Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 8. szám - A részvény társaságokról szóló törvényjavaslat Ausztriában. 1. [r.]

- 63 — ben előadá, hogy a törvényjavaslattal azon czél elérését tűzte ki, hogy i z úgyvédi karnek azon nagy tiszteletetet és bizodalmat megszérezze, melye kart Európa egyéb művelt népeinil méltán megilleti, s hogy e czél megfestés -tésére ép a jelen nemzedék van hivatva és gyümölcseit is az fogja élvezni és hogy ő az ifjúság méltányos kéréseit nem fogja mellőzni. A küldöttség szónoka erre az ifjúság nevében megköszönte a miniszter urnák ezen hazafias és nemes gondoskodását a haza sorsa és jövője iránt, biztosítva a miniszter urat, hogy e nemes munkában erejéhez és tehetségéhez képest az ifjúság is részt fog venni. Ezután a miniszter ur még néhány szót váltott a küldöttség tagjaival és azt elbocsátotta azon Ígérettel, hogy a jogügyi bizottság javaslatát nem fogja ellenezni. —A küldöttség a jogügyi bizottság elnökénél és előadójánál is tisztelgett. * (Meghivás.) A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egylete f. hó 22 én azaz, vasárnap d. u. 5 órakor az ügyvédi egylet helyiségeiben (uri utcza 8. I. em.) a 2-dik vitoversenyt fogja rendezni, a merre ugy az ügyvédjelölteket, valamint azokat, kik az Ugy iránt érdekkel viseltetnek, van szerencsém meghívni. Budapest, 1874. febr. 18. Melha Kálmán elnök. Különfélék. * (A bírói határozatok kézbesítésének szabályozásáról) Eötvös Károly képviselő ur egy törvényjavaslatot készített, mely szerint a kézbesítés a végrehajtástól a birósági székhelyeken is elvétetnék s általuk csak a felek különös kérelmére volna teljesíthető. A kézbesítéseket kis és nagy községekben s községi, illetőleg körjegyző, rendezett tanácsú a törvényhatósági joggal felruházott városban a jegyző vagy külön e czélra alkalmazott hivatalnokok teljesítenék. A kézbesítők nevei a községi s városi hatóságok által a bíróságoknak bejelentendők s bíróságok irodáiban nyilván tartandók. A kézbesítők felelőssége a községek rendezéséről szóló törvény részletes módosításával külön szabályoztatik. A biióságok saját területükön a kézbesítőkhöz közvetlenül intézhetik megkereséseiket. A kézbesítés dij nélkül teljesíttetik. Azonban, ha olyan kis községben kell kézbesíteni, hol jegyző nem székel, vagy ha a kézbesítést távol eső pusztákon, tanyákon, szállásokon, nyaralókon, szőlőhegyi lakokban kell teljesiteni: a kézbesítők szállítási költsége előlegezendő. E költségbe napi és eljárási dij nem számitható. E költség a bíróságok által az illető községekre egyszer s mindenkorra megállapítandó s a bíróságok irodaiban nyilvántartandó. A szállítási eszköz előállításáról nem a kézbesítő, hanem az illető község tartozik gondoskodni, és azért a dij is azt illeti. A kézbesítő mindenesetre tartozik a félnek megmagyarázni azon határozatokat, melyeknek tartalmát idézés, makacssági Ítélet, ingatlanok átruházása, feltételes fizetési meghagyás, váltói fizetési mandátum és közjegyzői okirat alapjáni végrehajtás képezik. * (A m. kir. igaz ságügyminiszter) körrendeletileg az összes kir. törvényszékek elnökeit és a telekkönyvi hatósággal fölruházott kir. járásbíróságokat a hiteltelekkönyvek pontos és egyöntetű kezelése végett oda utasította, hogy arra ügyeljenek, miszerint a birtok, teher és tulajdonlapok mindig külön nyomtatott ivet kapjanak, szükség esetében hasonló uj iven folytattassanak. Ha az időközben foganatosított birtokszabályozás folytán valamely községi telekkönyv átalakittatik, tekintettel arra, hogy a telekkönyvekbe bejegyzés csak törvényszéki határozat folytán történhetik, a törvényszék által mindannyiszor az eddigi birtokállapot megszüntetése s az uj tagositási állapotnak bevezetése határozatilag elrendelendő, s ezen végzés az illető telekkönyvekben is kitüntetendő. Az ujonan átalakított telekkönyvekhez tartozó térképek pedig a munka könnyítése végett az egész községi határt magában foglaló nagy rajzban előkészítendők. * (Körre ndcle t az első f. kir. bíróságokhoz.) Az 1870. 