Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 42. szám - A polgári törvénykezési rendtartás módositása. 3. [r.]
314 -szerint egyes esetekben az állam büntető hatalmát gyakorolja; meg kell határozni, mily módon nyomozza ki a büntető hatalom egyes esetekben a tetteseket, mily eszközükkel állapítja meg azok büuösségét és csak ezután állapitandók meg azon szabályok, melyek szerint a bűnösöknek talált tetteseket megbüntetni rendeli. A franczia törvényhozásban 1808-ik évben először a bűnvádi eljárás vétetett tárgyalás alá, és csak ezután a büntetöcodex. „A bűnvádi eljárásnak más jelentősége van — mondá a kormány szónoka — mint a polgári eljárásnak. A bűnvádi eljárás czélja lévén a büntettek kikutatása, a bűnösök megállapítása, a büntetéfaek alkalmazása: kétségkívül a megtorlás első alapját képezi; arra lévén határozva, hogy a társadalom és vádlottak jogait biztosítsa, lényegesen kell, hogy független legyen a büntetéstől, melynek mérve az idő és erkölcsök szelidülése szerint változhat. — Nem előbb tehát, hanem csak a bűnvádi eljárás szabályai megáll ap itása után f oglal k o zha t a t örvényhozó azon kérdéssel, hogy' valamely bűntett vagy vétségnek mi legyen a büntetése." Aztán valamely állam polgárai összeségét semmi sem érdekli annyira, mint az al kotmányra és bűnvádi eljárásra vonatkozó törvények. „Az alkotmány és bűnvádi eljárásban — mondja a világhírű tudós Gneist (Vier Fragen zur d. Str) — összpontosult valamely állam alaprendszere oly mérvben, hogy már a büntető-perben láthatók minden nemzet alkotmány-gondolatai. A bűnvádi eljárásban való változások tehát nem csupán az igazságszolgáltatási személyek hiva'al szokásait érintik, hanem az állam és társadalom alapviszonyai keresztbe vágják egymást a társadalom nehezen összeegyeztethető érdekeivel, tehát közvetlenül a politikai pártvélemények és küzdési módjuk határába esnek." Hazánk alkotmányos állam levén: sokkal nagyobb fortossággal bír reá azon kérdés, a bűnvádi eljárásnak melyik neme hozandó be: a tiszta vagy a vegyes vádrendszer? mivel a nyomozó rendszerről többé már szólni sem lehet. Miképen alkottassék a bűnvádi eljárás ugy, hogy a bűnös büntetlenül ne maradjon, de ártatlan se ítéltethessék el? Váljon esküdtszékek Ítéljenek a tény-, és törvénytudó bírák a jogkérdésben, vagy mindkettőben törvénytudó bírák ? Minő legyen a hazánkba is behozott közvádlók, vagy kir. Ügyészek hatás és jogköre, minő a védő ügyvédeké? stb. Ezen kérdések megoldása sürgetős nálunk, mert ezek az alkotmány az egyéni szabadság meghatározásába vágnak. Irtóznunk kell, ha meggondoljuk, hogy e perezben hazánkban semmiféle bűnvádi eljárási törvény nem létezik. Az a kis csonkatermetü törvényjavaslat, mely most hazánkban több törvényszéknél önkéntesen tett változtatásokkal irányadóul szolgál: sem a bűnvádi eljárás igényeinek, sem az egyéni szabadság biztosítékának meg nem felel. z uj választási törvény életbeléptével mi fog történni nálunk a legközelebbi képviselőválasztások alkalmával, ha szabatos törvénynyel meg nem állapittatnak azon esetek, melyekben az egyén letartóztatható, és a melyekben a vizsgálati fogság elrendelhető ?! Ha csak az ideigl. szab. 45. §-ának idétlen esetei lesznek az irányadók: igen könynyen megeshetik, hogy tömegesen vettetnek vizsgálati fogságba azok, kik a hatalom nézetével ellenkező nézeteknek óhajtanak a választások alkalmával érvényt szerezni. Minden körülmény tehát arra utalja a kormányt, hogy legelőbb is a bűnvádi eljárást tejeszsze a törvényhozás elé, és csak ezután a hüntetőtöi'vényt. Az indokok 17-ik lapján maga is beismerte az igazságügyi miniszter ur, hogy az eljárásra nagy szükség van 8 ezeket mondja: „A szükséges intézkedések ez irányban is meg vannak téve, s az igazságügymin iszter azon reményt