Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 37. szám - Párhuzamok az uj osztrák bünvádi eljárás bünvádi eljárás javaslata közt

— 274 — lich ist"; tehát a közadós szerzeményei, a mennyiben saját és családjának fenntartására nem szükségesek, a csődhitelezők kielégítésére fordítandók. De eltekintve attól, hogy a franczia csődtörvény ebbeli határozatai többféle magyarázatot engednek, hogy az érvényben levő osztrák csődtörvény a tervezet indoklásának állításával ellenkezőleg a csődnyitás joghatályát a közadósnak a csőd alatti szerzeményeire is kiterjeszti, és eltekintve attól, hogy a legújabb csődtörvények kivétel nélkül eaen elvet vallják, a csődnyitás joghatályát a közadós szerzeményeire kiválólag azért tartom kiterjesztcndőnek, mert azt az igazság és méltányosság kívánja. Minden jogi kérdés megoldásánál első sorban e forráshoz kell folyamodni, és azt kell legelőször kutatni, hogy mit kíván a jogosság és igazság. Egyéb positiv törvények tanulmányozása azért szükséges, hogy azokból megtudható legyen, hogyan és minő mérvben valósittatott azok által a jogelv. Ha pedig az igazság fonalán akarjuk e kérdést megoldani, akkor az ujabb irányt, t. i. a csődnyitás joghatályának a közadós szerzeményeire való kiterjesztését kell az egyedüli helyesnek tartani. A közadós igen gyakran alkalmat lelhet sokkal nagyobb vagyont szerezni, mint a mennyivel ő hitelezőinek tartozik. Egy vállalat kedvező kimenetele, vagy csak egy üzlet közvetítése által is ezreket meg ezreket szerezhet, és az igazság megkívánja, hogy Z ezen nyerességéből hitelezőit kielégítse. A törvény a hitelezőket csak ugy segíti követeléseik kielégítésére, ha nekik arra a kellő eszközöket és módot nyújtja; de ha a priori azt állítja, hogy a közadósnak csőd alatti szerzeményei a csődbitelezők kielégítésére nem fordíthatók, akkor azon törvény nem a jogosság és gazság védelmére van hozva, hanem igenis a roszhiszemüség és gazság védelmére. A csődnyitás joghatályának a közadós szerzeményeire való ki nem terjesztése privilégium volna a közadósra nézve, mely által ő hitelezőit nem tartoznék kielégíteni, és még ha százezrekre menő^vagyona volna is, a azt a legfényfízőbb módon elpazarolhatná. Ha a tervezel ebbeli intézkedése törvény erejére emelkednék, nem ritkán tapasztalnék, hogy a hitelező, kinek a közadós tetemes összegekkel tartozik, épen ezen be nem hajtható csődkövetelése folytán töukre megy, koldusodra jut, mig az ő hozzáférhetlen adósa a úri módon él és gyarapodik. Ezen egy gyakorlati példa is elégséges volna a tervezet indoklásának megczáfolására. De nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a tervezet azt módja indokolásában, hogy az avval ellenkező intézkedés egyenesen erkölcstelenségre vezet. De az, hogy miért vezet erkölcstelenségre annak kifejtése az indoklásból elmaradt. Ezzel szemben tehát ki kell mondanunk, hogy épen a tervezet intézkedése vezetne erkölcstelenségre, mert igenis erkölcstelen tettnek kell azt bélyegezni, havalaki vagyonnal bir, és roszhiszemüségből hitelezőit ki nem elégiti. A törvény pedig a tervezet intézketésével az alkalom szolgáltatása által egyenest buzdítaná adóst, hogy ne fizessen, mert hisz hozzáférhetlen. Ép ily helytelen a tervezet azon érve, hogy az ellenkező intézkedés a közadós keresetét lehetlenné tenné, és hogy családja fenntartásáról nem gondoskodhatnék. Ez nem áll azért, mert minden csődtörvény, mely a csődnyitás joghatályát a közadós szerzeményeire is kiterjeszti egyszersmind azon elvet tartalmazza, hogy ezen szerzemény csak annyiban esik a tömegbe a mennyiben saját és családja fenntartásához nem szükséges. Ezt teszi az 1855-iki porosz törvény, az 1868-iki oszirák csődtörvény 5. §-a a német csődtörvény javaslat 2. §-a stb. Ha tehát a helyesebb irányt követő, ezen törvények egyrészt közadósnak a szerzést megengedik, s