Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 42. szám - A polgári törvénykezési rendtartás módositása. 3. [r.]

Negyedik évfolyam. r4!3. szám. 75 " Budapest, szeptember 24. 1874. Megjelenik minden csütörtökön: a ^magyar jogászgyüles" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztöséghez, a megrendelése* ős eklamatiok a kiadóhivatalhoz intéz cndök. Bórmentetlen levelek éB küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, THEMIS JlLŐFIZETESI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz. Külön mellékletek EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS J0GG>- AK0RN0KO EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára.u Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Légrády testvérei-. TARTALOM: A polg. törvénykezési rendtartás módosítása. Dr. Spitzer Adolf úgyvéd úrtól Budapesten. III. — Szemle. (Sorrend a büntetőjog codificálásában. A német fegyházi hivatalnokok congressusa.) — A perrendtartás módosítását tárgyazó törvényjavaslat. II Külföldi jogesetek. (Valamely föltételes és az idő tekintetében korlátolt szerződésbeli kötelezettség a foglalónak utólagos „elfogadása által nem változik jellegében) — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. — Kivonat a „Wiener Zeitungéból. — KÜLÖN MELLÉKLETEK: a „Döntvények gyűjteményének" egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi ootoTber* 1-én kezdi meg negyedik évfolyamának negyedik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A „Magyar Themis'<-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre : 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék -ről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. Y A polgári törvénykezési rendtartás módosítása. •f ín. Említve volt miszerint a javaslat második főczélja a polg. rdtásban lefektetett jogorvoslati rendszer hiányainak javitása. Erreczélzó intézkedései röviden abban összpontosulnak, hogy elvileg állíttatik fel, miszerint az első bíróságok határozatai önálló felebbezéssel támadhatók meg, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz; hogy sommás eljárásban is a semmiségi panaszt indokolni és a felebbvitt ítéletnek sérelmes pontjait ki kell jelelni; hogy az 50 frtnál magasabb értéket nem tárgyazó perekben az I-ső bírósági ítélet ellen felebbvitelnek egyáltalán nincsen helye, mely felebbezhetlenség a 100 frtnál magasabb értéket nem tárgyazó pereknél a Il-od bírósági ítéletek tekintetében is fennáll, — valamint, hogy oly sommás perekben, melyeknek értéke a 300 ftot meg nem haladja két egybehangzó itélet ellen a felebbezésnek nincs helye; hogy bizonyos kiváltságos természetű ügyekben az I-ső bírósági ítéletek felebbezés daczára is végrehajthatók legyenek. Czélszerünek látom e helyt, hova leginkább való, szót emelni azon monstrnosus kívánalmak ellen, melyeket nálunk különösen a napi lapok vezérezikkirói igazságügyi reformjaink tekintetében támasztanak. A nélkül, hogy magok közvetíteni tudnák a jogbiztonságot a jogszolgáltatás gyorsmenetével, és a nélkül, hogy sejtelemmel látszanának birni a birói kaifolytonos ocsárlásából a jogbiztonság érzetének megingatására keletkező káros befolyásról, értelem nélküli reformkiáltozásaikkal eltöltik a szakavatlau közönséget, minek következése, hogy a jog kereső fél csak végszükségben ^— veszi igénybe a birói hatalmat, — az adós megbízván a peres eljárás lassúságában és roszaságában, szivesebben perelteti magát, sem hogy per nélkül kötelezettségeit teljesíteni kész volna. A másik, mit kiemelni szükségesnek találok az, hogy azok, kik igazságszolgáltatásunkat egészben megbizhallannak híresztelik leginkább kívánják az igazságszolgáltatás jóságának azon cautéláit, melyek bármily számban és irányban vétessenek is fel a peres eljárásba, sohasem lesznek elegendők és alkalmasak arra, hogy a perlekedő és a perthuzavonó feleknek a törvény czélzatainak meghiúsítását, lehetetlenítsék, ép azok, kik szerintük literalis institutiokat kívánnak, drácói szigorral óhajtják és gondolják a roszhiszemü perlekedést nehezíthetni. És sajnálattal tapasztaltam, hogy az előttem fekvő javaslat ezen nézet irány nyilvánvaló pressiója alatt, a jogorvoslati rendszerbe oly részletes intézkedéseket vett fel, melyek mint részletesek és igy kimerithetlenek, épen az1 ellenkezőre fognak vezetni mint a mit a javaslat általuk elérni