Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 8. szám - A német csődtörvényjavaslat. 2. [r.]

- 61 — bevégzésében ily módon korlátozni és megszorítani sem nem czélszerű, sem nem méltányos. A joghallgatók a méltányossági szempontot illetőleg az emiitett miniszteri rendeletek nynjtotta jogok sértethetlenségéből azon természeteszerti következtetésre jöttek, hogy a kötelező tudorság sem terjeszthető ki reájnk; és ezen nézetet az eddig mondottak szerint szintén kell osztanunk, jóllehet ezen intézkedést általában és elvileg tökéletesen helyeseljük. De ezenkívül vannak a javaslatban ugyancsak az ügyvéd-jelöltekre vonatkozólag más jóllehet csak negatív hátrányok is. A javaslatban u. i. az ügyvédjelöltek állása egyetlen egy szóval sincs megérintve és igy ezentúl is ugy mint eddig csupán az ügyvédek tetszésére, kegyére vannak bizva. Ha tekintetbe vesszük azon már majdnem mindennapiakká vált panaszokat , hogy az ügyvédek az irodáikban elfoglalt ügyvédjelölteket és joggyakornokokat sem feladatukkal, sem pedig állásukkal össze nem férő teendők végzésével terhelik és ha tekintjük, hogy a joggyakorlatnak meghosszabbítása folytán az ügyvédjelöltek száma is tetemesen gyarapodni fog, lehetetlen nem sajnálattal vennünk észre a javaslat e tekintetbeni hézagát. Ha a törvény az ügyvédjelöltet az ügyvédi kamarának és az ügyvédeknek tökéletesen alárendeli, adjon neki jogot is magát a kamarában képviseltetni és viszont az ügyvéd visszaélései ellen is a kamaránál keresni orvoslatot. Mert csak akkor, ha mindkét rész tisztán látja kötelességeit és jogait, csak akkor várhatni, hogy mindegyik rész a másik megelégedését nyerendi el. Ezek azon pontok, melyek ifjúságunkban az e sorok kezdetén emiitett mozgalmakat előidézték és örülünk constatálhatni azt, miszerint mind a jogügyi bizottság mind pedig több más illetékes testület és egyén eddigi nyilatkozatai fényesen bizonyították a fiatalság által e tárgyban megpendített és védett eszmék életrevalóságát és az általa kérvényezett módosítások méltányosságát.*) VÁ német csődtörvényjavaslat. Dr. Misner Ignácz ügyvéd úrtól Budapesten. V IL Előbbi czikkem utolsó pontjaiban előadtam azon okokat, melyeknél fogva a csődeljárás megnyitása után a bukott által kötött jo°ügyletek a csődhitelezőkiirányában semmi joghatálynál nem bírnak. Jelenlegi czikkemben a csődeljárás megnyitásának hatását a m9gnyitás előtt kötött jogügyletekre fejtegetendem. Itt mindenek előtt azon kérdés oldandó meg, váljon a csőd megnyitása folytán ;i másik szerződő fél a közadóssal a csőd előtt kötőit kétoldalú szerződés felbontását követel^ 6 Ha a közadóssal szerződő fél eleget tett szerződésbeli kötelezettségének, de a közadós a csődnyicás előtt még nem teljesített, természetes, hogy a közadóssal szerződő fél csak közönséges csődhitelezőként léphet fel. Ha pedig e^yik fél sem teljesített a csődnyitás előtt, a szerződő fél a bukott tömegével, mint adós és hitelező áll szemközt. A tömeg tehát adósától a szerződés teljesítését kívánhatja, de ez esetben természetesen az igazság és jogosság eszméjének is teljesen megfelelőleg a szerződésileg kikötött ellenértéket is megadni tartozik; de mivel a tömeggondnok a csőd természetéből kifolyólag a közadós személyes kötelezettségeit nem teljesítheti a tömeg és a hitelezőség rovására, a teljesítést vagy nem teljesítést választhatja, és ez utóbbi esetben a károsodott szerződő fél kárát mint hitelező a tömeg ellen felszámithatja. A csőd megnyitása által tehát a szerződési viszony nem változik meg, de igenis a tömeggondnok azt felbonthatja. Ezen a csődjog elméletében általánosan elfogadott elvekkel egybehangzólag a javaslat *) Egyes tételeiben nem oszthatjuk a czikkiró ur nézeteit s fenntartjuk magunknak ez ügyben egy az ügyvédrendtartás tárgyában közéteendő külön czikkben eltérő véleményünket elmondhatni S z e r k. 20. §-a rendeli: ha a kétoldalú szerződés a csőmegnyitásakor teljesítve nincs, a tömeggondnok a teljesítést követelLeti, de a szerződést felbontottnak is tarthatja, és ezen szabály alól csak a 22. és 24. §§.