Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 45. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. 2. [r.]

- 338 -elidegenített dolgokért betolyt értéket az igénylőnek kiadni rendeli. A tervezet 41. §.-a a német javaslat 41. §.-ának megfelelőleg rendeli, hogy a közadósnak beküldött, de általa meg nem fizetett árúk eladója ezen árúkat természetben viszakövetelheti a tömegtől, ha a csődnyitás előtt a szállítás helyére nem érkeztek és a közadós vagy részére más személy által birtokba nem vétettek. Ezen elvet nemcsak a római jog szempontjából, mely csak a traditio megtörténtével tartja a tulajdonjogot megszerzettnek, hanem azért is kell helyesnek tartani, mert lelkiismeretlen hitelezők rendesen a csődnyitás előestéjén a tömeg értékének látszólagos növesztése czéljából tetemes megrendeléseket szoktak tenni, melynek várt sikere a fennti intézkedés által lehetőleg megbiusittatik. Sztikséges nálnnk ezen intézkedés annál inkább, mert az 1840. XVI. t. cz. 36. §-ából levont analógia szerint a kérdés nálnnk azon jogi szempontból semmi jelentőséggel nem biró elv vagy inkább jelentéktelen tény szerint döntetik el, váljon a vevő a küldési alkalmat kijelölte-e, vagy nem. A 44., 45. és 46. §§. a házastársaknak a tömeg elleni igényeit szabályozza és mivel a tervezet ebbeli intézkedései hű lenyomatát képezik a német csődjavaslatnak és az a feletti nézeteimet e lapokban már kifejtettem, szükségtelennek tartom azok ismétlését; ugyanezen oknál fogva a második fejezetken a tömeg hitelezőiről foglalt intézkedések bírálatába sem bocsátkozom és a következő ezikkemmel, melyben a zálog- és csődhitelezőkről szólok, az első rész bírálatát befejezem. Dr. Mis ner Ignácz. Y A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. v n A kísérlet tényező elemei a jelen törvényjavaslat szerint a következők: 1) a bűntett, illetőleg a vétség elkövetésének száedéka, 2) cselekmény, melyben a szándék meg- | valósítási törekvése kifejezést találjon; 3) oly cselekmény, mely az elkövetni ' szándékolt bűntett vagy vétség elkövetésének j megkezdését képezze ; 4) a bűntett véghezvitelének félbeszaki- | tása a tettes akaratán kívül eső körülmények által. Ezek íizcn elemek, melyek a 64-ik §-ban kifejezve vannak. Ali; fog ta ál ózni valaki, a ki in thesi kétségbe vonja a kísérlet repressiójának jogosultságát, igazságos voltát és szükségességét. A kísérletben ép ugy nyilatkozik a gonosz szándék, mint a bevégzett büntetibeu. Ha tehát e gonosz szándék külső cselekményben a bűntett véghezvitelét megkezdő cselekményben is tettleg nyilvánul, s ha továbbá a bűntett véghezvitele nem a tettes akaratából, nem ennek önkénytes elállása folytán akadályoztatod meg: ez esetben mind az igazság, mind pedig a törvényhozási politika eléggé igazolják a büntetést. De szükséges, hogy a kísérlet szándékos legyen; a tettes akaratának egy meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésére kell irányulnia. A legelső s feltétlenül szükséges eleme tebát a kísérletnek a szándék; ez okból a gondatlanságból elkövetett delictumnak kísérletéről nem lehet szó, a mint valamely bűntettnek vagy vétségnek gondatlanságból elkövetett kisérletét sem ismerhetjük el. A kísérlet felett első rendben a szándék uralkodik; ez által határoztatnak el a kérdések : a) váljon egyáltalán forog-e fenn, és ha igen, mely büntetendő cselekmény kísérlete? b) mely bűntett, illetőleg vétség büntetése veendő alapul a kísérlet megbüntetésénél ? Egy éi ugyanazon cselekmény igen kü-ÍJnbCző szempont alá foglalható, a szerint, «m mint a szándék, mely annak elkövetésénél irányadó volt, különbözik. Egy lajtorjának éjjel valamely ház ablaka alá állítása azon szándékból, hogy a tettes a házba behatoljon, különféle büntetendő