szerzeményeit csak annyiban vonják a tömegbe, a mennyiben azok saját és családjának fenntartásához nem szükségesek, úgy nem érthetem, hogyan állithatja az, indokolás azt hogy az ellenkező intézkedés által közadós cselekvési- és jogképességét elveszti, és a hitelezők rabszolgája lesz. Ez oly állítás, a melyet a tervezet szerzője mivel sem indokol és még kevésbé volna indokolható, azon a szerző által mellette felhozott törvényekből, a melyek a tervezettel ellenkező intézkedést tartalmaznak. Ha végre az indokolás azért tartja szükségesnek a tervezet ebbeli intézkedését, mert különben a közadós ujabb hitelezői a kielégítésből kizáratnának, ugy ezen indokot is helytelennek kell mondanom, mert minden ujabb hitelező tudhatja, és kell tudnia törvény szerint, hogy az akinek ő hitelt ad, csődben van-e vagy nincs. Ha a hitelező ily esetben, daczára annak, hogy tudja, miszerint a vele szerződő fél csődben van, mégis hitelt és bizalmat ad, holott ő a közadós helyzetét ismerte, tudván, hogy ellene végrehajtást vezetni nem lehet, a legnagyobb jogtalanság volna, ha a törvény egy uj hitelezőnek követelése kiegyenlítésére alkalmat szolgáltatna, ellenben azokat, kik a csődnyitás előtt lettek a közadós hitelezői a kielégítésből ezen intézkedés által kizárná. Az elő adottakhoz képest az 1. §. első kikezdését következőleg módosítanám. „A csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet a csődnyitáskor bir, és melyet a c6Őd tartama alatt szerez, öiököl, vagy ajándékul kap. A német csődjavaslat 1. §.-ában a közadósnak csak a csődnyitáskor létező, és a csőd tartama alatt szerzendő vagyonáról tesz említést, a viszteher nélküli gazdagodást, illetőleg ugy ezen javaslat, valamint mind azon törvények, melyek a csődnyitás joghatályát a közadós szerzeményeire is kiterjesztik, csak az örökösödésről szólanak, és mivel ajándékozás utján is gazdagodbatik a közadós, az ajándékra is kiterjesztendőnek véltem a csődnyitás joghatályát annál inkább, mert ellenkezőleg az ajándékozás leple alatt a csöd hitelezők rovására számos visszaélés történhetnék. Hogy a közadós szerzeménye első sorban saját és családja fentartására leszen fordítandó, arról legjobban ott lehet szó, hol a közadóst illető kedvezmények előadatnak és e helyütt >(/párhuzamok 3Z Uj OSZtrák bUnvádí eljárás csak annyit akarok emhteni, hogy a tervezet- / , , . U^'AAI e|iarás javas|a+a nek a közadós iránti, és oly annyira féltett ' eS a nemei D eiJaraS Javas,ata humanitásán tulmennék, és a fennti kedvezményt a közadós örökségére is kiterjeszteném mi tudtommal ugyan egy csődtörvényben sem történt, de mely intézkedést azért tartom helyesnek, mivel a közadós öröksége ép oly véletlen folytán fordittatik a csődhitelezők kielégítésére, mint szerzeménye, és mindkettő lényeges hatását, t. i. a gazdagodást tekintve ugyanazonegy természetű. A tervezet 1. §. második és harmadik kikezdésében foglalt intézkedések a dolog természetének teljesen megfelelnek, bővebb fejtegetéBök tehát szükségtelen. Következő czikkemben a csődnyitásnak a jogviszonyokra való befolyását folytatva fogom fejtegetni. Dr. Misner Ignácz. Szemle. A képviselőház működésének az igazságszolgáltatás körüli eredményei. — Nemzetközi jogászgyülés Genfben. — Német birodalmi iigyrédgyiUés, Hudapest aug. 18. (—r.) A képviselőház elnökének azon jelentéséből, melyet az ülésszak befejezésekor a ház elé terjesztett, áttekintésül a következő pontokat vesszük át: Az igazságszolgáltatás és birtokviszonyok rendezése érdekében szentesittettek : a telepitvényekről, a magyar határőrvidéki törvénykezés újjászervezése folytán felmerült költségek fedezésére szükséges póthitelről, az 1872. VII. t. cz. A) 20. és B) 10. fejezetei némely c/.imei és rovatainál tett tulkiadások fedezéséről; Montenegró fejedelmével a közbüntettesek kölcsönös kiadása végett kötött szerződésről; Budapest főváros pesti része telekkönyvének kiegészítéséről; a gyakorlati birói vizsgáról; a pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról; a közbüntettesek kölcsönös kiadása iránt Angliával 1873. deczember 3-án kötött állami szerződésről; a hamis vagy vétkes gondatlanságból származó bukások eseteiben követendő eljárásról; a váltóhamisítás eseteiben követendő eljárásról; a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés esetében felelősségről és kártérítési kötelezettségről; az 1871. 