Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 43. szám - Dr. Apáthy István magyar csődtörvény tervezete. 5. [r.]

másrészt eziránt már ugyancsak a „Magyar Themis" hasábjaiban, a mikor a német csődjavaslatot megismertettem, nyilatkoztam volt, nem tartom szükségesnek, hogy ebbeli nézeteimet ujolag előadjam, és pedig annál kevésbé, mert a német csődjavaslat a tudomány és a gyakorlat jelenlegi magaslatán állva, a kérdést lehető legjobban oldotta meg és a tervezet szer. kesztője a német javaslatot, mint már emlitém, egészen hiven követte. Következő két czikkemben a tervezet első részének még bátra levő intézkedéseit veszem birálat alá. Dr. M i s n e r Ignácz. Szemle. Budapest, szcpt. 30. Glascr a magyar igazságszolgáltatásról. — A pesti egyetem tanrendje. — A kézbesítések jövendőbeli eszközlése. (—r.) Abttntetőtörvénykönyvnek az igazságügy minisztériumban készített javas lata iránt Glaser ausztriai igazságügyniÍLiszter igen kedvezőleg nyilatkozott. A bécsi kereskedők küldöttségéhez ugyanis, mint a bécsi lapokban olv?ssuk, azon megjegyzést tevé, hogy teljes bizalma van a magvai [gazság ügy élén álló férfiakhoz, és küb'nös n a büntetőtörvényköuyv javaslata nagy reményekre jogosító kiindulási pontját képezi a magyar igazságügy gyökeres és Üdvös reformjának. A budapesti egyetem jogi kára" nak tanrendje tekintetében tetemes gyarapodás mutatkozik. Nevezetesen a politikai tudodomáDyokból az eddig egyedül álló K a u t z mellett E erkáp o ly is feg mint rendes tanár előadásokat tartani, továbbá ugyanezen szakmában Weisz Béla mint magántanár a nemzetgazdaság ujabb elméletéből és a nemzetgazdasági irodalom történetéből, és Moln ár Antal szintén mint magántanár a képviseleti kormány rendszerről hirdet előadásokat. A statistikából K o n e k o n kivül Keleti Eároly fog mint magántanár két kisebb collegiumot tartani. Az észjog ezentúl szintén két tanár által fog előadatni, nevezetesen S chnier e r Aladár rendes tanár és Pnlszky Ágost magántanár által. A büntetőjog pedig két részre osztatott annyiban, hogy Schnierer rendes tanár előadja három óránr hetenkint az anyagi büntetőjogot, Faye^j László magántanár pedig két órán a bünvá eljárást. Ezen utóbbi tantárgynak különválása" tása az anyagi büntetőjogtól régen érzett szük ség, a mennyiben a bűnvádi eljárás a jogi kar egyik legfontosabb tantárgyát képezi, és daczára ennek az egyetemen az anyagi büntetőjognak függelékét képezte, melyre a tanév végén rendesen csak néhány óra jutott. A „P. N"-ban ezeket olvassuk : A birói határozatok kézbesítése ellen országszerte állandó volt már a panasz régóta. A bírósági székhelyeken a birói végrehajtók által teljesíttetvén — az írásbeli peres eljárás mellett annyi költségbe került a kézbesítés, hogy a perlekedő felek képtelenek voltak azt viselni. Egyéb helyeken pedig a községi és közigazgatási közegek hely elcn, sokszor hanyag eljárása ellen volt az örökös panasz. Legutóbb a budapesti ügyvédi egylet terjesztett e kérdésben egy kimerítő memorandumot az igazságügyminiszter elé. Az igazságügyminiszter azonban régebb idő óta tanulinányozá e kérdést, s egy törvényjavaslat is készen van már, melyre több szakférfiú a miniszter felhívására tü^jtes véleményt nyilvánított. E javaslat szerint a kézbesítést mind a bírósági székhelyeken, mind egyéb helyeken kizárólag a községi jegyzők,jvagy e czéira különösen alkalmazott s megfelelő miveltségü községi hivatalnokok teljesitik, még pedig fizetés nélkül. A kézbesítők és a bíróságok között közvetlen lett az érintkezés, s a kézbesítők felelőssége a községek rendezéséről szóló törvény illető részének átalakítása mellett szigorúan szabályoztatik. A peres eljárás ezzel tetemesen olcsóbbá tétetik a nélkül, hogy a kincstár terheltetnék. A tör-J vényjavaslat egyike lesz azoknak, melyeket a minisztertanács 8 később az országgyűlés az elsők között veend tárgyalás alá. