Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 44. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása

- 331 -14-re, az orvosiban 15-re, a bölcsészetiben 23-ra megy, míg rendkívüliekként a theologiai karban (mint helyettesek) 2, a jogiban 1, az orvosiban 9, és a bölcsészetiben 8 működött; magántanárok a jogi karban 6-an, az orvosiban 15-en, és a filoscphiaiban 14-en voltak ; végre tanársegéd az orvosi fakultásban 15 és a bölcsészetiben 6 volt alkalmazásban. Az egyetemi tanulókat illetőleg, a lefolyt tanévben összesen 2300, tüzetesben szólva a téli félévben 2525, a nyáriban pedig 2314 hallgató volt bejegyezve ; a minek folytán főiskolánk a monarchiái főtanodái közt Bécs után azonnal következik, a német birodalom egyetemeinek legnagyobb részét jóval felülmúlja s Európa két legelső rangú egyetemével, Berlinnel és Lipcsével egyenlő vonalon áll; s annyiban is kielégítő á láspontot tanúsít, hogy a hallgatók számának konstans növekedési iránylata ez évben sem változott meg, s a jelzett számtétel az 1661-diki évvel szemben (a midőn 1313 tanlónk volt) közel 100 perczenttel, az 1864-ki tannévvel (a midőn 1800 bejegyzett egyetemi polgár volt) szemben pedig (vagyis egy évtized alatt) 40 százalékkal való emelkedést képez, a legközelebb mult tanévvel összehasonlítva pedig (daczára a kolozsvári testvér-egyetem megnyitásának) a szaporodás száz-száz hallgatónál többet mutat. A fennemlitett 2525 tanulónak (a téli félévben) karok és tanszakok szerinti megosztását szemlélve, az egyetemi összes hallgatók felénél jóval nagyobb része, vagyis 1369 tanuló a jog- és államtudományi karra esik, egy ötödénél valamivel több, vagyis 537 az orvosi karra jut, egy nyolezada, vagyis 320 a bölcsészetet hallgatta, 133 gyógyszerész, 70 pedig a hittudományi karban volt beírva; összehasonlító tekintetet pedig vetve a mult évtizedre, azt találni, hogy 1861-ben a jogtanulók száma a mosteninak épen lele, vagyis 557, az 1864-ki tanévben ellenben már 1002: az orvosok száma 1861-ben 223 s 1864-ben 371 volt, s így az utóbbi évtizedben a jogtanulóknál valamivel nagyobb mérvben növekedett; a bölcsészethallgatók 1861 ben 92, 1864-ben 154-en voltak; a theologusok számaránya ellenben az egész itt figyelembe vett időközben lényegileg változatlan maradt, 66 és 70 között ingadozván. A jogi karban történt változásokról a következőket hozta fel: Először is a ttanulmányi és vizsgálati rendet illetőleg" jelen ékeny módosulást szenvedtek az eddig fennállott szabályok azáltal, hogy a magyar közoktatási minisztérium, a tanári testület kezdeményezése alapján s az ezzel folytatott hosszasb értekezések eredményeként, egy ujabb, a tanulók buzgalmát jobban ébren tartó, s névszerint a jogtudományi és az állam- s közigazgatástani szakok közt élesb határvonalat huzó, s a teljesb szakkiképeztetést elősegítő leczkeszervezetet és államvizsgálati rendet emelt érvényre; a jogtudori szigorlatoknak megfelelőbb szabályozására az előkészületek megtörténtek; a mózeshitüekre nézve jogszigorlatok tekintetében eddig fennállott azon megszorítás, hogy kánonjogi tudorokká nem lehettek, miniszteri rendelvénynyel megszüntetteték; a magyar közjog egyik önálló szigorlati tantárgygyá vétetett föl; oly joghallgatóknak, a kik szorgalom és előmenetel által kitűnnek, az első jogtudori vizsga letehetése a 8-ik félév utolsó hat hetében megengedtetett. Mikhez még az járul, hegy a közoktatási miniszter által egyidejűleg tervbe vett reformja hazai jogakadémuioktak, jó részben öszhangzásban egyetemi jogkarunk imént jelzett ujjászervezkedésével, sőt tanári karának tanácskozás és formulázás tekintetében való közreműködésével indíttatott, meg; az clapos jogi tanulmányt annyira veszélyeztető, sőt összes felsőbb tanügyünk egyik mételyét képező magántanulási rendszer jogakadémiánkon (fájdalom, ezeknek csak egy részében) kellő korlátok közé