Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 55. szám - Észrevételek a magyar büntetőtörvénykönyv javaslata felett. 3. [r.]

- 418 — kedés; de a huiiiauiemus is csak addig terjedhet, a míg a joggal összeegyeztethető, — kttlönben megszűnt humanismus lenni 8 ferde irányban mozog. A közbeeső tömények alkalmazásának pedig nincs sem jogi, sem méltányosaágialapja; az sem az egyikkel, séma mísikkal össze nem egyeztethető ; és igy mint nem helyes irányú, mint szükségtelen, csakis elismerést érdemel, hogy a javaslatba fel nem Tétetett. Azon jogerejüleg elitéltek-, vagy még büntetésüket teljesen ki nem szenvedettekre nézve, kik az előbbi szigorúbb törvények szerint ítéltettek el, a javasl nem tesz emliílyenskre nézve a később •h törvények kiterjesztendők iulhogy az indokolás sem ti lennek látszik az, hogy a szabató erő nem is ohaj-IÍ. üs ezen nézetet csakis hetjük, daczára azon törekvéseknek, a birodalmi gyűlésen egyeöek .énében felhozattak s daczára tt , - • i megjegyzéseinek, a melyeket a porosz büntető t. k. javaslat bírálata alkalmával mondott, — hogy t. i. jogtalanság követtetik el azon, a ki 20 évTe levén elitélve ez rajta végre is hajtatik, habár a szabadsigbttntstések maximuma 15 évre szállíttatott le a későbbi törvény által. Az indokok ugyanis, a melyek a törvény ily visszaható erejének helytelenségét és káros következményeit kimutatják, sokkal alaposabbak, semhogy az ellenérvek által még csak megingathatok is lettek volna. Ezen indokok a német birodalmi b. t. könyvijavaslat indokolásában oly találóan és szabatosan vannak összefoglalva, hegy elégnek tartjuk csupán egy részt abból ide iktatni. Es ist ein Recht, oder auch nur ein Billigkeitsanspruch des rech'.skráftig Verurtheilten auf die Wohlthat eines n a c h seiner Verurtheilung ergangenen milderen Gesetzes nicht anzuerkennen, und überdies würde es praktisch nicht auslührbar sein, sámmtliche uoch nieht vollstreckte Síraferkentnisse von der Haud des neuen Gesetzbuches einer nochmaligen PrUfung zu unterwe/fen. Endlich würde mit gleichem Eechte auch der Verurtheilte, welcher nur erst einen Thed der Strafe, diese nicht aber völlig verbüst hat, die nachtrágliche Anwendnng des mildern Srafgesetzes in Bezúg auf den Strafrest beanspucben könuen. Büutetőjogi állapotaink folytán az előbbi szigorúbb törvénytk mellőzése nem igen fog bekövetkezni azért, mert az ujabbi enyhébb, tekintve a büntetés mértékét. A létező gyakorlat ugyanis semmiféle még csak félig-meddig tájékozó korlátot és szabályt sem létesített az egyes bűncselekmények mikénti megbüntetésére nézve. A bíróság itél szabadon és függetlenül belátása szerint. Azonban habár a büntetési tételek összehasonlítása nem is lesz lehető, és igy az enyhébbre nézve mindig a bírói belátás fog korlátlanul dönteni a büntetés mértékét illetőleg; mégis igen fontos a 3-ik szakasznak intézkedése különösen az előbb elkövetett s a törvénykönyv életbeléptetése után elítélés alá kerülendő bűncselekmények „bűntetti" és „vétségi" minőségének megállapítására nézve. Léteznek ugyanis a javaslatban oly intézkedések, a melyek vétségnek mondanak ki oly bűncselekményt, a mi most bűntettet képez; igy a 25 frt. becsértéken felül terjedő lopások, az 50 frtot meghaladó sikkasztások stb. Ezen esetben a bíróság nem „bűntett" hanem csakis „vétségében mondhatja ki az illetőket bűnösöknek, s ennek folytán büntetéseik is nem börtön, hanem csak is fogság fog lenni. Ennek ellenében léteznek jelenleg oly megtorlás alá kerülő esetek, a melyek sem büntettet, sem oly vétséget nem foglalnak magokban, a mi fenyitő uton toroltatnék meg. Ezen esetek a becsület-sértési