Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 7. szám - Egy panaszhang a birói karból - Egyéni nézetek a magyar kir. Cúria semmitő- és legfőbb itélőszékének egyes elvi jelentőségű határozatai felett

- 53 — van helye, figyelembe jöhet-e ezen csak általános, jogszabály ? Hiszen péld. bánya-ügyek épugy kivé­teles bíróság előtt tárgyaltatnak, mint váltó­ügyek, s ha a semmitös?ék fennebbi döntvényénél: ,,a kinek több szabad, annak a kevesebb is", jogszabályra volt tekintet­tel, miért mondotta akkor ki 681/869. sz. döntvényében egy, csak a kivételes bíró­ságok nemében különböző, egyebekben tel­jesen analóg esetre, hogy : „idományle­vél alapján gyakorolt bányamü­velés megszüntetése iránti kere­set bármily czimen indittassék, a bányabiróság illetőségéhez tar­tozik," hiszen ,,cui licet május, b'cet eti am minus"? hiszen a bánya-ügyek sincse­nek a prrts 53. § a illetőségtől eltérést tiltó határozatai alá külön megnevezés alatt fog­lalva, pedig azt mondja a n. m. Curia semmitószéki osztálya, hogy a prrts. 53. §. a váltóügyeket (éppen mint a bánya­ügyeket) nem nevezi meg mint olyakat, meiyeknél a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne, a consequenti a birói illetőségtől eltérés tilalmazva nem lévén, nemcsak szabad tetszésre van hagyva, de a többször fölhívott döntvény — tehát törvényt pótló intézkedés alapján az min­den felperesnek m i n d e n esetben (mert hiszen a kérdéses decisió éppen nem fel­tételes) engedélyezve van. Szerény egyéni nézetem szerint figye­lembe véve a prts. 53 §-a d. pontjának a rendes birói illetőségtől eltérést tiltó intézke­dését oly perekben, „melyeknél távollévő, vagy gyámság és gondnokság alatti szemé­lyek vannak érdekelve," s figyelembe véve e mellett, hogy bár törvény szerint a kis­korúak érvényesen váltókat el nem fogad­hatnak, az élet igazolja, hogy ilyeket mégis effogadnak, hogy továbbá váltó-keresetek­kel gyakran isme. étlen tartózkodásu, tehát távollevő alperesek is idéztetnek, ugy lát­szik hogy a semmitőszék a prts 53. §-ra tör­tént hivatkozásánál annak d. pontját figyel­men kivül hagyta, vagy ha nem, midőn váltó­ügyekben a birói illetőségtől lehető eltérést döntvényileg feltétlenül kimondotta, meg­állapította a legnagyobb jogi anomáliát, mert e szerint minden kiskorú váltóadós rendes kereset s illetőleg jelen viszonyaink között sommás kereset utján, a mennyiben önálló foglalkozása, szerzeménye vagy ke­resete van, — fizetésre szorítható egy a vtkv. szerint jogilag érvénytelen kötele­zettség és illetőleg okirat alapján — gyak­ran rosz hiszemü hitelező javára. De még tovább megyek, s hogy ugy fejezzem ki magam, most jövök ad fortis­simum. Többször hivatkozott döntvény még mellőzi azon körülményt, hogy váltók­nál nemcsak két személy áll egymással szemben obiigóban, de vannak vagy lehet­nek több rendű forgatmányosok, kiknek egymáselleni visszkeresetét a vtkv. fenntartja és megállapítja, s kik, ha a felperesként jelentkező utolsó forgatmányos keresetét nem a váltókra nézve kedvezményezett ki­vételes váltóbiróságnál indítja meg, ebbeli joguktól vagy egészen, vagy legalább nagyrészben elesnek; s váljon, ha felperes­nek bizonyos abnormis viszonyok között talán éppen a rendes birói illetőségtől eltérő ut nyújt szembeszökő előnyöket, mely utat igénybe venni, hivatkozva a fent irt curiai döntvényre, — feltétlenül joga van, váljon kérdjük : ez előnyt előzői hátrányára fel­használhatja-e, midőn egy másik jogszabály világosan mondja, hogy senki másnak kárával nem gazdagodhatik, s ha mégis felhasználta, váljon eme jogaikban sértett előzőknek a perorvoslatnak milyen utja marad fenn akkor, ha pl. felperes