Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 49. szám - Az országházból

eági megbízások teljesítése képezi, melyről az illető bíróságnak számot adui, jelentéseket tenni köteles, szóval mig a közjegyző az általunk elfogadott t. javaslat szerint a bíróság egyik részét fogja átvállalni és teljesíteni, addig az ügyvéd ellenkezőleg a bíráknak ellenőrzője kinek kötelessége a lelett a bíróságoknak tévnézetei, sokszor túlkapásaik, vagy igazságtalan tetteik ellen megóvni megvédeni; és az ügyvéd ezen kötelességeket csak akkor teljesítheti helyesen, ha a biróságtól teljesen függetlenittetik. Az ügyvéd a bírósággal ezen jogvédelemnél fogva folytonos — coliisióba jöhet, és minél erélyesebben jár el egy tévnézet, vagy egy igazságtalan tett ellenében, annyival inkább óvja meg a jogot és védelmezi az illető felet. Ha az ügyvédeket ezen feladatuk teljesítésében, a a fél jogainak érvényesítésében az által akadályozzuk, hogy fegyelmi ügyekben azaz kisebb vétségekben a bíráskodást azon bírákra ruházzuk, a kiknek cselekedeteit ők ellenőrzik, mindenesetre önállóságukat teszsztik koczkára és működésüket akadályoztatjuk. Nem is ez volt t. ház nézetem szerint a főrendiház intézkedésének valódi oka, hanem az indok, a melyből a méltóságos főrendek a fegyelmi vétségekben a bíráskodást az ügyvédi kartól elvonta, azon bizalmatlanságban keresendő, mely az tigyvédikar iránt nyilványul. Én megengedem t. ház, hogy vannak az ügyvédi ka.nak tagjai, kik bizalmat nem érdemelnek, jogosult lehet ezen bizalmatlanság az ügyvédi karnak egyes tagjai iránt, de a bizalmatlanságot az egész ügyvédi karra kiterjeszteni, s azt mondani, hogy Magyarország ügyvédi karában nincs annyi egyén a mennyi egy választmány, egy tökéletesen igazságszerető és jogvédelemre kész választmány megalkotására képes volna: nagyon túlszigorú és igen helytelen itélet volna. (Helyeslés) T. ház! Ha valaki oly pessimistikus irányból akar kiindulni, akkor oly joggal mondhatná azt. hogy a bírói karnak tekintélye sem képes biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy az általa és saját köréből alakított fegyelmi bíróság tökéletesen független, és hogy csak az igazság által lesz vezérelve. De én sem a bírói, sem az ügyvédi karról ily Ítéletet hozni nem mernék. Ezen felül ajánlom a t. háznak azt is figyelmébe, hogy a birói kar és pedig méltán és joggal nagyon sokszor panaszkodik az ügyekkel való túlhalmozottságról, hogy a birói kar az ügyeknek gyors menetét, azért mondja gyakran elő nem mozdithatónak, mert igen sok ügyekkel van elhatmozva, hogy ezen birói kar azon felül oly ügyekbeni bíráskodással bizatík meg, melyek szóbeli tárgyalást igényelvén, azok hetendnt egy két napot vesznek el az illető bi rói tagoktól, ami csak az igazságszolgáltatás hátrányára, kárára történhetik. És ha figyelembe méltóztatnak venni, hogy a fegyelmi bíróságoknál azon módon, mely a képviselőház eredeti szövegében ajánitatik, úgy a magán fél, mint a tisztiügyész és az államügyész hozzászóllási, fellebbezési joggal bir, hogy a fellebbezés által, mely a birói testülethez menesztetik orvoslást lehet keresni minden igazságtalan itélet ellenében; ennélfogva nem hiszem, hogy a t. háznak aggálya lenne azon intézkedésre nézve, melyet már egyszer elfogadott, én igy ezen intézkedést ismételve ajánlom a t. háznak elfogadásra és kérem az eredeti szöveg megtartását. (Helyeslések) Paczolay János: Engedje meg a t. ház, hogy én a méltóságos főrendek módositványát pártolva saját véleményemet is érvényesithessem. Az ügyvédi kamarának a fegyelmi bíróság gyakorlásának átadása különösen azon szemponton sarkalik, mint az igen tisztelt igazságügy L iniszter úr a törvényjavaslatnak mult alkalommal történt tárgyalásakor mondott végbeszédében méltóztatott kifejezni, hogy a szabad társulati fejlődést nem akarja akadályozni. Én őszintén megvallom, magam is ügyvéd lévén, sehogy sem látom magamat korlátoztatva szabad társulási jogomban az által, hogyha felettem, mihelyt valami olyat követtem el, ami fegyelmi eljárás alá tartozik, nem egyedül