Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 44. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása
— 332 — E viszás eljárást, mely igen számos tör- < vényszéknél divatoz, s melyre perrendtartás 19. §-nak azon rendelkezése szolgált okot, mely a birtokbiióságot a telekkönyvi hatóságtól meg- j különböztette, :> későbbi 1871. XXXI. t cz. 24. §-nak második bekezdésében foglalt azon igen I világos rendelkezés, mely szerint a telekkönyvi ' hatóság maga a törvényszék s annak a telekkönyvek vezetésére és kezelésére szervezett telekhivatal alá van rendelve, sem volt képes megszüntetni. Azon bonyodalmaknak, melyek abból származnak, hogy ingókra ugyanazon bíróság területén különböző bíróságok foganatosíthatnak végrehajtásokat, azon kételyeknek, melyek az iránt felmerülhetnek, hegy valamely végrehajtás foganatosítására melyik bíróság illetékes, és különösen a felébb jelzett s a végrehajtási ügyek búzásával és a birói teendők ok nélküli szaporításával egybekötött viszás eljárásnak, véget vetni a 100. §. intézkedésének czélja, mely szerint: „ha a per bírája a végrehajtást csupán ingókra rendelte el, annak foganatosítására mindig azon járásbíróság illetékes, melynek hatósági területén a végrehajtást foganatosítani kell. Ha a per birája a végrehajtást csupán ingatlanra, vagy ingatlanra és egyszersmind ingókra is elrendelte, azon telekkönyvi hatósággal felruházott bíróság lesz illetékes, melynek területén az ingatlan fekszik. Mindkét esetben, ha a per birája nem volna, egyszersmind a fennebbiek szerint illetékes végrehajtó bíróság, a végrehajtás fogatositása végett az illetékes végrehajtó bíróságot keresi meg." Az, hogy világosan meghatároztassék, melyik bíróságot rendeli a törvény végrehajtó bíróságnak, az által még inkább szükségessé válik, mivel különben a jelen törvényjavaslat 81. és 82. §§. a kivitelben végtelen nehézségekkel találkoznának. De különösen a 100. §. azon rendelkezése, mely tisztán ingókra nézve kivétel nélkül, tehát még akkor is, ha valamely törvényszék rendelte el a végrehajtást tisztán ingókra és a végrehajtás a törvényszék helyén foganatosítható, a járásbíróságot ruházza fel a végrehajtó bíróság teendőivel, — okát szintén a törvényjavaslat 81. és 82. §§-nak rendelke- ; zéseiben találja; mert a végrehajió eljárása elleni panaszok elintézését nem czélszerü társas bíróságokra bízni, melyeknél az ügykezelés nehézkesebb és nem oly gyors, mint az egyes bíróságoknál. Azt, hogy bizonyos területen a végrehajtások egy bíróságnál pontosuljanak egybe, a végrehajtó érdeke is követeli akkor, ha több végrehajtó intéz végrehajtást ugyanazon alperes ellen. Hogyan lehet különben az előbbségi igényeket a jogbiztonságnak megfelelő és a lehető legegyszerűbb módon elintézni, ha ugyanazon alperes ellen háromféle bíróság is foganatosíthat önállóan végrehajtást, mint például Budapesten, hol a kereskedelmi törvényszék, a pesti városi vagy a budai törvényszék és a járásbíróságok egymástól fnggetlenül foganatosíthatnak végrehajtásokat ugyanazon alperes ellen ? Egyik biróság nem tudván semmit a | másik által elrendelt végrehajtásokról, az előbbségi igényeket csak ugy intézhetik el biztosan, ha hirdetmény által a netaláni korábbi foglaltatókat igényeik bejelentésére íelszólitják. Végre a perrendtartás 467. §. is megkívánja a 100. §-ban foglalt azon rendelkezést, mely szerint tisztán ingókra mindig a járásbíróság lenne végrehajtó biróság. A 467. §. szerint mindig, tehát még akkor is midőn törvényszék foganatosíttatja a végrehajtást, azon járásbíróság az igényperek birája, melynek területén a végrehajtás foganatosittatik. A törvényszék további eljárása tehát a járásbíróságnál folyamatban lévő igényper végétől függvén, ha e hibát elkerülni óhajtja, felvilágosításért mindig a járásbírósághoz kénytelen fordulni, mi az ügy menetét