Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 46. szám - Belföldi jogesetek. Igényper

— 349 — E tisztre lcgalkalmasabbaknak látszanak «? közeégi illetőleg körje; yzők. Mivel a mezei rendőri biróság már a törvénynél fogva ítéleteket hozhat, nem lehetne a jogorvoslatot megtagadni. Minthogy azonban a rendes bíróságok nem lehetnek a közigazgatási közegekre nézve fleebbviteli bíróságok; az pedig, hogy közigazgatási hatóságokra Dizassék polgári ügyekben a felebbviteli bíráskodás, oly közij azgatási batófágck hiányában, melyek kevesebb szárxu tagokból testületileg volnának szervezve, kivihetetlen : ennélfogva nem marad egyéb hátra, mint a perorvoslatok kizárásával, a mezei rendőri bíróságok ítéletével meg nem elégedő félnek birtokon kívül, a törvény rendes útját fenntartani. A perrendtartás 519. §-ának a számadási pert. egészen a rendes perek természetéből kiforgató hibás rendelkezését, mely szerint a számadó által beadott számadás keresetnek (ekiníendő, javítását a önén) javaslat 119 §.-a czélozza, enneí: értelmében ,,ha a jogosított felhívására a felhívott fél számadását előterjeszti, azt a biróság a felhívó félnek adja ki, kinek szabadságában áll a számadás elleni kifogásait rendes per utján érvényesíteni. Ha a felhivott magát a számadásra kötelezettnek nem érzi, a kitűzött határidő alatt ez iránti nyilatkozatát tdja be a törvényszékhez meiy arra külön jegyzokönyu tárgyalást rendel, s végzés által dönti el; tartozik-e a felhivott fél s?ámot adni vagy nem? első esetben egyszersmind a számadás beadására határdőt tüz ki." i Az építkezések esetében követendő eljárást a perrendtartás nem szabályozza, pedig arra kivált városokban szükség van. Ha az épitkezni akaró szomszédjával előre tisztába ntm jön. megtörténhetik, hogy építkezés közben birtokháboritási perrel akasztja meg szomszédja az építkezést, mi ugy az egyik, minta másik félre nézve káros következéseket vonhat maga után. Az építkezőre nézve nemcsak azért mivel kénytelen az építkezést felfüggeszteni, hanem azért is, mert ha szomszédjának igaza van, az építkezésre fordított költségeit is elvesztheti ; a szomszédra nézve pedig azért, mert, ha igénye alaptalan, a károk és költségek megtérítésében elmarasztaltatik. Arra, hogy az építkezni akaró fél az építkezés előtt tisztába jöhessen azon személylyel, ki az építkezés iránt bármi jogczimnél fogva érdeklődik, módot nyújtanak a törvényjavaslat 120 §-ának intézkedései : „A ki építkezni akar. s magát bizonyos j személynek magánjogi alapokon nyugvó kifogása ellen biztosítani kívánja, jogosítva van ezt az építkezés helyének járásbíróságnak előtt indokolt kifogásának előterjesztésére az építkezési terv közlése mellett felhívni. A felhívási kereset folytán a járásbíróság 30 napnál tovább nem terjedhető határidőt szab ki e kifogás beadására. Ha a felhivott ezen határidő alatt kifogását beadja, azt a sommás eljárás szabályai szerint kell tárgyalni, s a biróság az iránt hoz végzést: a felhívó tartozik-e per utján jogát érvényesíteni, vagy a felhivott a kifogásokat. Ha a felhivott kifogását be nem adja, a biróság a felhivó további kérelmére ítéletet hoz, s abban kimondja, hogy a felhivó fél az építkezési tciv szerint építhet, s a felhívott fél a terv ellen többé kifogást nem támaszthat. Az építkezésekre vonatkozó közigazgatási szabályok ezen törvény által nem érintetnek." A birtokháboritási ügyekben követendő eljárást a perrendtartás nem szabályozzá; mivel a királyhágóntúli részekben még ma is az osztrák polgári törvénykönyv lévén hatályban, ott az 1807. XIII. t. cz. hatálylyal nem bir ; nincs tehát törvény, mely az azon részek- j ben igen gyakori birtokháboritási esetekben a I sommás eljárást szabályozná. E hézagot tölti be a törvényjavaslat 121 ' §-a, meiy „az 1868. LIV. törvényezikkben sza- j bályzott törv. rendtartás kiegészítéséül a birtok- ! háb oritási ügyekben követendő eljárásra nézve j a következőket rendeli: 1 A ki valamely dolog vagy jog birto- j k ában megsértetett, vagy a birtokból törvény- j telenül kitüzetett, birtokhál oiitási keresettel. folyamedhatik orvoslásért, vagy birtokba való i visszahelyezésért. 