Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 43. szám - Dr. Apáthy István magyar csődtörvény tervezete. 5. [r.]

— 324 — nem válik sérelmessé, mivel a biró valamely körülményt tévedésből figyelembe nem vett; a kibagyott esetekben a biró már minden előtte tudva lévő körülménynek figyelembevételével határozott, s igy alig lehet várni, hogy az első biró a maga végzését megváltoztassa s azért csak időveszteséget okozna, ha a fél előbb az első biróságnál tartoznék sérelme orvoslását kérni. A 80. §. 5-, 14., 15. pontjai szintén kimaradtak a 82. §-ból; mivel ezen pontok alatt a kiküldött vagy a végrehajtó eljárásáról van szó; e pontok tehát a 81. §. rendelete alá esnek. Ha az első bíróhoz beadott panasznak ugyanazon hatálylyal kell bírnia, mint a később beadható semmiségi panasznak, az magában érthető. A sokféle felebbviteli batáridő zavart szül; a rövid felebbviteli határidő pedig igen gyakran kizárja az érett meggondolást. A fél, hogy jogorvoslatától az idő rövidsége miatt el ne essék, a pillanat hevében beadja semmi ségi panaszát még akkor is, midőn törvényes semmiségi ok fenn nem forog, s a fél felebbezéssel segíthetne magán. Ezen okok voltak irányadók abban, hogy a türvényjavnslat a semmisééi panasz beadására azon határidőt hozza javaslatba, mely a felebbezésre nézve érvényes; s hogy azon esetekben, melyekben felebbezésnek nincs helye, 3 vagy 8 nap helyett nyolcz napot állapit meg a semmiségi panasz beadására. A perrendtartás 298. §. b) pontja a semmiségi panasz beadására bizonyos esetekben kiszabott hosszabb határidőt addig tartja nyitva, mig az árvetés helybenhagyatik, de az árverés helybenhagyását sehol sem rendeli. E pontban tehát két kijavítani való hiba van: 1- ször, vannak végrehaitások, melyek teljes fogana'ositásához árverés nem szükséges, ezen végrehajtások folyamában tehát a törvény szigorú magyarázata nem engedi meg a hosszabb határidőt; 2- szor, miután a törvény azt, hogy az első bíróság az árverést jóváhagyja, nem rendeli, nehézséggel jár annak meghatározása, meddig áll nyitva a törvény által engedett hosszabb határidő. E hibákat kijavítja, s egyszersmind a törvény rendeletét az ok hasonlatosságánál fogva kiterjeszti a jelen törvény 78. § nak 13, pontjára A 83. §. melynek értelmében sommás perekben a felebbvitel bejelentésének helyét és idejét a jelen törvény 50. 51. §§. szabályozzák. Ezen eseteken kivül az 1868. LIV. törvényezikk 276. 277. §§-nak rendeletei a semmiségi panaszok beadásának helyére és idejére nézve is alkalmazást nyernek mindazon esetekben, midőn oly bírói határozat ellen kíván a fél semmisé i panaszszal élni, mely ellen a jelen törvény az öDálló feiebbezési megengedi. Más birói határozatok ellen a semmiségi panaszt 8 nap alatt kell benyújtani, azon napot követő naptól számitva, a melyen a sérelmes határozat kézbesittetett. A jelen törvény 78. §. 6., 7., 13. pontjai alatti esetekben a törvényes képviselő vagy az időközben önjogosulttá vált fél, továbbá az, kinek nevében egy harmadik hatalmazás nélkül járt el, úgyszintén az, kinek részére a bíróság törvényellenesen gondnokot rendelt, vagy a törvény által meghatározott esetekben nem rendelt, az árverés foganatosítása előtt, és ha ingatlanok bocsáttattak árverés alá, mindaddig, mig az árverést jóváhagyó első bírósági végzés jogerőre emelkedik, felfüggesztő hatálylyal bármikor élhet semmiségi panaszszal. Ezen §. hasonszerü alkalmazásának a végrehajtás azon nemeinél is van helye, melyik teljes foganatosításához árverés nem szükséges. A végrehajtás folyama alatt felmerült szabálytalanságok miatt semmiségi panaszt azon biróságnál kell benyújtani, mely a semmiségi panaszszal megtámadható végzést hozta." A perrendtartás 299. §., mely a semmiségi panasz következményét határozza meg, nagyon tökéletlen. — Első tekintetre ugy látszik, J'Ogy c §. g seramiségi panaszok felfüggesztő hatályát n.