatik, vagy pedig fentartatik, minden részvényesre nézve kötelező. Több külön per vitele^ e tárgyban nem engedtetik meg. Az ítélet által a megsemmisiteit határozat alapján jóhiszemüleg szerzett jogok nem érintetnek. A kereset beadása után inditványoztathatik, hogy a megtámadó t határozat végrehajtása egyelőre függőben tartassék az eldöntés behozataláig. E felett a kereskedelmi törvényszék azonnal tartozik határozni. Ha valamely részvényes, vagy a részvényesek bizonyos száma, kiknek részvényei összesen legalább az alaptőke Vio-ét teszik, a kereskedelmi törvényszék által beadvány utján valószínűvé képesek tenni, hogy a társaság igazgatásánál rendetlenségek történnek, ezen esetben követelhetik, hogy közülök valaki felhatalmaztassék a társaság könyveibe betekintést venni. Ujabb részvények nem adhatnak ki mindaddig, míg a már kiadott egész alaptőke nincs befizetve. Ezen esetben is szükséges azonban, hegy a közgyűlés határozza el ujabb részvények kiadását. A részvényesek a szenvedett veszteségek által megkisebbedett alaptőke kiegészítéséig nem hozhatnak osztalékot. Valamely, a bír tokosra szóló részvénynek aláírója a részvény egész névbeli értékének befizetéseért a társasági szerződés bejegyzésétől számított 3 éven át feltétlenül kötelezve van. A felügyelő tanács a társaság üzletvezetése felett az igazgatás minden ágaira tartozik hatáskörét kiterjeszteni. A társaság ügyeinek menetiről tudomást szerezhet, annak könyveit és okmányait bármikor megtekintheti, a társaság pénzkészletét megvizsgálhatja és az elnökségtől a szükséges felvilágosításokat követelhet. A felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egyszersmind az elnökség tagjai, sem pedig az igazgató tanácsé. A felügyelő bizottság tagjai személvesen solidariter felelősek a kárért, melyet kötelességeik nem teljesítése által okoznak. A részvénytársaságokban tehát ezentúl 3 vezérlő közeg lenne, t. i. az elnökség, továbbá a felügyelő bizottság, mely tisztán ellenőrző hatósággal bír, és végül az igazgatótanács, mely az elnökséget mint végrehajtó közeget képviseli. Az elnökség közgvülés által választatik. A társasági szerződésnek bejegyzése után egy évvel mindenesetre uj választás eszközlendő az elnökségre nézve, és azontúl megválasztatása nem történhetik hoszszabb időre 3 évnél. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. *(A folyó évi magyar jogászgyülée re szétküldött tagjegyeket a következő' urak utasitották ujabbban vjssza:) Balassa-Gyarmaton: VizkeletyFerencz ügyvéd, D omján Pál kir. törvényszéki biró, Kék István ügyvéd, Ma latin szky József törvényszéki biró, GolkaGyörgy ügyvéd, Farkas Ferencz ügyvéd. Zalaegerszegen : J. SJ Szublics László ügyvéd, Háry Sándor ügyvéd, H idegh József ügyvéd, Szigethy Antal ügyvéd, Háry József törvényszéki biró ; Zomborban : K 0 11 a r i c Vazul aljárásbiró, V u j e v i c h Zakár ügyvéd, Sándor Béla ügyvéd, Dr. V uj i t s János ügyvéd. Egerben : H a n á k Sándor törvényszéki biró, Horváth József ügyvéd; Szalay László tőrvényszéki jegyző. Késmárkon : K él er Pál városi főjegyző, B ai s z Béla gyvéd. Győrött: Nagy Pál polgármester; Kalocsán: Nyers Lajos törvényszéki elnök; Borosjenőn: Naszády Iván törvényszéki jegyző: Tamásiban: KoncsicsPál ügyvéd; Déván: B 0 d 01 a János törvényszéki elnök, Lázár György ügyvéd; Munkácson: Pohl Jóy.sef ügyvéd; Kolozsvárott: Vikol Simon aljárásbiró, D. Fischer Lajostigyvéd; Csáktornyán : S t i e d er Lajos törvéuyszéki aljegyző ; Nagy-Szőllősön : Nagy József ügyvéd, J e -j lenffy Kornél kir. ügyész; Turócz-Szt.-Mártonban: Lehoczky Vilmos,törvényszéki jegyző; Nyitrán.