Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 46. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. 3. [r.]

— 346 -nek a hagyaték ellen kérhető csődben vajmi kevés kárpótlás nyujtatik nienthetlenül veszendőbe ment követeléseikért. Ha ily halálesetben a hitelezők a hagyatéknak zár alá vételét kérelmezhetnék — természetesen nem feltétlenül és nem minden körülmények közt, — az adósnak halála sok esetben nem jelentené egyszersmind a hitelezők követeléseinek vesztét is. A biztosítás ezen zárlatot nem helyettesitheti azért mert az esetleg biztosítandó követelések nem mindig lejártak és mert a biztosítást absolute az adós halálához kötni nem lehet. Van még néhány megjegyzésem. mely a részletekre vonatkozik, és mely czikksorozatomat a szándékozottnál bővebb terjedelművé teszi, és miután zárszóul még némely átalánosabb érdekű megjegyzéseket is kívánok tenni, jelen czikkem a türelmen olvasó engedelmével zárczikknek még nem tekindendö Dr. Spitzer Adolf. Szemle. Budapest, oct. 20. ji királyhágóntúli egyetem köréből* — A catheder-sociálisták gyűlése. — Két angol egyetem költségvetése. — Minuctire de legislatire étrangvre. Orosz jogászgyülés. (—r.) Azon babérok, melyeket a pesti egyetem rektora a homaeopatak ellen tartott beszédével magának szerzett, nem hagyták nyugodni a kolozsvári egyetem nagyságos rektorát. 0 is mondott tehát egy dörgedelmes beszédet az egyetem megnyitása alkalmából. Ezen beszédben a kolozsvári egyetem mint martyr állíttatik elénk, mely ellen összeesküdött a magyar kormány, a sajtó és az egész ország. Högy pedig ezen összeesküvés létezik, azt a rektor úr abból következteti, hogy a kormány nem ad elég pénzt, a sajtó pedig a kolozsvári egyetemet nem méltatja elég figyelemre. Mi azonban bátorkodunk azon véleményben lenni, hogy a baj másutt van. Nálunk szeretnek az emberek pénzben és kényelemben úszni, de dolgozni minél kevesebbet. Igen sok német egyetem örülne, ha úgy volna ellátva tanerőkkel, mint a kolozsvári. így pl. a kolozsvári egyetem jogi kara igen szépen van dotálva; tanári kara jóval teljesebb mint a pesti egyetemé, a mennyiben egy-egy tanárnak ott csak egy tantárgyat kell ellátnia; és mégsem igen van látszatja azon tudományos működésnek, melyet a tanár uraktól várni lehetne. Van ugyan köztük egy-két kivétel, de ez csak arra alkalmas, hogy még inkább teltüntesse azon édessemmittevést, melybe némely collegáik merültek. Meglehet, hogy tévedünk, de mi nem abban látjuk az egyetemi tanár főfeiadatát, hogy csak belenként 6—8 órán át előadjon, hanem abban, hogy a reá bizott tantárgyát művelje és kifelé méltóan képviselje. Az u. n. cath e d e r - so ci a li s t ák németországi harmadik gyűlése f. hó 12. és 14-én tartatott. Kiemelendőnek tartjuk a munkások szerződés szegésének kérdésében hozott határozatokat, melyek következőleg hangzanak: 1. A munkás szerződésszegése vagy az erre irányzott közvetlen vagy közvetett csábítás súlyos igazságtalanságot képez, mely morális szempontból kárhoztatandó és megbüntetése jogi szempontból is megengedhető. 2. A magánjogi kártérítési kereset a legtöbb esetben teljesen hatálytalannak mutatkozott, munkásszerződés megszegésének elhárítására és megbüutetésére. 3. A munkásszerződés megszegésének, valamint az erre irányzott csábitásnak bűnvádi üldözése tehát szükséges, de ennek csak akkor adandó hely, ha a szerződés megszegése által kár okoztatott és a szerződést szegő annak megtérítését megtagadja vagy arra képtelennek találtatik. Egyszermind azonban törvény volna alkotandó, mely oly egyletnek, melyek a tagjaik által szenvedett szerződésszegésekért jótállást vállalnak, testületi jogokat nyit. 4. A munkásszerződés megszegésének, valamint az erre irányzott csábitásnak bűnvádi üldözése csakis a károsított fél indítványa folytán történik. 