-gyon korlátolta, mert azt alig egy pár esetre szorította. De ha meggondoljuk, u°gy a gyakorlat a perrendtartás 297. §. l-ső pontját mennyire volt kénytelen kiterjeszteni: azonnal meggyőződünk arról, hogy alig van eset, melyben a semmiségi panasznak felfüggesztő hatályt ne lehetne tulajdonítani j mert a mint a gyakorlat a perrendtartás 297. §. 1. pontját magyarázta ez alá vonható a perrendtartásban foglalt minden egyes szabálynak megsértése. Egyébiránt a 299. §. nem is tárgyalja kimerítően a semmiségi panaszok jogkövetkezményeit A íő, a mely leginkább okot szolgáltatott a tömérdek alaptalan semmiségi panaszra, a pereudtartás 345. §-ban van kifejezve. Ebben eltérőleg azon elvtől, hogy két bíróságnak egybehangzó ítélete végrehajtható, (perrendtartás 228., 288. §§.) a semmiségi panasz azon kiváltsággal íubáztatik fel, hogy még a két bíróság egybehangzó, sőt mind a három bíróság egybehangzó Ítéletének végrehajtását is meggátolja. Ezek ellenében a 84., 85. §§. szabatosan meghatározzák, mily esetekben bir a semmiségi panasz tciillggesztő hatálylyal és mily esetekben nem bir. A 84. §. értelmében ugyanis „a törvényes határidőben beadott semmiségi panasz csak az 1868. LIV. törvényezikk 442. §. esetében az ítéletek végrehajtására nézve bír feltétlen felfüggesztő hatálylyal. Ha a fél r.z eljárás felfüggesztését egyéb esetekben kéri, a biró az eljárást csak a következő esetekben függesztheti fel: 1. rendes perekben a bíróság illetéktelensé«e vagy érdekeltsége miatt emelt kifogást elvető végzés ellen a törvényes határidőn belől a beadott semmiségi panasz elintézése előtt a biró az eljárást nem folytathatja, 2. rendes perekben a per folyama alatt emelt semmiségi panasz elintézése előtt a biró a főügyben Ítéletet nem hozhat; 3. oly végzéseket, melyeknél fogva a biró a zárlatot vagy biztosítást feloldja, ingó javakra nyert ziíkgjogot hatálytalannak nvilvánit, eskü Icté'eléí, letétemény kiadását, árverés tartását, ingó javak átadását, az Ítéletben meghrtározott tárgyak helyett más hasonnemü tárgyak megszerzését, vagy valamely munkának harmadik személy általi teljesítését rendeli el, a törvényes határidőn belül beadott semmiségi panasz elintézése előtt végrehajtani nem lehet." Ezen intézkedések hozatalánál azon irányelv által vezéreltetett a törvényjavasht, hogy a semmiségi panasz folytán az eljárást mindazon esetekben felkeli függeszteni, melyekben az eljárás folytatása által idő vagy költség szenvedőbe mrnne, vagy a fél helyrehozhatlan sérelmet szenvedhetne. A 85. §-han, melyben az előző §. intézkedései alóli kivételek soroltatnak elő azon okokat tartotta szem előtt a javaslat, melyek a jelen törvény 55. §-ának elfogadását ajánlják, továbbá aon általános elvet, hogy két bíróság egybehangzó ítélete, sőt egy bíróságnak jogerejü határozata is végrehajtható, és hogy a bztositási intézkedések természetüknél fogva halasztást nem szenvedhetnek. A mondottak tekintetbe vételével a 85. §. szerint kivételnek van helye az előző §. rendeletei alól: „1) azou első bírósági Ítéletekre nézvo, melyeknek végrehajtását a jelen törvény 55. §. felebbvitel esetén is megengedi; 2) a folebbviteli bíróságoknak az első bíróságok marasztaló Ítéleteit helybenhagyó Ítéletei tekintetében; 3) a végrehatási eljárásban azon birói cselekmények tekintetében, a me'yek a már jogerőre emelkedett végzésekhez képest foganatosíthatók ; 4) az előleges biztosítási intézkedésekre nézve. Ezen esetekben az első fokú, illetőleg felebbviteli bíróságok ítéletei a végrehajtó bíróságnak a birói cselekmény foganatosítását és a per birájának az előleges biztosítási i tézkedéseket elrendelő végzései ellen beadott semmiségi panaszok