Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 6. szám - A német csődtörvényjavaslat. 1. [r.]

- 42 — szabályozását czélozza. Ezen nagy terjedelmű törvény vázlatos ismertetését a jövő számban .negkezdendjttk. A képviselőház jogügyi bizott­sága megkezdte tanácskozásait az „ügyvéd­rendtartási törvényjavaslat" felett. A tanácsko­zás eredményeire legközelebb visszatérünk. A jogügyi bizottság folytatván a közjegyzői törvényjavaslat feletti tanácskozást, a 128. §-hoz csatoítatott azon megjegyzés, hogy a közjegyző az ingatlan örökség osztályánál a bíróságra nézve fennálló szabályokat szem előtt tartani köteles. A 140. §. aként módosíttatott, hogy a hol szükséges, a felek az okiratot több pél­dányban is kivehetik. A 174. §-nál, a miniszter kívánatára, második bekezdésül közbe tétetett: ,,A köz­jegyző minden általa kezelt ügyletekre nézve a bélyeg- és illeték-törvény megtartásáért első sorban felelős." A 197. §. következőleg egészíttetett ki: ,,A pénzbírságok a kamara által évről évre meghatározandó jótékony czéha fordí­tandók." A 209. §. kihagyatván, helyette a követ­kező uj §. fogadtatott el: ,,A 25. §. esetében a közjegyzői dijak az állampénztárba szolgálta­tandók be. A járásbirót csupán a bíróságokra nézve fennálló szabályoknak megfelelő utázási költségek és napi dijak illetik." A többi §. változatlanul elfogadtatván, a javaslat tárgyalása befejeztetett. Csődtörvényünk reformja. Dr. Held Kálmán ügyvéd úrtól Budapesten. (Folytatás) III. Fejezett. A csődnyitás körüli intézke­dések. I. A cs ő d h i r d e tvé n y rö 1. 36. §. A csődnek megnyitása hirdet­vény által közzéteendő. A hirdetvénynek magában kell fog­lalnia : a) a csődbíróságnak megnevezését; b) a bukottnak vezeték- és mellék­nevét, állását és lakhelyét; c) a csődbiztosnak nevét és szék­helyét ; d) az ideiglenes tömeggondnoknak nevét, állását és lakhelyét ; e) a bejelentési, f) a követelések megvizsgálására, a tömeggondnok és választmány választásába kitűzött határidőt; g) azon felszólítást, hogy mindazok, kik mint csödhitelezök a csődtömeg elleni követeléseiket érvényesíteni akarják, azokat bizonyítékaikkal együtt, a kitűzött határ­időn belől a bíróságnál bejelentsék, s a követelések megvizsgálása, tömeggondnok és választmány választása végett a kitű­zött határidőben megjelenjenek. 37. §. A csődhirdetvény ugyanazon napon, melyen a bíróság a csőd megnyi­tását elhatározta, haladék nélkül kibocsá­tandó, a bíróság kapujára kifüggesztendő, s a kifüggesztés napja arra feljegyzendő; továbbá a hivatalos lapban leendő 3-szori beiktatása lehető gyorsasággal eszközlendő. A csőd megnyitása más országokban, sőt külföldön is hírlapok utján közzéteendő, ha gyanítani lehet, hogy ott hitelezők tar­tózkodnak. Indokok: A csőd megnyitása, annak az adós jogviszonyaira kiható következ­ményei tekintetéből, azonnal közzéte­endő. A hirdetményben a legfontosabb tudni valók felemlitendők, vagyis az adós nevén kivül a bíróság és az általa kirendelt sze­mélyek nevei, továbbá a határidők és a hitelezők jogainak érvényesítésére vonat­kozó felhívás. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetés egyrészt felesleges, mert magától értetődik, hogy a csödnyitás folytán a mulasztásnak bizonyos következ­ményei vannak; másrészt nem is sorol­hatók fel, mind a hirdetményben és a tör­vényből kell azokat megismerni. II. A csődbiztos- és ideiglenes tö­meggondnokról. 