-ok tartalmaznak kivételeket, a mennyiben a bérbeadó és a közadósnál szolgálatban álló személy a bérleményt, illetőleg a szolgálatot felmondhatja. A magyar csődtörvény — rendszeretlenségének megfelelőleg — ezen fontos kérdés megoldásával nem is foglalkozik, és a 37. §-ban csak azt rendeli, hogy ha a haszonbérbe adó esik csőd alá, a haszonbérleti szerződés csőd esetére is teljes erejét megtartja, ellenben ha a haszonbérbe vevő esik csőd alá, a haszonbérlői szerződés megszűnik. Ezen intézkedés azonban a csődeljárás czéljával teljesen ellenkezik, mert ha a haszonbérbe adó esik csőd alá és a tömeg nincs jogosítva a szerződést felbontani, ezáltal az egész tömegvagyon felemészthető és a csőd tartama szükségtelenül hosszú évekre kinyújtatik. Mig ellenben, ha a haszonbérbe vevő esik csőd alá, és igy a haszonbérleti szerződés ipso jure minden felmondás nélkül megszűnik, a legnagyobb bonyodalmak keletkezhetnek a függő termés és a beruházások iránt a nélkül, hogy a törvény bármely tájékozást nyújtott volna a nehézségek elkerülésére, és a nélkül, hogy ezen szándékolt kedvezmény bizonyosan a haszonbérbe adó előnyére válnék. A fenti kérdéssel kopcsolatosan a javaslat a 27.-39. §§.-okban a csődnyitás előtt kötött és bukott által már teljesített, akár egy, akár kétoldalú szerződésekre gyakorolt hatásáról szól. A közadós a csődnyitás előtt rendszerint pénzválságban szenved : majd menekvésre gondol, és készletének egy részét potom áron eladja, majd vagyonának legnagyobb részét rokonaira vagy barátjaira átruházza, eldugja, majd egyik korán jött hitelezőjének időelőtti kielégítést ad, hogy azt elnémítsa. Mindez a hitelezők vagyonából és azok rovására történik. Ezen jelenségek mindennapiakká váltak, és azokat a finomabb modern rablásnak lehet nevezni, melynek következményei folytán számos család becsületesen szerzett vagyona tönkre megy. Ezen jogügyletek mi módon történendő megtámadása és felbontása iránti intézkedés első sorban tartozik a csődtörvény feladatához. De a mennyire fontos, ép oly nehéz e kérdés megfejtése. Eddigelé még a legjob csődtörvénynek sem sikerült ezen feladat megoldása, és habár a javaslat ebbeli intézkedései szintén hézagosak, és félrendszabályoknak nevezhetők, nem lehet tagadni, hogy ezen kérdést közelebb hozta megfejtéséhez. A közadós majd rövidebb, majd hosszabb idővel a csődnyitás előtt fizetésképtelen. A fizetési tehetetlenségnek ezen tartama alatt történnek rendszerint az álintézkedések a hitelelezők rovására. Ezen szempontból kiindulva a code de commerce 441 —444. czikkeiben a csőd megnyitását nem az ez iránt hozott bírói határozat kimondásának idejétől, hanem a fi zetési képtelenség beállásától számítja, és a közadósnak a fizetési tehetetlenség beállását megelőző 10 nap alatt tett vagyoni intézkedéseit megtámadhatóknak nyilvánítja. A közadós irányában ezen intézkedés indokolt, de nem indokolható harmadik személyek irányában, ha azok vele vagyoni állapotát (fizetési képtelenségét) nem ismerve, jogügyleteket kötöttek, és a fennti intézkedés folytán netalán felvett fizetéseket visszaadni, adott ellenértéket elveszteni kényszerítve volnának. A kc zadós tehát jogosan, de a vele szerződő fél jogtalanul sujtatnák.'Ily szabályokat tartalmazott az előbbi angol csődjog. Legelőször az angol csődjog az utóbbi két tizedben, de különösen az 1869-ben hozott törvénynyel tett egy lépést előre, és annad nyomán a franczia, a belga, valamint a porosz-rajnai tartományokban 1859-ben életbe lépett csődtörvény harmadik személyek irányában csak akkor engedik meg a