Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 43. szám - Dr. Apáthy István magyar csődtörvény tervezete. 5. [r.]

— 323 — t. cz. 98. §. és az 1871. VIII. t. cz. 68. §-ban emiitett keresetek. A prtsnak azon rendelkezése, mely a biztosítást és zárlatot reneelő végzések ellen kifogásokat engedett, kétségkívül azon czélra törekedett, hogy a felebbvitelek számát kevesbítse ; azonban épen ezen czélt nem érte el; mig ellenkezőleg az első bíróságok teendőit a kifogások tárgyalásával ok nélkül szaporította. Alig van biztosit t vagy zárlatot rendelő végzés, mely ellen a panaszlott fél semmiségi panaszszal ne élne, és egyszersmind kifogásokat ne adna be; alig van a kifogájok iránt a tárgyalás folytán hozott végzés, mely ellen egyik vagy másik fél felebbezéssel és még semmiségi panaszszal ne élne. A törvényjavaslat 79. §. értelmében „az 1868. LIV. törvényczikk 327. §-ának második pontja a 332. §-sal és a 344 §. első bekezdésével együtt hatályon kívül tétetik; s jövőre a zárlati és biztosítási kérelem iránt akár helyt adólag, akár elutasitólag hozott végzés ellen, ugy szintén a zárlatot vagy biztosítást megszüntető vagy feloldó végzések ellen, a fennebbi §-ban elősorolt semmiségi eseteken kivül semmiségi panasznak lesz helye még akkor is : a) ha a biró a zárlatot vagy biztosítást a törvény rendelete ellenére elrendelte, vagy nem rendelte el; b) ha a biró a biztosítást vagy zárlatot törvényes ok nélkül megszüntette vagy feloldotta, vagy ellenkezőleg törvényes ok alapján meg nem szünteti, vagy fel nem oldja." Ezek szerint a javaslat nem enged többé kifogásokat a biztosítást vagy zárlatot rendelő végzések ellen ; felmenti az alsó bíróságokat a kifogások tárgyalásától; megszünteti a felebbezési jogorvoslatot a biztosítási és zárlati ügyekben, és ezekben mind a biztosítást és zárlatot megtagadó, mind az azokat elrendelő végzések ellen egyaránt csak semmiségi panaszt enged. Es valóban nincs ok, mely azt parancsolná, hogy ezen ügyben eltérőleg a végrehajtási ügyektől, a kérelemnek helyt adó végzések ellen első sorban kifogásoknak s azután az érdemleges kérdések felett iiélő bíróságokhoz intézhető felebbezésnek legyen helye ; mert az ily végzések az Ugy érdemét nem döntik el végleg, a felek közötti jogviszonyt nem szabályozzák, s hatályuk amúgy is attól függ, váljon a főligyben a biztosítást vagy zárlatot kieszközlő fél nyertes lesz-e. Azon kérdés, hogy biztositásnak vagy zárlatnak helyt lehet-e adni, a jogok érdemleges megbirálását nem kivánja; elegendő csak anynyit vizsgáim, váljon azon feltételek, melyek alatt a ptrts. biztosítást és zárlatot enged, fenforognak-e. lízen feltételeket mindjárt a zárlati vagy biztosítási kérvényben tartozik a kereső fél kimutatni ; ha ki nem mutatta és az első biróság a zárlatot vngy biztosítást mindamellett elrendelte, mire való a hosszadalmas kifogási eljárás, mikor a végzés megsemmisítése által rögtön lehet segíteni a sérelmen; ha pedig kimutatta vez thet-e czélra a kifogás. Miután a 70. §. 3. pontja szerint a végrehajtási eljárásban szabályszerint felebbezésnek helye ninc3: első tekintetre feleslegesnek látszik a végrehajtási eljárásban felmerülhető semmiségi esetek tüzetes elősorolása. Minthogy azonban nem minden szabálytalanság foglal magában lényeges alaki törvénysértést; ennélfogva részint azért, hogy a felek tudhassák, mily esetekben lehet a siker eredményével panaszt emelniök, részint azért, hogy a törvény határozatlansága miatt a biró se legyen kénytelen tétovázni, s utoljára is önkényt gyakorolni, czélszerünek mutatkozik a semmiségi eseteket tüzetesen kijelelni. Mit is a 80., 81., 82. §§-ok foglalnak magukban : „80. §. A birói határozatok végrehajtásának