42. t. cz. 56., és az 1871. 18. t. cz. 100. §§ ai szerint, büntető eljárás esetében köztörvényhatósági, illetőleg községi tisztviselők és hivatalnokok, hivataluktól mindenkor felfüggesztendők lévén, az idézett törvényezikkek 86. és 99. §§-ai nyomán, melyek szerint, büntetendő cselekmények elkövetése esetében a vizsgálat köztörvényhatósági, illetőleg községi tisztviselők és hivatalnokok ellen is a büntető eljárás szabályai szerint eszközlendő, — utasitom a kir. bíróságokat, hogy a köztörvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok ellen elrendelt bűnvádi vizsgálatokról az alispánt, illetőleg a polgármestert, ugy nemkülönben a megyei vagy városi főispánt, — községi tisztviselők vagy hivatalnokok ellen elrendelt vizsgálatokról pedig az alispánt és a községi képviselő-testületet mindenkor értesítsék. Budapest, 1874. február 3-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. * (A törvenykezézi rendtartás módosítása tárgyában egybehívott szakbizottság a törvénykezési rendtartás 395. íjához oly kiegészítést fogadott el, melynek értelmében sorhadi, honvédelmi és tengerészeti tisztek jelvényei, rendéi és diszjelei és fegyverzetük a foglalás alól kivétetnek. Minthogy a gyakorlat kimutatta, hogy azon 300 forintból, mely egy tisztviselőnek fön marad, ha fizetése lefoglaltatik, megélni nem lehet, a bizottság a törvénykezési rendtartás 399. §-át oda indítványozta módosítani, hogy ál lami, törvényhatósági, községi tisztveselők lelkészek, tanárok és tanítók, sorhadi, honvédelmi és tengerészeti tisztek fizetésének csak egyharmada foglalható le, azonban ugy, hogy a foglalás után az illetőnek legalább 600 forint maradjon. Ha azonban a foglalás a feleség vagy gyermekek tartási dija fejében rendeltetik el, akkor a foglalás alól kiveendő minimum csak 300 forint. A lakpénzek csak a lakbér fejében foglalhatók le. * (A pesti egyetemi ifjúság) egy zajos gyűlésben Schiller Henrik indítványára a képviselőházhoz egy kérvény intézését határozta, melyben azon kérelemnek lesz kifejezés adva, hogy: 1. az igazságügyi miniszter által az ügyvédi rendtartás tárgyában a képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslat 115. §-a oda módosittassék, hogy e javaslat 5. §-a csak azokra bírjon kötelező erővel, a kik az emiitett javaslatnak törvényerőre emelkedése után következő tanévekben lépnek a jogi pályára; 2. hogy a 13. §. akép változtattassék meg, miszerint az ügyvédek, illetőleg a kincstári és jogalapitványi ügyészségek csak akkor tegyenek a mellettük alkalmazott Ugyvédejelöltek magaviseletéről az ügyvédi kamaráknak jelentést, mikor más ügyvédhez mennek, vagy pedig joggyakorlatukat befejezték. * (Kimutatás a szegszárdi kir. törvény szék 1873. évi ügyforgalmáról.) Az említett törvényszék 1872. évből hátramaradott 1846 ügyiratokat vett át; — 1873. évben beérkezett 26,488 ügyirat, összesen 28,334 Ugy; — összesen volt ez évben tehát elintézendő 5491 Ugygyel több, mint előző évben. Elintéztetett 27,868. Az igazságszolgáltatás egyes szakai szerint az ügyiratok következőkép voltak felosztva: elnökségiek 2549 darab, elintéztetett mind, hátralék semmi; — polgári osztályiak 11,678, elintéztetett 11,335, hátralék 343; — telekkönyvi 11173, elintéztetett 11,139. hatralék 34; — fenyitő osztálynál 2934, elintéztetett 2845, hátralék 89. Összehasonlítva az 1873. évi ügyforgalmat az 1872. évvel, következő adatok tűnnek ki: 1872. évben beérkezett 24,689, 1873. tehát 3645 ügyirattal több; — 1872. évben elintéztetett 22,843; — 1873. elintéztetett 27,868[; 1873. évben elintézett többlet 5025. Hátralékokra nézve megjegyzendő, hogy azok legnagyobb része az év utolsó hetében terjesztettek be. * (Körrendelet az összes e. f. kir. bíróságokhoz.) Az 