Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 4. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 3. [r.]

— 26 — álljon. A többi a törvényszékek, illetőleg később a kamarák lelkiismeretes kijelölésének és az ép oly elfogulatlan kinevezésnek dolga. (7. és 21 3. §§) De a kellő tudományos és gyakorlati képesség biztosításának czéljából már felállíthat a törvényhozás bizonyos külső mértéket is. Kell pedig a javaslat 2. §-a szerint: ,.hogy a közjegyző teljes korú magyar honpolgár s feddhetlen jellemű legyen, csőd vagy gondnokság alatt ne álljon, az ország hivatalos nyelvét teljesen birja. végre az ügyvédi vagy gyakoilati (jirói vizsgát sikerrel letette, és a vizsga letételét megelőző vagy követő, bár megszakított két évi közjegyzői gyakorlatot | kimutatni képes legyen." E §. szövegezése homályos, mert j csak a gyakorlati birói vizsga és az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatok megtekintése után lehet meg- | ismerni, hogy az tulajdonképen négy évi gyakorlatot ir elő. Ugyanis annak, ki a birói vagy ügyvédi vizsgára bocsátatni kiván, már ki kell mutatnia és pedig birói jelöltnek 2 évi gyakorlatot, ügyvéd jelöltnek pedig legalább 4 évit. fLásd az illető javaslatok 4, illetőleg 5. §-át.) Szükséges tehát mindenesetre, hogy e§. szabatosabban szövegeztessé k. Ily szigorú minősítés azután (feltéve t. i., hogy értelmezésünk helyes) a javaslat által is mellőzött külön közjegyzői vizsgát is (milvent a poroszrajnai és osztrák tartományokon kivül tudtunkkal egyik állam törvénye sem I ir elő, és pedig az osztrák is csak vagy- j lagosan) feleslegessé teszi. És hogy ily \ értelemben a javaslatot, mely a 4 évi | gyakorlat felállításával túl menve, az 1 előbbi javaslatok és beérkezett véleményekben foglalt mértéken a dilettantismust a közjegyzői kartól ép ugy kívánja távol tartani, mint az ügyvéditől, — 1 mi is csak helyeselhetjük, azt az ! elörebocsátott okokból külön kiemelnünk alig kell. De még egy fontos kérdés iránt van megjegyzésünk. A javaslat indokai ugyanis súlyt fektetnek a jogi foglalkozás egyik ágából a másikba való átléphetésre, és nézetünk szerint helyesen. Az átlépés meggátlása ellen derék közjegyzői kar kiképezése szempontjából az osztrák jogászok közt, illetőleg a közjegyzői törvényjavaslat tárgyalásakor az ottani képviselőházban is élénk vita fejlődött ki — és a meggátlás főleg a jogegyenlőség elvével is támogattatott, mert tudni kell, hogy Ausztriában a közjegyző sem ügyvédi, sem birói állásra át nem léphet. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Ausztriában a közjegyzői intézmény már évszázadok óta fennáll, ott tehát már magán a közjegyzői pályán kiképzett derék jelöltekben hiány nincsen, holott nálunk, hol a kezdet és átmenet nehézségei különösen a vidéken még a jelöltek és segédek versenyében is fognak nyilvánulni, és pedig bizonyosan még hosszú évek során át — nálunk nyilt j karokkal kell fogadnunk jeles egyé- | neket, akár birói, akár ügyvédi állásról | jelentkeznek. De másrészt a paritás elve j sem sértetik nálunk, mert a közjegyző, ha állását a fennebbi minősítés alapján nyeri, ép oly minősített a birói és ügyvédi .íllásra is. Különösen szem előtt tartva pedig viszonyainkat, melyek szerint még a birói állásokra sem jelentkeznek mindig kellően minősített egyének, és majdnem minden ügyvédi oklevéllel ellátott egyéniség már saját szárnyain mozog — nem igen lehet föltenni, miszerint a biró vagy ügyvéd arra adja magát, hogy egy közjegyzőnél 2 évre segédnek beálljon. Máskép pedig rendszerint a közjegyzői pályára át nem lépbetne, és pedig a biró semmi esetre, mert sem a birói vizsgáról szóló fennti javaslat 4. §-a, sem az 1869-ik IV. törvényczikk 7. §-a az előirt gyakorlati évekbe közjegyzői gyakorlatot beszámítani nem enged — az ügyvéd pedig csak akkor, ha azelőtt véletlenül 2 évi jegyzői gyakorlaton volt. Ha tehát a törvényhozás az átlépési biztosítani akarja, nem marad egyéb hátra mint hogy a 2§ —hoz még azt is mondja ki: hogy a 2 évi jegyzői gyakorlatot önálló ügyvédi vagy birói állásban töltött2évi gyakorlat pótolja. u) Ily esetben a biró már 5, az ügyvéd pedig 6 évi gyakorlatot képes fölmutatni, mi bizonyosan megnyugtató egyenértékét képezi a 2. §-sal előirt gyakorlatnak. Szemle. Budapest, január 2o. A huszonegyes bizottság. — A közjegyzői törvényjavaslat a képviselőház jogügyi bizottsága előtt. (— r.) Nemcsak a politikai, de a jogi világ figyelmét is a képviselőház huszonegyes bizottsága tartja lekötve. E bizottság ugyanis oly szélei hatáskörrel van felruházva, hogy az államélet minden ágaira kiterjesztheti