Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 52. szám - Észrevételek a magyar büntetőtörvénykönyv javaslat felett

Negyedik évfolyam. Megjelen i, minden csütörtökön, a ,magyar jogaszgyülét" tartama alatt naponkent. A kematok a szerkesztőséghez, a megrendeléseit és reklamatiok a kiadöhivatalhoz intézendök. Bdrmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda : kalap-utcza 6. sz. 52. szám. Budapest, december 3. 1874. MAGYAR THEMTS (helybe ^ELŐFIZETÉSI ÁRAK házhoz hordással, vagy vidékre bérm^nt^ szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" éB a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel egyftttesen: egész évre 10 Irt félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 60 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és Tidőkrfjl legczélBzerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nador-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI. KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye," „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára." Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Lógrády testvére}-. TARTALOM: Észrevételek a ,magyar büntetötörvénykönyv-javaslat felett Dr. Csukássy Károly kir. alügycsz úrtól Budapesten. - Szemle. Ismét a „Jogtudományi Küzlöny" bírálata. — A magyar büntetőtörvénykönyv javaslatához. — A budapesti Jügyvéd-egylet harmadik szakosztálya által a büntető törvénykönyv javaslata iránti vélemény kidolgozása végett kiküldött bizottság harmadi* ülése 1874. nov. 23. — A magyar büntető törvényiavaslat indokolása. II. — Külföldi jogesetek. Tékozlás esetében zárlatot mennyiségileg és minőségileg igazolandó törvényes osztályrészükre kérni, csak az egyenes leszármazó örökösök, vagy azok nem létében, az életben levő szülők vannak jogosítva. Átalánosan betáblázott követelések átkeblezése iránti keresetnek az átkebeleztetni kórt követelés alariát képező okirat perrendszerü felmutatás i és csatolása és annak igazolása nélkül, hogy azon ingatlanság, melyre az átkebelezés kéretik, volt-e az általános betáblázás eszközlésekor az adós tettleges birtokában, és képezte ez már akkor összes birtokát, — hely nem adható. — Az 1840. XXI. t. cz. életbelépte előtt betáblázott követeléseknek az uj telekkönyvekbe leendő átkebelezése a telekkönyvi rendtartás szabályai által kizárva nincs. — Vegyes közlemények. — Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bői. — Kivonat a „Wiener Zeituűgu-ból. Külön mellékletek : a „Bünteta törvényjavaslat" két ive. > Észrevételek a .magyar büntetőtörvénykönyv javaslat" felett. Nem a közel múltban gyökeredző, sem évtizedeken át tartó óhaja a nemzetnek, hogy egy rendszeres btintetőtörvénykönyvvel bírjon ; hanem évszázados a törekvés, a küzdelem és ama szükséglet élénk érzete, miszerint a büntető igazságszolgáltatás terén az önkény rend-Bzeres kinövései, a bizonytalanság állandó zavara megszüntetendő. A mit azonban az egyik országgyűlés, az egyik bizottság létre hozott, elvetette, haszcálhatlannak nyilvánította a másik ; a mí helyes, a mi valamikép tán mégis használható lett volna akkor a midőn készölt, teljesen alkalmatlannak bizonyult be később, a midőn újólag tárgyalás alá vétetik. Az idő és az azzal előbbre haladott tudomány, a megváltozott társadalmi jogi viszonyok elseperték, meghaladottakul tüntetik fel az egyes évtizeddel előbb készült dolgozaíokat s az alkotás hoz ismét elölről kellett kezdeni és hozzáfogni. Az ezen munkálatok közül a legkitűnőbb az 1843-ik évi javaslat szintén nem válhatván törvénynyé. a midőn később 1867-ben a büntetőtörvénykönyv