fizetési tehetetlenség ideje alatt megkötött jogügyletek megtámadását, ha ezek a fizetési tehetetlenségről tudomással birtak. A javaslat 28. §-a ezen helyes elvet követi és a közadósnak csődnyitás előtt vagyonáról tett intézkedéseit megtámadhatónak nyilvánítja, ha a vele szerződő félnek a közadós fizetési képtelenségéről vagy arról volt a jogügylet megkötésénél tudomása, hogy ellene a csőd megnyitása kéretett. A 29. §. továbbá rendeli, hogy minden a fizetésképtelenség beállta, vagy a csődnyitás iránti kérelem beadása után vagy az ezen időpontokat megelőző 10 nap alatt megkötőt jogügyletek, melyek által valamely hitelező oly biztosítást vagy kielégítést nyert, melyekre törvény értelmében joga nem volt, megtámadhatók, a mennyiben ezen hitelező tényekkel nem igazolja, hogy a jogügylet megkötésekor a fizetési képtelenségről vagy csődnyitás iránti kérelemről, avagy a közadósnak azon szándékáról tudomása nem volt, hogy ezen intézkedésével kedvezni akart a többi hitelezők rovására. A javaslat ezen rendelkezéssel megakarja akadályozni, hogy a közadós közvetlenül fizetésképtelensége előtt önkényesen és törvényes kényszerűség nélkül valamely hitelező javára és a többiek rovásárn vagyonáról intézkedjék. Épen azért azon körülményben, hogy a fizetési képtelenség alatt vagy az azt közvetlen megelőző napokban adatott valamely hitelezőnek az őt törvényesen nem illető kedvezmény, a csalási szándékot a „dolus", t. bebizonyítva látja és a jogügyletet megdönthetőnek nyilványitja, de elég méltányosan az ellenbizonyítást a kedvezményt nyert félnek megengedi. A franczia csődtörvény és az a szerint készültek felsorolják azon egyes jogcselekményeket, melyeketa törvény csalárdoknak mond; de eltekintve attól, hogy az élet jelenségeinek különfélesége miatt a felsorolás kimerítő soha sem lehet, ez azért is helytelen, mert sok jogügylet, mely a törvényesség látszatával bir, azért mégis csalás lehet, és másrészt meg sok jogcselekmény, mely gyanús, vagy direct csalásnak van mondva, a legtörvényesebb lehet és igy a birót igazságtalan Ítélethozatalra kényszeríti. Helyeselni kell tehát, hogy a javaslat ezen kérdést elvileg megfejtette és az egyes fennforgó eset megbirálását kizárólag a biróra bizta. A 30. §. a csődeljárás megnyitása előtti 2 év alatt örökségekről történt h mondásokat és ajándékozásokat, valamint oly terhes szerződéseket nyilvánít megtámadhatóknak, melyeket a közadós házastársával a házasság megkötése előtt vagy után, vagy saját, vagy há zastársának fel- és lemenő rokonaival, testvé reivel, vagy ezek egyikének házastársával megkötött, a mennyiben a közadóssal szerződő fél tényekkel nem igazolja, hogy a szerződés megkötésekor a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékát nem ismerte. Végre időmegszoritás nélkül megtámadhatók mind azon jogügyletek, melyeket a közadós peres uton vagy peren kivül a hitelezők megkárosítására irányozott szándékkal kötött és a vele szerződő félnek ezen szándékról tudomása volt, valamint azon jogügyletek, melyek által a közadós ajándékozásokat tett nejének, és megtámadható a nő tulajdonátképező s a férj kezelése alatt levő vagyonnak visszaadása, ha ezen visszaadásra törvényes kötelezettség fenn nem állott. A magyar csődtörvény ebbeli sovány intézkedései emlitést alig érdemelnek, és legfeljebb csak azért érintendők meg, hogy az uj csődtörvény létrehozatalára minél gyorsabban ragadjuk meg az alkalmat. Csődtörvényünk ezen kérdést nem oldja meg elvi szempontból, de a megtámadhatás egyes eseteit sem sorolja fel, hanem a 32. §-ban előadja, hogy a bukott által a csőd megrendelését közvetlen megelőzött tizenöt nap alatt házastársával vagy 3-izigleni rokonaival, vagy sógoraival kötött jogügügyletek csak akkor tartják meg jogerejüket, ha az illetők a szerződés valódiságát bebizonyítják