38. §. A csődnyitásnál a biróság egyik ülnökét, vagy ha az adós nem a csődbíróság székhelyén lakik, a területén fekvő azon járás bíráját, melyen az adós lakik, mint csődbiztost küldi ki a csőd eljárás vezetésére és a tömeg kezelésének ellenőrzésére. A csődbiztos intézkedései ellen emelt panaszok felett a csődbíróság határoz. 39. §. A csődbíróság továbbá a tömeg részére egy ideiglenes gondnokot rendel. A tömeggondnoknak a csödbiztos székhelyén vagy közelében kell laknia. A bukottal házassági, harmadizigleni vérségi vagy sógorsági viszonyban álló személy tömeggondnok nem lehet. A tö­meggondnok a csődbiztos által kötelessé­geinek hű és lelkiismeretes teljesítésére azonnal felesketendő. Indokok: Csődeljárásunk főhiánya leginkább annak lassú lebonyolításában ta­láltatik, melynek okát némelyek a bíró­ságoknak, mások a perügyelöknek, vagy mindkettőnek tulajdonítják. És tagadhatat­lan, hogy sem a bíróságok nehézkes eljá­rási szabályai, sem a perügyelőknek mun­kaszaporitásban czélját lelő intézménye nem alkalmasak arra, a csődeljárás befejezését siettetni. A csődbíróságnak feladata, mely a hitelezők jogainak önálló érvényesítése feletti őrködésből áll, egyrészt a tömeg­kezelővel való gyors és könnyű érintkezhe­tést tételez fel, másrészt pedig a tömeg ál­lásának folytonos nyilvántartását és a csőd­eljárás egyöntetű vezetését. Mindez egy külön kiküldött bíró által sokkal czélszerüebben történhetik, mint maga a csődbíróság által, mely mint tár­sas biróság a tulajdonképeni birói teendő­kön kivül, az ügyekbe csak közvetve foly­hatik be, de a közvetítés állandósítása nél­kül sem abban, sem az elintézésben egy­öntetűséget és áttekintést nem eredmé­nyezhet. A perügyelő kirendelése pedig a tö­meggondnok mellett teljesen feles­legessé válik, ha tekintetbe vesszük, hogy mindaz, a mi a tömeg, a hitelezők és az adós érdekeire vonatkozik, a tömeggond­nokban kizárólagos képviseletre talál, és a perügyeló e mellett nem egyéb, mint a tömeggondnoknak jogi képviselője, kinek szüksége csak esetről esetre állván be, annak kirendelése is előre semmivel sem igazolható, és pedig annál kevésbé, ha a követelések valódiságának és osztályozá­sának megállapítása nem a perügyeló" tet­szésére, hanem magokra a hitelezőkre egymás ellenében bizatik. Már a jelenlegi csődtörvényünkben a perügyelő részére meghatározott hatáskór is rámutat a perügyelő intézményének fe­leslegességére, mert míg egyrészt a per­ügyelö föteendőjéül, a peren kivül meg nem kapható követeléseknek törvény utján való behajtásán kivül, a bejelentett követe­lések feletti észrevételeinek megtételét jelöli ki, egyszersmind minden hitelezőnek jogot ad, a követelések valódisági és osz­tályozási itélet elleni felebbezésben a má­siknak követelését tárgyazó ítéletre is ki­terjeszkedni, ha az által önérdekét sértve véli. Ez által megadja a hitelezőknek a jogot, teljes önállósággal a bejelentett kö­veteléseket megvizsgálni és esetleg kifogá­solni, mely mellett a perügyeló észrevé­telei merőben feleslegesek, sőt a mennyi­ben a hitelezők a követeléseket nem ki­fogásolják, helyükön sincsenek. A peren kivül meg nem kapható követelések pedig, ha vannak olyanok, a tömeggondnok által, vagy ha az maga ügy­véd nem lenne, megbízásából előre