táplálja, hogy a jelen országgyűlés áldásos és polgárosító alkotásai közé a bűnvádi eljárás t is sorolna tanúja". A remény csalóka, jobb lesz e helyett az akarat. — Ha a miniszter ur a semmiesetre sem nagyobb fontosságú polgári eljárás foltosgatására szükségesnek látta enquétet hívni össze, s az alapelveket megállapítani: miért nem teszi ezt a bűnvádi eljárás megalkotására is? Legyen tehát a jelszó sajtóban, törvényhozásban, de főleg az igazságügyi minisztériumban ez: előbb bűnvádi eljárás, csak azután b Un t ető-c od ex A német fegyházihivatalnokok folyó hó 2-án tartották első gyűlésöket Berlinben. Tárgyalás alá vétetett mindenek előtt ezen kérdés, hogy miképen őriztessenek elmebeteg foglyok. Hoszszas vita után következő határozat mondatott ki. Szükséges és kivihető, hogy nagyobb fegyházakban önálló osztályok alakitassanak elmebeteg bűntettesek számára, melyekben ezek gyógykezelés alá vétethessenek. A második kérdés az volt, váljon megengedhető-e a fegyenczeknek az, hogy önmagukat élelmezzék, és fia igen, mily kiterjedésben ? A várfogságban, valamint az egyszerű és vizsgálati fogságban levőkre nézve a saját költségükön való élelmezés megengedőnek mondatott ki. A harmadik kérdést az képezte, váljon a büntetés végrehajtása a törvényhozás által szabályoztassék-e? ifi kérdésre a gyülekezet igenlőleg felelt. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. törvényezikk módosítása iránti törvényjavaslat. ír. (P.) Uióbbi czikkűckel a sommás tárgyalás meneténe'*. vázol, sát félbe kellett szakittanunk ; mielőtt tehát a bizonyítási eljárásra áttérnénk, befejezzük a novellának a tárgyalásról szóló részét. A 37. §. szeriut: „A csend és rend fenntartása tekintetéből joga van a bírónak, azon hallgatókat, feleket, ügyvédeiket vagy megbízottjaikat, kik a tárgyalást zavarják s annuk méttóságát sértik, azon figyelmeztetéssel rendre utasítani, hogy ismétlés esetében a törvény teljes szigorát fogja alkalmazni, és ha ezen rendreutasitás nem használ, az engedetlen hallgatókat a tárgyalási teremből kiutasíthatja, a feleket vagy megbízottjaikat pedig esetről esetre 100 frtig terjedhető pénzbirságban elmarasztalhatja, sőt a tárgyalást is rövid, de mégis elegendő időre, az engedetlen fél vagy ügyvéd, avagy megbízott költségére elhalaszthatja s a felet ügyvéd vagy más ügyvéd rendelésére utasíthatja (Jelen törvény 9. §.). Ha a kiszabott birság be nem hajtható, a biró jogosítva van az elmarasztalt felet, ügyvédet vagy megbízottat minden öt forintért egy napra elzáratni, sőt nagyobb kihágás vagy tettleges ellenszegülés esetében joga van a bírónak azonnal letartoztatni s azt három napig terjedő elzárásra ítélni. Ha a rendzavarás a büntető törvények súlya alá eső cselekedetből áll. a bíróság a tárgyalás felfüggesztése mellett az esetről külön jegyzőkönyvet vegyen fel, s azt büntető eljárás megindítása végett a kir. ügyészhez tegye át. Ezen § ban foglalt jogosítványok megilletik azon birót is, ki a tárgyalási termen kívül végez valamely hivatalos cselekvést." A 31. §. megértésére — a javaslat indokolása szerint — szükséges egy példát felhozni, minthogy e §. gyökeres újítást foglal magában, mely a perrendtartás 249. § ban kifejezett s eddig ugy a rendes mint a sommás eljárásban gyakorlatban levő elvvel ellenkezik. Például szolgáljon a kártérítési követelő per. Ebben a követelés tárgya a kár összege. Ezen követelésre több önálló vitáspont vonatkozhatik, úgymint van-e kár, alperes okozta-e a kárt, tartozik e a károt megtéríteni, és mennyi a kár összege. Már most ily perekben nagyon fogja az eljárást könnyíteni és sokszor haszontalan munkától és költségtől is fogja a birót és feleket megmenteni, ha a b'ró minden vitás pontot kUÜm tárgyalhat és az előzetes kérdést képező vitás pontot ítélettel