Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 7. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 4. [r.]

- 51 — rnarához legalább 20, a jogügyi bizottság módosítása szerint pedig 15 közjegyzői állás tartozzék, és hogy kamara csak törvényszék székhelyén alakittassék — az igazságügyminiszterre bizza; és ez nem is lehet máskép, mert ma azaz a küszöbön álló egyéb szervezési munkálatok befejezése előtt még a közjegyzői állások székhelyei és száma sem állapithatók meg véglegesen, ez pedig a kamarák külszervezetének fennti kérdésére is nagy befolyással lesz. E különben fontos kérdést tehát mi is kénytelenek vagyunk mellőzni, megnyugtató lévén mindenesetre az, hogy minden későbbi ebbeli változtatásokra nézve (a mint már mondatott) a kamarák befolyása is biztosítva van.27) Határozottan keveseljük pedig a kamara tagjainak számát, melyet a javaslaté gy elu ö k b en, négy rendes és két póttagban megállapít (28. §.) Minden bővebb indokolás nélkül csak egyszerűen utalunk a kamarának fennebb körvonalzott hatáskörére; láttuk, mily fontos szerep vár a kamarára az állam, a közönség, az intézmény és az egyes közjegyzők irányában ! Lesz-e tehát e fontos szerep mellett ily kamara egyes intézkedésének mindég elég tekintélye és erkölcsi súlya ? és sikerrel fogja-e a négy tag azon sokoldalú, sokszor terhes adminisztratív teendőket végezhetni? tekintsünk csak például a jejöltek gyakorlatára való felügyelet, a bizonyítványok kiszolgáltatása, és az ez által sokszor szükséges elővizsgálatok, a helyettesek kirendelése, az irodák megvizsgálására ? stb. kisebb kerületekben el fogja végezni, de nagyobbakban nem, vagy csak felületesen ! Ajánljuk tehát e tekintetben a franczia és osztrák törvények p é 1 d á j á t ; (ez utóbbi a ka* marai hatáskör megállapításánál amúgy is mintául szolgált; mely törvények a tagok számában a kerület nagyságához illetőleg a kamarához tartozó állások számához képest fokozatot állítanak fel. így a franczia törvény szerint a kamara Párisban az elnökön kívül 18, ötven és több állású kerületben 8, máshol pedig 6 tagból áll.28 ) Ausztriában, pedig Bécsben, az elnökön kivül 8, huszonöt és több állású kerületekben 6, máshol 4 tag képezi a kamarát.29). 27) Igen háládatos és bő anyagot szolgáltatnak pedig e tekintetben az osztrák törvényhozási munkálatok a közjegyzői törvény alkotása körül ; különös figyelembe ajánlandó pedig a javaslat indokolása (40—45 lap). Z8) Érdekes a franczia kamara munkafelosztása ott következő functionáriusok választatnak: 1) az el" n ö k, ez hívja egybe a kamarát, őt illeti ott a rendfenntartás i police), egyenlő szavazatok esetében ő'dönt. 2,) a s y n d i c, ez hajtja végre a kamara határozatait, és ő lép föl vádló gyanánt fegyelmi ügyekben. 3) a raporteur, ez felveszi a híreket, és átveszi a panasz jelentéseket az egyes közjegyzők ellen. 4.) a t i t k á r ez fogalmazza a kamara határozatait, gondoskodik kiadmányozásáról, és őrzi az iratokat. 5.) és a p é n z t á r n o k (le trésorier.) 