ügyvédi kamra, hanem vegyes bíróság, birák és - 371 -ügyvédekből összeállított bíróság ítél; (Helyeslések) sőt inkább én a szabad fejlődést abban látom, hogy ba tévedést akarok, nem egyedül collegáim fognafe felettem bíráskodni, kik mindig részrehajlással fognak vádoltathatni, hanem sokkal jobba-.i megleszek nyugtatva, sokkal biztosabban állíttatik vissza a közvélemény előtt besülaem, ha t. i. nem egyedül kartársaim, hanem ezekkel együtt más egyének is befolynak a becsületemet visszaállító itélet megho zatalába. (Élénk helyeslések) El nem fogadhatom tehát, bármennyire ékesen lett légyen előadva a mult alkalommal a miniszter urnák azon véleményét, hogy mindenkinek hatalmában van a remedium juridicium. Én t. ház gyakorlatból ismerem a felebbezéseket, hanem az ügyvédi téren miudig azt tapasztaltam, hogy az első bíróság ítéletét soha sem lehet cdaadni a második bíróság ítéletéért, mert a per kimenetele az első biróságtól függ, hogy az miként rendezi, miként állitja össze a bizonyítékokat, ha tehát t. ház! az első bíróságnak ítéletére oly egyéneknek befolyása van, kik ügyvédek levén collegialitásból talán részrehajlók vagy elfogultak, akkor kétséget nem szenved, és fel kell tenni, hogy az ilykópen alakított bíróság kevesebb érdekeltséggel állithatja össze a pert, melyben a?, ügyvéd eljárása megítéltetik azon szempontból, váljon az illető ügyvéd vétkes-e vagy nem. Igen szomorúan jelenlé a t. előadó képviselő ur, hogy miért nem lehet vegyes bíróságra bizni az ügyvédek elle- i eljárást. Azért úgymond, mert a bíróságok ugy is felette el vannak halmozva rendes teendőkkel, és ha még hetekiut legalább 2 napot fegyelmi eljárásra kell forditaniok, ebből mulhallanul a bíróságoknak munkával való tulhalmozódása fog következni. Ha igaz az, a mit előadó ur mondott, hogy t. i. még ezen ügyvédi rendezés után is kilátásba helyezhető, hogy hetenkint kétszer kell fegyelmi tárgyalást tartani, és e miatt hetenkint kétszer lesz a bíróság akadályozva rendes teendőt végezni: akkor jobb lesz, ba ezen egész eljárást halomra döntjük, mert ennek is csak az lesz a következménye, a mi most van, mert hiszen most sem fordul elő az, hogy a törvényszéknél hetenkint két eset merülne fel, midőn ügyvédet kell fegyelmi eljárás alá vonni. Ha semmi más nem is, előadó urnák ezen indokolása meggyőzött volna engem arról, hogy ha szükséges fegyelmi bíróságot felállítani, az minden esetre olykép legyen alakítva, hogy minél kevésbé legyen érdeklődve a figyelmi biróság azon személy irányában, a ki fegyelmi eljárás alá vonatik. Figyelembe véve tehát, hogy az ügyvédi kamarák jövőre sem alakulnának más alakban mint most, és ha a törvényhozás szükségesnek látta egy ujabb rendezést életbeléptetni épen azért, mivel annyira kinőtték magukat a visszaélések, hogy rendezett államban már nem tűrhetők meg, én azt hiszem, hogy az ilyen ügyvédekből álló kamarákra nem lehet bizni a fegyelmi eljárást, és pedig annál kevésbé, mivel maga az előadó úr, ki szintén ügyvéd és e téren tapasztalatokkal bir, azt helyezni kilátásba, hogy hetenkint kétszer lesz minden egyes törvényszék területén fegyelmi tárgyalás. Bátor vagyok tehát ajánlani a főrendiház módositványát. (Helyeslés.) Lázár Ádám. Igen sajnálom, hogy az előttem szólóval nem lehetek egy véleményben. Midőn a képviselőház a fegyelmi bíróságra vonatkozó §-t tárgyalta, már akkor a többség azon szempontból indult ki, hogy az ügyvédi kamarák rendszere csak azon feltétel alatt fogadható el, h-\ a fegyelmi biróság tisztán az ügyvédi testületből alakittat'k, mert ha nem voina szükség ezen kivételes bíróságra, azon esetben elejtetett volna az egész kamarai rendszer. Részemről nem látom át, hogy az előttem szólott t. képviselő ur mivel tartja indokolhatónak ellenkező nézetét. Az előadó úr kifejtette, hogy mily anomáliák keletkezhetnek abból, ha vegyesen alakittatik a biróság. Eltekintve azon hátramaradástól, mely a már amúgy is túlterhelt bíróságoknál a teendők elvégzésében beállana, ily esetben ha még is azon vélemény fogadhatnék el, melyre a főrendek