cselekmények kisérletét képezheti, azon czélok különbözősége szerint, melyeket a tettes maga elé tűzött, melyeket tehát toválbi cselekvése által — a behatolás után eszközölni akart. Gyilkosság, rablás, lopás s még egyéb nemei a bűntetteknek és vétségeknek kezdethetnek meg a lajtorja felállítása által, sőt bizonyos körülményét között a megjelölt cselekmény épen nem esik büntetés alá, ha t. i. a szándék, a melyből az történt, a büntető törvény által nem tiltott czélra volt irányozva. Különös fontosságot nyer a szándék, és e szerint változik a cselekmény természete, ha e cselekmény bevégzett büntettet vagy vétséget és egyszersmind más bűntett, esetleg vétség kísérletét is képezi. Másnak megsebesitése, ha a szándék csupán arra volt irányozva, a mit a cselekmény eredményezett: testi sértést képez ; ha pedig a szándék arra volt irányozva, hogy a megtámadott életétől megfosztassék : bár a tett és annak eredménye ngyanaz, az mégis nem testi sértést, hanem a szándékos gyilkosság kisérletét képezi. A szándék döntő befolyását, annak megállapítására, hogy milynemü cselekmény forog fenn, már a római törvények clis-i merték, s ez azon szabályok közé tartozik, j melyeknek elvi igazsága felismertetésük óta, két ezer év után is ingatlanul fennáll: „In maleficiis voluntas spectatur, non exitus". ! Bármi lett legyen ezen egyéb tekintetben sokat vitatott lexnek értelme, abban mindnyájan megegyeznek, hogy általa a szándéknak döntő befolyása az elkövetett cselekmény természetének megítélésére lett megállapítva. A m á s o d i k fe 11 étel a z : hogy a szándéknak tettben kell nyilvánulnia, vagyis ob j e c t i vi s ál v a kell lennie, „Cogitationis poenam nemo patilnr". A szándék valamely biijtett elkövetésére létezhet, az külső kifejezésre is juthat, például nyilatkozat vagy kérkedés által; de ez még nem elég a kísérlet megállapítására. Természetes, hogy „nyilatkozat" alatt itt nem vétetik két vagy több személynek valamely bűntett elkövetése iránt megegyező akaratnyilvánítása, vagyis a szövetség. Ez utóbbi mindazon esetekben, melyekoen ez büntetés alatt tiltatik, nem mint kísérlet, hanem mint külön büntetendő cselekmény jő tekintet alá. Épen ugy a fenyegetés is. Ezektől, valamint a felbujtástól, esetleg a felhívástól eltekintve, — a mi ről máshol leend szó, — a szavak, a kérkedés, oly híresztelés, hogy a híresztelő ez vagy amaz bűntettei el fogja követni: kísérletet nem képeznek. Ezt indokolni alig szükséges. A tapasztalás ugyanis ezerszeresen bizonyítja, hogy szavak, kérkedések híresztelések, az elhatározásnak nem biztos ismérvei, s indulatos, ingerlékeny egyének a felizgatott szenvedély hullámzása alatt könnyen ragadtatnak oly nyilatkozatokra, sőt fenyegetésekre is, melyeknek épen semmi jelentősége nincs, mert a szenvedélylyel együtt elpárologtak már akkor, midőn kiejtettek. A puszta nyilatkozat által jog nem sértetik meg, sőt nem is veszélyeztetik sem a társadalmi jogrend, sem valamely egyén jogköre ; a kísérlet fogalmának ily esetekre ki-i terjedő tágítása tehát, merev ellentétben állana a büntetőjog alapelvével. A szótól, a kérkedéstől, a fenyegetéstől a tettig, igen hosszú és viszontagságos az ut. Kísérletnek minősíteni a szót, ez maga után vonná a test bizonyos mozdulatainak is a kísérletet megállapító elemek közé felvételét; mert az érzelmek, a gondolatok, s az elhatározások a test mozdulatai által is kifejezhetők. Mire vezetne ez ? s mi lenne ennek eredménye? azt mindenki érzi, s mindenki tudja, hogy ez a gondolatnak inquisitio elé állításával, a sikertelen és igazságtalan vizsgálatok számának iszonyú arányokat öltő növekedésével egyértelmű lenne. Végeredményben pedig, indezen veszélyes ki feszítései a vizsgálati i appartusnak nem eredményeznék, és