szoríttatott; végül miniszteri megbízatás folytán két tagja a jogi karnak a külföldi egyetemeken itt-ott fenálló jogtudományi seminarium intézményének tanulmányozásával foglalkozott, s terjesztett jelentést a magas megbízó elé. Egy más irányban való örvendetes mozzanatát a jogtudományi kar ez évbeli élettörténetének a tanári erők gyarapodása képezi, mely által a jogtudományi kar nagy és nehéz feladatának többoldalú kielégítésére képesbé vált, s mely tekintetben elég utalnom arra, hogy dr. Schnierer Aladár, eddigi rendes tanár és tiszttársunk tulajdonképeni föszakára, a büntetőjog tanszékre ment át, Vécsey Tamás volt eperjesi collegiumi igazgató tanár és országos képviselő, a római jog tanszékére második tanárul kineveztetett, a köz- és államélet terén oly kiváló helyet elfoglaló s mint tanár, szónok és publicista egyaránt fénylő hírnevet szerzett volt miniszter Kerkapoly Károly mint a politikai tudományok rendes tanára az activ tanárok sorába lépeit, s ez által a nevezett tanszakoknak teljesb és többoldalú ellátása lehetővé vált; végre arra, hogy a lefolyt tanév is meglehetősen gazdag eredményű volt jeles fiatalabb szakembereknek magándocenselké történt habilitátiója tekintetében ; mely irányban legyen elég felemlitenem, hogy Keleti Károly miniszteri tanácsos s az országos statisztikai hivatal igazgatójá a statisztikából, Kiss István volt tanár és iró, és Molnár Antal országos képviselő a politikából, Weisz Béla pestvárosi statisztikai hivatali titkár a nemzetgazdaságtanból, Grosz Lajos orvostudor a törvényszéki orvostanból és Fayer László ügyvéd a büntetőjogból habilitáltatván, mindannyian oly képzettségű férfiak, kik a tudomány művelése és eló'bbrevitele körül részint már eddig is érdemesültek, részint az e tekintetben való legszebb reményekre jogosítanak fel. Az osztrák közoktatási miniszter rendeletet bocsátott ki az osztrák egyetemek jog és állam tudományi karaihoz az egyetemi előadások látogatása tárgyában. Ugy látszik nem csak nálunk, de Ausztriában is hanyagok az egyetemi hallgatok az előadások látogatásában. A tanárok felszólittatnak tehát a nevezett rendeletben, hogy a rendelkezésökre álló eszközökkel constatálják váljon, mely hallgatók hanyagok és ezek ellen szükség esetére a rendelkezésűkre álló fegyelmi eszközöket vegyék alkalmazásba. Egy másik rendelat az elméleti államvizsgák bizottságaihoz küldetett a vizsgálatoknak az eddiginél szigorúbb kezelése tárgyában. Figyelemre méltó a bécsi országos főtörvényszék és ugyanottani legfőbb törvényszék abbeli döntvénye, miszerint az ügyvéd gyakornokoknak a gyakorlat csak azon esetben számíttatik be, ha kizárólag ügyvédi gyakorlaton van n ak. Alkalmat adott ezen döntvényre egy eset, melyben egy ügyvédjelölt a gyakornok közé leendő följegyzését kérte és a kérvényből kitűnt az is, hogy egy bécsi földhitel intézetnél mint előadó működik. A kamara a kérelmet elutasiiotta és a két felebbezési fórum az elutasítást helyben hag; ta. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényezikk módosítása iránti törvényjavaslat. ív. (P.) A törvény ezen hézagát pótolni kívánja a törvényjavaslat 98. §. mely szerint: „Ha a felperes által neki ajánlott biztosítást elegendőnek elfogadni vonakodik, vagy ha az alperes a már foganatosított biztosítás feloldását más j elegendő biztosíték ajánlása mellett kéri: a I per birája a felek meghallgatása után végzés j által dönti el, váljon az alperes által ajánlott | biztosítékkal felperes megelégedni tartozik-e; j azonban a biztosítás módja iránt a felek között támadt vita első esetben az elrendelt biztosítás foganatosítását nem gátolja, második esetben a már foganatosított biztosítás feloldását a vita jogérvényes eldöntéséig maga után nem vonja." A 99. §. azon határozatok, egyezségek, Ítéletek és okiratok, sorolja fel, melyekre a végrehajtás foganatosítására fennálló