eldöntheti. Az első biró ugy találja, hogy alperes tartozik a követelt kárt megtéríteni, de lehetséges, ho«y a felebbviteli bíróságok ellenkezőleg ítélnek ezen esetben a további tárgyalás és bizonyítási eljárás a kár mennyiségének kinyomozása végett feleslegessé vált. Azért a 31. §. megengedi hogy azon esetben, ha az első biró a kártérítési kötelezettséget megállapította, a további eljárást ítéletének jogerőre emelkedéséig felfüggeszthesse. Ha azután a felsőbb bíróságok eltérőleg ítélnek, az első biró az eljárás felflig gesztése által időt és költséget kiméit meg, ha pedig az első biró Ítélete jogerőre emelkedett, biztos alapon tovább haladhat. A mi a sommás eljárást Írásbelivé tette a perrendtartás 117. §-nak azon rendelkezése melynél fogva a biró a kinyomozott tényállást jegyzőkönyvbefoglalni és a jegyzőkönyvbe foglalt tényállást a felek észrevételeihez képest kijavítani köteles. Ebből ered, hogy a biró legtöbb esetben inkább, mintsem a jegyzőkönyvet a feleknek gyakran alaptalan, de el nem utasítható észrevételeihez képest kijavítsa, a feleknek vagy Ugyvédéiknek megengedi, hogy szóváltásukat maguk írják a jegyzőkönyvbe, ebből folyik, hogy a biró az anyagi igazság kinyomozásával nem törődik, hanem mint a rendes per birája, a periratok alapján itél, ugy itél a sommás per birája az írott jegyzőkönyv alapján. A 38. §. értelmében miután a biró a feleket kihallgatta, jegyzőkönyvet vesz fel, mely magában foglalja l-ször a tárgyalás helyét és napját, 2-szor a biróság megnevezését, 3-s'or az ügyfelek és ha voltak ügyvédeik vayy megbízottjaik nevét polgári állását és lakhelyét, 4-szer a per tárgyát, 5-ször a tár yalás menetét általánosságban. Rendes perbeszédek a jegyzőkönyvbe fel nem vehetők. A tárgyalás eredményét lényeges részeiben különösen a felek kérelmeit, az ezek alapjául vett ténykörülményeket, a használt bizonyítékok felemlitésével maga a biró tartozik mindjárt a tárgyalás után a jegyzőkönyvben feljegyezni. ítélet alapjául csak a jegyzőkönyv tartalma szolgálhat. A biróság által hozott határozatokat, valamint a határozatok kihirdetése iránti megjegyzést szintén a jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a biró a felek előtt felolvassa s azt aláírja. A tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet és a határozatok kihirdetése iránti megjegyzést a felek által is alá kell iratni. Ha valamelyik fél az aláírást avagy kézjegyének odatételét megtagadja, e körülményt a jegyzőkönyvben az ok rövid előadása mellett meg kell jegyezni. És így e §. megtiltja a rendes perbeszédek jegyzőkönyvbe vételét, és mellőzi a perrendtartás 117-ik §-ának azon rendelkezését, mely szerint a biró a felvett jegyzőkönyvet a felek észrevételeihez képest kijavítani tartozik. Már az általános részben felhozatott, hogy a perrendtartás a bizonyítási eljárás szabályainak felállításánál csak a rendes perekre volt tekintettel és hogy a perrendtartás 119—123. §§ ban foglalt módosítások a sommás eljárásban elfogadott tárgyalási elv valósítására nem elegendők. A 39—49. §§. a perrendtartás ezen hézagát akarja pótolni. 39. §. „Ha a szóbeli tárgyalás alkalmával fontos ténykörülmények vitásak maradtak, s bizonyítást kívánnak: a felek ezen ténykörülményeket és azon egyes bizonyítási eszközöket, melyeket ama ténykörülmények bebizonyítására vagy meggáolására használni akarnak, kijelölni és az ellenfél részéről kijelölt bizonyítási eszközök iránt nyilatkozni tartoznak." 40. §. „Ha a 39. §. rendelete szerint azon fél, ki bizonyitani köteles, a törvény által megengedett bizonyítási eszközöket kijelölte, a biróság — kivéve, ha az Ugy feltételes vagy feltétlen itélet általi eldöntésre különben is megérett — a bizonyítási eljárást végzésileg rsndelje el. Ezen végzésben a biróság a bizonyítást