esetek. A becsület-sértések mostanában polgári peruiján toroltatnak meg, és pénzbirsággal fe nyittetnek. Hogy azok vétséget képezüek arra nézve kétség nem foroghat fenn, hogy azonban azon becsület sértések, a melyek e törvénykönyv életbeléptetése előtt követtettek el, minő elbánás alá essenek ? miután a javaslat a becsület-sértéseket a fenyitő bírósághoz utalj*? erre nézve merülhet fel kétely és a-íon aggo< alom, hogy a javaslat 3-ik szakaszának eme kitétele nem elegendő, „a jelen törvény é3 a fenállott gyakorlat közti különbség esetében az enyhébb intézkedések alkalmazandók." De csakis látszólagos az, mintha az emiitett szakaszok r ndelkezése nem lenne teljes és az érintett vétségekre nézve hézagot hagyna fenn. Az indokolás igy szól: „Nem csak nem construálhat büntettet a biró, hanem nem is | szabhat más büntetést, mint azt, melyet arra | a cselekmény elkövetése előtt — a | törvény megál apitott. Igen természetes, hogy az úgy a büntetés nemére, mint annak mérté- , kére egyaránt értetik." „A mi az előbb fennállott törvények és ' gyakorlat szerint bűntett vagy vétség volt, ha nem vétetett fel a jelen törvénybe: megszűnt az lenni." „Enyhébb intézkedések alkalmazandó k." „A törvénynek ezen része vonatkozik mind arra, hogy büntetendő-e valamely cselekmény? mind pedig annak bűntetté vagy vétséggé minősítésére, valamint a büntetésre nézve is. Mindhárom irányban az alkalmazandó, a mi vádlottnak kedvezőbb, a mi enyhébb." Ezen tételek ugyanis határozottan tüntetik fel azt, hogy l-ször: valamely cselekmény csak akkor lesz büntethető, ha az a törvénykönyvbe felvétetett, 2-szor: hogyha az az előbbi törvények szerint is b ün te 11 e t vagy v é ts é ge t képezett és 3-szor: hogy mindenkor az enyhébb törvény alkalmaz?ndó reá. Alkalmazva ezeket a becsületsértésekre, azt találjuk, hogy azokat a javaslat felvette a törvénykönyvbe mint vét s ég e t; hogy azok a mostani gyakorlat által szintén vétségnek ismertetnek el, de a polgári uton toroltatnak meg; és htgy azok büntetése enyhébb volt, mint a javaslat által felállított büntetési tétel. A cselekmény megfenyitbetősége-, vétségi minősége- és mikénti büntetésére nézve tehát a javaslat teljesen kielégítő választ ad, és igy fennmaradna az a pont, hogy az eddig polgári perutra tartozó sérelem hova fog tartozni, a mire nézve a javaslat csakugyan nem foglal magában semmit, s ennélfogva ez az, a mi a hézagot képezhetné. A javaslatnak azonban nézetem szerint e tekintetben intézkednie nem is kellett, és ha azt teszi, nem helyesen jár el, miután az az illetékességi kérdések közé tartozik, a melyeknek megoldása a javaslat keretén túlesik. Hogy oly becsületsértések is, a melyek a törvény életbeléptetése előtt követtettek el és annak életbeléptetése után kerülnek elbírálás alá, azon biró vagy bíróság által fognak elintéztetni, a melyek a vétségekre illetékesek lesznek: az nagyon természetes és kézzelfogható. Két külön forumot egy cselekményie megállapítani és fennhagyni valósággal lehetetlen lenne. De épen azért, mert itt csupán arról van szó, hogy hova mely bíróság elé fognak tartozni a becsületsértések, ez nem is képezhet ellentétet azon elvvel, hogy az enyhébb intézkedések alkalmazandók. A bíróság megjelölése a czélszerüségi követelmények szerint iránylik. Abból, hogy valamely bűncselekmény egyik bíróságtól a másikhoz utaltatik, a tettesre nézve semmi hátrány sem származik, feltéve, hogy a bűncselekmény minősége tekintetében más meghatározás nem tétetik. A becsületsértések pedig vét séget képeznek most is, s vétségek lesznek jövőben is, a tényálladék tekintetében eltérés közöttük nincs; hogy tehát azok