2. A birtokháboritási keresetet azon járásbíróság előtt, a melynek területén a háboritás elkövettetett, három hónap alatt kell megindítani azon naptól számitva, a melyen a sértett félnek a háboritás elkövetése tudomására jutott. Egy év múlva a háboritás tényétől szá- I mitva a birtokháboritás miatt sommás eljárás j nak többé helye nincs. 3. A tárgyalás kizárólag az utolsó birtokra s a háboritás tényére és bizonyítására szorítkozik. A birtok jó- vagy - oszhiszemüsége és a tulajdon kérdése a rendes perntra tartozik. Ugyanez áll a kártérítési igényre nézve is, ha az 500 frtot meghalad s azt az ellenfél j önként be nem ismeri. 4. A tárgyalási bafárnapot a biró a leg ( rövidebb időre, a körülményekhez képes ugyanazon napra, s ha szükséges, a hely színére tűzze ki, és csak ugy halaszthatja el, ha abba mindkét fél világosan beleegyezett, vagy ha a tárgyalásnak elháritbatlan akadály áll útjában. Egyebekre nézve a sommás eljárásszabályai itt is alkalmazandók, 5. A biró a tárgyalás folyama alatt is tehet ideiglenes intézkedést, a birtok oltalmára és a veszélyeztetett érdekek biztonságára nézve, ha azt egyik vagy másik fél kéri, s a körülmények indokolják. 6. Az itélet csak a megháborított tényleges birtokállapot visszaállítására czélzó ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, ennélfogva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek netáni erősb jogaikat rendes per utján érvényesítsék. 7. A biró mind ideiglenesen, mind az ítéletben szabhat pénzbüntetést a bírói intézkedések megsértőire. 8. Az ítéletet jogában áll ugyan a marasztalt félnek felebbezni, de ezáltal annak végrehajtását nem gátolhatja. Ha a másodbiróság az első biróság Ítéletét megváltoztatta: a viszvégrehajtást csak akker lehet elrendelni, ha a másod biróság ítélete jogerőre emelkedik. 9. Ha az eljárásban a büntető törvények megsértésének jelei merülnek fel: e miatt az eljárás és ítélethozatal fel nem függesztethetik. A büntető biróság azonban a tényállásról hivatalból értesítendő. Lak bérleti ügyek tárgyalásánál követendő eljárás zsinórmértékéül rendeli a 122. §., hogy „a nagyobb városokban az 1868. LIV. törvényczikk hatályba léptekor fennállott, vagy azután alkotott külön lakbérleti szabályok a lakbérleti ügyek tárgyalásánál és eldöntésénél a bíróságoknak is szabályul szolgálnak, ha azok a bel-és igazságügyi miniszterek által helybenhagyattak s a hivatalos közlönyben szabályszerűen kihirdettettek." Miután a perrendtartás 294. és 297. §-ai tekintettel a perfölyamra, az előleges biztosítási intézkedésekre és a végrehajtási eljárásra egészen átdolgcztattak, a 294. §-ban hivatkozott 581. §-t és a 257. §-nak 22. pontját, a mennyiben az öröklési eljárásban használható jogorvoslatokat szabályozzák, külön §§-ba kellene átvinni illetőleg ezen törvényjavaslatnak 67—88- §§-ait azon rendelkezésekkel kellene bővíteni, melyek öröklési eljárásban helyt fogható jogorvoslatokkal való élést szabályozzák. Minthogy azonban az öröklési eljárás szabályozása külön törvényjavaslatnak tartatott fenn, abban lesz helyén az öröklési eljárásban használható jogorvoslatokat tárgyalni; addig is azonban szükséges az egészben megszűnt 294. és 297. §§-nak öröklési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit fenntartani* Ezek tekintetbe vételével a 123. §. alapján „addig mig az örökösödési eljárást külön törvény szabályozni fogja, az öröködési eljárásban hozott első bírósági végzések ellen semmiségi panaszszal lehet élni a semmitó'székbez az eljárásban