nehézkessé tesrí. A perrendtartás 352. §. helyett a bírósági végrehajtókról szóló törvéDy 14. §-át vette át, a 101 §. melynek értelmében : „Végrehajtási cselekményt bírósági végrehajtók teljesítenek, kivéve azon fontosabb eseteket, a melyekben a végrehajtó biróság (100. §.) a végrehajtás foganatosításával egyik birói tagját vagy a közjegyzőt bízza meg. A birósági végrehajtónak vagy kiküldöttnek a végrehajtási cselekmény véghezviteléről beadott jelentését a végrehajtó biróság (100. §.) megvizsgálni s ha a végrehajtási eljárás szabályai megsértettek, a sérelem orvoslása iránt hivatalból intézkedni tartozik (v. ő. jelen törvény 81 §.)" A 102- §. szerint „a megkezdett végrehajtási cselekményt rendszerint a végrehajtás alá került félnek ellenmondása vagy kifogása nem gátolja, s a végrehajtó vagy kiküldött a a megkezdett cselekményt véghez vinni tartozik. ALban hagyhagyja vagy kisebb terjedelemre szoríthatja, ha a végrehajtás alá került fél a kővetkező tények valamelyikét okiratokkal igazolja : 1) hogy a végrehajtási végzés hozatala után a hitelezőt kielégítette vagy biztosítás esetében a hí telező, követelését fedezta: 2) bogy azon Ítéletet, melynek alapján a biróság, felebbvitele daczára (jelen törvény 54, 55. 77 §§.) végrehajtást rendelt, a semmitőszék megsemmisítette, vagy a felebbezési biróság feloldotta vagy megváltoztatta; 3) hogy a hitelező a végrehajtást megszüntette, vagy az adósnak fizetési halasztást engedett; 4) hogy a végrehajtó biróság a végrehajtást felfüggoartette. A 3. és 4. pont alatti esetekben a már véghezvitt végrehajtási cselekmények fennmaradnak, kivéve, ha a biró azok megszüntetését is elrendelte, vagy a végrehajtó fél a megszüntetésbe beleegyezik. Ha a végrehajtás alá került fél ellen csőd nyitatott, az csak a foglalás folytatását gátolja." 103. §. „A birósági végrehajtó vagy kiküldött ismét köteles folytatni a végrehajtást: 1) ba a fizetési halasztás ideje lejárt, ba ezen idő nem volt bizonyos naphoz kötve, mihelyt a végrehajtató fél a végrehajtás folytatását kéri; 2. ha a végrehajtó biróság a végrehajtás folytatását elrendeli." 104. §. ,,Ha a birósági végrehajtó vagy a kiküldött a fennebbi 102. és 103. §§. ellenére a végrehajtást abbanhagyja vagy nem hagyja abban, avagy az abbanhagyott végrehajtást folytatja, vagy ásnak folytatását megtagadja : a végrehajtó bíróságnál panaszt lehet emelni. A végrehajtó biróság ezen panasz iránt, ha szükséges, a végrehajtónak vagy kiküldő.tnek s az érdekelt feleknek meghallgatása után határoz (v. ö. jelen törvény 81.§.)" A 102—104. §. indokolást nem kívánnak. A 102-ik §-ban foglalt rendelkezések részben az ügyviteli szabályok 193. §-ban is benfoglaltatnak; ezeket azonban szükséges a 103. és 104 §-ban fog'alt rendelkezésekkel kiegészíteni. A 105. §. értelmében „a végrehajtás alá került fél a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti, ha a végrehajtási jog a végrehajtás alapját tevő Ítélet vagy egyezség kelte után bekövetkezett tények által egészben vagy részben elenyészett. A végrehajtási jog megszüntetése vagy korlátozása iránt keresetet mindig a végrehajtó bíróságnál kell beadni, mely azt azon esetben, ha nem maga volna egyszersmind a per birája, tárgyalás és eldöntés végett a per bírájához küldi át. Ha a végrehajtást oly biróság rendelte el, melynek területén a jelen törvény hatálylyal nem bir, vagy ha a végrehajtást oly biróság, melynek területén a jelen törvény hatályban van, a 99. §. c) d) e) f) g) pontjai alapján rendelte el, a keresetre nézve a végrehajtó biróság illetékes. A kereset iránti eljárás az általános szabályok szerint megy véghez, s a biróság a felek meghallgatása után a kereset felett ítéletet hoz. A végrehajtás folytatását azonban az ily kereset nem függeszti fel; e végett a végrehajtás alá került fél a végrehajtó bírósághoz külön