jövőben a javaslat szerint nem a polgári perutra fognak tartozni, hanem a vétségek birója elé, az magára az elbírálás-, a megítélésre nézve az előbbi enyhébb intézkedések megtartását nem gátolja, az elvnek megsértését legtávolabbról sem tartalmazza. Az életbeléptetési törvény, a mely okvetetlenül létesítendő, majd intézkedni fog az illetékességek megállapításáról, ha addig a büntető eljáráa el nem készülne; a javaslatba teljesen elégséges volt nézetem szerint azt és csakis annyit felvenni, a mi a 2-ik és 3-dik szakágiban idevonatkozólag felvétetett. Dr. Csukás s y Károly, kir. alügjósz Budapesten. Valahára. Tantae molis erat! A kereskedelmi törvényjavaslat megvitatására egybehívott szakértekezlet megtette kötelességét. Kilenczvenhárom ülésben melyeknek mindegyike legalább 3 óráig tartott, végig tárgyalta kétszer az Apáthi-féle tervezetet, kétszer Schnierer Gyula osztálytanácsosnak a „szövetkezetekéről szóló tervezetét és ezenkívül megállapitatta még az átmeneti intézkedéseket is. Elkészült valahára az 666. §-ból álló tőrvény, melynek nehéz feladata, legfontosabb közgazdasági érdekeinket, a kereskedelem s a nagyipar forgalmi szükségleteit összeegyeztetni a jog és igazság szigorú követelményeivel. Rendszertelen, czélszerütlen, hiányos én elavult eddigi kereskedelmi törvényünk a jelen korszak igényeinek többé meg nem felel. Ha a most készült új törvény csak a most élő nemzedéknek fog is mindenben eleget tehetni, uey dicsőén megállotta helyét. A törvényhozás kénytelen a kor azellemével haladni, kénytelen különösen a gazdasági és forga'mi életnek minduntalan felmerülő uj-uj tényezőit számításba venni, az eddig tapasztalt bajokból való kibontakozhatást lehetségesiteni éa előmozdítani s a jobb jövő felé törekvésnek az utat egyengetni. Nem csekély volt a feladat, mely Apátby-ra, valamint a szakértekezlet tagjaira nehezedett volt. Igaz ugyan, hogy a német általános kereskedelmi törvénykönyv alapul szolgált. De ezen törvénynek számos része már lejárta magát. Alig tizennégy év folyt le meghozása óta, mégis már négy évvel ezelőtt foltozgatni kellett rajta és ma már teljes átdolgozása mutatkozik szükségesnek. Azután nem szabad elfelejtenünk, hogy a kereskedelmi törvénynek egyik legkitanóbb hivatása, miszerint felölelje mindazon jogszabályokat, melyek nemzetközi elismerésnek örvendenek. Majd ha a magánjog egész kötelmi része a kereskedelmi jobban helyet foglalt, akkor lesz valóságos nemzetközi magánjog. Ez annyival fontossabb, mert hazánkban az uj törvény egyelőre legalább nem fog codificált magánjogra támaszkodhatni. Fenntartom magamnak a javaslat közelebbi megbeszélését. E/.ennel csak röviden kiemelem a szakértekezlet tanácskozmányainak eredményeit. Az ország valamennyi czégbejegyzéseit a „központi értesitő" fogja közzétenni. Érvényre emeltetett a czég valódiságának elve. A hites alkuszok intézménye meg lett szüntetve és helyette a szabad alkuszi ügylet szabályozva. A részvénytársaságok és szövetkezetek kimerítően szab.íikoztatnak, azon kettős szemponthoz képest, hogy e, t társulati tagok) másrészt a kö óvassanak. Kereskede „állampapírok, kedelmi forgalom tárgyát k^r. vétele még az esetben is, ha a megszerzés nem továbhadá8Í szándékkal történt." Befogadtattak továbbá azon termelők ügyletei, kik saját terményeiket át- vagy feldolgozzák és a bányaipar ügyletei, a mennyiben ez iparágak a ki*ipar körét meghaladják-Kimerítő szubá'yozását lelte a biztosítási ügylet, három főágához, a kár-, az élet- 8 a viszont-biztositáshoz képest. Végre az átmeneti intézkedések nagy gonddal és fáradsággal szerkesztettek. Hogy ezen javaslat minél előbb törvény