felmerült alaki jcgeérelmek miatt, a mennyiben a törvény a jogorvoslatokat ki nem zárja. Felebbezésnek az 1868. LIV. törvényezikk 581. §. esetében van helye." A törvényjavaslat utolsó 124. §-a értelm-9 ben, .ezen törvény végrehajtásával az igazságtigyminiszter bizatik meg." Belföldi jogesetek. ^Igényper. Sextius Kelecsényi Amáliának Sextius Anna mint végrehajtató és Sextius János mint végrehajtást szenvedett alperesek elleni tulajdoni igényperében az ipolysági királyi járásbíróság 1874. évi május 9-én 2294. szám alatt következő végzést hozott: Első rendű alperesnőnek a kereset elleni alaki tekintetben tett kifogásának mellőzésével felpesnö igénykeresetének hely adatik és Podhorszky Györgynél 110. számú rcndelvénynyel letiltott, a mellékelt kötvényből eredő 2000 frt, vételár a bírói zár alól feloldatik ésfelperesnő tulajdonába bocsátatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, ezen végzés után megszabandó iletéket tartoznak a felek közösen viselni: felperesi képviselő munkadija saját fele irányában 8 frtban, I-ső rendű alperesnő képviselője szintén saját fele irányában, fuvarral együtt 40 frtban állapittatik meg. Indokok. Mellőzendő volt I-ső rendű alpercsnőnek alaki tekintetben tett kifogása a sommás eljárás természeténél fogva, mely szerint rendesen felszerelt keresetlevél nem kívántatik. Az ügy érdemére megítélendő volt felperesnő igénye a becsatolt kötelező alapján, mely szerint ezen kötvényben foglalt 3150 frt. kétségtelenül felperesnőt illeti, minthogy pedig I-ső rendű alperesnő mivel sem igazolta, sőt nem is állítja, hogy ezen kötvényből eredő 2000 forinton kivül, még más vételár, mely másodrendű alperest illetné tartatott vissza Podhorszky György által, az erre foganatosított birói zárt feloldani kellett, s az felperesnő igazolt tulajdonának volt, kimondandó. Podborszky György tanúskodására történt hivatkozás, mint az ügyre nem tartozó, mellőzendő volt. A perköltségek, a per természeténél fogva voltak kölcsönösen megszüntetendők, a felek képviselőinek munkadija a prdtrts 252-ik §-a alapján volt megállapítandó. Végrehajtató alperes f'elebbezése következtében a pesti királyi itélő tábla 1874. évi június hó 23-án 25384. sz. a. következőleg végzet t: Az eljáró első biróság végzése érdemileg megváltoztatik és felperes igénykeresetétől elniozdittatik, a perköltségek azonban e helyen is kölcsönösen megszűntetnek. Indokok. A felperes által nem kifogásolt adásvevési szerződéssel végrehajtató alperes teljes próba erejüleg bebizonyította azon körülményt, hogy a végrehajtást szenvedett alperes által Podhorszky Györgynek 6200 forintért örök áron eladott nagy csalomi nemesi birtok kizárólag a végrehajtást szenvedett alperes tulajdonához tartozott, és hogy az eladott birtokon betáblázva levő terhek kielégítése és kiegyen! tése után, a vételárból még netalán fennmaradó összeg is egyedül és kizárólag a végrehajtást szenvedett alperest illeti. Ha tehát felperes időközben néhai Somoskeöy Anna után egy oly követelés birtokába jutott, mely követelés a Podhorszky Györgynek eladott csalomiai birtokon zálogjogilag bekeblezve van, ebből származható netaláni jogait, mint néhai Sonioskeöy Anna jogutódja, csak is a végrehajtást szenvedett alperes mint adós s Podhorszky György mint a zálogjoggal terhelt birtok megvevője és jelenlegi tulajdoLOSa ellen érvén> esitheti; de a Podhorszky Györgynél kintlevő vételári hátralékot ez alapon és egészen tulajdonjogilag nem igényelheti. Felperes azt, hogy a Podhorszky Györgynél künntlevő vételár hátralék a néhai Sonioskeöy Anna után birtokába jutott követeléssel ugyanazouos lenne, és hogy ezen künn levő vételári hátralék már általa mint néhai Souioskeöy Anna jogutódja által hagyatott volna Podhorszky Györgynél 7°/0 kamatozás végett, bebizonyítani meg *em kísérletté, s igy ebbeli