sommás eljárás szerint elmarasztalt alperestől ki­elégítést vagyon hiánya miatt nem nyerhe­tett, s felperes ennek folytán egy másik előzője ellen fordul, kinek ekép harmadik előzője ellen lenne a vtkv. nyújtotta ked­vezményezett visszkereseti joga. De ne bocs , i < ; > 1 : 1 ; < ; részi tekbe hiszen a fent előadottak is elég bi­zonyítékul szolgálnak, hogy a megtámadoit decisió jogilag teljesen tarthatlan ; hogy pe­dig egyéni nézeteimet éppen e nem kis fontosságú döntvény bírálatával kezdtem meg oka mert egyik pesti kir. járásbíróság előtt nemrég két hasonló eset fordult elő, s az egyikben e döntvény alapján alperes elma­rasztalva, a másikban e döntvény ellenére felperes keresetével az illetékes bírósághoz utasítva lett. Kettő között melyik itélet volt a he­lyes, a n.m. Curia mint semmitöszék talán egy ujabb döntvényben fogja elhatározni. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A folyó évi magyar jogászgyülésre szét­klll dött tagjegyeket a következő' urak utasították ujabban vissza:) Kecskeméten : B a g i László poigá; mester, Kiss Mihály tanácsnok, K ü n György ügyvéd ; Zalaegerszegen : M i há 1 o v ic s Károly törvényszéki biró, Malatinszky Lajos törvényszéki bíró, Hubai György ügyvéd; Kiss-Czellen : Kovács Antal járásbiró, Gömbös Sándor ü.yvéd, Eörsy László ügyvéd, Szakonyi Miklós ügyvéd, Gombás Sándor ügyvéd; Kun Szt.-Mártonban : W i 1 de n a u e r János járásbiró, Tóth Endre aljárásbiró, Kiss Antal ügyvéd; Kolozsvárott: Ferenczy Miklós úsy véd, Hal 1 e r Rezső ügyvéd, Komáromy Fe­rencz ügyvéd ; Dunafoldváron :Sebeczky András ügyvéd, Horváth Tivadar al­járásliró; Balassa-Gyarmaton: Mauk Má­tvás ügyvéd, Szudy Henrik ügyvéd; K zsmárkon: Görgey Ármin ügyvéd, Göczel Lajos ügyvéd; Újvidéken: Ni­kolics Koszta ügyvéd; Huszton : II ly a­sevics Elek törvényszéki biró; Turócz-Szt.-Mártonban : Kohut János ügyvéd; Aronyos-Maróton : Kiss Sándor meg vei tiszti ügyész; Csáktornyán: Filippits János aljárásbiró ; Beszterczén : S c h m i d t Ferencz járásbiró; Nagyváradon: Tür­es ányi Vincze jogtanár; Nyitrán : Kopp Ferencz járásbiró; Egerben Zsendovics Endre törvényszéki biró ; Székesfehér > árott: Dr. Károlffy Nándor ügyvéd, Boros Mihály járásbiró; Tatán: Benyáts Má­tyás ügyvéd: Győrött: Pesz Adolf tör­vényszéki biró; Nagy-Kanizsán: Skub­lics Pál törvényszéki biró, Molnár Ala­jos törvényszéki biró ; Szolnokon : Hubay Ferencz ügyvéd; Ipolyságon: O kolicsá­ny i Gyula aljárásbiró. Ezen uraknak vissz­küldeményét ezennel nyugtatván, van sze­rencsém őket értesiteii, hogy az évkönyv (jegy és utánvét nélkül) részükre, mint mult évi járandóság ujabban expediáhatott. Dr. S i e g m u n d Vilmos, az állandó bizott­ság titkára. * (Me._;h ivás) a budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya által f. é. február i3-án tartandó ülésre, mely­nek napirendén folyó ügyek állanak. Kelt Budapesten 1874. évi február 7-én. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos enyleti titkár. (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya által f. é. február 16-án tartandó ülésre. Napi­renden áll: elnök és jegyzőválasztása; in­dítvány a végrehajtók utjáni kézbesítés megszüntetése iránt R e sö-E n s e 1 Sán­dor úrtól. Kelt Budapesten 1874. évi feb­ruár 9-én. Elnöki megbirásból: Dr. S i e g­mund Vilmos, szakosztályi jegyző. * (A kecskeméti üdvédegylet) f. é. január 10-én tartott közgyűlésében megvitatván az ügyvédrendtartási törvény­javaslatot, a jogtudorság kötelező beho­zása és a négy évi joggyakorlat ellen nyi­latkozott. Az egylet észrevételeit legköze­lebb egész terjedelmükben közlendjük. * (Az ungvári ügyvédegylet) f. év január 