Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 6. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 5. [r.]

Megjelenik minden csütörtökön; a,, magyar jogász­gyülés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordassál, vagy vidékre bérmemtes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavasla­tok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt., félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek b é r m e n t e sen és vi­dékről legczélszerűbben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap - utcza 6. SZ. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. SZ. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " „Igazságügyi rendeletek és törvényjavastatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Lógrády testvérek. TARTALOM: A magyar közjegyzői törvényjavaslat. Rupp Zsigmondtól. V. — Szemle. [Az osztrák kormány három uj törvényjavaslata és a jogügyi bizottság tárgyalásai. ] — Csődtörvényünk reformja. Dr. Held Kálmántól. [Folytatás. ] — A német csődtörvényjavaslat. Dr. Misner Ignácztól. I. — Titkári jelentés a budapesti ügy­védi egylet 1873-ki működéséről. — Telekkönyvi jogeset. [Folytatás. ] - „Tárcza. " Kétes elmeállapotok törvényszék előtt. Dr. Kecskeméti Lajostól. — Vegyes közlemények — Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki bíró úrtól Budapesten. v. Segédek, s helyettesítés (17 — 25. §. ) A segédek viszonya, hatásköre és a helyettesítésnek kérdéseit, melyek az in­tézmény külszervezetének fontosabb kér­dései közé tartoznak, a törvényjavaslat az osztrák törvény útmutatása szerint legtermészetesebb módon iparkodik meg­oldani. Ez pedig nem épen könnyű fel­adat, mert mig a közjegyzőnek kényes atributumai kizárólag csak személyét il­lethetik, ugy sokszor megtörténhetik, hogy a közjegyző személyes működését elhárithatlan akadály lehetetlenné teszi — már pedig a közjegyzői működésnek megszakadni nem szabad. A javaslat ezen ellentétes tekinte­teknek következőkép felel meg: Felál­lítja mindenekelőtt azon természetes el­vet: hogy a segédet közhiteles­ség nem illeti (17 §. ); különbséget tesz továbbá a javaslat közönséges segédek és jelöltek, vagyis oly segé­dek közt, kik a jogi tanulmányokat el­végezvén, a kellő elméleti képesítés­sel birnak (18 §. ), és hogy e jelöltek gyakorlati szakképzettségének nyil­vántartása is a legbiztosabb garantia alatt, t. i. a testületi felügyelet alatt álljon, előirja: hogy ezek a gyakorlati alkalmazás kezdetét a közjegyző ajánla­tára a kamaránál bejelenteni kötelesek, mert különben a gyakorlati idő nem szá­míttatik, és hogy a kamara, különösen ennek elnöke e gyakorlat kizárólagossága felett is őrködni köteles, a gyakorlati alkalmazás bizonyítványát is ez írván alá. (20. §. ) De a jelöltek közt is különbséget tesz a javaslat, a sze­rint a mintázok a 2. §-al előirt tel­jes közjegyzői minősitvényt is elértékmár vagy nem. Köz­jegyzői helyettesnek pedig csak ilyminősitett jelölt ren­delhető ki. (21. §. ) A helyettesítést pedig követ­kezőkép szabályozza a javaslat, különb­séget tévén a közjegyző betegséges távolléte (21. §. ) és felfüggesz­tése, elmozdítása, visszalépé­se vagy elhunyta miatti akadályoz­tatás esetei közt. (22 §. ) Az első esetben maga a köz­jegyző választhatja helyettesét, ezt azon­ban a kamaránál előlegesen bejelenteni köteles; a közjegyző pedig e helyettesé­nek eljárásáért felelős marad, azért tehát ez külön óvadékot sem tesz le (23. §. ); és ez a sajátképeni helyettesí­tés esete. Az utóbbi esetekben azonban már nem a közjegyző jelölheti ki he­lyettesét, hanem ez azon időre, mig az állás - lemondás, elmozdítás vagy halál folytán a hosszadalmas pályázat előre­bocsátása után véglegesen be nem töltet­hetik, hivatalból rendelendő ki. A javas­lat pedig e kirendelést