elkészítése körül ujolag megindultak a munkálatok csakhamar felismertetett az, hogy ama javaslat habár nagybecsű intézkedéseket tartalmaz is, mégis életbe léptetése javítások mellett sem lehetséges. Azóta vagyis 1870. közepétől kezdve megszakitottan mint az indokok mondják folyt a munka egy egészen uj rendszeres, a mai viszonyokhoz mért büntetőtörvénykönyvön 8 eredménye a nem rég kiadott javaslat lett. Ezen javaslst f. év elején már készen volt, indokolása azonba n csak isaz őszszel készült el. Magának a törvénykönyvnek elkészülte után az azonnal egy 7 tagu bizottságnak adatott át tanulmányozás végett s e mellett még több kiváló tekintélyű egyén között is szétosztatott mígnem az általános rész indokolásával f. é. octóber hóban az országgyűléseié terjesztetett s a nagy közönségnek is átadatott. I. Egy törvénykönyv, jelesül egy büntetőtörvénykönyv minősége felett általános bírálatot mondani röviden, egy mondatba össze foglalva annak belbecse felett nyilatkozni, vajmi nehéz, vajmi gulyos feladat. Annyi különböző tételek, annyi különnemű kérdések, annyi száz meg száz eltérő nézpontok összeegyeztetése, megfejtése és egybefoglalásánál, hogy ha egyik másik beillesztés felfogás és rendezés tán nem sikerül, hogy ha az irány itt és amott tán nem helyesen választatik meg ; még nem eredményezi és nem eredményezheti az egész munka belbecsének megsemmislüését, ugy másrészről nem igényelheti teljes hibátlansági elismerését egy oly munka, a mely számos helyes intézkedései ' és az egyes kérdések szerencsés megoldása mellett bizonyára egyes hiányokban is szenved. Az alapelvek, a fővonások, a tudomány elveinek mikénti tekintetbe vétele és a gyakorlati életből eredett megállapodások mennyibeni méltatása tehát az a mi szem előtt tartandó, ' ha egy általános ítéletet akarunk mondani valamely törvényhozási mű felett A kivitel nehézségeiből származott hibák a jogosult külön felfogásokból eredő eltérések másodrendű jelentőséggel bírnak, és ha ez alapelvek helyesek, ha a tudomány és a gyakorlati élet vívmányai alkalmazásra találtak benne, ha ?zon elem, mely a jót képviseli túlnyomó a hiányok felett, akkor a mű jónak, sikerültnek mondható. A magyar büntető törvénykönyv javaslata, a mely már a nem rég éledbe lépett, és a particularis német büntetőjogot magában foglaló német büntetőtörvénykönyre, a belga codex, az olasz javaslatra támaszkodhatott, kétszeresen igényelheti tőlünk, hogy minősége felett nyilatkozzunk, és nem habozunk kijelenteni, hogy az sikerült, hogy az jó, s büntető irodalmunk és törvényhozásunk terén korszakot alkotó. A kiindulási pontul felvett nézetek, ha itt vagy amott a miénktől el is térnek jogosultsággal, alappal bírnak; a meghatározások tiszták és érthetők, a rendszer helyes, a büntetések szelidek és emberiek s mindenütt a tudomány által jónak talált és helyesnek kijelentett elvekés nézeteknek hódol. Sajátságos nemzeti viszonyainkra szinte tekintettel van a javaslat, ugy, hogy a míg egyrészről a büntető jogtudomány mai állásához viszonyítva a köz kívánalmaknak megfelel, másrészről azon követelményeket sem tévesztette szem előtt, melyekre az ország különböző viszonyai a törvényhozónál fogva tekintettel kell hogy legyen. Az általános rész 9. fejezetből áll, a melyek azon határozatokat, azon szabványokat foglálják magokban, a melyek a különös részben összefoglalt minden egyes tételnél, a bűnesetek minden egyes elitélésénél irányadóul kell hogy szolgáljanak. Sorrendjük megfelel a logikai összefüggésnek s a büntető törvénykönyvek szokásos beosztásának. A német bűn tetőtörvényköuyv és ezen