Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 41. szám - Teremtsünk végrehajtói intézményt! Folytatás és vége

A perrendtartás 95. 96 §-ainak hatályon kivttl helyezése azért szükséges, mivel sem azon körttlmény, ha alperes a kereset alapjául felhozott okirat valódiságát kétségbe vonja, sem az, ha szavatosra hivatkozik, nem bir oly fontossággal, hogy az ügyek bizonyos nemeire a törvény által megállapított birói hatóságnak változást kelljen szenvedni. Első esetben az egyes biró is a perrendtartás 10, 172. §§. szerint épen ugy eljárhat mint a társa3 biró ; a másik esetben a jelen törvény 8. §-a szerint a szavatosnak a védelem elvállalására alkalom nyujtatik. Ezek alapján a perrendtartás 95, 96. §. helyett a törvényjavaslat a 12. §-ban, melynek rendelkezése a javaslat 1-ső §ával egybefüggésben van következően rendelkezik : „A törvény által a sommás eljáráera utasított ügyeket rendes perutra átteni nem lehet." A 13. §. értelmében: „A biró illetéktelengége vagy érdekeltsége miatti kifogást sommás eljárásban előlegesen a tárgyalás kezdetéa kell előterjeszteni, tárgyalni és eldönteni. Ha a biró a kifogást alaptalannak találja, a tárgyalást nyomban folytatja és határozatát a végitéletben indokolja; ha ellenben a kifogásnak helyt ad, ez iránt külön határozatot hoz, és azt azönnal kihirdeti. A jelen törvény 51. 52. §§. ez utóbbi esetben is alkalmazást nyernek." Ezen és a perrendtartás 97. §-a között azon lényeges különbség van, hogy ezen §. világosan kimondja, miként a biró a kifogást elvető határozatát csak a végitéletben köteles indokolni. E rendelkezés a szóbeli eljárást fogja könnyíteni, nem engedvén megakasztani a tárgyalás folyamát azért, hogy a biró oly közbenszóló végzéseket hozzon, melyek ellen a végitélet lőtt a perrendtartás 99-ik §-a szerint jogorvoslatnak nincs helye. A következő (14—37) §§-ok a sommás eljárás szabályait foglalják magokban; czéljuk először azt meghatározni, mi joga, mi kötelessége van a birónak a végett, hogy az anyagi iga7ságot kinyomozhassa (21, 24—28. 30, 35. 37-ik §§-ok), másodszor a sommás eljárást az Írásbeliség bilincseitől felszabadítani, s az eljárást könnyíteni (22., 31—34-ik §§-ok). 14. §. „Az 1868. LIV.t. cz.-nek a sommás eljárásra vonatkozó 8. 114—127. §§. hatályon kivül helyeztetnek s a sommás eljárásra nézve a következő rendelkezések fognak szabályul szolgálni. 15. §. A sommás eljárásnál z. kereset írásban adható be vagy szóval terjeszthető elő. Első esetben a keresetlevelet annyi példányban kell benyújtani, hogy felperesnek és mindenik alperesnek egy példány jusson, utóbbi esetben a biró a panaszról rövid jegyzőkönyvet vesz föl, mely a felvétel helyének és napjának kitételét, a biró nevét, a felek neveit, polgári állását és lakhelyét, a per tárgyának legrövidebb előadását és a biró aláírását tartalmazza." 16. §. „Ha a biró a keresetre nézve illetékes (1868. L1V. törvényczikk 51. §.), annak tárgyalására napot és órát tüz ki, s ha a kereset Írásban nyújtatott be, az idéző végzést a keresetlevélre vezetteti, hogy a kereset tárgyalására bizonyítékaikkal vagy személyesen, vagy megbízottjaik által jelenjenek meg, különben az 1868. LIV. törvényczikk 111. §-hoz képest fog ítéletet hozni. Ha a kereset szóval terjesztetett elő, a biró aláírásával ellátott idézvényt kézbesített a felek számára, mely a felek neveit, polgári állását és lakhelyét, a kérelem tárgyát, a megjelenés czélját, helyét, napját, óráját és a lennebbi meghagyást foglalja magában." 17. §. „A tárgyalási határnapot akként kell kitűzni, hogy a keresetlevél vagy idézvény valószínű vétele után a feleknek megjelenésre elegendő idejük maradjon. Sürgős esetekben a biró a feieket azonnali megjelenésre idézheti." 