kiván, mellőzvén ez által azon vezérelveket, melyeket a javaslat általános indokolása teljes ho7zájárásommal tartalmaz. így magasnak tartom az összeget, melynek fennforgásával az azt tárgyazó perek egyáltalán felebbezhetlenek. Ausztriában a 25 frtnyi értékig terjedő peres ügyek az összes ügyeknek majdnem 3/4 részét képezik : és hiszem, hogy ha az arány általánosnak és ennélfogva feltétlenül eánk is illőnek nem is te kinthető, mégis nagy különbség a nagyobb vagy kisebb hányad tekintetében nálunk sem igen forog fenn. Ennélfogva az 50 frtig terjedő értékeket tárgyazó perek talán az összes pereknek Vs részét képezik, minek tekintetbevételével az 50 frtnyi miniaiumot 25 írtra vélném leszállitandónak, mert megvallom, nem tartom tanácsosnak, hogy az összes perek 4/s része ma ugy a tény mint a jogkérdésben feebbezhetlenül első és egyes bíró által biráltassanak el. így továbbá agrárius viszonyaink és azok által felkarolt összérdekeinkre való tekintettel felette veszélyesnek tartom a javaslat 55. §-ának azon rendelkezését, mely szerint az első bírónak (a többi közt) irott haszonbérleti szerződésnek a szerződésben kikötött haszonbérleti idő lejárta avagy a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt kért megszüntetése iránt folytatott perekben hozott Ítéletei végrehajtását sem a felebbezés sem a semmiségi panasz nem gátolja. Ily Ítéletekben sz azonnali végrehajtást is mindig el kell rendelni. Ismerjük azon törekvéseket, melyek egy egészséges és tekintélyes haszonbérlői kar teremtése iránt hazánkban érvényesülnek, valamint azon reményeket is, melyeket létesüléséhez és ép fennállásához gazdászati és társadalmi tekintetben joggal kapcsolunk Elmondhatni, mikép ettől függ nagy részben mezei és közgazdaságunk megifjulása. Ha ezt tekintetbe veszszUk lehetetlen fenn nem akadnunk a javaslat fenntirt intézkedésén, bármily kegyelettel viseltessünk is a jogi hagyományok iránt, mert tekintetbe véve a bérbeadónak a bérlő ellenében törvényes zálogjogánál fogva amúgy is privilegiált és nagyobb védelemre nem szoruló állását és tekintve az eventualis viszvégrehajtás nehézségeit és sokszor lehetetlenségét, és tekintve főleg azt, hogy a haszonbérlőnek a bérletből végrehajtás utáni kitevése 90 esetben 100 közül minden magasabb instantiábani pernyerést reá nézve illusoríussá tesz: nem vélem helyesnek és a közérdekre nézve sem hasznosnak, hogy a haszonbérlő jóvá nem tehetőleg exponáltassék a bérbeadó roszakaratának és az első biró végre is csak egyes emberi belátásának. Csak e két mozzanatot hoztam fel, hogy beigazoljam fennti állitásom helyességét, — de van a javaslatban több áldozat is, melyet az igaz igazságszolgáltatás a gyors igazságszolgáltatás oltárán hoz: nézetem szerint helytelenül, mert e tekintetben ma is már annyira jutottunk, hogy a biró hatalmát a vélt igazságot kereső felek sokszor oly irányban kívánják és oly erélylyel kívánják igénybe venni, hol a vagyoni de sőt a személyi szabadság komolyan van veszélyeztetve. Mértéket kell tartani az igazságszolgáltatásban is — oly értelemben hogy nem kell az igazságszolgáltatást kierőszakolni, — és nem kell főleg hallgatni azokra, kik, midőn bírálatuk által javítani volnának hivatva, kárörvendezve hangoztatják a roszit és ócsárolják a j ó t, azért hogy nem jobb. A jövő záredkkben, mintán ismertetésemben a javaslatnak a polg. törvénykezési rdtás javítása körfii csak is főszempontjait kívántam megvilágítani, csupán a javaslatnak a jogorvoslati rendszerbeni közelebbi intézkedéséhez fogok hozzászólni, bármily háladatosnak mutatkoznék is a javaslat egyébütt megjelent bírálatának bírálatát adni. Dr. Spitzer Adolf. Szemle. Budapest, szept. 22. Sorrend a büntetőjog codificálásában. — A német fegyházi hivatalnokok congressusa. (—r.) Az „Ellenőr"-ben Kőrösy Sándor pápai volt jogtanár ur egy hoszabb czikkben előjegyezteti magát azok közé, kik a büntetőtörvénykönyv felett elfogják mondaninézetöket. Bevárjuk mig a javaslatról behatóan fog nyilatkozni; érintett czikkében jelzi, hogy a büntetőjog codificálásában követett sorrendet nem helyesli. Ez iránt következőleg nyilatkozik: Mindenütt, hol a codificálásban rendszert tartottak, előbb bűnvádi eljárási törvényeket, hoztak, és csak azután késziték el az anyagi büntetőtörvénykönyvet. Csakis ez a dolgok logikai rendé. Előbb meg kell alkotni azon szabályokat, melyek