folyama alatt semmiségi panasznak van helye : a) a végrehajtási kérvényeket elintéző végzések ellen : 1. ha a végrehajtást nem az illetékes biró rendeli el; 2. ha a végrehajtási végzés az ítélet tar! talmán avagy a fél kérelmén tul terjed vagy érthetetlen ; 3. ha a biró a végrehajtást nem jogérvényes határozat alapján rendelte el, vagy ellenkezőleg a jogérvényes határozat alapján kért végrehajtást törvényes ok nélkül megtagadta ; 4. ha a biró oly tárgyakra rendelte el a végrehajtást, melyekre törvény szerint elrendelni nem lehet, vagy ha a végrehajtást nem a törvény által megengedett módon rendeltééi; b) a pénzbeli kielégítésre intézett végrehajtásoknál : 5. ha abirósági kiküldött vagy végrehajtó az eljárás szabályait lényegesen megsértette, vagy lényeges szabályokat mellőzött, az ingatlan tartozékainak lefoglalása miatt azonban esek a jelzálogos hitelezők élhetnek semmiségi panaszszal; 6. ha a biró árverést rendel, jóllehet azon végrehajtási cselekmények, melyeknek törvény szerint az árverést megellőzni kell, mellőztettek, vagy még jogerőre nem emelkedtek; 7. ha ingók és ingatlanok foglaltatván le, előbb az ingatlanokat bocsátja a biró árverés alá; kivéve, ha a lefoglalt ingó tárgyra igény jelentetett be; 8. ha az árverési végzés vagy hirdetmény a törvény lényeges rendeleteinek meg nem felel; 9. ha a biró a már megállapított árverési feltételeket törvényellenesen módosítja, vagy a törvényellenes feltételek módosítását megtagadja; 10. sikerrel megtartott árverést jóváhagyó végzés ellen; ezen semmiségi panaszszal az árverési végzés jogerőre emelkedése után felmerült sérelmek miatti paraszok is egybekapcsolhatók; a semmiségi panasz folytán azonban az ingatlanok árverését csak a következő esetekben lehet megsemmisíteni: a) ha az érdekeltek — kivéve a jelzálogos hitelezőket — külön értesítést nem nyertek (1868. LIV. törvényczikk 432. §.) ; b) ha a becslésre vonatkozó lényeges I szabályok sértettek meg, és az ingatlan az első j árverési határnapon elárvereztetett; c) ha a szabályszerűit megbecsült ingatlan az első árverésen becsáron alól árvereztetett el; d) ha az árverési hirdetményre vagy a kihirdetésre vagy az árverés helyére, idejére és az árverési cselekményre vonatkozó lényeges szabályok sértettek meg. Ingók elárverezése elleni semmiségi panasz harmadik .személyek szerzett jogait nem érinti; 11. ha a biró a vételárt nem jogérvényes kielégítési sorrendhez vagy az elsőbbségi bejelentvényeket elintéző végzéshez képest osztja fel: ha a vételár kiutalásánál vagy kifizetésénél a törvény rendeleteit meg nem tartja; 12. ha a biróság a megvett ingatlan vagy ingó jószág átadását s ingatlanokra a tulajdonjog bekebelezését törvényellenesen megtagadja, vagy a vevő törvényellenes kérelmének helyt ad, vagy a törvényes kérelem teljesítésénél nem a törvény rendeletei szerint jár el; 13. ha a biró azon esetekben, melyekben törvény szerint a végrehajtást felfüggeszteni kellene, annak folytatását rendeli el, vagy ellenkező esetben a végrehajtást törvényellenesen felfüggeszti; c) a végrehajtás egyéb nemeinél : 14. ha a végrehajtás azon nemeinél, melyekhez foglalás nem szükséges, a végrehajtó vagy kiküldött az ítéletben megszabott kötelezettség teljesítésének más módját vette foganatba, mint a mely módon a kötelezettség az ítélet szerint teljesítendő lett volna (1868. LIV. törvényczikk 381., 384., 385. §§.); 15. ha az ingatlan vagyon átadásánál a törvény rendeletei meg nem tartattak. A folytatólagos végrehajtásra az ujabbi árverésre nézve is a jelen §. hasonszerll alkalmazásának van helye." „81. § A fennebbi §. mindazon eseteiben, melyekben a jogsérelmet a bírósági végrehajtó vagy kiküldött törvényellenes