- Bócz Zsigmond ügyvéd. Székelyj Udvarhelyen : J á n 0 s y Mihály törvényszéki biró, Kovács János ügyvéd, S 0 r s i c h Gusztáv ügyvéd; Nyíregyházán: Kovács Zsigmond ügyvéd, Horovitz Jakab ügyvéd; Nagybecskereken : Vé c s ey Béla ügyvéd; Komáromban: Nagy Vasvári Sándor ügyvéd ; Tordán : Balog János ügyvéd; Debreczenben: Kovács Sándor ügyvéd. Ezen uraknak visszküldeményét ezennel nyugtatván, van szerencsém őket értesíteni, hogy az évkönyv (jegy és utánvét nélkül) résziikre, mint mult évi járandóság ujabban expedi áltatott. Dr. Siegm u n d Vilmos, az állandó bizottság titkára. *(Meghivás) a budapesti Uyvédi egylet négy szakosztálya által az egylet helyiségeiben (mi utcza 8. sz.) f. hó 25-én esti (> órakor tartandó együttes alakuló ülésére. Napirenden áll : a tagoknak az alapszabályok és ügyrend értelmében az egyes szakosztályok névjegyzékeibe önkéntes jelentkezés utján leendő felvétele és a négy szakosztály elnökei és jegyzőinek választása. Fígyelmezteinek a t. tagok, hogy az ügyrend II. rész 2. §-a értelmében minden egyleti tag ugyanazon időben több vagy mind a négy szakosztály tagja is lehet. — Kelt Budapesten 1874. évi február 15-én. Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. *(Meghivás) a budapesti ügyvédi egylet által f. é. február 2 7 -én es ti 6 órakor az egylet helyiségeiben tartandó teljes ülésre. Napirenden áll: a harmadik szakosztály indítványa az ügyészség által a 1 ádlott javára bejelentett felebbezés tárgyában, előadó Dr. Csukássy Károly ; a negyedik szakosztály indítványa a kisebb polgári ügyek elbírálására hivatott hatósági közegek tárgyában, előadó Dr. Lőw Tóbiás; a negyedik szakosztály indítványa a kézbesítések végrehajtók általi te1-jesitésénck megszüntetése tárgyában, előadó Dr. Slegmund Vilmos. Kelt Budapesten, 1874. évi február 17-én. Elnöki megbízásból Dr. Siegm u n d Vilmos, egyleti titkár. *(A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) hétfői ülésében elvben elfogadván Réső Ensel Sándor urnák indítványát a kézbesítések végrehajtók általi teljesítésének megszüntetése tárgyában : határozatát azzal rendelte a teljes ülés elé terjesztetni, hogy ott az e tárgyban már korábban elfogadott indítvány folytán kidolgoztatni rendelt emlékirat mielőbbi felterjesztése egyidejűleg megsürgetendő. *( A budapesti ügyvédi egylet) i azga'.ó választmánya f. hó 13. tartott ülésében tisztán belkezelési ügyekkel foglalkozott. * (Az ügyvédjelöltek és jog gy a k 0 r n ok 0 k) f. hó 12-én a megyeház termében értekezletet tartottak az ügyvédrendtartásról szólló törvényjavaslat átmeneti intézkedései reájuk vonatkozó részének enyhítése iránt a minisztériumhoz és az országgyűléshez intézendő kérvény tárgyában követendő eljárás megállapítása iránt. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok egyletének elnöke rövid beszéddel nyitotta meg a gyűlést, meggyőződését fejezvén ki a felett, hogy illető helyen mindenesetre tekintetbe fogják venni azok helyzetét, a kik a gyakorlatot már megkezdették; proponálta, hogy a gyűlés válasszon a szükséges lépések megtétele végeH egy bizottságot. Utánna beszéltek még többen hasonló szellemben, a minek fólytán elhatároztatott egy 13 tagu bizottság választása, uely ez ügyben teljhatalmú eljárásra megbizatott; mire a gyűlés a bizottság megválasztása után szétoszlott. A választott 13 tagu bizottság azonnal összeült és elhatározta, hogy legelőször is az igazságügyminiszterhez fognak kérelemmel járulni, hogy ne ellenezze a javaslat átmeneti intézkedéseinék megváltóztatását. E czélból egy 5 tagu küldöttség az egylet elnökének vezetése alatt 13-án tisztelgett az igazságügyminiszter urnái, ki a küldöttséget barátságosan fogadta és a szónok rövid kérelme után egy igen szép beszéddel felelt a küldöttségnek, amely-