2") Hamburgban 4 Badenben legalább 4, Poroszországban 6—10 tagból áll a kamara, illetőleg b ecsületszék ; tudjuk azonban hogy ezeknek hatásköre össze sem hasonlítható a javaslat szerinti kamaráéval. Szemle. A jogügyi lizottsáij tárgyalásai. Budapest, február \>. A jogügyi bizottság mint mult heti szemlénkben érintettük — megkezdette az ügyvéd- rendtartás feletti tanácskozásokat. Hammersberg Jenő — mielőtt a részletes tárgyalás megkezdődött — az ügyvédi kamara rendszere ellen emelt szót, miután abban, hogy a javaslat szerint minden ügyvéd köteles lenne azon terület kamarájának tagjává lenni a melyen lakik, az ügyvéd önállóságának épen ellenkezőjét látja ; miután azt hiszi, hogy az ügyvédek az eddigi rendszer mellett, kamarák nélkül, elég függetlenek; miután fegyelmi ügyekben is inkább vár a bíróságtól részrehajlatlan és elfogulatlan ítéletet, mintsem az ügyv. kamaráktól. Mindezeknél fogva az ügyvédeket minden kivételes intézkedés mellöztével egyenesen a bíróságok alá rendeltetni, az ügyvédi kamarák alakítását pedig legföljebb is megengedtetni, de nem kötelezöleg behozatni javasolja. Ezen fontos kérdés hosszabb elvi vitát keltett, a melyben a bizottságnak szinte minden tagja részt vett. Mindenek előtt a miniszter jegyzé meg, hogy miután most az ügyvédek fölötti fegyelmi hatóságot tettleg az igazságügyminiszterium gyakorolja: tapasztalásból is mondhatja, hogy a testületi szellem hiányzik az ügyvédi karnál, s annak előidézése és emelése leginkább a kamaráktól várható. E rendszer elfogadásánál korántsem azon nézet vezérelte, mintha a bíróságok részrehajlatlanságában nem biznék : de inkább attól tart, hogy mert az ügyvéd hivatásánál fogva mintegy ellenőre levén a bírónak — épen az ügyvéd és bíró közt támadhatnak összeütközések, — a melyek felett azután ugyanazon bíró nem itélkezhetik. Végül kinyilatkoztatja, hogy a részletekben ugyan kész engedni, de ez egyik sarkelve lévén az egész javaslatnak, ahoz ragaszkodni kénytelen. A bizottság főleg azon oknál fogva, mivel ha a fegyelmi hatóság az első folyamodásu bíróságokra bízatnék: ez az ő ellenőrzésükre hivatott ügyvédek függetlenségét szinte megsemmisítené ; az indítvány mellöztével a kamararendszert egyhangúlag elfogadá. Megkezdetvén a részletes tárgyalás, az 5. §-nál Hammersberg Jenő a jogtudorság kikötését mellőztetni kívánta, indítványa azonban elvettetett. Nagyobb vitát keltett Matolai Elek felszólalása, miszerint a 4 évi gyakorlattal az ügyvédjelöltek elébe pályájok megkezdhetésénél túlságos akadályt és megnehezítést lát gördítve. Túlságosnak tartja ezt annál inkább, mert most már maga a tanfolyam is több évet igényel, mintsem ez előtt; és a jogtudorság mellett ezt annál szükségtelenebbnek látja. Indítványozza tehát, hogy 4 helyett 2 év tétessék. Mások 3 évet indítványoznak. A bizottság többsége azonban ragaszkodván a 4 évi gyakorlathoz, a 4évet nem a 2-ik, de már azelső szigorlattól javasolta számíttatni, azonban az egyéves önkénytesség idejét beszámíttatni ellenzi, — és a négy év közül legalább egyet bíróságnál rendel eltöltetni. Ezen §. utolsó pontjában azon rendelkezés, miszerint a vizsgánál visszavetett jelölt ujabb vizsgálatot tehet fellebbezésképen ugy, hogy a vizsgáló bizottsághoz még négy tag hivatik be, tehát 9 tagu bizottság előtt, oda módosíttatott, hogy ez 7 tagu bizottság legyen, de ugy, hogy abból az első határozatban részt vett tagok kizáratnak. A vizsgadíjra nézve határoztatott, hogy az 20 frtnál nagyobb ne lehessen. Az ügyvédi kamarákról szóló III. fejezet 17. §-ánál Matolai E. azon indítványa, hogy a kamarák számát és székhelyét ne a miniszter határozza meg, de minden | kir. törvszék területén legyen kamara, ami! nisztert képviselő