25-én tartott közgyűlésén meg­i- választattak elnökül: Dr. I v á n c s y László 1 alelnökül Royko Béla, jegyzőül F i n­c z i c z k y Mihály, pénztárnokul S z i k s z a i : Imre, levéltárnokul Kéler Vilmos. A vá­lasztmányba'választattak : N eh r eb eczk y I György, S z o m r á k y István, dr. Preusz ' Adolf, Lasztó kay Béla, P ó 1 á n y i István, I Csonka Ignácz és Farkas Ferencz. Különfélék. * (A katonai határőr rendszer ] megszüntetésével,) a volt szerb-bán­| sági ezred területéből a ha odik századnak j á Karas folyó jobb partján fekvő része, í az ötödik és nyolezadik század, úgyszintén a negyedik századból Károlyfalva és Niko-I lincze községek, végül a kilenczedik szá-i zadból Gajtasol kizség, ezen felül a volt 1 német-bánsági ezr^d területéből a tizen­! egyedik és tizenkettedik század, vagyis a I károlyfalvi és kubini járások az 1873-ik j XXVII. t. cz. 5. §-a folytán Temesvárme-i gyébe, a volt szerb-bánsági ezred 9., 10. j és i4. századainak területe, Gajtasol köz­; ség kivételével, valamint az ezred hatodik • századának a Karas folyó balpartján fekvő része, vagyis a fehértemplomi járás pedig, ; a hivatkozott t. cz. 4. §-a folytán, Krassó-I vár negyébe kebeleztetvén, s ennek folytán \ az 1870. évi XLII. törvényezikk 8. § ában megállapított árva- és gyámhatóság gyakor­lására, a ,nost idézett törvény 9. §-a ér­telmében hivatott megyei árvaszékek ha­tásköre fennebb nevezett járásokra is ki­terjedvén, az 1872. évi okt. hó 8-án 31,720. sz. a kelt rendeletem XII. czikkének 2. pontját, s a mennyiben kiskorúak érdeke forog fenn, 6, pontját is, a fehértemplomi, károlyfalvi és kubini kir. járásbíróságok területére nézve hatályon kivül helyezvén, az ezennel közzététetik. Budapest, i874. február 5. Dr. P au 1 er Tivadar. * (A ,,m agyar igazságüg y") első füzete Dr.L öw Tóbiás által ügyesen szer­kesztve, változatos és érdekes tartalommal megjelent. * (A kolozsvári ma gy, kir. tu­domány egyetem) jog- és államtudo­mányi kara a főtanodai törvényjavaslat fe­lett terjedelmes, beható és gondosan kidol­gozott véleményt bocsátott közre, melyről kívánatos, hogy illetékes helyen kellő figye­lemben részesittessék. * (A m. kir. igazságügy mi­niszter következő körrendelet in­tézte az összes e. f. kir. bíróságok | hoz: Többször fordult már elő az az eset, hogy németországi, különösen pedig porosz bíróságok törvénykezési dijaknak (Gerichtskosten Taxen, Sportéin) végre­hajtás utján leendő beszedése végeit a ha­zai bíróságokat megkeresték. Minthogy az emiitett dijrk kincstári illetékek természe tével birnak, s a nemzetközi érintkezés­ben általánosan elfogadott szabályul szolgál azon elv, hogy az államok a köz­adók és pénzügyi illetékek, valamint dijak kölcsönös behajtása körül egymásnak se­gédkezet ne nyújtsanak, és ugyancsak ha­sonló eljárás szokott követtetni a legelöl megnevezett államok bíróságai és hatósá­gai részéről is : viszonos eljárásérdekében utasítom a bíróságokat, hogy ily törvény­kezési dijak beszedésére irányzott hivata­los megkereséseknek ezentúl ne tegyenek eleget. Megjegyeztetik azonban, hogy a mennyiben ezen dijak, a többi per- és el­járási költségekkel együtt, a végrehajtási összeg járulékaiként jelentkeznek, mint­hogy ez esetben nem valamely külföldi I állam, hanem magánfelek érdekében foga­! natositandó végrehajtásról van szó; — minthogy továbbá azon államokban, a me­' lyekkel a birói Ítéletek végrehajtására néz­ve viszonosság áll fenn, a hazai törvé­nyek szerint fenálló perbeli bélyegköltsé­gekre nézve is hasonló eljárás követtetik, a végrehajtás nemcsak a kielégítési fő­összegre, hanem annak minden járulékaira

Next

/
Thumbnails
Contents