Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 6. szám - A német csődtörvényjavaslat. 1. [r.]

- 42 — szabályozását czélozza. Ezen nagy terjedelmű törvény vázlatos ismertetését a jövő számban .negkezdendjttk. A képviselőház jogügyi bizottsága megkezdte tanácskozásait az „ügyvédrendtartási törvényjavaslat" felett. A tanácskozás eredményeire legközelebb visszatérünk. A jogügyi bizottság folytatván a közjegyzői törvényjavaslat feletti tanácskozást, a 128. §-hoz csatoítatott azon megjegyzés, hogy a közjegyző az ingatlan örökség osztályánál a bíróságra nézve fennálló szabályokat szem előtt tartani köteles. A 140. §. aként módosíttatott, hogy a hol szükséges, a felek az okiratot több példányban is kivehetik. A 174. §-nál, a miniszter kívánatára, második bekezdésül közbe tétetett: ,,A közjegyző minden általa kezelt ügyletekre nézve a bélyeg- és illeték-törvény megtartásáért első sorban felelős." A 197. §. következőleg egészíttetett ki: ,,A pénzbírságok a kamara által évről évre meghatározandó jótékony czéha fordítandók." A 209. §. kihagyatván, helyette a következő uj §. fogadtatott el: ,,A 25. §. esetében a közjegyzői dijak az állampénztárba szolgáltatandók be. A járásbirót csupán a bíróságokra nézve fennálló szabályoknak megfelelő utázási költségek és napi dijak illetik." A többi §. változatlanul elfogadtatván, a javaslat tárgyalása befejeztetett. Csődtörvényünk reformja. Dr. Held Kálmán ügyvéd úrtól Budapesten. (Folytatás) III. Fejezett. A csődnyitás körüli intézkedések. I. A cs ő d h i r d e tvé n y rö 1. 36. §. A csődnek megnyitása hirdetvény által közzéteendő. A hirdetvénynek magában kell foglalnia : a) a csődbíróságnak megnevezését; b) a bukottnak vezeték- és melléknevét, állását és lakhelyét; c) a csődbiztosnak nevét és székhelyét ; d) az ideiglenes tömeggondnoknak nevét, állását és lakhelyét ; e) a bejelentési, f) a követelések megvizsgálására, a tömeggondnok és választmány választásába kitűzött határidőt; g) azon felszólítást, hogy mindazok, kik mint csödhitelezök a csődtömeg elleni követeléseiket érvényesíteni akarják, azokat bizonyítékaikkal együtt, a kitűzött határidőn belől a bíróságnál bejelentsék, s a követelések megvizsgálása, tömeggondnok és választmány választása végett a kitűzött határidőben megjelenjenek. 37. §. A csődhirdetvény ugyanazon napon, melyen a bíróság a csőd megnyitását elhatározta, haladék nélkül kibocsátandó, a bíróság kapujára kifüggesztendő, s a kifüggesztés napja arra feljegyzendő; továbbá a hivatalos lapban leendő 3-szori beiktatása lehető gyorsasággal eszközlendő. A csőd megnyitása más országokban, sőt külföldön is hírlapok utján közzéteendő, ha gyanítani lehet, hogy ott hitelezők tartózkodnak. Indokok: A csőd megnyitása, annak az adós jogviszonyaira kiható következményei tekintetéből, azonnal közzéteendő. A hirdetményben a legfontosabb tudni valók felemlitendők, vagyis az adós nevén kivül a bíróság és az általa kirendelt személyek nevei, továbbá a határidők és a hitelezők jogainak érvényesítésére vonatkozó felhívás. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetés egyrészt felesleges, mert magától értetődik, hogy a csödnyitás folytán a mulasztásnak bizonyos következményei vannak; másrészt nem is sorolhatók fel, mind a hirdetményben és a törvényből kell azokat megismerni. II. A csődbiztos- és ideiglenes tömeggondnokról. 38. §. A csődnyitásnál a biróság egyik ülnökét, vagy ha az adós nem a csődbíróság székhelyén lakik, a területén fekvő azon járás bíráját, melyen az adós lakik, mint csődbiztost küldi ki a csőd eljárás vezetésére és a tömeg kezelésének ellenőrzésére. A csődbiztos intézkedései ellen emelt panaszok felett a csődbíróság határoz. 39. §. A csődbíróság továbbá a tömeg részére egy ideiglenes gondnokot rendel. A tömeggondnoknak a csödbiztos székhelyén vagy közelében kell laknia. A bukottal házassági, harmadizigleni vérségi vagy sógorsági viszonyban álló személy tömeggondnok nem lehet. A tömeggondnok a csődbiztos által kötelességeinek hű és lelkiismeretes teljesítésére azonnal felesketendő. Indokok: Csődeljárásunk főhiánya leginkább annak lassú lebonyolításában találtatik, melynek okát némelyek a bíróságoknak, mások a perügyelöknek, vagy mindkettőnek tulajdonítják. És tagadhatatlan, hogy sem a bíróságok nehézkes eljárási szabályai, sem a perügyelőknek munkaszaporitásban czélját lelő intézménye nem alkalmasak arra, a csődeljárás befejezését siettetni. A csődbíróságnak feladata, mely a hitelezők jogainak önálló érvényesítése feletti őrködésből áll, egyrészt a tömegkezelővel való gyors és könnyű érintkezhetést tételez fel, másrészt pedig a tömeg állásának folytonos nyilvántartását és a csődeljárás egyöntetű vezetését. Mindez egy külön kiküldött bíró által sokkal czélszerüebben történhetik, mint maga a csődbíróság által, mely mint társas biróság a tulajdonképeni birói teendőkön kivül, az ügyekbe csak közvetve