kérvényben tartozik folyamodni. Ezen kérvény elintézésére minden esetben a végrehajtó biróság illetékes. A kérvény folytán a végrehajtó biróság az ellenfél meghallgatása előtt a végrehajtástcsak azon esetben függesztheti fel, ha a végrehajtás megszütetése vagy korlátozása iránti kereset teljesen bizonyító okiraton alapul. Minden más esetben a végrehajtó biróság a végrehajtató felet a felfüggesztési kérelem iránt meghallgatni tartozik s ha a végrehajtató fél a felfüggesztésbe bele nem egyez, a végrehajtás folytatását csak akkor függesztheti fel, ha a végrehajtás utján behajtandó összeget vagy a végrehajtás tárgyának értékét készpénzben vagy értékpapírokban birói kézhez léteszi." A perrendtartás 374., 375., 376. §§. a végrehajtási jog megszüntetését egyértelműnek vették a végrehajtás felfüggesztésével. Csak ebből lehet megmagyarázni azon szigort, melylyel a 374. §. a végrehajtási jog megszüntetése irán'i keresetet neheziteni igyekezett. A végrehajtási jog megszüntetése vagy korlátozása iránti kereset fogaimát helyesen adja a 374. §., de épen azért, mert azt össze! tévesztette a végrehajtás felfüggesztése iránti kérvénynyM, nehogy ily keresettel a végrehajtás húzására lehessen visszaélni, a kereset beadására oly határidőt szabott, melynek a kereset természetével megegyező alapja egyáltalában nincs; azon felül a keresetekre nézve érvényes általános szabályoktól eltérőleg a végrehajtási jog megszüntetése, vagy korlátolása iránti keresetet csak okirat alapján cnl gedi meg és minden jogorvoslat kizárásávavégzés által rendeli eldöntetni. A végrehajtási jog megszüntetése vagy korlátolása iránti keresetet nem lehet határidőhöz kötni, mert ahoz a végrehajtás alá került félnek akkor támad joga, bár mily állásban legyen a végrehajtás, midőn avégrehajtási jogot egészben vag}' részben elenyésztető tény felmerül ; az ily kereset épen ugy mint az ujij tott per legczélszerübben folytatható a per bi' rája előtt és épen ugy alapulhat minden ne| mén a bizonyítékoknak, mint bár mily más kereset, s mivel ezen okból épen oly fontos, miut maga azon kereset, melyben a végrehajtás alapját tevő Ítélet hozatott, azért ugyanazon szabályok szerint keli az ily megszüntetési j vagy korlátozási keresetre nézve is eljárni, mint a jog érvényesítésére nézve folytatott keresetre nézve el kell járni. Nem is lehet attól tartani, hogy az ily keresetet az ily végrehajtás húzására lehessen : felhasználni, mert az ily keresetnek magában véve a végrehajtást felfüggesztő hatálya nincs. A végrehajtás felfüggesztését nem szükséges per utján kérni; mert csak egyszerű és további bizonyítást nem kivár.ó tények alapján lehet a végrehajtást felfüggeszteni ; a miért is elegendő azt csak kérvénynyel szorgalmazni a végrehajtó bíróságnál. A végrehajtás felfüggesztését több körülmény vonhatja maga után; ilyen az, ha a végrehajtás alá került fél semmiaégi panaszt emel a végrehajtás folyamában (jelen törvényjavaslat 84. §.); ilyen az, ha a marasztalt fél a meg nem jelenésből hozott Ítélet ellen igazolási jogorvoslattal él (prts. 314. §.); ilyenek azok, melyek a jelen törvényjavaslat 102. §-ban elősorolvák; ilyen az, ha a végrehajtás alákerült fél a végrehajtási jog megszüntetése, vagy korlátozása végett keresetet indít ; ilyen végre az, ha egy harmadik személy igénykeresetet támaszt. Mivel tehát a végrehajtási jog megszün-I tetése vagy korlátolása iránti kereset, és az annak alapján beadott végrehajtás felfüggesztése iránt kérvény két különböző jogi lépés: ' az utóbbira nézve a törvény teljes szigorának van helye; mert ezen kérvénynyel igenis viszsza lehet élni a végrehajtás húzására. Azonban ezen kérvényt sem lehet határidőhöz kötni, valamint nem lehet a megszüntetési vagy korlátozási keresetet. A törvényjavaslat a végrehajtás [felfüggesztését a végrehajtási jog megszüntetése vagy