1873. IX. t. cz. 8. §a szerint, az ítéletektől járó illetéket, a menynyiben az még nem rovatott le, a birósági vég rehajtók az itélet végrehajtása alkalmával behajtani, és az illető adóhivatalnak beszolgáltatni kötelesek lévén, a pénzügyi hatóságokkal leendő összhangzatos eljárás tekintetéből a következőkről értesíttetnek a bíróságok miheztartás végett : I. Az e. f. kir. bíróságok, a törvényesített bélyeg- és illeték-szabályok 81. §-a értelmében kötelesek az általuk hozott és közvetlen fizetendő illeték alá eső Ítéleteket, vagy végzéseket, továbbá a felsőbb birósági ítéleteket vagy végzéseket, hitelesített másolatban egyidejűleg az elősorolt birói határozatok kiadványozásával, az illetékszabással megbízott hivatalokkal közölni. II. Azilletékszabási (adó-) hivatalok a m. k. pénzügyminisztérium részéről azon utasítást veendik, hogy a végérvényes birói Ítéletektől, illetőleg végzésektől járó illetéket legfeljebb 48 óra alatt szabják meg s az arról szóló fizetési meghagyást kézbesittessék az illeték-kötelezett félnek. Mihelyt az önkéntes befizetésre kitűzött 30 napi határidő eredmény nélkül lejárt, az adóhivatal kiállítja hivatalos alakban a kimutást az Ítéleti illetéktartozásról, és abban bizonyítja, hogy az illeték 30 nap alatt le nem rovatott, s a lejárattól kezdve 6°/0 késedelmi kamatok is fizentendők az illeték-lerovás napjáig bezárólag. Ezen hátraléki kimutatások esetről esetre áttétetnek az adóhivatalok részéről az illető e. f. kir. bírósághoz azon megkereséssel, hogy az adóhivatali kimutatást a vonatkozó birói itélet végrehajtásával megj bizott birósági végrehajtónak azonnal adják ki. I ül. Mihez képest utasitom a bíróságokat, hogy a hozzájok beérkezendő fennebb jelzett adóhivatali hátralékkimutatásokat esetről esetről még pedig 24 óra alatt adják ki azon birósági végrehajtónak, a ki a vonatkozó itélet végrehajtásával megbízva van, s a kinek az 1873. IX. t. cz. 8. §-a szerint kötelességében áll, az Ítélettől járó illetéket az itélet végrehajtása alkalmával a fizetésre kötelezett féltől behajtani, s az eként behajtott illetéket az adóhivatalhoz beszolgáltatni. Ha az itélet alapján elrendelt végrehajtás foganatosítása után érkeznék be az adóhivatal illetékhátraléki kimutatása, a bíróság ezen körülményről, a kimutatás visszaküldése mellett, azonnal tudósítani tartozik az j adóhivatalt a végből, hogy ez utóbbi most már I közigazgatási uton indíthassa meg a végre! hajtást az Ítéleti illeték fizetésére kötelezett fél ellen. Kelt Budapesten 1874. febr. 10-kén. Dr. Paul er Tivadar s. k. *(L e g ujabb csődök) a pesti kir. törvényszéknél: Silberberg Márk alkusz ellen, perügyelő Szemenyei János, bejelent határidő május 20—22, tömeggonduok választása máiczius 13. Szorg Péter czipész és neje szül. Wundhayer Katalin ellen, perügyelő Rakocza János, bejelent, határidő máj. i 20— 22, tömeggondnok választása marczius 20. j — A budapesti keresk. és váltótörvényszék-i nél: Frank Gyula keresk. ellen, perügyelő j Fürth Miksa, bejent. határidő május 18—20. Halálozások: Haiter Máté pesti ügyvéd az or-1 szágos tébolydában, élte 48. é^ében, 1874. évi február hó 14-én. Kinevezések: Vas vár y Emil szegedi kir. törvényszéki dijnok a fehértemplomi királyi ügyészséghez Írnokká; a belényesi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Cosma Mihály belé-I nyesi aljegyző; Bodecsu János naszódi I törvényszéki irodatiszt ugyanazon törvényszékhez iroda igazgatóvá; a karczagi k. törvényszékhez telekkönyvi írnokká Jó z 8 a György ottanijárásbiróságidijnok; a rimaszombati kir. járásbírósághoz végrehajtóvá F áy I Tamás sőregi lakos; a szobránczi kir. jáj rásbirósághoz végrehajtóvá Kürthi Albert ; ungvári kir. törvényszéki irnok. Áthelyezések: Tihanyi Ferencz kecs! keméti kir. törvévyszéki segédtelekkönyvvezető I hasonló hiv. minőségbeli a pesti kir. Jörvény< székhez; Hegedűs István h.-szoboszlói k.