18. §. „A felek a rendszerinti tárgyalási napokon idézés nélkül is, megjelenhetnek ügyük felvételét kérhetik, s azt tárgyalhatják. Azon körülmény, hogy a felek önként jelentkeztek, az ítéletben megemlítendő." 19. §. „A fennebbi §§. akkor is alkalma— 310 — zást nyernek, ha a felek valamely mellékkérdés iránti tárgyalás megindítását, igazolást vagy a félbeszakasztott tárgyalás újra felvételét kérik." 20. §. „A szóbeli tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a biró az ügyet kikiáltja. Ha a biró ugyanazon napra több Ugy tárgyalását tűzte ki, azon sort kell megtartania, melyben a tárgyalási határnapot kitűzte. 21. §. Ha tárgyalásra mindkét fél megjelent, a biró mindenek előtt közöttük kényszerítés és a per kimenetelére való czélzás nélkül az egyezséget kísérelje meg, melyet, ha sikerül jegyzőkönyvbe vesz; ha pedig az egyezség nem sikerül, a biró felperest keresetének előterjesztésére, ezután alperest védelmének előadására szólítsa fel. A biró a feleket a szükséges perbeli cselekvések megtételére fölszólítani s azokat a mulasztás következményeire figyelmeztetni tartozik." 22. §. „A felek előadásaikat olvasatlan beszédben tartják; röpiratokat olvasni nem szabad." 23. §. „Ha a tárgyalás alkalmával felperes oly kérelmet terjeszt elő, melyet a keresetlevél nem tartalmaz, vagy ha a szóbeli kérelem az írásbelitől lényeges pontokban eltér: ezen kiegészítéseket vagy változtatásokat a jegyzőkönyvben irásba kell foglalni és felolvasni." 24. §. „A tényeket a valósághoz képest teljesen határozottan kell előterjeszteni. Mindenik fél köteles az általános beismerés esetét kivéve, az elleniéinek állításaiban foglalt fontos tények iránt egyenkint határozottan nyilatkozni. A félnek azon nyilatkozatát, hogy valamely tényről tudomása nincsen, csak akkor lehet mint tagadást figyelembe venni, ha azon tény a nyilatkozó félnek nem saját cselekvése vagy tapasztalása. Tényeket, melyeket az ellenfél határozottan nem tagad, beismerteknek kell tekinteni, kivéve, ha a tagadási szándék az ellenfélnek egyéb nyilatkozataiból kitűnik." 25. §. „A tárgyalás kezdettől végig egy | egész s egységes perbeli cselekményt képez, tehát mindaz, mit a felek annak beíejeztéig felhoznak, kellő időben felhozottnak tekintendő. A tárgyalás berekesztése után minden további észrevétel vagy bizonyítás ki van zárva. (35. §.)" 26. §. „A tárgyalást vezető biró hivatalból ügyel arra, hogy az ügy minden oldalról kifejtessék, de mindamellett a tárgyalás ne késleltessék felesleges hosszadalmasság vagy nem fontos vagy megengcdhetlen melléktárgyalások által ; ügyel arra is, hogy a tárgyalás rendszerint megszakítás nélkül befejeztessék. — Ha a tényállás tisztába hozatala kívánja, a biró a tárgyalást kérelemre vagy hivatalból elhalaszthatja s ily esetben az ujabb tárgyalás napját azonual kitűzi." 27. §. „A biró köteles a felek vagy megbízottjaikhoz intézett kérdések által oda hatni, hogy nem világos kérelmeiket felvilágosítsák s a tényállást hiányzó részeiben kiegészítsék köteles a törvényt nem tudó feleket a bizonyítás terhéről s a bizonyítási eszközök használati módjáról értesíteni a bizonyítékok kijelölésére felszólítani, s általában oda hatni, hogy a felek a tényállás megállapításához szükséges nyilatkozatokat megtegyék." 28. §. „Ha a biró valamely személyesen jelen nem lévő fél megkérdezését szükségesnek látja, a felet — a meg nem jelenés esetét kivéve, (az 1868. évi LIV. t. cz. 111. §.) — személyes megjelenésre kötelezheti. Ha a megkérdezendő felet a megjelenésben valamely elfogadható ok akadályozza, s azt bejelenti, vagy ha a fél más bíróság területén lakik, annak meghallgatását első esetben a fél lakhelyén maga teljesítheti, másik esetének a fél lakhelyének bíróságára bizhatja. A biró a felekhez intézendő kérdéseket határozatában megállapítja, s azokat a féílel ideztetésekor előlegesen közli; azonban a per birája, valamint a megkeresett biró is más oly kérdéseket is intézhet * félhez, melyek a fél nyilatkozata folytán szükségeseknek látszanak." 