bírói illetőség esetében a végrehajtást elrendelni le- j het, nevezetesen, „a jogérvényes birói határozatokra; b) oly birói határozatokra, melyeknek végrehajtását a felebbvitel nem gátolja; mely intézkedések a perrendtartás 345 §. a) e) pontjait teljesen pótolják. „c) előleges kereset folytán bíróság előtt, vagy előleges kereset nélkül is, az egyezségi tárgyalások tartására jogosított álladalmi KÖZ egek előtt kötött oly egyezségekre, melyeknél fogva az adós valamely már egészen vagy részben lejárt követelést valónak ismer, s az adósság lefizetése vagy a kötelezettség teljesítés végett határidőt szab ; d) választott bírósági határozatokra avagy választott biróság előtt kötött egyezségekre ; a c) és d) alattiak a 345. §. f.) és g) pontjai alatt foglaltatnak. ,,e) a büntető bíróságok által hozott és jogérvényességi záradékkal ellátott Ítéletekre vagyoni tekintetben; f) közigazgatási s pénzügyi hatóságok oly határozataira, melyek törvény vagy törvényes rendelet által bírói végrehajtásra utasitvák ; g) oly közjegyzői okiratra, melynek alapján a végrehajtás a kir. közjegyzőkről alkotott törvény szerint elrendelhető, és h) az állam számvevőségeinek az állami tisztviselők ellen a kincstár irányában tett számadásaik felett hozott s jogererőre emelkedett határozatai alapján." A 345. §. a) c) d) e) pontjai alattiak érvényben tartasá mellett a 99. §. c) f) g) pontok uj rendelkezéseket is tartalmaznak, melyeknek felvétele szükséges, minthogy ezen esetekben a perrendtartás 345. §. szerint végrehajtást rendelni nem lehetne, holott az 1868. XXIX. törvényezikk 12. §. esetében, továbbá a büntető bíróságoknak ítéleteire vagyoni tekintetben, az 1868. XXI. törvényezikk 58. §. esetében, végre, ha a közjegyzőkről szóló törvény megalkottatik, a közjegyzői okiratokra a végrehajtást a polgári bíróságok meg nem tagadhatjak; s igy a perrendtartás 345. §. hiányossága csak a perorvoslatok számát szaporítaná. Összes intézkodéseiben pedig czélja ezen §-nak a perrendtartás 345. §-át lehetőleg egyszerűsíti, s a miről már a 84., 85-ik §§-ok indokolásánál szó volt, a perrendtartás 345. §-a a) b) pontjaiban a semmiségi panasznak tulajdonított rendkívüli felfüggesztő hatályt szünteti meg. Mikor emelkedik valamely birói határozat jogérvényre, azt e §-ban meghatározni nem szükséges; az a törvényjavaslat 54., 73., 76., 84,. 85. §§ ból és a perrendtartás 289., 290. §§-ból önként folyik; valamint szintén szükségtelen elősorolni azon birói határozatokat, melyek végrehajtását a felebbvitel nem gátolja, minthogy ezen esetek e törvényjavaslat 55—77. §§-ban elősorolvák. A végiehajtó biróság eszméje átvonul ngyan a perrendtartáson, de egyrészről nincs következetesen keresztülvive, a mennyibea az ingókra ugyanazon biróság területén a törvényszék és járásbíróság is lehet végrehajtó biróság ; másrészről az ingatlanok tekintetében nincs szabatosan, minden kétséget kizáró módon, meghatározva. Már maga az, hogy a „dologi biróság" és „telekkönyvi hatóság" a perrendtartás a 353. 359. §§-ban felváltva használtatnak, oly gyakorlatot idézett elő, mely az ügykezelés egyszerűségével és gyorsaságával össze nem egyeztethető. A per birája elrendeli a végrehajtást valamely ingatlanra, melyre nézve telekkönyvi hatósággal nem bir, megkeresi tehát a végrehajtás foganatosítása végett azon törvényszéket, mely az ingatlanra nézve birtokbiróság és egyszersmind telekkönyvi hatóság. Ezen törvényszék, mint birtokbiróság elrendeli a végrehajtás foganatosítását s a tartozékok összeírását és megbecslését, de egyszersmind saját magát mint telekkönyvi hatóságot aziránt keresi meg, hogy a végrehajtási zálogjogot bekebelezni szíveskedjék ; — ha azután a végrehajtási ügy az árverési végzés hozataláig megérett, ismét saját magához, mint telekkönyvi hatósághoz teszi át a végrehajtási ir&tokat, az árverés elrendelése végett. *