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényezikk módosítása iránti törvényjavaslat. in. (P.) A perrendtartás egyik legfontosabb része a felebbvitelt tárgyazó, ebben pedig kiváló érdeknek a semmiségi esetek, melyeket a tőrvényjavaslat bővebben tárgyal. A 78. §. intézkedései értelmében, melyeknek indokolása a G8 g-ában foglaltatik -- semmiségi panasznak a peres eljárásban van helye : 1 szőr, ha a biró az előtte folyamatba tett ügyre nézve nem bir hatósággal vagy ha az ügy a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozik, s mind a mellett a biró az ügyben eljár, vagy ellenkező esetben az ügyet magától elutasítja; 2- szor, ha oly ügyben, melyben az 18G8. LIV. törvényezikk 53. g. szerint a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs, nem ilb tékes biró járt el, vagy az illetékes biró az eljárást megtagadta; 3- szor, ha a biró az előtte folyamatba tett Ugy e nézve nem illetékes, vagy ellenkezőleg, ha a törvény szerint illetékes biró illetéktelenségét mondta ki; 4- szer, a Ha bíróságnak vagy valamely birói tagnak érdekeltsége, vagy elfogultsága miatt az 18 8. LIV. törvényezikk 56. §. alapján emelt kifogás figyelembe nem vétetett ese tén kívül is, ha az 1868. LIV. törvényezikk 56. §. eseteinek valamelyike fennforog, a menynyiben az érdekelt vagy elfogult bíróság, vagy birói tag a sérelmes határozat hozatalába befolyt; 5- ször, ha a bíróság a sérelmes határozat hozatalakor nem volt törvényszerüleg alakítva; 6- szor, ha valamely félnek törvényes képviselője mellőzetett, és a bíróság az eljárást e miatt félbe nem szakította, vagy ellenkező esetben törvényellenesen szakította félbe, a menynyiben az előbbi esetben az önképviselet hiánya utólag nem pótoltatott (1868. LIV. törvényezikk 11. §.); 7- szer, ha valamelyik fél nevében meghatalmazás nélkül egy harmadik lépett fel, és a biró az eljárást a jelen törvény 10. §. ellenére vele foiytatta, vagy ellenkezőleg, ha a biró a meghatalmazvány hiányának következményét törvényellenesen mondotta ki; ha a biró ítéletet hozott, mielőtt a meghatalmazvány a periratokhoz csatoltatott volna; 8- szor, ha a biró az eljárást a törvényben kijelölt eseteken kívül keresetlevél, vagy kérvény nélkül hivatalból va^y a felek kérelmére ugyan, de nem az 1868. LIV. törvényezikk szabályai szerint indította meg; 9- szer, ha a biró a keresetlevelet, alkeresetlevelet. kérvényt a törvényben kijelölt eseteken kívül további eljárás nélkül, vagy a felebbviteli beadványt, igazolási kérelmet, más valamely záros határidőhöz kötött beadványt törvényellenesen utasítja viss,;a, vagy ellenkezőleg az igazolási kérelmei, vagy a záios határidőhöz kérvényt a törvény ellenére elfogadja; 10- szer, ha a biró a megindítóit perbeli eljárást törvényellenesen felfüggeszti, vagy megszünteti; vagy ellenkezőleg, ha a biró az eljárást fel nem függeszti; a) oly jogügyekben, melyeknek alapját büntető cselekmény képezi (1868. LIV. törvényezikk 9 §); b) oly jogügyekben, melyeknek eldöntése más, nem birói hatóságnak, avagy oly ügyekben, melyekre nézve a törvényekbeu kUlön eljárás van előszabva, az ily eljárásra hivatott bíróságnak előzetes határczatátói függ; 11- szer, ha a biró a hatósága alá tartozó ily ügyekben, melyekre nézve külön törvény által más eljárás van előszabva, nem arra vonatkozó törvények szerint jár el; 12- szer, ha valamelyik fél épen nem idéztetett, vagy azon idézés, melynek folytán a fél elmarasztaltatott, nem törvényszerüleg ment véghez; 