1 29. §. „Azon felet, ki a neki tett kérdésre vagy épen nem, vagy nem határozottan felel ugy kell tekinteni, mintha az ellenfél részéré kedvezően felelt volna. Ezen rendelet nyer alkalmazást akkor ig ha a személyes megkérdezés végett idézett fél elfogadható ok nélkül meg nem jelen, feltéve hogy a hozzá intézendő kérdés vele előlegesen Írásban közöltetett." 30. §. „A biró, ha az igazság kinyomozására alkalmasnak látszik, az Ugy minden állásában rendelhet el birói szemlét és vitatlan vagy már megállapított tények iránt szakértőktől véleményt kívánhat." 31. §. „Ha valamely perben több követelés van támasztva, vagy ugyanazon követelésre több önnálló vitás pont vonatkozik a bíró mindegyik követelés vagy mindegyik vitás pont külön tárgyalását hivatalból elrendelheti. Azon esetre, ha a támasztott követelésre több önálló vitás pont vonatkozik, a bíróság jogosítva van a félek kérelmére vagy hivatalból az előzetes kérdést képező vitás pont lölött külön ítéletet hozni, s ha ezen Ítélete által a többi vitás pont megoldást nem nyer, ellenben az egész per elintézést nyerne azáltal, ha a felebbviteli bíróság az előzetes kérdés iránt eltérőleg határozna: jogosítva van a bíróság a többi vitás pont fölött hozott külön Ítéletének jogerőre emelkedéséig elhalasztani. Ez esetben az eldöntött vitás pont iránt hozott itélet külön felebbezhető. 32. §. „A biré ugyanazon feleknek előtte folyamatban lévő pereit közös tárgyalás végett hivatalból is összecsatolhatja, ha ezen perek között jogi összefüggés létezik, vagy már eredetileg egy és ugyanazon keresetben összefoglalhatók lettek volna." 33. §. „Ha valamely pernek eldöntése oly jogviszony fennállásától vagy fenn nem állásától függ, mely jogviszony valamely, már folyamatban lévő pernek tárgyát képezi, a biróság a tárgyalást egészben vagy részben a másik pernek jogérvényes eldöntéséig hivatalból elhalasztja." 34. §. „Oly határozatokat, melyeknél fogva a biróság a tárgyalás szétválasztását, összecsatolását vagy elhalasztását rendelte el, maga azon biróság, mely azokat hozta, hivatalból és mindenkor újra megszüntetheti. E rendelet azonban ki nem terjed azon ' esetre, midőn a peres ügyet teljesen el nem | intéző itélet a további eljárás elhalasztását ezen részletes itélet jogerőre emelkedéséig elrendeli." (31. §.) 35. §. „Ha a biró ez ügyet teljesen kifejlettnek látja, a tárgyalást befejezettnek jelenti ki, azonban jogosítva van még a tárgyalás befejezése után is valamely határozatlan vagy nem világos előadás felvilágosítása végett a feleket megkérdezni." 36. §. Oly személyekkel, kiknek nyelvét a biró nem érti, a tárgyalás tolmács közvetítése mellett történik. Ezt arra kell megesketni, hogy a vele közölteket híven fogja átfordítani. A tárgyalási jegyzőkönyvet a tolmács előtt felolvasni és vele aláíratni kell. Hasonló módon kell a siket, néma vagy siketnéma személyekkel tárgyalni. — Ha azonban ezekkel irás közvetítésével lehet tárgyalni, akkor a tárgyalás irás segédelmével történik. A felvett jegyzőkönyvet ők maguk olvassák el, és ha Írástudók, aláírásukkal megerősítik." Belföldi jogesetek. A biróság vétsége folytán okozott költségek^ ezen biróság által viselendők. Özvegy Schönfeld Abrahámné felperesnek, Dömök Elek és Kallás Pál elleni 80 frt. és járulékai irántf perében a nagyszőllősi királyi járásbíróság 1874. évi april hó 18-án 1758. szám alatt következő végzést hozott Minthogy felperes ügyvédének az 1261./p számú Il-od birói itélet folyó évi márczius 21-én lett kihirdetve, az, az ellen folyó évi márczius 30-áa beadott felebbezési indokok, mint elké-