5. Hogya munkásszerződés tartalma kétségen kívül helyeztessék, a szerződő felek annak írásbeli feltevésére kötelezendők. Gladstone 1871-ben azon indítványt I tevé az angol alsóházban, hogy az oxfordi | és cambiidgi egyetemek mutassák I ki tulajdoni és jövedelmi állásukat. Ezen két kimutatás az utóbbi hetekben megjelent. E szerint a két egyetem ingatlan tulajdona 319,718 acre-ra megy, mely kizáró! lag Angolországban és Walesben fekszik. A i többi tulajdon az alapítványokkal és a kormánytól nyert snbvetióval együtt rámegy még egy fél millió font sterlingre. A két egyeiem ; évi jövedelme 1871-ben 754,405 fon' sterlingre ment, mely összegből Oxfordra jut a nagyobb ; rész A mi a fizetésekei illeti, az oxfordi colegium vezetőinek fizetése összesen 28,000 1 ttra rúg a legnagyobb fizetés 3000 font. Ál talános a panasz, hogy a tudományos eredmény nem felel meg ezen óriási anyagi áldozatoknak. A parlament feladata lesz ez iránt intézkedéseket tenni. Maga a jelentés tartóz kodik a bírálattól, de megemlifi, hogy nagy az aránytalanság a fizetések közt. Kiemelendőnek taitjuk még, hogy egyedül jól kiállót' vizsgálatokért (nem tudományos munkákért, 104,000 font vagyis több mint két millió forint fizettetik ki évenkint. „Amuare de Legislation Etran gére" czim alatt jelent meg a párisi „Société de Legislation Compaiée" nevű egylet évkönyve, melynek harmadik évfolyama a napokban küldetett szét. Tartalmazza ezen évkönyv valamennyi müveit nemzetek törvényhozási működésének áttekintését és a nevezetesebb törvények szószerinti szövegét Magyarországról a jelenlegi évfolyam Horntól tartalmaz egyhoszszabb dolgozatot ily czim alatt: Noiice sur les travaux du parlament Hongrois en 1872—73." és ezen kivül közli a mi fővárosi törvényünk szö szerinti szövegét szintén Horn által francziára fordítva. Hazánknak szorosan vett jogi törvényhozásáról Horn nem is tesz említést, a mi minden esetre hiányát képezi különben igen becses dolgozatának. F. é. decz. 28 án Moszkvában orosz jogászgyülés tartatik. A moszkvai jogásztársaság, mely ezen ügyben a kezdeményezést kezébe vette, azon kéréssel fordult a minisztériumhoz, hogy adassék meg az engedély rendesen ismétlődő jogászgyülések tartására. Azonban ezen engedély nerr adatott meg, hanem csakis megengedtetett, hogy először kísérletképen egy jogászgyülés tartassék azon feltétel alatt, hogy minden későbbi jogászgyülés megtartására is a hatóság engedélye kikéretni és a gyűlés munkálkodásának programmja is a hatósággal közöltetni fog. / A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. )( ra-Nagy nyomatékkal bír az előkészületi cselekmények rendszerinti büntetlensége mellett azon igen fontos ok is, hogy ezek a civilisált világ valamennyi büntető törvényei szerint — • némely speciális büntettek kivételével — bün; telenekuek nyilváníttatnak. Kivételek mindenütt vannak e szabálytól ; a mennyiben egyes cselekmények, melyek terj mészetttknek helyes meghatározása szerint előkészületi cselekményeket képeznek, a törvény j különös rendelkezése szerint, büntetésnek vetj tétnek alá. Ezen esetben azonban az előkészületi cselekmény nem miflt ilyen, hanem mint j „delictum sui generis" büntettetik. A legtöbb I ily kivételes eset rendőri kihágást képez, a | mint a tilalom is az ezen cselekményekből | rendszerint származó nagyobb törvényszegések megakadályozásában találja alapját; de vannak vétségek is, sőt a felségsértés bűntetténél a felbivás és szövetség, ha előkészületi cselekményt eredményezett, ezen körülmény a büntetés súlyosbítását vonja maga után. Hogy oly esetekben, melyekben a bűntett tényálladéka már maga a kísérlet á'tal is megállapíttatik -- mint a felségsértés és hűtlenség eseteiben : az előkészületi eselekmények kísérletnek tekintendők-e? vagyis, hogy ily esetekben lehet-e büntetendő a kísérlet kísérlete? erre a jelen javaslat szempontjából tagadólag kell válaszolni A 125, 126, 140, 150. §§. meghatározzák^ hogy hol kezdődik a bűntett ; a 64. §. pedig általános szabályban fejezi ki, hogy hol kezdődik a kísérlet; minthogy pedig ezen szabálytól más kivételt nem állapit meg a törvényjavaslat, mint azt. mely a 125. §. 