is súlyt fektetnek, nem tudom micsoda régibb hazai törvényekre hivatkoznak, melyek ily féle intézkedésekről nem tudnak; bizonyára a közjegyzői rendtartás lebeghetett szemeik előtt, mert ott is ily vegyes biróságot szándékoznak felállítani. De ez egészen más. Méltóztatnak a főrendek szövegezéséből látni, hogy ott a túlnyomó birói karból egy eloök és két biró álittatik szembe egy ügyvéddel. Ha ez igy elfogadtatik. akkor részemről iukább eltörlendőnek látok minden kivételes biróságot ugy a jegyzői rendtartásnál valamint az ügyvédi rendtartásnál is. Mellőzve a hivatkozást azon indokokra a melyeket e tárgyban a képviselőház első tárgyalásakor bővebben elmondottam, és a mit az előadó ur ugy is részletesen jel'-ett, pártolom a képviselőház előbbi határozatát, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés.) Vidliczkay József. T. képviselőház ! Csak néhány szóval kívánok felelni Paczoiay képviselő társunknak a fennforgó tárgyra nézve. Mindenek élő t kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy semmi logikát sem látok érvelésében. Azt mondá ugyanis, hogy annál jobb lesz a fegyelmi biróság, minél távolabb fog állni azoktól, a kik mint vádlottak állanak majd előtte. Ebből az következik, hogy egészen a biróságra kellene ruházni a fegyelmi hatóságot. Figyelmeztetem t. képviselő társunkat, hogy akkor méltóztassék tovább menni, mert akkor nem állhat lenn a bíróságokra nézve a fegyelmi biróság, ugy mint most fenuáll, 8 akkor a bíróságok sem gyakorolhatuának fegyelmi hatóságot, a bírósági tagok fölött, hanem más idegen testületre kellene ezt ruházni. Tessék elfogadni a logica consequentiáját. A képviselő ur érvelése egészen alaptalan. Képviselőtársunk ugy veszi a dolgot, ngy nyilatkozott beszédében, miut ha a birói befolyás merőben mellőztetni szándékoltatnék; a fennforgó törvényjavaslat illetőleg a központi bizottság véleménye által kérdem a bíróságnak nincs e befolyása a legfőbb itélőszéknél a felebbvitel terén ? Ez által valválva van a biróság befolyása azon mértékben, melyben azt fenntartani kell és szükséges. De hogy a fegyelmi hatóság egészen az ügyvédi kar kezében legyen azt felfogásom szerint kívánja az ügyvédi kar autonómiája, mert ha nem lesz autonóm abban az értelemben a mint kell, nem lesz képes hivatásának megfelelni. Pártolom a központi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Panler Tivadar igazságtigvmininiszter. T. képviselőház ! Már a mult alkalommal Kijelentettem, hogy a mi az igazságszolgáltatás részrehajlatlanságát illeti ezen kérdésekben én épen ugy megbízom a vegyes bíróságokban, mint az ügyvédi kamarai véleményekben. Meg vagyok győződve, hogy mind ezek mind azok az igazság szerint fognak eljárni és csak az a kérdés mi czélszerübb, mi felel meg iukább azon intézkedéseknek, melyeket eddig ezen ügyvédi rendtartásban tettünk és tenn szándékozunk t. i. az ügyvédi kamarának testületi szellemét emelni, az egyes tagokban a becsűletérzésnek nagyobb fokára való juttatását elősegitni, mely minden testületnek éltető szelleme. Ezt czélszerübben elérhetni vélem akkor, ha a fegyelmi kérdésekben a mikről itt szó van, a bíráskodás első folyamodásilag az ügyvédi kamara választmányára bizatík. (Helyeslés) Méltóztassanak a dolgot megfontolni, hogy miről van itt szó. Itt nincs szó bűntettekről, mert ha büntettet követ el az ügyvéd, akkor a rendes törvényszék elé tartozik ; ha oly esetek fordulnak elő, melyek a feleknek érdekeit közelebbről érdeklik és hol az ügyvédek netalán részrehajlók lehetnének t. i. ha a peres iratok kiadásáról, előlegek,'yagy dijak mennyiségéről, vagy ha pénz letartóztatásáról van szó, mind ezen esetekben a 66. §. szerint a kir. törvényszékek ítélnek, tehát mindazon esetekben hol netalán valami részrehajlástól lehet, tartani. Mi tartozik tehát a fegyelmi bírósághoz? A fegyelmi bírósághoz tartozuak a fegyelmi vétségek. Melyek azok? Ha az ügyvéd hivatáns szerinti kötelességeit vagy a jelen törvény rendeleteit vétkesen, de nem czélzatosan nem azon bűnös ezé Latból szegi meg, hogy az által ma-