nem is j eredményezhetnék annak constatálását, hogy vádlott a bűntett elkövetését — ha meg nem akadályoztatik, csakugyan megkísértette volna • minden eredmény, ha egyáltalán elérhető lenne, csak annak conststálásában állana: hogy a ' vádlovt egy bizonyos időben el volt határozva, valamely bűntett elkövetésének megkísérlésére: de hogy azt valóban megkísértette volna-e: ezt kideríteni, a legvégsőig vitt inquisitio sem lehetne képes. Az elhatározás tehát, vágyig önmagában a gondolat képezné ily esetben a büntetendő cselekmény tényálladékát. A kűlcselekménynek, hogy ez a kísérlet tényező elemelegyen, az elkövetni szándékolt bűntett, illetőleg vétség véghezvitelének megkezdését kell képeznie. A véghezvitel megkezdése „Ausführungs-Handlung" „commencement, d'execution d'un erime ou d'un délit." E megjelölés kizárja az előkészületi cselekményeket a kísérletet megállapító tények közül. Mik &z előkészületi cselekmények ? Hol kezdődik a véghezviteli cselekmény ? Van-e biztos, határozott eriterion, mely e két csoport közötti különbséget egy átalános abstract szabályban kitejezi és felismerésre juttatja ? Hogy előkészületi cselekmények vannak, melyek nem képezik magának a véghezvinni szándékolt tettnek megkezdését: ezt a mindennapi élet igazolja. A közönséges éleiben, valamint a jog mindenik spherájában ismeretesek az ilynemű előkészületek. A ki utazásra készülvén, beszerzi a Rzükséges öltönyöket, vagy megteszi a távolléte folytán szükségessé váló rendelkezéseket, megszerzi az útlevelet: az előkészületeket tesz, előkészületi cselekményeket végez; de mindezen intézkedéseivel és cselekményeivel még nem kezdette meg az utazást. A ki végrendeletet kívánna készitenivagyonát összeírja, cselekvő és szenvedő állapotát tisztába hozza, s ezek után a közjegyzőért küld: az szintén csak előkészületeket tett, de magához a végrendelet készítéséhez még nem fogott, annak megkészitését ezen cselekmények á'tal még nem kezdette meg. Ily előkészületi cselekmények fordulnak elő a legtöbb bűntett vagy vétség elkövetésének megkezdése előtt is: például: a ki — habár gyilkossági szándékkal — phztolvt vásárol, lőport vagy mérget szerez be, vagy kést élesít: előkészületi cselekményt végez; de helyesen senki sem fogja állítani, hogy a eset lekmények bármelyike által, maga a gyilkolás bűntettének foganatbavétele megkezdettetets volna. Előkészületet képez, ha a bűntett elkövetésére elhatározott egyén előre intézkedéseket tesz, hogy a merénylet elkövetése után a büntetés elől menekülhessen; ha készületeket te z, melyek által a bűntett elkövetésének esetére felismertetését meg akarja hiusitaui, például álarcz vagy szokatlan öltöny beszerzése vagy arczának cltorzitása által ; ha a szándékolt bűntett elkövetése alkalkalmával felmerülhető akadályokat előre eltávolítja ; például megmérgezvén azon házban levő kutyákat, melyben éjjel lopás vagy rablás elkövetése czéljából behatolni akar, vagy megvizsgálván a házat, kapu a záráról magának lenyomatot szerez, hogy alkalmas hamis kulcsot készíthessen. Ilynemű előkészületi cselekmények száma és alakjai határtalanok; majd mindegyik esetben különböző alakban, különböző viszonyok között, s külön jelleggel fordulnak elő, ugy hogy ismérveinek caracteristicus meghatározása egy általános, s oly szabály által, mely kimerítő helyes és biztos ismertetését foglalja magában az előkészületi cselekményeknek, és egyszersmind megkülönböztesse ezeket a bűntett véghezvitelét megkezdő cselekményektől, mindeddig nem éretett el. Ámbár az ujabb korban létrejött valamennyi büntető-törvénykönyv kizárja az előkészületi cselekményeket, & kísérlet tényező elemei közül; mindazonáltal arra nézve, hogy mi képez előkészületi cselekményt? a törvénykönyvek nem tartalmaznak