a kamarára bizza, a miniszteri kirendeléstől azért térvén el, mert a közjegyzői teendők természeténél fogva a legtöbb esetben rögtöni intéz­kedés szükséges; a bírósági beavatkozás­tól pedig azért, nehogy a bíróság admi­nistrativ teendőkkel terheltessék; mi pe­dig ezen intézkedést már azért is helye­seljük, mert a kamara hatáskörét men­nél tágasabb körre szeretnők kiterjesz­teni. Természetes, hogy az ilyen kiren­delés körül ugyanazon garantiákra kell ügyelni, mint a végleges kinevezés körül, mert ez többé nem egyszerű helyettesí­tést, hanem bár ideiglenes, de mégis egészen önálló hivatalviselést állapit meg, miután a helyettes sem a lelépett és az ő kijelölésébe be nem folyt közjegyző nevében, sem ennek felelőssége mellett el nem jár. Nem elég tehát, hogy a helyettes a képesítés kellő fokával birjon, hanem kell, hogy esküt is tegyen (22, §. ), törvényszerű biztosítékot kimutasson (23 §) és mindazt megtegye mit a köz­jegyző kinevezése után megtenni köteles (12., 14., 15., §. ) A kamara azonban he­lyettest az illető törvényszék területén lévő közjegyzők közül is rendelhet. (22, §. ) De miután ily esetekben előleges he­lyettesi bejelentésnek helye nem le­het, gondoskodni kellett a javaslat­nak arról, hogy a közjegyzői működés addig, mig a kamarai kirendelés meg nem történik, félbe ne szakittassék — nem maradt pedig egyéb hátra mint a leg­közelebb álló és e czélra legalkalmato­sabb közhitelességü közeghez fordulni, vagyis a közjegyző teendőit ideiglene­sen a járásbiróra ruházni. (25. §. ) Igen helyesen indítványozta pedig a jog­ügyi bizottság (lásd ülését), hogy e functió a járásbiró irányában kötele­zőleg mondassák ki. mert ugyanazon okoknál fogva, melyek a közjegyzői mű­ködés félbeszakítását tiltják, veszélyes volna a felek érdekét egyes személy jó akaratától függővé tenni. Igaz, hogy ez­által a járásbiró teendői némileg szapo­rodni fognak, de ez végre egyrészt az itteni közlekedési viszonyoknál fogva, másrészt pedig az előrelátható nagy köz­jegyzői területeknél fogva máskép nem megy, és különben is a ritka kivételek közé fog tartozni, annál is inkább, mert a járásbiró e teendőkkel, ha ugyanazon székhelyen más közjegyző is létezik, ezt bizhatja meg. (25. §. ) Látjuk tehát, hogy a javaslat e te­kintetben a lehető legszerencsésebb sza­bályokat állítja fel. Szemle. Budapest, február 3. Az osztrák kormány három uj törvényjavaslata. — A jogügyi bizottság tárgyalásai. Az osztrák kormány több, a részvény­társaságok szervezetére és működésére vo­natkozó igen fontos törvényjavaslatot nyújtott be a birodalmi tanácshoz. Ezek közül egyik vonatkozik azon jogokra, melyek jelzálog-leve­lek birtokosait illetik. Ezen törvényjavaslat meg­állapítja, hogy valamely intézet, mely állami felügyelet alatt zálogleveleket ad ki, azon va­gyontárgyakról, melyek az alapszabályok szerint a jelzálog-levelek különös fedezetéül szolgálnak, csakis a kormánybiztos segélyével rendelkezhetik, a kormánybiztos pedig csak akkor adhatja beleegyezését, ha azon meggyő­ződést nyerte, hogy ezen rendelkezés által a záloglevelek fedezete nem kisebbittetik. Ezen vagyontárgyakra az intézet azon hitelezői, kik­nek követelései nem záloglevelekből erednek, csakis a záloglevélbirtokosok jogainak károsítása nélkül vezethetnek végrehajtást. Ha végül az intézet csődbe jut, akkor ezen vagyontárgyak összesége külön tömeget képez, melyből azon hitelezők, kiknek jogai az intézet záloglevelei­ből erednek, a többi csődhitelezők által elégi­tendők ki. A második törvényjavaslat a vasutak telekkönyvezésére vonatkozik és körülbelül ugyanazon határozmányokat tartalmazza, melyek e tárgyban nálunk már 6 év óta érvényben vannak. A harmadik törvényjavaslat már sokkal általánosabb érdekű és a részvénytársaságok

Next

/
Thumbnails
Contents