folyhatik be, de a közvetítés állandósítása nélkül sem abban, sem az elintézésben egyöntetűséget és áttekintést nem eredményezhet. A perügyelő kirendelése pedig a tömeggondnok mellett teljesen feleslegessé válik, ha tekintetbe vesszük, hogy mindaz, a mi a tömeg, a hitelezők és az adós érdekeire vonatkozik, a tömeggondnokban kizárólagos képviseletre talál, és a perügyeló e mellett nem egyéb, mint a tömeggondnoknak jogi képviselője, kinek szüksége csak esetről esetre állván be, annak kirendelése is előre semmivel sem igazolható, és pedig annál kevésbé, ha a követelések valódiságának és osztályozásának megállapítása nem a perügyeló" tetszésére, hanem magokra a hitelezőkre egymás ellenében bizatik. Már a jelenlegi csődtörvényünkben a perügyelő részére meghatározott hatáskór is rámutat a perügyelő intézményének feleslegességére, mert míg egyrészt a perügyelö föteendőjéül, a peren kivül meg nem kapható követeléseknek törvény utján való behajtásán kivül, a bejelentett követelések feletti észrevételeinek megtételét jelöli ki, egyszersmind minden hitelezőnek jogot ad, a követelések valódisági és osztályozási itélet elleni felebbezésben a másiknak követelését tárgyazó ítéletre is kiterjeszkedni, ha az által önérdekét sértve véli. Ez által megadja a hitelezőknek a jogot, teljes önállósággal a bejelentett követeléseket megvizsgálni és esetleg kifogásolni, mely mellett a perügyeló észrevételei merőben feleslegesek, sőt a mennyiben a hitelezők a követeléseket nem kifogásolják, helyükön sincsenek. A peren kivül meg nem kapható követelések pedig, ha vannak olyanok, a tömeggondnok által, vagy ha az maga ügyvéd nem lenne, megbízásából előre kirendelt perügyelő nélkül is behajthatók. A tömeggondnok és perügyelőnek egymás melletti kirendelése tehát csak mindkettőjök hatásköre feletti zavart és a mellett felesleges munkaszaporitást, különösen jelenlegi eljárásunk mellett íp. o. a nem kifogásolt követelések feletti észrevételek) idéz elő. [Folyt, köv.] y A német csődtörvényjavaslat. Dr. M i s n e r Ignácz ügyvéd úrtól. y 1. Az ujabb kor egyik legnagyobb vívmánya az, hogy a mivelt Európa népei ezer meg ezerféle barátságos érintkezésbe jönnek. A középkorban, sót még az egész 18. századom át Európa minden népe saját országában mintegy chinai fallal körülsánczolva és elzárkózva élt, féltékenyen őrizve minden nemzeti sajátságát, idegenkedve más nemzetnek még legjobb szokásaitól és törvényeitől is. A particularismusnak még legszomorúbb képét a nagy német nemzet nyujtá; egységes nyelve és a lényeges nemzeti sajátságok egyenlősége vagy legalább hasonlatossága daczára minden német államocska saját alkotmányával, saját magán-és büntetőjogával, saját, a többiektől eltérő intézményekkel birt, és épen ezen elzárkózás folytán a nagy német nemzet népességének száma a már akkori nagy miveltségének megfelelő intézményeket létesíteni nem volt képes. Csak a 19. századbeli culturának tartatott fenn az európai népek közötti korlátokat lerontani, fejlett ipara, kereskedése és forgalmi eszközei által a nemzeteket folytonos érintkezésben összetartani. Ezen gyakori érintkezések folytán a nemzetek czélszerü intézményeiket elsajátították egymástól, szokásaik, erkölcseik egyenlősittéttek, viszonyaik egymáshoz közelebb hozattak, és ezen összműködés folytán nagy cosmopolitieus jellegű müvek létesítése tétetett lehetővé. Ezen összműködés kitűnő példáját Németország államai i83o-bán a vámegylet alakításával adták. Ezt követte néhány év múlva a német váltórendszabály, és mire még e század 4. tizedében gondolni is alig mertek, 1860-ban az egész Németországban érvényes kereskedelmi törvény. Az utóbbi német-franczia háború óta Németország állott az európai nemzetek élére, és saját egységéi és hatalmát a különböző törvények megszüntetésében, az összes német államok számára kizárólagos érvénynyel bíró törvények létrehozásában nyilvánítja. Alig készült el az egész Németországra szóló büntető törvény, és a polgári s bűnvádi perrendtartás iránti javaslat, már is egy uj csődtörvényjavaslat is fekszik előttünk, melyet itt főbb vonásaiban vázolni akarunk. Németországban még ma is legalább 25-féle csődtörvény van érvényben. Azon szoros összeköttetés, melyben Németország államai és népe egymással állanak' megnehezitetett a csődtörvények ezen különfélesége által. Egy szászországi kereskedő ama követelése, ki székhelyétől 3—4 mértföldnyi távolságra lakó kereskedőnek hitelt ád, csőd esetében egészen más szempont alá esik, mint azon követelése, melylyel egy talán 6 mrfldnyi távolságra, de más német államban lakó adósa ellen bir. A hitel ezen bizonytalansága égető szükségűvé tette egy egész Németországra szóló csődtörvény létrehozását. A 264 §-ból álló javaslat öt könyvre oszlik, melyek elseje 8 fejezetben az anyagi csődjogot, a 2-ik 7 fejezetben, a 3-ik és 4-ik minden további alfelosztás nélkül tárgyazzák a csődeljárást, az 5-ik pedig a