eljárása, mulasztása vagy intézkedése okozza, a végrehajtó biróság köteles hivatalból vagy a felek kérelmére a sérelmet orvosolni (v. ö. jelen törvény 101. §.) A fél e végett a sérelmes cselekmény befejezése, vagy ha a cselekményről tudomás-i sal nem bírhatott, avagy ha nem végrehajtási cselekmény, hanem a végrehajtónak vagy kiküldöttnek írásbeli intézkedése okozta a sérel[ met, a sérelmes cselekményt vagy intézkedést ! tudató irat vétele után tartozik a végrehajtó bírósághoz folyamodni, s kérvényét a sérelmes ; cselekmény befejezése után nyomban a végre! hajtónak vagy kiküldöttnek átadhatja, külöu-I ben 8 nap alatt magánál a végrehajtó biró-I ságnál benyújthatja. A fél, ha neui a végrehajtó biróság he| lyén lakik, s ott rendes meghatalmazottja ( sincs, tartozik kérvényében az arra hozandó végzés elfogadására a biróság helyén lakó megbízottat rendelni; ha ezt elmulasztja, vagy ha a megbízott az elfogadást megtagadja, a végzést a bíróságnál kell kifüggeszteni; a kifüggesztésről szóló jelentés a kézbesítéssel | egyenlő hatálylyal bír. A végrehajtó biróság a kérvényt három í nap alatt elintézni s határozatát azonnal kézbesittetni tartozik. Semmiségi panasznak csak ezen végzés ellen van helye. A jelen §-hoz képest törvényes időben beadott kérvények felfüggesztő hatályát a jelen törvény 84. 85. §§. szerint kell megbírálni." „82. §. Ha a 80-ban elősorolt jogsérelmeket maga a per birája vagy a végrehajtó biróság okozta, azok orvoslását első sorban szintén azon első bíróságtól kell kérni, mely sérelmes végzést hoz'a, de csak a 80. §. 2 , 4, 6., 7., 8. pontjai alatt elősorolt, s ezeken kivül még a következő két esetben : 1) ha a biró a végrehajtást nem jogérvényes határozat alapján rendelte el; 2) ha a biró a végrehajtási kérelem valamely pontja iránt nem határozott. A per birájának vagy a végrehajtó bíróságnak fennebbi végzései elleni kérvényekre, azok felfüggeszti hatályára, az azokra hozott végzések kézbesítésére s a végzések ellen használható semmiségi panaszokra nézve a 81. §. rendeletei szintén hasonszerü alkalmazást nyernek." A czél tehát itt is a felebbvitellel való visszaélés korlátozása. De e czél elérését főképen elősegítik a 81. és 82. §§., melyek szerint a végrehajtási eljárásban felderült szabálytalanságokat még az első biróság is orvosolhatja. Hogy mindamellett fognak merőben alaptalan semmiségi panaszok emeltetni, az kétséget nem szenved, de azok csak ez 1870. XIV. t. cz. 3. §-nak szigorú alkalmazásával, nem pedig a semmiségi panasz eltiltásával lehet meggátolni, mert a pan.;sz emelésében senkit sem lehet erővel akadályozni, s így a tilalomnak csak azon eredménye lenne, hogy a tilalom ellenére beadott panasz akár alapos, akár alaptalan, visszautasittatuék, mi által oly fél ! is sújtathatnék, kinek panaszra törvényes oka I volt. A 81., 82. §§-ban foglalt részletes rendelkezések a végett szükségesek, hogy a végrehajtási eljárás végtelen hosszúra ne nyuj| tassék az által, mivel mindenki első sorban az első bírónál köteles orvoslást keresni, és , csak ha ennél nem nyerte el sérelme orvoslását, akkor élhet semmiség! panaszszal. Meg f kellett tehát határozni, hogy az első bíróhoz I a panasz rövid idő alatt adassék be, ez a paj nászt még rövidebb idő alatt tartozik elintézni, j végre kellett gondoskodni arról is, hogy a pa-I nászra kelt határozat azonnal a biróság helyén kézbesíthető legyen. A 82. §-ban nincsenek mindazon jogséj relmek elősorolva, melyeket a 80. §. szerint a végrehajtási eljárásban a per birája vagy a végrehajtó biróság okozhat. Ennek oka az, i mert a kihagyott esetekben (80. §. 1. pont ég a 3. pont 2-ik bekezdése, 9. pont, 10. pont, 11. pont, 12. pont. 13. pont) a biró végzése