4) pontjában, s a 126. 140. és 150. §§. bevezető szavainak értelme által van kifejezve, s minden egyéb esetben, bevégzett bűntett csupán a tényálladék i ismeiveinek teljes kimerítésével van megállaj pitva : e szerint nincs oly eset — a most meg' jelelt bűntetteket sem véve ki, melyben a törvényjavaslat szerint másnemű kísérlet léteznék mint az, a melyet a 64. §. meghatároz. A törvényjavaslat ismer ugyan bevégzett büntettet, mely tulajdonképen csak is kísérlete a bűntettnek, ezt nyíltan ki is mondja : de nem ismer kinérletet, mely nem képezné a bűntett megkezdését. A nem alkalmatos és nem elégséges eszközök. Kísérletet csak azon cselekmény képez, mely által a bűntett véghezvitele megkezdetik. Ez feltételezi, hogy a szándékolt cselekmény véghezvihető, bogy az elkövetés lehetséges legyen. A ki ezukrot ad be valakinek, habár azt hÍHzi. bogy az méreg: ezzel nem viheti véghez a gyilkosságot, mert az eszköz, melyet e czélra használt, absolute alkalmatlan a szándék kivitelére. De épen ez okból nem is követheti el a gyilkosság kisérletét, mert ez a véghezvitel megkezdését tételezi fel: már pedig a ezukor beadása, vagy ezukornak az ételbe keverése által, a mint nem vihető véghez, ugy meg sem kezdhető a gyilkosság. Ezt megengedve—felmerülhet az ellenvetés, hogy itt van a gonosz szándék! ez a ezukornak az étel közé vegyítése által ép ugy nyilatkozik, mintha a bevegyitett anyag méreg volna. Ebből vonatott 8 vonathatnék a következtetés, hogy a tett nem maradhat büntetlenül. Ez ellenvetésre büntetőjogunk alapelve adja meg a feleletet. A szándék egymaga a fórum internum elé tartozik ; az állam a szándékot és tettet vagy is a bűnös szándéknak bűnös tettben nyilvánítását büntetheti csupán. A felhozott esetben pedig a tett nem képes sérelmet, jogsértő eredményt létrehozni: az tehát büntetőjogunk alapelve szerint nem eshetik büntetés alá. De miben különbözik a felhozott eset attól: ha valaki a babonában hisz és bizonyos formulák elmondása, bizonyos jelek használata áltál akarná embertársát életétől megfosztani. A szándék mindkét esetben mey van, a szándék kivitelére mindkét esetben cselekvés használtatott. Ha tehát a használt eszköz absolut alkalmatlansága nem képezné a büntethetőség kizárásának elegendő okát: mindkét esetben kísérlet, sőt bevégzett kísérlet forogna fenn, s mindkét esetben súlyos büntetéssel — 15 évig terjedhető fegyházzal lennének a tettesek büntetendők. A kérdés egyszerűnek látszik — de mégis bonyolódott. Az erejét veszített méreg által ép oly kevéssé lehet a szándékolt gyilkolást véghez vinni, mint a czukorral; a méreg nem elégséges adagban beadva: ép oly eredménytelen lesz, mint a ezukor. így ezen minőségben vagy mennyiségben, a melyben beadatott vagy beadatni szándékoltatott a méreg, éy oly absolut alkalmatlan eszköz a gyilkosság végrehajtására, mint a ezukor. Az eszköz, valamely helyiség feltörése, a kulcs, melylyel a szekrény vagy szoba felnyitása czéloztatik, bizonyos esetekben szintén absolut alkalmatlan eszközök lehetnek; de ki mondhatná azt, hogy az oly mérvben áll ez utóbbi eszközökre, mint a legelőbb felhozatra nézve! Továbbá a bűntett véghezvitelének lebetlensége ép ugy származhatok a tettes alkalmatlanságából, mint az eszközből. A bűntett nem hajtathatik végre : mert a tettes nem bírt azon képességgel, hogy azt megtehesse, a mi erre