13- szor, ha az 1868. LIV. törvényezikk 268. §. ellenére a biró gondnokot rendelt, vagy nem rendelt, vagy a hirdetményt épen nem, avagy nem törvényszerüleg bocsátotta ki; 14- szer, ha a törvénynek vagy ügyrendtartásnak a tárgyalás nyilvánossága és a jegyzőkönyvnek felvétele és aláírása iránti rendeletei meg nem tartattak; 15- ször, ha sommás perekben nem azon biró hozta az ítéletet, ki a tárgyalást vezette (a jelen törvény 50. §.); ha azon sommás perekben, melyekben a jelen törvény 54. §. a j felebbezést korlátolja, a tényállás kinyomozása és az Ítélet hozatala körül az eljárás lényeges szabályai megsértettek; 16- szor, ha rendes perben a törvényes határidők meg r,em tartattak, s e miatt vagy más pertári szabálytalan kezelés miatt, valamelyik tél az őt törvény szerint illető védelemtől megfosztatott, a mennyiben a szabálytalanság a félnek nyilt va<;y hallgatag beleegyezésével jóvá nem tétetett; 17- szer, ha a bíróság oly beadvány felett hozott érdemleges határozatot, mely a felek személyére, vagy az ügy tárgyára, a jogezimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen, amenynyibzn e hiba utólag sem javíttatott ki és az alapos határoat hozatala lehetetlen; 18- szor, ha a határozat vagy valamely I fél kérelmén túlterjeszkedik, ha a íelebbezési perfolyamban a felső biró oly határozat felett határoz, mely vagy nem felebbeztetett, vagy I felebbezh'tő nem volt; ha a felső biró a megtámadott és a/, ellenfél által nem felebbezett határozatot azon fél hátrányára változtatja meg, a ki perorvoslattal élt; 19- szer. ha a határozat rendelkező résíé: ben homályos vagy ellenmondó tételeket tarj talmaz; vagy ha az ítélet vagy általában nem, I vagy csak más okiratok alapján hajtható végre; | kivévén, ha az ítélet a perhez csatolt térraj-I zokra hivatkozik; 20- szor, ha a határozat az ugyanazon perben kelt korábbi s jogérvényes határozatba ütközik ; 21- szer, ha az Ítélet nem indokoltatott; 22- szer, ha a határozati kiadvány a bíróság tanácskozása folytán hozott határozattól lényegesen eltér; 23- szor, ha ugyanazon bíróság a már hozott határozatot más ülésben, habár a kézbesi-i tés előtt megváltoztatja; 24- szor, ha az eskü letételénél az 1868. LIV. törvényezikk rendeletei lényegesen megsértettek ; 25- ször, ha a biró az 1868. LIV. törvény | czikk 306. §. által megengedett igazolási kérelemnek helyt nem adott.'' Ezen §-ban elősorolt egyes semmiségi esetek kitűzésénél azon gyakorlatra volt tekintet, mely a perrendtartás által felállított felebbviteli szabályok alapján kifejlett. Az egyes eselek magyarázása általában felesleges: kivételkép a következőket szükséges felhozni: a 9-ik ponthoz: e pont szerint nem képez semmiségi esetet, ha a bíró az elkésett felebbezést elfogadja ; nem képez pedig azért, mert a 72. §. szerint a felebbezési bíróság köteles hivatalból is visszautasítani az elkésett felebbezést, és a 78. §. 18. pontja szerint az képez semmiségi esetet, ha a felebbezési bíróság nera felebbezet határozat felett határoz. — Ellenben az, ha a biró a záros határidőhöz kötött, de elkésetten beadott kérvényt elfogadja, azért képez semmisé i esetet, mert ily kérvények iránt az első birónak rendszerint tárgyalni kell; tárgyalást rendelő végzések ellen pedig, szabályszerint, sem önálló felebbezésnek, sem semmiségi panasznak nincs helye. Már most, ha a törvény a 9-ik pontban kivételt nera tenne, a tárgyalásra fordított idő és költség veszendőbe menne; de sőt az igazolási kérelemnél jogsérelem is támadhatna, mert a törvény az igazolást megengedő végzés ellen semmiféle jogorvoslatot nem enged; a 10. ponthoz: az e pontban b) alatt , említett jogügyek közé tartoznak az 1872. VIII.