felfüggesztő hatálylyal nem bírnak." A 86. §. értelmében „a felek szabadságáoan all azon birói határozatok ellen, melyek Ü í,6", ,tf!7ény 69" 71 • é8 75- §§• 8zerint onalló felebbezéssel megtámadhatók, a mennyiben törvényes semmiségi ok is forog fenn. akár semmiségi panaszszal. akár felebbezéssel, akár eme jogorvoslatok mindegyik nemével élni-" mely intézkedés lényegileg a perrendtartás 300. §-val megegyez. Ugyanezen §. intézkedése szerint „a felebbviteli bíróságok határozatai ellen oly semmiségi ok mialt, mely már az alsóbb bíróságoknál felmerült, semmiségi panasznak csak akkor van helye, ha a törvénysértés olynemti, melyet a jelen törvény 87. §. szerint maga a felebbviteli biróság is orvosolhatott volna, vagy a melyet a jelen törvény 90. §, szerint hivatalból is figyelembe kell venni, vagy végre, ha a félnek alkalma nem volt a jogsérelem miatt az alsóbb bíróságok határozatai ellen panaszt emelni." Ezen intézkedésben azon elv nyer kifejezést, hogy az alaki törvénysértés is jogerőre emelkedhetik, ha a miatt a fél a törvényes határidő alatt semmiségi panaszszal nem él. Szükséges volt azonban e szabály alól kivételeket tenni. Vannak oly alaki törvénysértések, melyeket a 87. §. szerint a feiebbezési biróságok is orvosolhatnak; vannak mások, melyeket hivatalból is figyelembe kell venni, végre lehetséges azon eset, hogy a félnek rem volt plkalma az első biróság határozata ellen semségi panaszszal élni, például a határozat több pertárs közül valamelyiknek nem kézbesittetett. s e körülmény a feiebbezési biróság figyelmét elkerülte. Ezen esetekben a 86. §. szerint a feiebbezési biróság határozatát seumiségi panaszszal oly semmiségi ok miatt is meg lehet támadni, mely már az alsóbb biróságnál felmerült, ha t. i. a fél a miatt az alsóbb biróság határozata ellen semmiségi panaszszal nem élt, és a feiebbezési biróság az alsóbb biróságnál felmerült alaki törvénysértést nem orvosolta, vagy orvoslás végett a semmitőszék elé nem terjesztette. Például: az első biró a kérelmen túlmegy az által, hogy a felperesnek 1000 váltó forint helyett 1000 o. é. forintot ítél meg. Alperes e miatt a 78. §. 18. pontja szerint élhetne semmiségi panaszszal, de nem él, hauem csak felebbezíst ad be az első biróság Ítélete ellen. A mostani gyakorlat szerint, miután a perrendt. 297. §. 10. pontja a 304. §-ban elősorolt, s hivatalból figyelembe vehető esetek közé uem tartozik és a jelen törvényjavaslat 87. § ban foglalt rendelkezés a perrendtartásban hiányzik: a másodbiróság sem maga nem orvosolhatná a sérelmet, sem orvolás végett a semmitőszékilez nem terjeszthetné. A *örvényjavaslat 87. §. azonban megengedi, hogy ily esetben a másodbiróság a* első biróság ítéletét kijavítsa. Már most ha, a másod biróság azt elmulasztaná : ily esetben a törvényjavaslat 86. §. szerint az első bírónál felmerült alaki törvénysértés miatt a másodbiróság Ítélete is megtámadható lenne semmiségi panaszszal: mert hiszen a másodbiróság az által, ha az alaki hibában szenvedő első bírósági Ítélet helyben hagyja, a maga részéről is ugyanazon alaki törvénysértést követné el. Végre érvényre emeli, hogy „önálló felebbezéssel meg nem támadható birói végzések ellen külön semmiségi panasznak sincs helye," mely intézkedés jelen törvényjavaslat 71. §-ban foglalt esetek minőségében alálja indokolását. Az 78. §. 17., 18,, 19. pontjai alatt foglalt esetek oly r.cmüek, melyeket a feiebbezési biróságok, melyek az ügy érdemét vizsgálják, czélszerübben orvosolhatnak, mint a semmitőszék. Minthogy azonban a jelzett esetek valóságos alaki törvénysértéseket képeznek, melyek a felebbviteli bíróságoknál is felmerülhetnek : azért azokat a 78. §-ból kihagyni nem lehet. Szükséges azonban, részint az ügymenet egyszerűsítése végett; részint a 86. §-hoz