31. tvezikk 24-dik §-ának módosításáról, a budapesti és kereskedelmi és váltótörvényszék kereskedelmi ülnökeinek szaporításáról, és a nők teljes koruságáról, ftig. gőben vannak pedig a pesti kir. tábla területén létező törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról, a királyi közjegyzőségekről, az ügyvédi rendtartásról, az első folyamodásu törvényszékek ég kir. járásbíróságoknak a minisztérium által megállapított székhelyi és területköreinek beczikkelyezéséről, a fizetési meghagyásokról, ég a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. 54. t. cz. módoiitásáról szóló törvényjavaslatok. Mint már utóbbi számunkban említettük, a nemzetközi jog mivelésére alakult intézet ez évi közgyűlése Genfben fog megtartatni. Az ülések az Albama-kérdésben működött nemzetközi választott bíróság ülésezése által történetivé vált teremben fognak tartatni. Az első kérdést, mely napirendre kerül, a választott bíróságok számára kidolgozandó ügyrend képezni. Egyik további kérdés azon haszonra vonalközig, mely abból származnék, ha a nemzetközi magánjog némely általános szabályai kötelezőbbé tétetnének, olyVzélból, hogy ez által a különféle polgári és bűnvádi törvényhozások közt felmerülni szokott összeütközések egyenlően döntethessenek el. Ezen kérdésben Mancini az előadó, ki az intézetnek egyszersmind elnöke s a római egyetem tanára. A német birodalmi ügyvédgyfilé s f. évi közgyűlését szeptember 25. és 26 án fogja tartani Wartburgban. A napirend tárgyát az ügyvédi dijak szabályozása és egy általános birodalmi tigyvédrendtarlás kibocsátása fogja képezni. TV. közt. elem részvétele bíráskodásban. A polgári E tekintetben a két törvénymü között a legnagyobb ekérés mutatkozik. Az osztrák eljárás a legsúlyosabb bünr>s cselekvények szám ára elfogadta az esküdtszéki intézményt, a többire nézve pedig tisztán jegképzett szakbiróságot állapit meg, a német javaslat ellenben elfogadta minden bűnös cselekmény számára a .Schöffengericht" intézményét.*) Két nagy kérdés megoldására tétetik tehát itt kísérlet, először: váljon nem lehetne-e az esküdtszéket felcserélni a polgári bíráskodás egymásik alakjával, és másodszor: váljon nem lehelne-e a polgári elem részvételét minden bűnös cselekményekre általánosítani. Nem lesz felesleges ezen kérdésekre kissé bővebben kitérnünk. Hogy a franczia esküdtszéknek, mely Németországban többé kevésbé hivenvan utánozva, nagy hiányai vannak, azt nem tagadja senki. Az 1848-iki eseményekre következett években honosíttatott meg Németország legtöbb államaiban az esküdtszék; de a ki a közhangulat nyilvánulásait figyelemmel kiséri, világosan észlelheti azon raár egy évtized óta mutatkozó jelenséget, hogy ezen intézmény egészben véve nagy nyereségnek tartatik ugyan az az előtt fennállott szakbiróságok után, de annak egyes részletei nem képesek maguknak annyira megnyerni a jogi közvéleményt, mint az esküdtszékekkel együtt a titkos és írásbeli eljárás helyébe behozott ny il v án oss ág és szóbeliség sa nyomozó rendszer helyett elfogadott vádlási rendszer. Mig ezen utóbbi eljárási formák fennállásuk ideje óta tökéletesen gyökeret vertek a jogászok közt és meghódították maguknak a közvéleményt is, ad*) Legújabb kiadásában azonban a legsúlyosabb bűnös cselekményeknél a Schöffengeriohtet felcseréli az esküdtszékkel. F.