javaslat általános részének felosztása között csakis az a különbség van, hogy abban hiányzik a II. VI. és a IX-ik fejezet mint fejezet, míg az osztrák 2-ik javaslat egészen más beosztás s általunk tem helyeselhető rendszer mellett az általános részt hat fejezetre osztja fel, az olasz javaslatok mindhárma pedig szintén elhagyva a VI. fejezetet a II-ikat az elsővel vonja össze 8 a vissza esésről külön fejezetben rendelkezik, a mellett a bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okokat két fejezet alatt tárgyalja. Javaslatunk első fejezete a „bevezető intézkedések"-et tartalmazza, s habár ezen czim alatt a törvénykönyv intézkedései alá eső személyek megjelelését is magában fogalalhatja, ugy, hogy az első fejezet a cselekmények és sze- í mélyekről szól, a melyek és a kik a törvénykönyv J alá esnek, mégis semmi nyo matékesabb indok és netán az által megszerezhető előny nem ellenzi azt, hogy a személyek, a kis a törvény alá esnek külön fejezet alatt ne tárgyaltassanak. A javaslat ezt követi, ugy hogy az első vagyis a bevezető intézkedéseket magában foglaló fejezet egyedül három intézkedést tartalmaz u. m. először a büntstőtörvénykönybe felvett cselekmények felosztását (13), 2-szor a büntetőtörvénykönyv alá eső cselekmények meghatározását (2. és 3. §.)és 3-szor a nyomtatvány fogalmát (4. §.) A büntető cselekményeknek felosztása alatt értjük, azoknak bizonyos nevek alatti csoportosítását, s a szerint a mint valamely büntetőtörvénykönyv az általa felkarolt anyagot két vagy három csoportra osztja a kettős avagy a hármas felosztásnak hódol. A javaslat a hármas felosztást fogadta el s ennélfogva a bűncselekmények a melyekről intézkedik „bűntett" „vétség" és „kihágás"-ra oszlanak. A kihágásokra nézve a javaslat azon kijelentést teszi, hogy azok külön törvényjavaslatban fognak tárgyaltatni, az által tehát tényleg elismertetik, miszerint a kihágások szorosan vett bűncselekményeket nem képeznek. Azon határozott jellegnél fogva, a mely a kihágásokat, a többi bűncselekményektől megkülönbözteti, az elmélet rég óta sürgeti és követeli azt, hogy a kihágások a büntető törvénykönyvekben p többi bűncselekményektől elkülönítve, külállólag tárgyaltassanak, s azokba a „törvényszegések" mint nem tulaj donképi bűntények fel ne vétessenek. Magának a btintetőtörvénykönyvnek sorrendje ez által kisebb lesz, áttekintése és kezelése könnyebbé válik 8 azon kívül a rendőri ügyekre nézve ismét egy ujabb osztálynak és intézkedésnek felállítása elmellőztetik. Nem egy törvényhozás különítette el ennélfogva a kihágásokat a tulajdonképi büucselekvényektől és utalta azokat a rendőri törvénykönyvbe, igy tett legújabban a zürichi, & brémai, az osztrák, az olasztSrvényhozás is. A javaslatnak ezen intézkedése tehát helyes s csak is méltányolható. A hármas felosztás a franczia törvényhozásnak egyik szülötte. Onnét vétetett az át az egyes német országi törvénykönyvekbe. Felállítása és életbe léptetése folytán, felette sok hátrányok, káros következmények és bajok állottak be a törvénykezés terén. Számos eliíéltetések történtek, a melyeknek szigora amav; osztályozás létére volt vissza vezethető s viszont helytelen felmentések következtek be, a melyeknek szintén az volt az oka, a tettesek individuális viszonyainak mérlegelése általa lehetet lenné tétetett, a birói illetékesség tekintetében folytonos súrlódások keletkeztek. A gyakorlati életből merített ezen tapasztalatok folytán az elmélet tüzetes vizsgálat alá vonta azon rendszert és azt nem helyesnek elvetendőnek, tartotta. Dr. Csukássy Károly, kir. alügyész Budapesten.