határozatait, és ugy látszik, ha fog valami történni a közel jövőben az igazságügyi szervezet vagy a jogreform terén, e bizottság kezdeményezéséből fogja venni az impulsust, vagy legalább az e bizottságban kifejezett nézeteknek nyomait fogja nagy mértékben hordani. És valóban, a bizottság által megnyitott „általános tárgyalás" folyamában felszólalt csaknem minden tag hosszasan szólott az igazságügyről. Megegyeznek az eddig felszólaltak abban, hogy elitélik az uj birói szervezetet mivel nagyon költséges és az igazságszolgáltatás elíen mégis igen sok a panasz. Hallottuk a régi megyei igazságszolgáltatás dicsőítését is, még pedig Ghyczv és Sennyey részéről. Ezen kivül mindketten és velők Tisza Kálmán is, a közigazgatási bíráskodás visszahelyezését állították fel mint az igazságügyi költségvetés kisebbítésének első posialatumát; mindamellett reméljük, hogy az ebbeli javaslatok mellőztetni fognak.' A képviselőház jogügyi bizottsága megkezdé „a királyi közjegyz.öségről" szóló törv. javaslat tárgyalását. 14J Az átlépés Bajor-, Szász,-, Poroszország, Báden s Hannoveriában is lehetséges. Az elsó 3 §. csekély vita után módosítás nélkül elfogadtatott. A 4. §-nál erősebb vita keletkezett. Steiger Gy. a kereskedelmi vagy ipartársulatok és pénzvállalatok igazgatói állásaitól a közjegyzőket eltiltani ellenezvén: ellenben Horváth Boldizsár e tilalmat m4g azokra is kiterjesztetni kívánván, % kik az oly vállalatok vezetésében bármi részt is vesznek; más részről Hodosy J. minden összeférhetetlenségi esetet a 3. §-ba igtattatni, a 4-ikben ellenben csak egész átalánosságban kimondatni kívánván azt, hogy a közjegyző nem űzhet oly foglalkozást, a mely állásához nem méltó: végre szavazás által a Horváth Boldizsár által kivánt szigorúbb intézkedés mellőztével elhatároztatott, hogy a 4. §. három pontra osztassék s az a) pontban soroltassanak elő azon magánfoglalkozások, a melyek ugyan tisztességesek s a közjegyzői állásnak le nem vonnak; a b) pontban, a melyek az állás kellő tekintélyén ejtenek csorbát; a c) pontban pedig mondassák ki az, hogy az ő közreműködésével kötött ügy eteknél kezességet vagy szavatosságot nem vállalhat. Az 5. §-nál Hodosy indítványára kihagyatott a két végsor, miszerint „Szükséges, . . . hogy minden járásbirósági kerületben legyen legalább egy közjegyző." — Horváth Lajos kívánságára azonban azon fentartással, hogy ha a bizottság utóbb a közjegyzői kényszert hozná be, — (a melyet azonban ő ellenezni szándékozik) ezen rendelkezésre vissza lehessen térni. A 9. §-nál Steiger Gyula a biztosítéki összegeket emeltetni: Horváth Bold. pedig a választó vonalat nem a 3o, de a 20,000 lakossal biró városokban kívánván megállapittatni: emez indítvány elfogadtatván — amaz mellőztetett. A biztosíték tárgyaira nézve határoztatott, hogy az készpénzben, a magyar állam kötelezvényeiben, a magyar kormány által óvadék-képeseknek nyilvánított értékpapirosokban és kétszeres értékű jelzálogban állhat. A 12. §-nál Gál Mihály az eskü mellé azokra való tekintetből, kiknek az esküt vallásuk nem engedi— a fogadalmat is felvétetni indítványozza Horváth Boldizsár az eskü helvett egyszerűen a fogadalmat kívánja tétetni. Ez ellen azonban a miniszternek aggodalmai lévén, — és Hodosy J. is osztván ezeket: ez uróbbi indítványára abban történt a megállapodás, hogy az ,,esküt''' szó után zárjelben tétessék, hivatkozás az 1868. LIV. t. cz. 24Í. §-ára — a hol valiási szempontból az eskü helyett a fogadalom is meg van engedve. — Gál Mihály egyszersmind felszólitá a miniszterr, hogy a következő ülésben az esküformát is előadni szíveskedjék. A i5-nél a miniszter — a pénzügyminiszter kívánságára hivatkozva, a közjegyző írodájafmegnyittatásának idejéről értesítendő hatóságok közzé akerületi pénzügyigazgatóságát is felvétetni kívánja. Ezt Steiger ellenzi; majd Hodosy indokolása után belenyugodván — elfogadtatik. A 21. §. kissé gyarló szerkezete szinte végtelen irály-vitát támasztott, — a melyből utóbb azonban elvi kérdések is megültek fel. Ilyen volt az, váljon az akadályozott jegyző helyettese a kamara jóváhagyásáig is megkezdhesse-e működését. Erre nézve Horváth Lajos kiemelvén, hogy a közjegyzőségi intézménynél a törvényhozástól a legnagyobb szigort kívánja, hogy az —kivált eleinte— minden kinövéstől megóvassék ; — annál inkább, miután maga a közjegyző sem kezdheti meg működését, mig minden kívánalmaknak meg nem felel: a bizottság a fentebbi kérdésre egyhangúlag nem mel felelt. Ezen kérdésből azonban egy másik szülemlett meg, miszerint a törvényben engedtessék meg a közjegyzőnek, hogy le-