ki­rendelt perügyelő nélkül is behajthatók. A tömeggondnok és perügyelőnek egymás melletti kirendelése tehát csak mindkettőjök hatásköre feletti zavart és a mellett felesleges munkaszaporitást, kü­lönösen jelenlegi eljárásunk mellett íp. o. a nem kifogásolt követelések feletti észrevételek) idéz elő. [Folyt, köv.] y A német csődtörvényjavaslat. Dr. M i s n e r Ignácz ügyvéd úrtól. y 1. Az ujabb kor egyik legnagyobb vív­mánya az, hogy a mivelt Európa népei ezer meg ezerféle barátságos érintkezésbe jönnek. A középkorban, sót még az egész 18. századom át Európa minden népe saját országában mintegy chinai fallal körülsán­czolva és elzárkózva élt, féltékenyen őrizve minden nemzeti sajátságát, idegenkedve más nemzetnek még legjobb szokásaitól és törvényeitől is. A particularismusnak még legszomo­rúbb képét a nagy német nemzet nyujtá; egységes nyelve és a lényeges nemzeti sajátságok egyenlősége vagy legalább ha­sonlatossága daczára minden német álla­mocska saját alkotmányával, saját magán-és büntetőjogával, saját, a többiektől el­térő intézményekkel birt, és épen ezen elzárkózás folytán a nagy német nemzet népességének száma a már akkori nagy miveltségének megfelelő intézménye­ket létesíteni nem volt képes. Csak a 19. századbeli culturának tar­tatott fenn az európai népek közötti kor­látokat lerontani, fejlett ipara, kereskedése és forgalmi eszközei által a nemzeteket folytonos érintkezésben összetartani. Ezen gyakori érintkezések folytán a nemzetek czélszerü intézményeiket elsajá­tították egymástól, szokásaik, erkölcseik egyenlősittéttek, viszonyaik egymáshoz kö­zelebb hozattak, és ezen összműködés foly­tán nagy cosmopolitieus jellegű müvek lé­tesítése tétetett lehetővé. Ezen összműködés kitűnő példáját Németország államai i83o-bán a vámegy­let alakításával adták. Ezt követte néhány év múlva a német váltórendszabály, és mire még e század 4. tizedében gondolni is alig mertek, 1860-ban az egész Német­országban érvényes kereskedelmi törvény. Az utóbbi német-franczia háború óta Németország állott az európai nemzetek élére, és saját egységéi és hatalmát a kü­lönböző törvények megszüntetésében, az összes német államok számára kizárólagos érvénynyel bíró törvények létrehozásában nyilvánítja. Alig készült el az egész Németor­szágra szóló büntető törvény, és a polgári s bűnvádi perrendtartás iránti javaslat, már is egy uj csődtörvényjavaslat is fek­szik előttünk, melyet itt főbb vonásaiban vázolni akarunk. Németországban még ma is legalább 25-féle csődtörvény van érvényben. Azon szoros összeköttetés, melyben Németor­szág államai és népe egymással állanak' megnehezitetett a csődtörvények ezen kü­lönfélesége által. Egy szászországi kereskedő ama kö­vetelése, ki székhelyétől 3—4 mértföldnyi távolságra lakó kereskedőnek hitelt ád, csőd esetében egészen más szempont alá esik, mint azon követelése, melylyel egy talán 6 mrfldnyi távolságra, de más német államban lakó adósa ellen bir. A hitel ezen bizonytalansága égető szükségűvé tette egy egész Németországra szóló csőd­törvény létrehozását. A 264 §-ból álló javaslat öt könyvre oszlik, melyek elseje 8 fejezetben az anyagi csődjogot, a 2-ik 7 fejezetben, a 3-ik és 4-ik minden további alfelosztás nélkül tárgyazzák a csődeljárást, az 5-ik pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents