Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 46. szám - Belföldi jogesetek. Igényper

— 350 — előadása végrehajtató alperes tagadása ellenében bírói figyelemre nem méltathatott. A perköltségek a jelen per körülményeinél fogva szüntethettek meg. Felperesnek felebbezése folytán a magya^ királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1874 évi szeptember hó 17-én 7362. sz. a következő végzést hozott: Mindkét alsó bírósági végzésnek megváltoztatásával a Podhorszky Györgynél lefoglalt 2000 frt vételárhátralékból 425 frt felperesnő tnlajdonának kimocdatik, és ezen öszeg bírói zár alól felöli atik. A perköltségeket illetőleg a másodbirósági végzés, a végzések különbözőségénél fogva helyben hagyatik. Indokok. Mert felperes a Podhorszky Györgynél lefoglalt 2000 frt vételár hátralékot a becsatolt engedmény alapján köveleli; ámbár felperes a bemutatott okmányon olvasható engedmény által az eredeti hitelező jogaiba lépett : tekintve azonban, hogy az érintett engedmény szerint tulajdoni joggal átruházott 3150 frt betáblázott tartozás, egyetemleges kötelezettségnél fogva felperest is terheli, és tekintve, hogy az engedmény által felperesnek egyetemleges kötelezettségben álló adósi minősége, elenyészettnek jogilag nem vehető; ily körülmények között pedig a 3150 frt tartozás megfizetése fele részben felperest is terhelvén, az a vételárból csak is 1575 frt megtérítését követelheti ; miután tehát felperes saját beismerés szerint 1150 forintot már kapott, annál fogva részére csak is 425 forint volt megítélhető és ezen összeg a 2000 frt vételár hátralékból zár alól felmentendő. Külföldi jogesetek. Bérleti kérdés. Az osztrák polgári törvénykönyv 1095. §-a szerint azon esetben, ha a bérleti szerződés a telekkönyve bevezettetik, a bérlő joga dologbani jognak tekintendő, mely a következő tulajdonos ellenében is érvényes a még hátralevő időre. A telekkönyv tehát azon jogot adja meg a bérbevevőnek, hogy a bérleti szerződésből származó személyes jogát minden következő tulajdonos ellenében dologbani joggá tegye. Korlátozva van azonban ezen jog azáltal, hogy a vevő felmondhatja a bérletet. De kérdés, váljon a következő tulajdonos követelheti-e a telekkönyvbe bevezetett bérleti szerződés további fenntartását, vagyis más szóval : van-e joga a bérlő felmondását visszautasítani. Ezen kérdés az osztr. polg. törvénykönyvben nincs megoldva. Tekintetbe veendő azonban, hogy a szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek csak a szerződő felekre kötelezők. A bérleti szerződés megkötése által a bérlő a bérbeadó ellenében jogot szerez arra, hogy ez neki átadja a bérlet tárgyát és 5 azt a bérlet ideje alatt használhassa. Ez tisztán személyes jog, mely érvényesíthető ugyan a bérbeadó örököse ellen, de nem érvényesíthető részleges jogutódja ellen. Hasonlag csakis a bérbevevő nyer jogokat és kötelezettségeket a bérleti szerződésből a másik szerződő fél ellenében. Az uj tulajdonos tehát a bérbevevő ellenében, kivel nem kötött szerződést, ki ellen tehát nem szerzett szerződési jogokat, nem követelheti az előbbi tulajdonossal kötött szerződés további fennállását. A telekkönyvbe való bevezetés által a bérleti szerződés nem ad d: logbani jogot, hanem a szerzett jog csak dologbaninak tekintendő annyiban, a mennyiben a törvény annak a dologbani jog sajátságát megadja, vagyis a bérleti jog minden következő tulajdonos ellenében érvényes a bérlet tartamára. Minden más irányban a kötelmi jog elvei irányadók. Az uj tulajdonos tehát a bérbevevő ellenében nem szerez igényeket és ennélfogva a telekkönyvbe való bevezetés csakis a bérbevevő személyes vagy szerződésbeli jogainak biztosítására történik. A bérbeadó jogai ezáltal nem szélesbittetnek és nem változtattatnak. Ez utóbbinak részleges jogutódja tehát nem követelheti a bérleti szerződés fenntartását a még hátralevő időre, kivéve azon esetét, midőn a szerződés neki átengedtetett, amire a bérbeadó jogosítva van, ha ez világosan nem tiltatott meg. Ezen kérdés, mint a „Jur. Bl.u-ben olvassuk, a bécsi legfőbb törvényszék által nem rég eldöntetett. Egy bécsi bank 1873 márcz. 13-án egy házat bérelt ki 15,000 frt évi bérért 4 egymás után következő évre; ugyanazon év márcz. 31-én azonban a ház már eladatott. A bank a bérbevett helyiségbe május 1-én beköltözött és az új háztulajdonosnak megfuette a bérletnek esedékes részletét. Ugyanazon év nov. 2-án a bank a bérleti szerződést felmondotta. Az új háztulajdonos a felmondást viszszautasitotta és azt allitá, hogy közte és a bank közt ugyanazon feltételek mellett mint az előbbi tulajdonossal, bérleti szerződés jött létre olykép, hogy a bank a bérbevett helyiségekbe 1873. május 1 jén beköltözött, a bérletet lefizette, minek nem lehet más értelme mint az, hogy az előbbi bérleti szerződés fennállónak tekintetik ; e mellett szól az is, hogy a bérlet nem májusban mondatott fel, hanem csak novemberbeni végül pedig az oszt. polg. tvkönyv 1120. §-a az új vevőnek azon jogot adja inog, hogy a bérleti viszonyt folytathassa. Az első fokú biróság ezen nézetet magáévá tette és itéletilcg kimondá, hogy a felmondás nem jogos. A másodfokú biróság ez^n ítéletet megváltoztatta és kimondá, hogy a felmondás fennáll. A harmadfokú biróság a másodfokú biróság ítéletét helybenhagyta a következő okoknál fogva. Az oszt. p. tvkönyv 1112—1121. §§-ai előadják a bérleti szerződés megszűnésének különböző módjait és ezek közt az 1120. és 1121. §§-ok felhozzák azon esetet is, midőn a bérlet tárgya egy harmadik személynek elidegenittetik, de azon megszorítással, hogy a bérvevő azon esetben, ha joga nincs a nyilvános könyvekbe bevezetve, csak kellő felmondás után tartozik a tulajdonosnak engedni. Ebből következik, hogy az előbbi tulajdonossal hoszszabb időre kötött és be nem I kebelezett bérleti szerződés, ha más megáll a-I podás nem jött létre, oly bérleti szerződéssé I változik át, mely a fennálló szabályok szerint j felmondható, és ugyanazon jog, mely az uj j tulajdonost illeti, kétségkívül illeti a bérbevej vőt is, mivel két oldalú szerződésről van szó. ; Minthogy pedig maga felperes beismeri, hogy í az alperes bankkal bérleti szerződést nem < kötött és hogy a ház előbbi tulajdonosa a bank ellenébea szerzett bérleti jogokat a ház eladásánál reá nem ruházta át, csak arról lehet szó, uogy közte és a bank közt jött-e létre megállapodás az iránt, hogy az előbb fennállott bérleti szerződés az abban kikötött időre fenntartassék. Felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a bank, daczára ennek j hogy a ház már márcz. 31-én eladatott, a ; bérbevett helyiségekbe május 1-en beköltözött a bérleti dijat neki lefizette és csak nov. 2-án , mondotta fel a bérletet. De ha tekintetbe vé| tetik, hogy az előbbi tulajdonossal 4 évre kötött és nem telekkönyvezett szerződés az oszt. \ p. tvkönyv 1121. §-a szerint csak kellő fel; mondás által bontathatott fel, tehát hogy ad| dig az alperes bank a bérleti szerződés fenn-I tartására jogosítva és kötelezve volt ennélfogva j sem a bérlet helyiségekbe való beköltözésben, sem az esedékes bérleti dij lefizetésében nem rejlik oly cselekvény, mely hallgatólagos bele egyezésnek volna vehető arra nézve, hogy az alperes bank a bérleti szerződést az előbbi j tulajdonossal kikötött egész időre fenntartani j akarná, mert hiszen a bank ezen cselekvénye! ket csakis mint a szerződésen kivül fennálló jogait vitte véghez, illetőleg ez iránti kötelezettségeit teljesítette. Ép oly kevéssé következtethető abból, hogy a felmondás már májusban nem történt, a banknak belenyugvása a szerződés fenntartásába, mert eltekintve attól, hogy nincs constatálva az időpont, midőn a bank a ház eladásáról tudomást nyert, a bérletnek meghosszabitása az osztr. p. tvkönyv 1114. és 1115. §§-ai szerint csak félévrőlfélévre történik. Ha pedig felperes az alperes bankkal világosan vagy hallgatag hosszabb időre kötött bérleti szerződést nem érvényesíthet, úgy hiányzik a jogalap arra, hogy a felmondást visszautasítsa. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (Meghívás.) Miután a budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egylete elnökének, leköszönésera, illetve az alapszabályoknak kizáró rendelete daczára, az egylet tagjai még mindig engem tartanak, és miután uj elnök még választva nincs, és tőlem várják, hogy az egylet működését újra megindítsam, a nemes czél iránti tekintetből szíves készséggel felkérem mind az egyleti tagokat, mind pedig azokat, kik az egyletbe belépni kívánnak, hogy f. é. okt. 22-én esti órákor lakásomon (gránátos-uteza 1. sz. a.) a további intézkedések megtétele végett megjelenni szíveskedjenek. Ez alkalommal nem hallgathatom el, hogy az egyletnek még tőkéje is van, és csak azon elszomorító és minden férfias önérzetet nélkülöző közönynek kell tulajdonítani, hogy az egylet egy idő óta szünetel, pedig * mai válságos körülmények között a legszebb alkalom nyílnék a szegény pályatársakon segítve, az egylet egyik czélját megvalósítani Kelt Budapesten 1874. okt. 20-án Melha Kálmán s. k, ügyvéd. Különfélék. *(Akir. törvényszéki elnökök) az igazságügyrainiszteriura Utal körrendeletileg fel lettek szólítva, hogy a vezetésük alatti kir. törvényszéknél 1872. évi jánuár l-től folyó évi szeptember végéig gyilkos-ág, rablás és gyújtogatás miatt előfordult bűnügyekre vonatkozó kimutatást mielébb terjeszszenek fel azon megjegyzéssel, hogy hány esetben hozatott ítélet, hánv vádlott Ítéltetett el és hány vádlott mentetett fel. * (I hering hi res mü ve) „Der Kampf ums Recht", melyről annak idejében bő ismertetést és kritikát közöltünk, a napokban megjelent 4. kiadásban. Ritka siker még a német irodalomban is. A mű tudvalevőleg 1872-ben jelent meg és igy a három első kiadás két év alatt kelt el. Megjegyzendő még, hogy az első 3 kiadás fényesen volt kiállítva, a 4. azonban már sokkal egyszerűbb, és maga az előszó megmondja, hogy e kiadás szélesb köröknek van számva. Meg kell még említenünk, hogy az előszóban Ihering a mű magyar fordítását tévesen dr. Wenzel Gusztávnak tulajdonítja. * (Tekintélyes birói fizetések) A Londonban székelő „Grays-íoü-' törvényszék 1870. óta máig 17 pert intézett el, melyekért az ott alkalmazott bíráknak fejenként 30 ezer frt fizettetett. * (Legújabb csődök) a bidapísti keresk. és váltótörvényszéknél: Steindl Rudolf asztalosmester ellen, perügyelő dr. Schiller Gyula, — Visnyi Dániel magányzó ellen, perügyelő Vaskó Endre, — özv. Khatzer Karolina, illetve férjének néh. Khatzer Józsefnek hagyatéka ellen, perügyelő dr. Krajtsik Ferencz bejelent, határidő mindhárom csődben 1875. január 20—22; a pesti kir. törvényszéknél: Diettraanu Ede képfaragó ellen per-Ugyelő Décsy Imre, bejelent, határidő 1875. évi január 27—29. Kivonat a „Bnflapesti Kiiiiy"-ll Kinevezések. A szilágy-csehi kir. járásbíróság mellé bírósági végrekajtóvá 0 r c z á n Sándor zilahi kir. jbirósági írnok ; a szegedi kir. törvényszékhez aljegyzővé Szabó Imre ottani járásbirósági díjas joggyakor» nok ; a csongrádi kir. jbirósághoz aljegyzővé M i ke Sándor szegedi kir. törvényszéki díjas joggyakornok; az aranyos-maróthi kir ügyészség felügyelete alatt álló börtönnél üresedésben lévő börtönmesteri állomásra; K o ncz Ferencz ottani börtönőr ; a kézdivásárhel/i kir. ügyészséghez Írnokká Lova s s i Bódog ideiglenesen nyugdíjazott fogházfelügyelö ; az aranyos-maróthi kir. törvényszékhez telekkönyvvezetösegéddé P u t n o k y Rudolf rozsnyói kir. járásbirósági írnok, a turócz-szent-mártóni kir. törvényszékhez írnokká ifj. N e v e d y Mihály nyitrai tör-