min. tanácsos azon felj világositása folytán, miszerint olyan tör| vényszék is létezik, a melynek székhelyén csak két ügyvéd — egész területén pedig 12 — vagy i4 lakik, elejtetett. Másrészről azonban azon legkisebb szám helyett, miszerint egy kamara területén legalább 5o ügyvédnek kell lenni, 3o tétetett. A 20. §. negyedik bekezdésében öt év helyett három tétetett. A 21. §. harmadik bekezdésében az egyenlő számú szavazatokat nyert választmányi tagokra nézve a szűkebb választás helyett a sors fogadtatott el. A 22. §-nál a kireszketésen felül 200 frtig terjedhető bírság is állapíttatott meg. A 23. §. második bekezdésében azon rendelkezés, hogy atitkár, ügyész és pénztárnok évi fizetést húznak, oda módositatott, hogy ezeknek a közgyűlés évi fizetést állapithat meg. A 3i. §. harmadik pontja aként módosíttatott, hogy a feljebbvitel ne csupán a legfőbb itélöszékhez, de a 27. §. 2. 3. és 6. pontjai, és a 33. §. eseteiben a legfőbb itélöszékhez, egyebekben pedig a közgyűléshez történjék. Az ügyvédek jogai és kötelességeiről szóló V. fejezet 39. §. második pontja elhagyatott. A4i-ik aként fogadtatottel, hogy az elösmervény és nyugta kiadatása nem tétetik a fél kivánatától függővé. A 42. §. az előadó javaslatára aként módosíttatott, hogy első pontjában „a 33. §. esetei" kivétel gyanánt megemlittetnek;— harmadik pontjának végső őt sora pedig „kivéve ha oly . . ." szavakon kezdve, kihagyatott. A 45. §. aként módosíttatott, hogy a meghatalmazás visszavonatásának esetében az ügyvéd köteles legyen azt a fél által a meghatalmazványra sajátkezüleg reá vezettetni. A 46. §-ban az öt év helyett három tétetett, s a §. további soraiban az eredeti és többi ügyiratok közti különbség félretételével, azok — ha a fél át nem veszi — egyenlően birói vagy közjegyzői rézhez letétetni rendeltettek. A 49. §-ba hivatkozás igtattatott be az ügyvédnek a 60. §. által adott megtartási jogra; — de közbe szúratott az is, hogy megbízóját a megtörtént behajtásról azonnal értesíteni tartozik. Az 5o. §-nak a titoktartásról szóló második pontjában ez azon körülményekre szoríttatott, „a melyeknek mások tudomására jutása (az ügyvéd) ügyfelének ártalmára lehetne." Következett „az ügyvédi dijakról" szóló VI. fejezet. Az 53. és 54. §. elfogadtatván, az 55 §. első pontja következőleg módosíttatott : „Az 54. §. eseteiben a meghatározott jutalomdíj leszállítása felett . . . peresügyek ben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes bírósága határoz." A második pont elhagyatott. Az 57. §-nál előadó az ügyvéd díjjegyzékét a kamara választmánya által véglegesen kívánja megállapítani, aként, hogy az ne csupán a kereset alapjául szolgáljon; — de ha a fél nem fellebbezi, vagy a legföb b ítélőszék is helyben hagyja, végrehajható is legyen. Vargics Imre ellenben a megállapítást is — a kamara mellöztével — csupán a bíróságra kívánja bízatni. A bizottság mind a két indítvány mellöztével az eredeti szerkezetet fogadá el. Az 58. §-ban a „teljes próba" helyett ,,fél bizonyíték" tétetett. A Go. §-ban a már fennebb érintett megtartási jog, hosszabb vita után elfogadtatott ; nehogy azonban a fél, az ügyvéd díjkövetelése miatt sokkal nagyobb összeget huzamosabbjideig nélkülözzön, az első sor után közbetéttetek e szavak : „ezen követelése erejéig." A 61. §-nál inditványoztatott, hogy az abban megjelölt ügyvédi dijak csőd ese*